Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-10 / 59. szám

1990. március 10., szombat Hétfőn, vagyis március 12-én kezdődik —1991. június 30-ig tart Megállapodás a szovjet csapatkivonásokról Hétfőn, 1990. március 12- én megkezdődik a Magyar- országon állomásozó szovjet csapatok kivonása. Erről ál­lapodott meg pénteken Moszkvában a Somogyi Fe­renc külügyi államtitkár ve­zette magyar és az Ivan Aboimov külügyminiszter, helyettes vezette szovjet küldöttség. A megállapodás szövegét az utolsó pontosítá­sok elvégzése után a két de­legációvezető látta el kéz­jegyével. Az egyezmény értelmében a csapatkivonás befejezésé­nek dátuma 1991. június 30. Mint Somogyi Ferenc Moszkvában dolgozó magyar újságíróknak elmondta, a kivonulás befejezésére vo­natkozó időpont kérdésében végül is sikerült a szovjet féllel elfogadtatni a magyar kormány álláspontját. A jel­zett időpont után hazánkban nem marad sem szovjet ka­tona, sem a szovjet hadse­reg tulajdonát képező ingó­ság és ingatlan. A pénteki tárgyaláson megfigyelőként részt vett Demszky Gábor, Kása La­jos és Raffay Ernő, akiket a választásokra országos lis­tát állító 12 párt jelölt ki erre a feladatra. A megállapodás- véglege­sítése előtt álló utolsó aka­dályokat is sikerült a pén­teki megbeszéléseken elhá­rítani, így a terveknek meg­felelően ma, szombaton alá­írható lesz a csapatkivonás­ról szóló magyar—szovjet szerződés. Az aláírásra Moszkvába érkezik Horn Gyula magyar külügyminiszter, aki szovjet kollégájával, Eduard Sevard. nadzével zárja le a szovjet csapatok kivonásáról folyó tárgyalássorozatot. Nemzetiségi találkozó Lendván A muravidéki Lendván pénteken magyar nemzetisé­gi találkozót rendeztek, ame­lyen a burgenlandi, szlová­kiai, kárpátaljai, erdélyi, Ju­goszláviából pedig a szlové­niai, horvátországi és a vaj­dasági magyar szervezetek képviselői gyűltek össze. A találkozó résztvevői eszme­cserét folytattak tevékenysé­gükről, helyzetükről és prob­lémáikról, valamint az át­alakulóban levő Európában betöltendő szerepükről. A rendezvény szombaton Dob­ronakon központi ünnepség­gel zárul. A házigazda, a fennállá­sának 15. évfordulóját ün­neplő Lendvai magyar ér­dekközösség a találkozóra magyar részről Pusztai Fe­renc művelődési miniszté­riumi államtitkárt, Tabajdi Csabát, a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Kollégiuma Titkárságá­nak vezetőjét és Svraka Ist­vánt, a belgrádi magyar nagykövetség ideiglenes ügy­vivőjét is meghívta. A HEABAfl írja Zsákutca a palack fenekén II. Jaj annak, ha valakire rásütötték azt a bélyeget, hogy „al­koholista”. Az erősen italozó állampolgárokról a milícia lis­tát vezet, lakásukba nappal és éjjel egyaránt behatolhat, ügyészi engedély nélkül, ellenőrzés címén. Ha az orvos al­koholistának minősített, de viszont egészségesnek tartod magad, és azt kiabálod, hogy nem akarod, hogy gyógyke­zeljenek, rendőrök visznek a bíróságra, ahol öt perc alatt megkapod a „beutalót” kényszerkezelésre a szögesdrót mö­gé, ahol gyakorlatilag se igazi kezelés, se felvilágosítás nincs, csupán nehéz munka, s ahol az őrség szemedbe mondja, hogy bűnöző vagy. Az ilyen ún. munkaterápiás intézetekben évente 150-160 ezer ember sorsát törik derékba. A kevésbé akadékoskodó iszákost nahkológiai kórházba küldik, ahonnan naponta eljár valamelyik üzembe, és 3-6 hónapon át végez olyan munkát, amelyre mások nem haj­landók. Közben időről időre a szájába tömnek rossz ízű gyógyszereket. Természetesen, táppénzt sem kap. Ezt a jo­got, amely valamennyi fejlett országban megadatik a gyó­gyuló alkoholistáknak, nálunk még 1972-ben elvették. Ilyen hát a mi nemesfelkűségünik, jótékonyságunk. Nem véletlen, hogy az ilyen gyógykezeléseknek nagyon csekély a hatása. S emiatt egyes jogászok immár azt javasolják, hogy ne csak a túlzott alkoholfogyasztásért büntessük az embereket, hanem egyáltalán az alkohol fogyasztásáért (az iszlám államok példájára). Sőt, azt is indítványozzák, hogy a legmakacsabb alkoholistákat elrettentő példaként steri­lizálják ... Koccintsunk dihlofosszal Az alkohalelilenes intézkedések elfogadása a Legfelsőbb Tanács hatáskörébe tartozik. Ám ehhez a képviselőknek friss, részletes és hiteles információval kell rendelkezniük. És ideje elvetni azt a hibás nézetet, hogy minden rossz az alkohol szabad árusításából származik. Franciaországban minden sarkon árulnak bort, amely olcsóbb az ásványvíz­nél, az ország viszont sikeresen és töretlenül fejlődik. Éppen az alkohoiárusítás lényeges korlátozása késztette arra iszákosainkat, hogy a „hiánypótló” szerekhez nyúlja­nak. Csupán 1987-ben 900 ezer liter ablakmosó folyadék, 20 millió palack dihlofosz és sok millió rubel értékű kölni és parfüm folyt le az emberek torkán. Ennek következménye­ként 44 ezren szenvedtek mérgezést, közülük 11 ezren bele is haltak. Az alkohol hozzáférhetőségét korlátozandó egyes elvakult antialkoholisták nemrég még a kefir árusítását is Egynapos hivatalos látogatásra a francia fővárosba érkezett Wojciech Jaruzelski lengyel köztársasági elnök és Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök MTI-telefotó Indonéziai kivégzések Az Európai Közösségek nyilatkozatban szólította fel az indonéziai hatóságokat, hogy állítsák le az 1965-ös puccskísérlet után halálra ítélt személyek kivégzését, miután kiderült, hogy az el­múlt három hónapban hat olyan foglyot öltek meg, aki 25 éve börtönben volt. Indonéz kormányforrások e heti tájékoztatása szerint múlt év decemberében két politikai foglyot, február 16­án pedig Szukarno volt el­nök négy testőrét végezték ki. Az 1965 szeptemberében a maoista Indonéz Kommunis­ta Párt aktív részvételével katonai államcsínyt szervez­tek Szukarno elnök megdön­tésére. A puccskísérletet meghiúsították, s utána több százezer felkelőt és ve­lük rokonszenvezőt meggyil­koltak. be akarták tiltani, mondván, hogy ez az ital egy százalék szeszt ta/ntallmaz . . . Nem inni szégyen, hanem berúgni Mii a teendő? Hogyan lehet változtatni a helyzeten, mely­re most is az jellemző, hogy a propagandisták tovább szó­nokolnák az alkoholizmus káros hálásáról, a miilicisták még a tántorgó egeret is fülön csípik, a Statisztikai Állami Bi­zottság viszont azt jelenti, hogy az elmúlt év kilenc hónap­ja alatt a szeszes italok árusítása ismét negyedével, ezen- belül a vodka értékesítése 37 százalékkal (!) növekedett? Először talán ki kellene végre mondanunk, hogy elég volt a harcból, térjünk át a segítségnyújtásra. Az elvakult absz- tinensek azt hiszik, ha hazánkban ugyanannyi kiskocsmát nyitnánk, mint amennyi Franciaországban van (250 lakosra egy), akkor az egész ország részegen fog fetrengeni. Ugyan­akkor 1958-ban Moszkvában alig volt kevesebb söröző és kiskocsma, mint Párizsban, de az emberek akkor keveseb­bet ittak, mint most, és az ilyen intézményekben nem posz­tolt gumibotos rendőr. Be kell ismerni, hogy az italt kedvelők megbüntetése, az­az rá'kényszerítése arra, hogy valóban lehetetlen körülmé­nyek között igyanak, nem váltotta be a hozzá fűzött remé­nyeket. Elvesztettük a nyilvános emberi kapcsolatteremtés kultúráját, és amíg nem találtuk meg az italozás valóban megfelelő alternatíváját és ellenszerét, amíg nem vettünk rá minden embert arra, hogy csupán gyümölcslevet fogyasz- szon, hadd menjenek az emberek a sörözőkbe, és nyugod­tan, jóízű beszélgetés közepette, legalább minimális kénye­lemben hadd fogyasszanak el néhány korsó sört. Valószínű az is, hogy sok ezer ilyen kis sörözőt kell építeni, például azért, hogy az alkoholfogyasztásban a sör legyen a dominá­ló, mint a virágzó Dániában vagy Angliában, nem pedig a vodka a maga mostani 60 százalékával. Úgyszintén el kell ismerni azt is, hogy az embereknek jo­guk van ahhoz, hogy kiváló minőségű vodkát, bort és sört fogyasszanak. Egyébként a kiváló minőség és a kulturált fogyasztás lehetősége hozzájárulna a bögrecsárdák felszámo­lásához is. De legfőképpen az, hogy lényegesen csökkente­nénk a szeszes italok árát, mely rendkívül magasra szökött. Egyes becslések szerint jelenleg 30 milliárd rubel értékű zugpálinka talál gazdára. Ha olcsóbban árusítanánk a vod­kát, akkor .mindent összevetve, az állam ezáltal pótlólagosan 15 milliárd rubelhez jutna. Ügy tartják, hogy az iszákosság elleni harc módot ad a gazdasági válság leküzdésére. Csak közben elfeledkeznek arról, hogy nem a józanságért küzdő apparatcsíköknak kell kihúzniuk a gazdaság szekerét a válságból, hanem annak a 150 millió embernek, akik italoznak, és erről nem hajlandók lemondani. Vajon — ki tudja hányadszor — nem estünk-e át ismét a ló másik oldalára? Vajon a megfelelő végénél fogtuk meg a dolgot? A grúzok azt mondják, hogy nem inni szégyen, hanem be­rúgni. Ezért mindegyikük maga dönti el, mennyit igyon, igyon-e egyáltalán. Ügy, hogy semmiképpen se sértse meg az ősi törvényt, mely minden büntető törvényikönyvnél erő­sebb. (Vége) n román egyetemek szükségletei A kolozsvári egyetem könyvtárába 1974 óta nem érkezett egyetlen külföldi könyv sem — közölte a gen­fi egyetem küldötte, aki azért utazott Romániába, hogy felmérje az egyetemek szükségleteit és igényeit. — Amikor megkérdeztük, mire volna szükségük, a vá­lasz ez volt: mindenre — mondta Serge Bimpage. A svájci szakértő beszá­molt arról, hogy a kolozs­vári egyetem elsősorban a számítástechnikai oktatás beindításához, a pszichológia és klasszikus irodalomokta­tás feltámasztásához kér se­gítséget Svájctól, mivel eze­ket a Ceausescu-érában be­szüntették. A külföldi könyvek bevi­tele tilos volt, vagy legalább­is nagyon megnehezítették a hatóságok — mondta Serge Bimpage. A könyvtárak Románia más területein is hasonló helyzetben vannak. A buka­resti egyetemi könyvtár egy része leégett a forradalmi harcokban. A genfi egyete­men éppen ezért gyűjtést in­dítottak, s néhány héten be­lül könyveket, folyóiratokat, újságokat, írógépeket és fénymásolatokat küldenek Romániába a gondok eny­hítésére. Rómából szerdán indítottak el egy könyvek­kel, élelmiszerrel és ruhák­kal megrakott vonatot Ro­mániába. Lemond Kim Ir Szén? Kínai kormányforrások megerősítették, hogy Kim ír Szén észak-koreai elnök áp­rilisban átadja a hatalmat fiának. Kim Dzsong Ilnek — jelentette pénteken a Kyodo japán hírügynökség. A pekingi források szerint Kim ír Szén arról tájékoz­tatta a kínai vezetőket, hogy április 15-én, 78. születés­napján mond le fia javára. A kínai tisztviselők szerint a KNDK vezetői phenjani látogatásra hívták meg Csi- ang Cö-min kínai pártfőtit­kárt, hogy még a hatalom- váltás előtt megerősítsék a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésére vonatkozó terve­ket. KUTYATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Torino városi tanácsa már hosszabb ideje előírásokat készít, hogyan büntesse meg azokat az embereket, akik­nek kutyái piszkítják a vá­rost. Az egyik előírás-terve­zetben a következő áll: ha a kutyatulajdonos nem távo­lítja el kutyája ürülékét az utcáról, arra lesz kénysze­rítve, hogy az összegyűlt já­rókelők jelenlétében tegye meg azt, amit elmulasztott. Nem tudni azonban, hogyan fogják megtalálni a hanyag kutyatulajdonosokat, és ki fogja összecsöditeni a járó­kelőket. LEFOGYOTT, MÉGIS ELKÜLDTÉK Egy amerikai malom tu­lajdonosa megfenyegette egyik alkalmazottját, ha nem fogy le, akkor elbo- csájtja. Az alkalmazott szót- fogadott, lefogyott, de mégis elbocsájtották. Ügy, sová­nyan ugyanis nem tudta to­vább emelgetni a nehéz zsá­kokat, és ezért a tulajdo­nosnak semmi haszna nem volt belőle. Ráadásul sová­nyan feleségének sem tet­szett. így nem maradt más hátra — ismét meghízott. ELADTÁK A TEMPLOMOT Chicago belvárosában el­adták a Szent Mária-temp- lomot, és helyén egy 26 eme­letes garázst fognak építeni. Az egyház feltétele, hogy a garázs kívülről olyan legyen, mint egy templom, és az egyház a jövedelem 2,5 szá­zalékát kapja. Cyrill apát a következőket mondta ezzel kapcsolatban: az Istennek is tetszetős a garázs építése, mert az autósok nem fog­ják többé Istent szidni, ami­kor eredménytelenül keres­nek parkolóhelyet. DRÁGA VICCEK A skót turistaszövetség egy reklámplakátot állított ösz- sze. íme egy részlet a szö­vegből: Jöjjenek Skóciába! Jöjjenek országunkba, amely az egész világon ismert nagylelkűségéről és humorá­ról. Azt, hogy nagylelkűsé­günket említjük, szintén hu­mor, de azért mégiscsak jöj­jenek hozzánk, ahol az egész nép reggeltől estig vicceket mesél saját számlájára. Eze­ket a vicceket persze jól megfizettetik a turistákkal. SACHER-TORTA Ki készítette a híres bécsi Sacher-torta ősét? Minden osztrák tudja, hogy 1847-ben Sacher szállodatulajdonos készítette Bécs egyik büsz­keségét. Nemrég azonban a Polityka című tekintélyes lengyel lap azt írta, hogy Sacher tulajdonképpen len­gyel volt és Zacherotvitznak hívták, a torta receptjét pe­dig 1820-ban, egy krakkói nemesi családtól lopta. Vá­laszként néhány nap múlva, a szintén tekintélyes Stan­dard című bécsi lap azt ír­ta, miért vártak a lengyelek ennyi ideig ennek a „szen­zációnak” a nyilvánosságra hozatalával. A bécsi lap sze­rint annak idején a lengye­lek még jó kenyeret sem tudtak sütni, nem hogy tor­tát. A Polityka erre azt vá­laszolta, ha Napóleon nem hozta volna be a francia konyhát Bécsbe, akkor az osztrákok belefulladtak vol­na a disznóhúsba és a pontyba. Ezt a két húsfajtát még csak nem is sütötték, hanem csupán főzték. Ezen­kívül a bécsiek a török ost­romnak is köszönhetnek né­hány ínyencfalatot. Most az osztrákokon a sor, hogy vá­laszoljanak. A Békés Megyei iVíz- és Csatornamű Vállalat szarvasi üzemmérnöksége értesíti Szarvas város lakosságát, hogy március 10—14. között — a csúcsideji felkészülés jegyében — HÁLÓZATMOSÁST VÉGEZ. Ezen időszakban nyomáscsökkenés és vízzavarosság állhat elő. Kérjük Tisztelt fogyasztóinkat, hogy a vízmiinőséig-javítás érdekében tett initéizkedésü niket tám ogasság. Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállajat szarvasi üzemegysége.

Next

/
Thumbnails
Contents