Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-10 / 59. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŰTT NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Ára: 5,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 59. SZÁM Szemérmes szegénység szorításában A segély mellé lelki, erkölcsi segítséget Szegénység, elesettség, el-, maradottság, erkölcs, világnézet, nevelés. Napjaink igen súlyos és az egész társadalmat alapjaiban érintő-meghatározó kérdések, amelyekkel az ügyhöz méltó felelősséggel foglalkoztak tegnapi ülésükön Békéscsabán, a megyei tanács épületében a megyei vallásügyi tanács tagjai és a meghívott szakemberek. Az ülést Lénárt Imre, megyei egyházpolitikai titkár vezette. A megyei tanács közelgő, március 22-i ülésén egyebek mellett foglalkozik a megyei szociálpolitikai intézkedési terv végrehajtásával, s az e témáról szóló beszámoló véleményezése volt az első fő témája tegnap a vallásügyi tanácsnak. A dokumentum számot ad a mind súlyosabb szociális gondokról, a sokakat fenyegető létbizonytalanságról. a növekvő szegénységről, s a feszültségeket enyhíteni próbáló intézkedésekről, törekvésekről. Mindezek alapján, és természetesen saját tapasztalataik, ismereteik birtokában az egyházak képviselői felszólalásaikban kiemelték, hogy az elmaradhatatlan anyagi segítség mellett legalább any- nyira fontos a lelki támasz. A kettő között összhang szükségeltetik. Minderről a most alakuló, illetve több városban már működő családsegítő központ kapcsán esett szó konkrétan, miként arról is, hogy az egyházak egyenrangú félként vegyenek. vehessenek részt ebben a szolgálatban a maguk sajátos eszközeivel. Többen külön is foglalkoztak a cigánysággal, megállapítva, hogy a segélyezésük nem megoldás, szükség van olyan elhivatott, nevelő szolgálatot vállaló főfoglalkozásúakra, akik készek és képesek a cigányság életvitelét, szemléletét helyes irányba formálni. Teljes egyetértés nyilvánult meg a tekintetben, hogy nem nélkülözhető a szociális munkában az egyházak részvétele, léleképítő, erkölcsnemesítő szolgálata. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy mielőbb tisztázandók alapvető elvi-ideológiai kérdések, mert napjainkban még sok jó szándékú, jó célt szolgálni kész embert távol tart az egyházaktól a félelem. Külön nyomatékkai szólt arról az egyik lelkész, hogy a szemérmes szegényekre külön oda kell figyelni, hiszen ezek az emberek nem kilincselnek súlyos gondjukkal. A szociálpolitikával ösz- szefüggésben dr. Domoki Irén csoportvezető elmondta, hogy pillanatnyilag négy helyen működik családsegítő központ, illetve szolgálat a megyében. A szociálpolitika speciális, ma még kialakulatlan intézménye ez, nem történt meg a jogi szabályozása, így városonként saját képükre formálják az ott dolgozó szociális munkások. Az egyházakkal való kapcsolatoknak szükségét látják, keresik az együttműködést. Elmondta, hogy nagyon kevés a szociális munkás. s akik vállalják, azok közül is sokan elhagyják a pályát, mert nem bírják a nyomasztó lelki terheket. A szociális munkások igyekeznek elébe menni a segítséget váróknak, járják a várost, felkutatják a támogatásra szorulókat. Szó esett a nevelőotthonokból kikerülő fiatalok helyzetéről is. Az iskolai oktatást érintő egyházi kezdeményezések előterjesztésére került sor ezután. A javaslatokról vita bontakozott ki, majd a következő döntés született: a vallásügyi tanács következő ülésén visszatér a témára, s érdemben megtárgyalja azt. Szintén a következő ülésen foglalkozik a vallásügyi tanács saját ügyrendjével. Végül arról az összesen 9 millió forintos költségvetési támogatásról tájékoztatta a tanács tagjait Lénárt Imre, amellyel a halaszthatatlan felújításra leginkább rászoruló egyházi épületek gondjának megoldását segíti a tanács. Az erre vonatkozó konkrét javaslatokat korábban a vallásügyi tanács tette meg. Végül dr. Luczi József ezen túl tolmácsolta Murányi Miklós megyei tanácselnök köszönetét azért, amit az egyházak Békés megyében az erdélyi menekültekért tettek s tesznek. T. I. Hétfőn a kamatadóról tárgyal az Alkotmánybíróság Különös jelentősséggel bír az Alkotmánybíróság első nyilványos tárgyalása: a testület hétfőn délelőtt 10 órakor, az Esztergomi Városi Tanács dísztermében, a lakáscélú állami kölcsönök utáni, 1990. évi adófizetésről szóló 1989. évi, IL. törvény, az úgynevezett kamatadó alkotmányosságáról tárgyal. A nagy érdeklődéssel várt ülés előkészületeiről dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára elmondta: a testület sajátos politikai erőtérben dönt e kérdésről, hiszen egyfelől hat rá a gazdasági szükségszerűséget megfogalmazó kormányzati nyomás, másrészt a széles körben megnyilvánuló társadalmi elégedetlenség, e törvénnyel kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság azonban nem lehet semmiféle politikai „zsarolás” tárgya, álláspontja kialakításakor az alkotmányossági szempontok dominálnak, döntését nem befolyásolhatja annak esetleges következménye. A hétfői tárgyalásra meghívást kaptak a három csoportra osztható indítványom zók. A kamatadó alkotmányosságának vizsgálatát kérő pártok képviselőin kívül, az érdekképviseleti szervek, valamint a jogszabályok értelmében, az érintett tárcák vezetőinek is részt kell venniük a tárgyaláson. Az Alkotmánybíróság — miután minden kérdésére választ kapott — az elképzelések szerint tanácskozni vonul vissza, s szótöbbséggel határoz. A nyilvános tárgyaláson elhangzottaktól függ, hogy határozatát még aznap kihirdeti-e. A testület egyébként szakértőket is bevont a munkába: az ELTE két pénzügyi jogásza is segítséget nyújt a szakkérdések tisztázásához. Dr. Holló András érdekességként hozzátette: a tekintélyes testület talárban jelenik meg a tárgyaláson. E ruhadarabokat ■ a veszprémi püspöki varroda készítette számukra. A talárokat sötétkék bársonyból varrták, mindegyikhez négy méternyi anyagot használtak fel. Ez az egyes országokban elterjedt bírói öltözék szokatlan gyorsasággal készült el: a püspöki varroda mindössze másfél héttel ezelőtt kapta a megrendelést „Amióta a rádió bemondta, tudunk róla...” Ügy tűnik, manapság bennünket talál súlyosnak a föld és összerázkódik — ki tudja, talán tiltakozáskép- pe —, megsokallván gyarló dolgainkat. Telefonjelzés és MTI-köz- lemény adta tudtunkra, hogy Békés—Kondoros térségében a Magyar Tudományos Akadémia földrengésvizsgáló obszervatóriumának műszerei március 8-án, csütörtökön este 21.23-kor földrengést jeleztek. A Richter-skála szerint 2,7 erősségű rengést mértek a műszerek. A teléfonijelzést Mezőmegyerről kaptuk. Felkerestük a kis települést. A buszmegállóban legalább tízen várakoznak. — Hallották-e, tudják-e, hogy földrengés volt csütörtökön este? — álltunk a várakozókhoz. — Hallottuk, mióta bemondta a rádió — mondja egy jó kedélyű fiatalasszony. — Én ugyan semmit se vettem észre. Igaz, Tarzant néztem a tévében ... Fekete Jánosné úgy tűnik, jobban odafigyelt környezetére! — Elmúlhatott már este 9 óra, amikor alattam megmozdult a szék. Egy pillanatig tartott. Berohantam a szobába, megnézni, mozog-e a csillár. Nem mozgott. Megnyugodtunk ... Két fiatalember két szép kutya „társaságában” beszélget. — Este mi aludni szoktunk — válaszol a kérdésünkre egyikük, amikor a földrengésről faggatjuk. — így hát semmit sem érezhettünk. (Folytatás a 3. oldalon) I Hz MSZMP feljelentette Németh Miklóst A Magyar Szocialista Munkáspárt Ügyvezető Titkársága köznyuga'lom megzavarásának vétsége, valamint hamis vád bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentette Németh Miklóst a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészénél. Mint ismeretes, a miniszterelnök az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán kijelentette: valamelyik megyében az MSZMP egyes volt vezetői, külső katonai segítségre is számítva, fegyveres puccsot készítettek elő. Ezt az állítását másnap Sárospatakon, az MSZMP választási nagygyűlésén, képviselőjelöltként megismételte. Ezek a kijelentések — hangsúlyozza a feljelentés — a kiélezett politikai helyzetben különösen alkalmasak voltak arra, hogy az MSZMP tagsága, a lakosság egy meghatározott csoportja ellen gyűlöletet keltsen. A beadvány szerint Németh Miklósnak hivatalból ismernie kellett a Belügyminisztérium jelentését, amely szerint a kijelentésében szereplő vád alaptalan. A tanácsok sorsáról A mai politikai helyzetben elhangzó szélsőséges pártállásfoglalások miatt, a helyi és területi tanácsokban dolgozó közigazgatási szakemberek körében egyre inkább elbizonytalanodás tapasztalható. így egyre neheA komáromi csapat „teljes erőbedobással” dolgozik Fotó: Kovács Erzsébet ...Adj magyarságot a magyarnak! „Kézfogás” Gyulán „Adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak” címmel rendezett történelmi és műveltségi versenyt az MDF gyulai szervezete és az Erkel Ferenc Gimnázium Gyulán, a Mogyoróssy Könyvtárban. A I verseny résztvevőit tegnap reggel 9 órakor dr. Kereské- nyi Miklós, a vendéglátó iskola igazgatója és dr. Pocsay Gábor, az MDF gyulai szervezetének vezetőségi tagja köszöntötte. Ezzel kezdetét vette a verseny írásbeli elődöntője. Amíg a részt vevő csapatok — 13 hazai és 4 határainkon túli — tagjai lapjaik fölé hajolva dolgoztak, lehetőségünk nyílt arra, hogy a rendezők, a kísérők, s a zsűri egy-egy képviselőjével szót váltsunk. * * * Markovics György, a vendéglátó iskola pedagógusa vállalkozott a rendezvény szóvivői szerepére. Mint elmondta, a szervezés már a múlt évben elkezdődött, majd így folytatta: „Trianon óta először nyílik lehetőség arra, hogy ilyen körben találkozzanak magyarok és magyar nemzetiségűek. Mint gyakorló pedagógus is fontosnak tartom ráébreszteni a fiatalságot a reális történeti tényekre. Amellett, hogy a nemzet- tudati problémákra rávilágítunk, lehetőséget biztosítunk a barátkozásra, az ismerkedésre, s ezáltal a szemléletformálásra is. Ezért nemcsak versenynek, fesztiválnak is nevezhetnénk ezt a kétnapos rendezvényt. Szeretnénk, ha a jövőben hagyománnyá válna e műveltségi vetélkedő. A következő ilyen találkozót még mi rendezzük, ezt követően szeretnénk, ha a győztes csapatok iskolái vállalkoznának a szervezésre.” ♦ * * A Kárpátukrajnából érkezett Lakatos János öt fiatalt kísért el a versenyre. A megmérettetésre az idén még nem vállalkoztak, hiszen nem volt lehetőségük a felkészülésre. Talán jövőre ... „Működik nálunk egy, a település magyarságát tömörítő közösség, a Rákóczi Kör. Oda érkezett a gyulaiak meghívólevele, s mi örömmel jöttünk. Egy éve ismerkednek mélyebben gyermekeink a magyarság történetével, korábban csak fél legálisan foglalkozhattam e kérdésekkel. Történelemtanár vagyok, s most örömmel tapasztalom, hogy egyre több segítséget kapok munkámhoz. Nemrég Beregszászon továbbképzésen voltam, Nyíregyházáról és a Szatmár megyei Vajáról tankönyveket, módszertani kiadványokat kaptunk, s most itt ez a gyulai rendezvény, melyen mint megfigyelők veszünk részt. Talán ennek az érezhetfj támogatásnak is köszönhető, hogy egyre több szülő íratja iskolánkba gyermekét.” * * * A csehszlovákiai galántani magyar tanítási nyelvű iskolában már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Csapatjuk kísérő tanárától, dr. Kása Évától megtudtuk: „E húszezer fős járási székhelyből nemigen jelentkeznek iskolánkba a fiatalok. Vidéki diákokból élünk, amíg élünk... Hogy milyen érzésekkel vállalkoztunk e versenyre? 'Természetesen örömmel. A négy fiatal, aki most Galántát képviseli a verseny helyszínén, félve nevezett be. Nem szeretnének szégyent hozni iskolánkra. Bízok benne, kollégámnak, Púkkal Lászlónak sikerült úgy felkészíteni őket, hogy nem csalódunk egyikőjükben sem. ő sajnos nem tudott (Folytatás a 3. oldalon) „XX. századi szemüvegen át" Az Agrárszövetség is a választási ringben Fél évvel’ ezelőtt még kevesen gondoltak arra, hogy az Agrárszövetség, mint párt, a választási küzdelmek finisében potenciális erőként jelenik meg, és a 12 országos listát állító pártok között szerepel. A termelőszövetkezetek, ipari szövetkezetek, valamint a fogyasztási szövetkezetek menedzsereit tömörítő párt elnökével, Nagy Tamással programjuk lényegéről, választási esélyeiről beszélgettünk. (Interjúnk az 5. oldalon.) (Folytatás a 3. oldalon)
