Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-09 / 58. szám

1990. március 9., péntek egy tagú agrárproletár csa­lád kilencedik gyermeke­ként. Főiskolai végzettségem van, szakmai végzettségem mezőgazdasági technikus. Munkahelyem 1966-tól a Do­bozi Petőfi Tsz, majd 1980- tól a Dobozi Nagyközségi Tanács elnöke vagyok. Fele' ségem bolti eladó. Szűkebb hazámban szeretném, ha a község lakossági! becsületes munkával és biztonságos megélhetéssel a fiatalabb generációnak jobb érvénye­sülést biztosítana. 4. Mórocz György Egyéni választókerületben is indul, életrajza a március 5-i számban olvasható. 5. Hotya Péter Egyéni választókerületben is*indul, életrajza a március 5-i számban olvasható. 6. Gyurkó János Békéscsabán születtem 1939. október 16-án, Jaminá- • ban. Szüleim munkások vol­tak. Apám molnár volt az akkori Kovács-malomban, majd termelőszövetkezetben ipari munkás. Édesanyám gyári munkás a téglagyár­ban. majd háztartásbeliként a család gondjaival foglalko­zott. Én az általános iskola elvégzése után — a család 1. Dr. Vastagh Pál Egyéni választókerületben is indul, életrajza a március 5-i számban olvasható. nehéz anyagi körülményei miatt — 15 évesen munkát, vállaltam. Munkám mellett szakmát tanultam, sokáig a kisvasúton dolgoztam, mint hegesztő. Bekapcsolódtam a munkástnozgalomba, ifjúsá­gi szervezetbe, majd a pártba is beléptem, melynek azóta is tagja vagyok. Váro­sunk fejlődéséért, mint a vá­rosi tanács tagja én is kivetr tem a részem. A ’60-as évek­ben két cikluson keresztül voltam tanácstag. Több mint negyed századot töltöt­tem el a munkásőrségben. Ismerem városunk fejlődé­sét, ismerem a megoldásra váró gondokat is. A márciu­si választásokon pártom je­löltként bizalmat szavazott nekem is. 7. Seprenyi László Okányban születtem, 43 éves vagyok, nős. Feleségem Gyebnár Ilona. 1 fiú- és 2 ikerlánygyermekünk van. Feleségemmel együtt a Sar- kadi Lenin Mg. Termelőszö­vetkezetben dolgozunk 25 éve. A termelőszövetkezet­ben alapoztuk meg életün­ket, ott dolgozunk jelenleg és ott is akarunk dolgozni a jövőben is. Az MSZMP programját képviselem, ezért dolgozom. Nem igaz az, hogy a termőföldet tönkre tettük, nem igaz, hogy nyomorban éltünk. Nem tudom elfogad­ni, hogy úgy lesz stabil or­szágunk gazdasága, hogy be­zárjuk a bányákat, üzemeket és a munkásokat az utcára tesszük. Ha egv településen az állampolgár földművelés­ből akar megélni, ezt bizto­sítani kell. de nem a jelen­legi tsz-tagság háta mögött és hátrányára. Munkát az embereknek, akkor lesz eredmény, lesz fellendülés és lesznek boldog emberek. 8. Kendra János Egyéni választókerületben is indul, életrajza a március 5-i számban olvasható. 2. Dr. árpás! Zoltán Egyéni választókerületben is indul, életrajza a március .5-i számban olvasható. 9. flbonyi dndrásné 1961. január 25-én .szület­tem Békéssámsonon. Iskolai végzettségem közgazdasági érettségi, szakmám igazgatá­si ügyintéző, gyors- és gép­író. Jelenleg a békéssámsoni Hódiköt gyáregységének tem melésében dolgozom és e mellett ellátom a munkavé­delmi feladatokat is. Két óvodáskorú gyermekem van, Békéssámsonon élek. 1981 óta vagyok az MSZMP tag­ja, 1979-től szakszervezeti tag. Édesapám tsz-tag, édes­anyám a békéssámsoni Hó- dikötben dolgozik, mint var­rónő, férjem a tótkomlósi malomipari vállalat dolgozó­ja. A korábbi mozgalmi mun­kában töltött évek és gyer­mekeim jövője késztet arra. hogy én is hozzájáruljak a jövőnk alakításához. 10. Dobróka János 1948. szeptember 15-én születtem Gádoroson sze­gényparaszti családból. Is­kolai végzettségem: főisko­la. szakmám: szervező köz­gazdász. Jelenlegi foglalko­zásom : üzletkötő. Sárréti Ke­reskedelmi Kft., Orosháza. Nős vagyok, 3 gyermek fel­neveléséről gondoskodom. Lakhelyem: Nagyszénás. Édesapám nyugdíjas, édes­anyám elhalt, feleségem a Nagyszénási Nagyközségi Ta­nácsnál dolgozik. 1969 óta vagyok az MSZMP tagja, s a párt jelenlegi programja késztet arra, hogy ezt a je­lenben is felvállaljam, a kis­emberekért, a megye szegé­nyebb társadalmáért. 3. Hideg András Születtem Békéscsabán, 1962-ben. Édesapám Brassó­ban született, családja a há­ború előtt települt át Békés­csabára. Édesanyám család­jában keveredik a szlovák és a magyar ág, a szlovák és a magyar szó­Közgazdasági diplomámat a budapesti Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyete­men szereztem meg 1985- ben. A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál kezd­tem el dolgozni, melynek je­lenleg osztályvezető közgaz­dásza vagyok. Tavaly ta­vasszal nősültem, az idén február közepén született egy kislányunk. Ha valóban Európa része akarunk lenni, nemcsak azt jelenti, hogy jogrendszerünk, parlameneti demokráciánk európai, de azt is, hogy gaz­dasági bajainkat is akként kezeljük. A nyugat-európai szocialista, szociáldemokrá­cia történelmi érdeme, hogy képes volt megakadályozni széles rétegek leszakadását, lemaradását úgy, hogy a pi­acgazdaság egyidejűleg meg­felelt a hatékonysági köve­telményeknek. Lehetőségeim szerint tennék azért, hogy Magyarország is ezt az utat járja. 4. Gonda Géza Orosházán születtem 1949- ben. Nős vagyok, feleségem dr. Zselenka Klára fogszak­orvos. Géza fiam nyolcéves. Munkám és életem leg­szebb, legfontosabb esemé­nyei Orosházához kötnek. Itt nőttem fel, itt végeztem iskoláimat. Géplakatosszak­mát tanultam, majd levelező tagozaton érettségiztem és az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem történelem—nép­művelés szakát is így végez­tem el. Pályám kezdetén 5 évig voltam az ifjúsági ház igaz­gatója. Szívesen emlékszem az ott töltött időre, sikerek­re. Ezután a Békés Megyei Tanács művelődési osztályán dolgoztam. A szívem haza­húzott. hazajöttem. 1980-ban lettem a Petőfi Művelődési Központ népművelője, egy évvel később pedig az igaz­gatója. Érzem és tudom, hogy munkámra, a kulturá­lis értékek megőrzésére, to­vábbadására, az emberek művelődésére szüksége van ennek a társadalomnak, mert demokratikus jövőt építeni kiművelt emberfők sokasága nélkül nem lehet. 5. Dusik János Negyvennégy éves villany- szerelő kisiparos vagyok. Dombegyházán születtem. Szüleim a felszabadulás előtt cselédek voltak. Két nővé­rem van. Életem eddigi részét dön­tően falun éltem le- Falusi általános iskolába jártam — Medgyeseg.vházán —, mivel 1952-ben odaköltöztünk. Út­törő voltam, nem tagadom le. Nekem tetszett az úttö­rőélet, a közösség, a kirán­dulások, a táborozások, a túrázások. Mint a legtöbb falusi gye­rek, én is dolgoztam a szün­időkben a mezőgazdaság­ban. Később, középiskolás koromban a nyári szünetben a tsz-ben dolgoztam. Akkor még volt cséplőgép, és ott voltam egész részes munkás. Aki tudja, milyen volt a cséplőgépnél a munka, an­nak nem kell magyarázni a nehézségét. Érettségi után szakmunkástanuló, majd villanyszerelő lettem. Dol­goztam iparban, mezőgazda­ságban. De mindig kötődtem a faluhoz, a földhöz. Mindig érdekelt a közösség élete, öt évig tsz-párttitkár is voltam, 15 évig munkásőr- Négy éve vagyok kisiparos. Két nagy lányom van. 6. Lengyel Károly Tsz-tag szülők gyermeke vagyok. A gondtalan ifjúko­romat Kertészszigeten, egy megyehatár széli kis faluban töltöttem. A szakmunkás- képző elvégzése után 7 évig a Füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz-ben mint vízvezeték­szerelő és karbantartó dol­goztam. Ezután jöttem a je­lenlegi munkahelyemre, a szeghalmi Csepel Autó 4. számú gyárába, ahol nyolca­dik éve a kazánház karban­tartó szerelőjeként dolgo­zom. 33 éves vagyok, 1976 óta nős, három gyermek édesapja. A Szocialista Párt prog­ramját magaménak érzem, mert mentes a felelőtlen ígé­retektől, és biztató utat mu­tat a rendszerváltás erő- szakmentes megvalósítására. Egyetértek a többpártrend­szerű demokráciával. Olyan­nal, amelyben a pártok egy­más politikai ellenfelei és nem ellenségei. Szerintem az első és legfontosabb feladata lesz az új parlamentnek a gazdaság rendbe tétele. Sa­ját bőrömön tapasztalom azt a lehetetlen helyzetet, ami­ben ma egv többgvermekes, bérből és fizetésből a létmi­nimum környékén tengődő család ,él. 7. Uhrin Erzsébet 1954-ben születtem Békés­csabán. Munkás—paraszt családból származom. Szüle­im nyugdíjasok. Szlovák—magyar—filozófia szakos középiskolai tanár vagyok. Jelenleg a Békés­csabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégi­um igazgatója. Jaminában lakom a szüle­immel egy kertes családi házban. A Magyar Szocialis­ta Pártnak megalakulásától tagja vagyok. Azt szeretném, hogy folytatódjanak •— vá­lasztások után is — békés úton, szélsőségektől mente­sen. a kisebbségek, elesettek és kiszolgáltatottak védel­mét is biztosítva a politikai és gazdasági változások. Azt szeretném, hogy tár­sadalmunk vezérlőéivé a tu­dás, a tisztesség, a megértés, a másság: a másik embert, a más véleményt is tisztelet­ben tartó, a másik ember iránt is felelősséget érző ma­gatartásforma váljék. Azt szeretném, hogy hazánkban félelem nélkül élhessen min­den törvénytisztelő állampol­gár: pártállásra, világnézet­re, származásra, nemzetiség­re, fajra való tekintet nél­kül. 8. Halász Andor 1928. január 1-jén szület­tem Sarkadon, kisiparos— paraszt család első gyerme­keként. Kitanultam a szűcs­szakmát, és apám 7 hold földjén gazdálkodtunk (gaz­dasági felszerelés nélkül) és „szűcsködtünk”. 1950-re mindkét megélhe­tési forma ellehetetlenült. Pestre mentem azzal a szán­dékkal, hogy dolgozom, és folytatom abbahagyott ta­nulmányaimat. Voltam fém­öntő, anyagkönyvelő és 1952 —1956-ig képesítés nélküli nevelő Csepelen a nagy vas­gyárban. s annak ipari isko­lájában. Közben végeztem tanulmányaimat. 1956 nya­rán államvizsgáztam a peda­gógiai főiskolán. Visszatérve 31 évig taní- tóskodtam szülőföldemen. Nős vagyok, én is, feleségem is nyugdíjas. Jogász fiam, tanítónő lányom, s két uno­kám ad értelmet ma is éle­temnek. Vallom: ..Annak az ország­nak van biztos jövője, amely pedagógusait jól, áldozatos munkájukkal arányosan megfizeti.” Bízom -abban, hogy az új pedagógusnemze­déket elkerüli a mi mostoha sorsunk­9. Diitsch Zsolt Értelmiségi családból szár­mazom. 1941-ben Budapes­ten születtem. Szüleim a Fel­vidéken éltek, így gyermek­ként átéltem — az áttelepí­tés miatt — az otthonvesz­tés és az új otthonteremtés minden félelmét és bizakodó örömét. Biológia—földrajz szakos tanári diplomát sze­reztem. Életcélul a tanál ’ pályát választottam. é egyetlen kísértés sem inga­tott meg, hogy más mur ka helyet válasszak. Nős -a- gyök, két gyermekem a M- nőttélet első lépéseit tesz k. 1965-ben kerültem Mezői - rénybe az akkor szervezŐQŐ gimnáziumba. Közel két év­tizede vagyok igazgató és vállalok közéleti tevékenysé­get városunkban. (Folytatás a 12. oldalon) II Magyar Szocialista Párt megyei listán induló képviselőjelöltjei

Next

/
Thumbnails
Contents