Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-10 / 59. szám

1990. március 10., szombat TALLÓZÓ Köröstáj Sajtósors bona, et... Kinek a cselédje? ... Gépiesen illesztem a helyére az érvényesítő szel­vényt cselédkönyvemben, amelynek harmadik olda­lán, közvetlenül a piros-fe- hér-zöld színű csík alatt, .i óbbra a körözési fotográ­fiák ihletettségével készült arcmásomtól az áll: újság­író-igazolvány. Nincs külö­nösebb identitászavarom, már-már kötelező üldözési mániám, a szakmát, amúgy nem ok nélkül, átvilágító repülőorvosi vizsgálat sem talált totálkárosnak — mindezt csak azért tárom fel, mert hallom, olvasom, hogy a magyar sajtó a párt­állam cselédje volt, s most, mint akinek agyára ment a gazdi eltűnése, szimbolikus felszabadulási aktusában berohan az uraság szobái­ba, átrázza a paplanokat, leköpdösi az úrnő otthon­hagyott papucsát. Fegyel­mezett cselédként ilyeneket hallván rosszallóan ingatom a fejem: ejnye, ejnye, sza­bad így viselkedni, hát ki hallott ilyet?!... ... ma, amikor nemcsak a gazda ment el, hanem a palota is összeomlott, mást várnak az egykori cseléd­től. Pontosan mit, az egye­lőre heves . összeveszések tárgya, de azért az érintett figyelemmel kíséri a lenyű­göző szociológiai ihletettsé- gű kerekasztal-szeánszokat éppúgy, mint a saját fele­lősségre elmúlatott politikai ötperceket és a teljesen sza­bad tízperceket, húszperce­ket, végteleneket. Rezignál- tan nézi a Raszputyin kiné­zetűt, aki mint a megteste­sült végítélet, felkínálja az önmarcangolás utolsó lehe­tőségét; vagy azt a jól ösz- szekapott hatvanast, aki, miután hazaűzte az utolsó orosz tankot, vádlóan me­reszti a mutatóujját, mit sem törődve a hangzásbéli disszonanciával, rácsörren; heszkess, meht te is kohla- boláltál! Lázadó énem persze, men­ten ellenszegül: hagyod, hogy cselédnek tituláljanak olyanok, akik maguk is ott ültek az úr asztalánál? Csitt! — inti le egy józa­nabb hang... ... nem szoktuk meg a szocializmus hatalomingado­zásait, igaz magát a szocia­lizmust sem nagyon. Válsá­gaink ebből következően nem csupán politikaiak, mo­rálisan, lelkileg is megtö­rettünk, megtörtünk (ahogy a nép maga is), nincs mit csodálkozni azon, ha egy közepes földrengés közepet­te sok mindent teszünk, mondunk vagy éppen elmu­lasztunk, amit normális kö­rülmények között másként intéznénk. Éppen ezért re­akcióink is felfokozottak, esetenként visszatetszést kel­tőek, netán félremagyaráz- hatóak. Tartok tőle, hogy jó néhány politikai kurzus­váltás kell a levetkőzésük- höz, ha ugyan erre igény lesz. Ha a hatalom új gaz­dái nem gondolnak újfajta cselédkönyvek nyomtatásá­ra. Mert mintha gondolná­nak. A cseléd ugyanis éber fajta, hegyezi a fülét, les- kelődik is szokása szerint, s gyanakszik. Gyanakvása olykor gázadásba csap át, ami politikai hullámokat kavar, s ezért megint csak őt igyekeznek hibáztatni. Türelme azonban a felsza­badított cselédek sajátja­ként ingatag: nem viseli el a régi telefonvonalakon az új hívók régies akarnoksá- gát, a homályos célozgatá­sokat és az egészen nyílt fondorlatokat. A volt cse­léd ki nem állja, ha újfent rendelkezni akarnak vele. Majd elválik persze, hogy szabódása mennyire őszin­te, lelkét mennyire járta át a demokrácia, s elkövetke- zik-e valaha az az állapot, amikor mértékadó köröket emlegetve, rá is gondolnak. Ha gondolnak rá, akkor ar­ra is gondolnak, hogy ami írva vagyon, annak tétje is van. Ha így lesz. kidobhat­ja a kötényt meg a bóbitát és gazdasszonynak érezheti magát a saját portáján. Amelyről pontosan tudja, hogy mekkora. (Szényi Gá­bor; Magyar Nemzet) Vicceltek az urakkal És semmi sértődés! Kabinok és kabinetek Ha végiglapozzuk a 100 évvel ezelőtti vicclapokat (1889—94), akkor azt tapasztaljuk, hogy e kor, az ádáz politikai harcok jegyében zajlott. Az élclapok szerkesztői és rajzolói egymással versengve kegyetlenül toll-, illetve ceruzavégre vették a politikai hatalmasságokat és velük együtt természetesen azokat az eseményeket is, amelyek az említett években zajlottak... A következmény mai szemmel nézve, szinte csodálatosan meglepő volt: nem akadt egy képviselő, egy államférfi, aki mindezekért megsértődött volna! Sőt! Ök maguk hahotáztak legin­kább a legsikerültebb karikatúrákon ... ... Lapozgassunk az élclapokban, böngészgessünk és csodálkozzunk, mert ugyebár /változik a kép: Wekerle kormányra jut! A lapok hősnek, Szent György lovagnak ábrázolják, aki mint a hétfejű sárkány ellen, úgy küzd, harcol a „deficit” ellen! És hogy mi módon akarja legyőzni a nagy ellenséget, a deficitet, 'azt egy szentkoronás italosládából „szeszt” áruló kereskedő karikatúrája mutatja be, a következő aláírással: Tessék, tessék! A bor, a pálinka, ölik a defi­citet!. .. Újabb dátum: 1890. Száz esztendővel ezelőtti történe­tekkel traktálja a közönséget a Borsszem (Jankó. Akkor forró, rekkenő nyár volt, Pest rohant az uszodákba. El­simulni látszik a kormányválság, az új miniszterek el­foglalják bársonyszékeiket, de Apponyi nem jutott kor­mányra! Erről így sajnálkozik az ismert és kedvelt vicc­lap: Apponyi uszodába megy, de a pénztáros eléáll: „Ké­sőn tetszett jönni, méltóságos uram! Hogyhogy? Minden »kabinetiünk« el van foglalva .... (Szaűay István; Nép­újság, Eger) Nem olvasó nemzedék Abel esete ,,Antalogé”-val, avagy a tan ügy tragédiái A TÖNK SZÉLÉN Könyvben — könyvről Tőkés László: „Nagyon bosszús voltam” Ábel normális szellemi adottságú gyefmek volt tíz­éves koráig, aztán elköltöz­tek a házból, de semmi rendellenesség nem történt vele: szülei együtt élnek, ér­telmiségiek, őt gond nélkül felvették az egyik jobb hí­rű budai gimnáziumba. Mi­nap elkérte tőlem — mert boltban nem lehet 'kapni, a könyvtárból már valamennyi példányt kikölcsönözték — Szophoiklész Antigonéját. Se­gítségül még a Hegedűs— Kónya Kecsekeének című színháztörténeti „puskát” is odaadtam, hadd épüljön a szelleme. Buzgalmam • sike­rét alábbi élménybeszámoló­ja bizonyítja: „Arról van szó, hogy a maca ..., a nő ..., izé ... az Antiné... — állati hü­lyék ezek a görög nevek. Na. Szóval el akarja izéi,ni a test­vérét, p>edig világosan meg­mondták neki, hogy tilos. Büntetésből. De ő nem, az istennek se. Hát aztán ki­húzza a gyufát. Naná! Pedig mindenki mondja neki, izé- szövegeinek na, hogy ne erőlködjön, de ő csak nem. Ráfázik, de azért igaza is van. Nem egészséges egy hulla az ablak alatt. Addig szívóskodik, amíg a többiek is belátják, csak a Nagyfő- nök nem. Itt ő a király, vagy ilyesmi, hát muszáj, hogy példát dzéljen a szavá­nak, ugye, ha egyszer ki­mondta és ő a főnök. De azért az Antalogé bukása fölemelő. Láthass ... juk, hogy az embernél semmi se csodálatosabb. A legjobb mégis az, hogy ezek mind rokonok. Tényleg. Az Anta­logé meg a testvére, aki meg van halva, meg az is, ... Egy család történeté­ből sok mindent megtudhat­nánk. És sok mindent nem. Azt például aligha, hogy ki volt akkor a bíró, s ki volt a megyei főispán. Ilyen adatokat nem őriznek a családi krónikák, hiszen alapvetően nem befolyásol­ták az átlagember életét. A világ persze időnként bele­szólt a dolgaikba. Előfor­dult, hogy elvont jelszavak­ra hivatkozva háborúba vit­ték a férfiakat — nem egy­szer örökre. Előfordult, hogy a honfitársi vagy idegen ön­A labdarúgó-bajnokság folytatása, és a Sportág hí­veit foglalkoztató néhány témával kapcsolatban öt kérdést tettünk fel ismert sportújságíróknak. Arra vol­tunk kíváncsiak: miként látják ők a magyar futball belső helyzetét. A kérdések: 1. Mit gondol; meddig lesz dr. Laczkó Mihály az MLSZ elnöke? 2. Az MLSZ munkaügyi döntőbizottsága első fokon Bicskeinek adott igazat, mégis, milyen végerAlményt jósol a Bicskei—MéSzöly- ügynek? 3. Détárinak „könyörögni” kell-e a válogatottságért, vagy örüljön, ha jöhet? 4. Jósolja meg az NB I-es bajnokság első három helye­zettjét ! 5. Bejut-e a magyar vá­logatott az EB döntőjébe? A válaszok: ... Gyenes J. András (Nép­sport) : akiit ő megölt és a Nagyfő­nök is. Ja. Van neki neve. Neon? Ja, Kripton. Ja, Kre­on. A szülők meg bediliiztek, persze. Az apjuk? Asziszem, az nincs benne. A Szfinxet most mért tetszik mondani? A Labdakidákat se mondta senki és a Léda tojásait se. Most csak ez a temetőmáni­ás van föladva. Jó, nem má­niás, csak ha minden tilos, legalább ebben éli ki ma­gát. Van ilyen ...” Nincs kétségem felőle, hogy Ábel le fog érettségiz­ni. Fölveszik majd az egye­temre is. Ókortörténész ugyan aligha lesz belőle, de orvos, mérnök — miért ne? Kezet a szívre: hány dokto­rált, úgynevezett tanult em­ber tudja, hogy Antigoné Kreon unokahúga volt, s ödipusz leánya? S hogy sem­mi köze Elektrához, aki egy másik mondakör hősnője? Bizony keresni kell azokat a tanárokat, akik képesek az egyes műveket szellemi kö­rökbe helyezni, rendszerek részeként láttatni, s tanévek hosszat úgy hivatkozni hő­sökre, motívumokra, eszmé­nyekre és esztétikai megol­dásokra, hogy azok rögződ­jenek is a tanulók .tudatá­ban. Jelenleg, ha egyszer le- feleltek, „témazáróztak” Ho­méroszból, akkor az öreg gö­rög többé elő nem jön, se ő, se a homo faber Odüsszeusz, se Nesztor, se Akhilleusz, se a deus ex machina. Ha a diákok még az általános is­kolában szívesen olvastak, a belső látás apparátusát is működtetve, most, a közép­iskolában mar nincs hová tenniük a kötelező olvasmá­nyokat ... (Berkes Erzsébet; Mozgó Világ) kény porig rombolta a há­zat. Igen, volt ilyen. De hát a természet is kiszámítha­tatlan, annak a szeszélyeit is megszenvedi az ember gyereke. Szeretném egyszer egy család történetét megírni. Csak szerelem, születés, ha­lál, munka, kínlódás és nyu­godt öröm lenne benne. Szó­val, csak az igazán fontos dolgok. S a huszadik század po­litikusainak ajánlanám. (Tribolt Lajos; Fejér me­gyei Hírlap) 1. Addig, amíg nincs jobb megoldás. De az is lehet, hogy csak a következő or­szágos futballértekezletig, amelyet minden évben meg kellene rendezni, 2. Mészöly kapitány ma­rad, Bicskeit pedig jogior­voslattal rehabilitálják. 3. A válogatottság mindig megtiszteltetés, Détárj egye­dülálló érték, de könyörög­ni nem kell neki. Remélhe­tőleg a tavalyi év a szőke középpályás számára is ta­nulságos volt, és idén egy egészen más mentalitású Dé_ tári lép majd pólyára a cí­meres mezben. 4. Verebes ismét diadalra vezeti az MTK-t, az Üjpesti Dózsa tavaszra kicsit leen­ged, így ők lesznek az ezüst­érmesek, míg a Fradinak jut a dobogó harmadik foka. 5. Hiszek benne, hogy él­ni fogunk azzal a csendes időszakkal, amíg nem ját­Tőkés László magyarorszá­gi igehirdető útja után jó­formán meg sem pihenhe­tett, Nagyváradra utazott, ahol részt vett a Romániai Magyar Keresztény Egyhá­zak Szövetségének második ülésén. A megbeszélést a nagyvá­radi Üjvárosi református püspöki templomban meg­tartott felekezetközi isten- tisztelet idejére megszakí­tották. Ezen igét hirdetett Tőkés László is. Igehirdetését azzal kezdte, hogy kifejezte mélységes fel­háborodását egy Magyaror­szágon megjelent, róla szóló könyv kapcsán, melynek cí­me: „Íme az ember”. Felhá­borodásának okáról többet nem mondott, de ezzel kap­csolatos kérdéseinkre kész­séggel válaszolt. — Miért elégedetlen a könyvvel? — Nagyon szerencsétlenül választották meg először is a címet: íme az ember. Ez szentségtörés egyházi ber­kekben, hiszen hitünk sze­rint egyedül Krisztus urunk­ra érvényes az az igazi nagy rámutatás, hogy íme az em­ber. Ez már eleve visszatet­sző és megbotránkoztató. Nagyon bosszús voltam ezért, és nagyon sajnálom, hogy ennyire túlhajtották, túllihegték az ügyet. Ger­jeszteni a mítoszt nem sza­bad! A másik dolog a kiad­vány háttere: kommerciális célból egy hét alatt hoztak ki egy könyvet... — Azalatt, amíg Magyar- országon tartózkodott? — Igen ... Már azelőtt meglátogattak Meny őben. Sokrétű elfoglaltságom mel­lett, egy autóút alkalmával szik a válogatott tétmérkő­zést. Ha a felkészülés során igazi csapattá kovácsolódik a társaság ott lehetünk az EB-n... Lakat T. Károly (Képes Sport): 1. Miért, még az? 2. Úgy nyer Bicskei, hogy közben nagyot veszít. 3. Az istenekhez mindig fohászkodni szoktak. 4. 1. MTK-VM, 2. Újpesti Dózsa, 3. FTC. 5. Ha addig 24-re emelik a létszámot, akkor igen ... Malonyai Péter (Magyar Nemzet): 1. Nálam ő már nem el­nök ... 2. Megint nem a lényeg győz majd? 3. Ez tényleg kérdés le­het? 4. 1. MTK-VM, 2. Újpest, 3. FTC. 5. Miért éppen az EB-n lennénk ott? ... kérdezett ki a szerző, Sáfrán István. Tele van a könyv hibával, senki nem lektorál­ta... De ez még csak hagy- ján! Viszont olyan világo­san kitűnik az anyagi szán­dék, annyira kilóg a lóláb, hogy ez már egyenesen gusztustalan. 15 millió forin­tot zsebelnek be ebből az ügyből, és írnak nekem egy levelet, hogy rendelkezésem­re bocsátanak 50 ezer fo­rintot. Hát nekem nem kell egy fillér sem! Amikor meg­interjúvoltak, nem is gon­doltam ilyesmire, mert jó­hiszemű vagyok és járatlan az anyagi ügyekben ... Én, mint mindenkit, a szerzőt is szeretettel fogadtam ... De ezt az arcátlanságot! Ha legalább felajánlottak volna Erdélynek 5 milliót... Egy ilyen jól menő könyvkiadó­nak a farzsebéből kellene kiadnia, teszem azt Temes­vár javára, vagy az erdélyi menekültek ügyének ... Tel­jesen nyilvánvaló a háttér. — Hogy szerzett tudomást a könyvről? — Tudtam, hogy meg fog jelenni, de időm sem volt átgondolni az egészet. Sze­rintem meg kellett volna keresniük... — Miről szól a könyv? önről? — Igen. A gyermekkori emlékektől egészen a leg­utóbbi eseményekig. — Magyarországon kér­dezte valaki, hogy mi az ön véleménye a könyvről? — Nem. Nézze, nekem ez szörnyen kellemetlen: egy forradalmi ügyön és Tőkés Lászlón nyerészkedni... (Bogdán Ildikó; Bihari Nap­ló — Nagyvárad. A Mai Nap­ból) Serényi Péter (Népszava): 1. Azon csodálkozom, hogy még mindig az! Komolyan gondolkozom: én is elkezdek foglalkozni a focival! 2. Mészöly a kapitány, Bicskei erkölcsi elégtételt kap. 3. Ha helye van a csa­patban, jöjjön. De nem kell egyik félnek sem kegyet gyakorolnia. 4. 1. Újpesti Dózsa, 2. MTK-VM, 3. FTC. 5. Nem ... Vitár Róbert (Magyar Te­levízió) : 1. Az EB-selejfezők har­madik fiaskójáig. 2. A jelenlegi álilást ve­szem végeredménynek. 3. Örüljön, ha hívják. 4. 1. MTK-VM, -2. Üjpesti Dózsa, 3. FTC. 5. Ha új sorsolást erősza­kolnának ki, és csak az utolsó „kalap” csapataival játszanának, még akkor is több esélyes lenne. Így vi­szont csak nemmel lehet vá­laszolni ... (Török Ferenc; Riport) Csak szerelem, születés, halál, munka, kínlódás, öröm Miért, futball a magyar futball?... \ I / (A Népszabadságból) MÉSZÁROS ANDRÁS KARIKA TOKAJ A *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents