Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-09 / 58. szám

1990. március 9., péntek (Folytatás a 11.- oldalról) Szerencsésnek tartom ma­gam, mert iskoláztatásom során sok íkiváló nevelővel találkozhattam, akik ki tud­ták alakítani bennem kör­nyezetem kritikával történő értékelését. Olyan tanáraim voltak, akik érzékenyek vol­tak a szociális igazságokra, s szeretném hinni, én is olyan tanár vagyok, aki meggyőz­ni akartam tanítványaimat az emberi igazságokról, s nem rákényszeríteni akara­tomat másokra. humanista indíttatású orvos nem elégedhet meg azzal, hogy „gyógyít”. Munkájának hatékonyságával már csak szakmai önbecsülése miatt sem elégedhet meg, mert ha­zánk a kibontakozás felé a világ egyik legbetegebb tár­sadalmával indít. Az eljövendő koalícióban biztosítani kell a nyugodt, tisztességes munkavégzés feltételeit, és az ehhez kap­csolódó tisztességes bérezést. Saját hazánkban nem „benn­szülöttként”, Békés megyé­ben pedig ne másodrendű ál­lampolgárként dolgozhas­sunk. élhessünk! ténnyel, «bogy a magyar la­kosság nemcsak hogy elöre­gedett, itt a legnagyobb a halandóság, de ifjaink (akik még messze járnak a kriti­kus kortól) fizikumának mu­tatói is az európai rangsor végén kullognak. Lehet a jö­vő még sötétebb? öt éve szakmai berkekben megkoc­káztattam a kijelentést: is­kolarendszerünk ifjúságelle­nes, így népellenes bűntettet hajt végre gyerekeink túl­terhelésével (középiskolás korosztály). Természetesen elmarasztaltak. Véleményem azóta sem változott. Másik szakterületem szin­tén szép feladatokat ad szá­momra. A mai magyar la­kosság identitászavarral küzd. Négy évtizeden át cse­kély szerep iutott nemzeti történelmünk, értékeink megismertetésére, megsze­rettetésére. kolarendszert megszabadít­suk a közvetlen hivatalnoki befolyásolástól, hogy önálló­ságot adjunk az iskoláknak. Az Alföldet a jövő körzeté­nek tartom: nem terheli az egyoldalú nehézipar, mező­városai ugyanakkor a kul­túra és az önigazgatás bás­tyái voltak és lehetnek. 10. Kellermann Márton 1945-ben születtem. Ta­nulmányaimat Debrecenben és Pécsett végeztem. Békés­csabán 1970 óta élek, itt van első és jelenlegi munkahe­lyem. a Réthy Pál Kórház és Rendelőintézet, melynek or­topéd szakfőorvosa vagyok. Feleségem mezőgazdasági mérnök, az Állami Biztosító dolgozója. Két fiam van. Je­lenleg egyetlen politikai pártnak sem vagyok tagja. A mai Magyarországon 11. Dr. Kovács Béla 1948. november 22-én szü­lettem Endrődön. A gimná­ziumot Gyomán, főiskolát és egyetemet Szegeden végez­tem. Történelem—testneve­lés szakos tanár vagyok. 1975 óta a Kiss Lajos Gim­náziumban tanítok Gyoma- endrődön. Munkámból fakadóan nap mint nap találkozom azzal a 12. Olajos Imre Egyéni választókerületben is indul, életrajza a március 5-i számban olvasható. n Szabad Demokraták Szövetsége megyei listán induló képviselőjelöltjei 6. Tóth Sándor István Egyéni választókerületben is indul, életrajza a március 5-i számban olvasható. 1. Rajk László 1949. január 26-án szüle­tett Budapesten. Édesapját sohasem láthatta, három hó- napos volt a kivégzésékor. Hatéves koráig édesanyja szabadulásáig, megváltozta­tott néven nevelőszülőknél őrizték. 1956-ban a forrada­lom vérbe fojtása után édes­anyjával és Nagy Imre köz­vetlen munkatársaival együtt elrabolták és két év­re Romániába internálták- A Budapesti Műszaki Egyete­men szerzett építészmérnöki diplomát. Kanadában, a McGill Egyetemen szerzett tudományos doktorátust. 1972-től mint építész tervező dolgozott. 1977-től részt vett a magyarországi demokrati­kus ellenzék megalakításá­ban. annak honi és külföldi tevékenységében. 1981 -ben budapesti lakásán megnyi­totta az ellenzéki szamizdat- tevékenység központját, a Rajk Butikot. 1988-ban tár­saival együtt megalapította a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, a Szabad Demok­raták Szövetsége elődjét. 1989-ben beválasztották a 11 tagú ügyvivői testületbe, ö volt az első magyar politi­kus, aki a romániai forra­dalom vezetőivel tárgyalt. ma viszont meggyőződésem, itt az ideje, hogy tevékenyen részt vegyük sorsunk irányí­tásában. Mint SZDSZ-ügy- vivő a gazdasági kibontako­zásért és a valódi rendszer- váltásért küzdők. 2. Kádár Péter Egyéni választókerületben is indul, életrajza a március 5-i számban olvasható. 3. Dr. Futaki Géza Nagyszüleim iparos csa­ládból származtak. Apám a Don-kanyart megjárva, se­besülten tért vissza, majd jogot tanult, s könyvtárigaz­gatóként ment nyugdíjba. Anyám szűcsmester, bátyám urológus. Három kislányom segít op­timistának lenni, valamint feleségem, aki gyeden levő ügyvéd. 1952-ben születtem, isko­láimat Békésen végeztem, 1970-ben az ottani gimnázi­umban érettségiztem. Kita­nultam a szűcsszakmát, majd műszaki főiskolai tanulmá­nyaimat befejezve a szarva­si Plastolus Szövetkezet . gyártmányfejleszfcéjeként megtanultam a műanyag-fel­dolgozás csínját-bínját. 1982- ben saját vállalkozásba kezdtem, melyet a mai napig szívesen végzek. A ’80-as évek elején egyrészt a mű­szaki pályát nem becsülte a rendszer, másrészt érdekelt a jog, ezért munka mellett, levelező hallgatóként elvé­geztem Szegeden a jogi egye­temet. Pártban sohasem voltam, 4. Dr. Veréb Lajos Agrárproletár családból származom, 52 éves vagyok. 1962-ben szereztem dipkr mát a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetemen. Az élteit 28 évet az egészségügy alap­ellátásában dolgoztam végig, mint körzeti orvos. Felnőtt lányom és fiam van. Eddig nem voltam aktív politikus. Ügy érzem, hogy a közömbösség most bűn. Ezért lettem tagja a Szabad De­mokraták Szövetségének, ezért vállaltam a képviselő- jelöltséget a megyei listán. 5. Bessenyei István 1943-ban születtem Nagy­váradon. Sarkadon érettsé­giztem. ahol édesapám taní­tóként dolgozott. Feleségem a budapesti tudományegye­tem tanárképző karának adjunktusa, két gyerekünk van. Nyelvtanári diplomám mellett szociológusi végzett­séget szereztem, ebből dok­toráltam. A debreceni és a budapesti egyetemen taní­tottam szociológiát, majd 1981-ben az Oktatáskutató Intézethez kerültem. Azóta itt dolgozom. Szakterületem az oktatáspolitika. Az SZDSZ oktatáspolitikai munkacsoportjában az ok­tatáspolitikai programtézisek egyik megfogalmazója vol­tam. Szívügyem, hogy az is­8. Pap János Karcagon születtem, 1958- ban. Gyermekéveimet Csor- váson éltem, ehhez a közös­séghez ma is erős érzelmi szálak kötnek. Orosházán, a Táncsics Mihály Gimnázi­umban érettségiztem, majd 1984-ben építészmérnöki dip­lomát szereztem a Budapes­ti Műszaki Egyetemen. Ma Békéscsabán élek és dolgo­zom. Feleségem, dr. Pavuk Erika jogtanácsos. Három kislányt nevelünk. A jövő­jük iránt érzett felelősség késztetett politizálásra. Ala­pító tagja és ügyvivője va­gyok az SZDSZ békéscsabai szervezetének. Olyan orszá­got, olyan közösséget szeret­nék, melynek polgárai mél­7. Dr. Marsai György 1944. augusztus 13-án szü­lettem Szarvason, szüleim előbb kereskedelemmel, ké­sőbb iparral is foglalkoztak. A humán tárgyak, a művé­szetek érdekeltek leginkább — talán ezért választottam az orvostudományon belül is a pszichiátriai munkát. Pon­tosabban a szarvasi körzeti orvosi 6 év után a pszichiát­riát. A testi panaszok mö­gött a lelki bajokat kutat­tam — és tőlem telhetőén gyógyítottam — a lelki je­lenségek hátterében a társa­dalmat, a társadalmi felelős­séget vizsgálgattam. Így ju­tott arp el a pszichiátriában viszonylag nehéz területnek számító tevékenységhez: a társadalom szélére szorult, többszörös gondokkal és ne­hézségekkel küzdő emberek kezeléséhez. Nehéz iskola volt, de végül is— hála sok munkatársamnak és orszá­gosan ismert, vagy ismeret­len kollégámnak — jó szak­mai műhely tagja lehettem. A társadalomtól eljutottam a politikáig, a Szabad De­mokraták Szövetségéig, s most képviselőjelöltjük le­hettem', a megyei listán. \ 10. Dr. Szécsi István Értelmiségi családban szü­lettem 1960-ban, Békéscsa­bán. Iskolai tanulmányai­mat szülővárosomban végez­tem el. A József Attila Tu­dományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerez­tem jogi doktori diplomát- Ezt követően a Gyulai Ügy­védi Munkaközösségben kezdtem el gyakornoki mun­kámat. Közel fél éve dolgo­zom Sarkadon mint ügyvéd, ez időtől kezdve vagyok tagja a Szabad Demokraták Szövetségének is. Nős vagyok, feleségem or­vos, fiam, Tamás másfél éves. Gyulán telepedtünk le, itt élünk közel három éve, Híve vagyok minden szabad­elvű gondolatnak, és tiszte­lem az igazi európai hagyo­mányokat. A nemzeti ka­tasztrófával fenyegető vál­ságból való kiutat az SZDSZ programjában látom megva­lósíthatónak. Programunk nemcsak gazdasági, de erköl­csi és érzületi reform is. A dogmák helyetti tények tisz­telete, egyfajta joviális ma­gatartás a civilizált megfo­galmazás vonzott tagjai so­rába. Hiszem és vallom, hogy pártom egyértelmű ér­tékei, elvi politikája megte­remti a megújulásban gyö­kerező békés rendszerváltást. tósággal, derűvel élik hét­köznapjaikat, véleményüket nem rejtik véka alá. Csák szabad polgárok alkothatnak szabad országot, szabad pol­gárokká pedig csak félelem nélküli, gondolkodó embe­rek válhatnak. A Szabad De­mokraták programjukban — melyet egy évtizedes követ­kezetes kiállás hitelesít — ezt tűzték ki célul, ezért munkálkodnak majd az Önök megbízásából, a szaba­don megválasztott Ország- gyűlésben. 9. Nemes Roland Gyulán születtem, 1951- ben. Iskoláimat is ebben a városban végeztem. 1975-ben szereztem diplomát a Buda­pesti Műszaki Egyetem Épí­tészmérnöki Karán. Azóta tervezőként dolgozom, de gyakorlatot szereztem az ál­lamigazgatásban is- Az MSZMP-nek tagja nem vol­tam. Munkáim során a kul­turáltabb emberi környeze­tért igyekeztem küzdeni. Nemrég készült épületeim: a Trófea panzió, a Hungária Biztosító székháza Békés­csabán és az IBUSZ—Hun- gária-iroda Gyulán. Magán­terveket is készítek, ered­ménnyel szerepeltem több „Év lakóháza” pályázaton is. Több szakmai bizottságba is beválogattak, azokban igye­keztem a legjobb tudásom szerint, érdekeimtől függet­lenül dolgozni. Jelenleg a Békéscsabai Költségvetési üzemnél dolgozom. Ezt az építőipari kisüzemet, úgy ér­zem, nemcsak szűk gazdasá­gi célok vezérlik, szem előtt tartja a megbízók, a városok környezetátalakítási igénye­it is. Ilyen módon cseleked­ni, dolgozni manapság nem kis erőfeszítés. Köszönet ér­te a kollektívának. 11. Nagy Béla 1954-ben születtem Oros­házán. Gyermekkoromat Medgyesegyházán töltöttem, jelenleg is itt élek. Nős va­gyok, két gyermekem van, egy 11 éves lányom és egy 11 hónapos fiam­Nem születtem a pártál­lam következetes ellenfelé­nek, az évek során a kom­munista hatalom tett azzá. Az elmúlt év nyarán megis­mertem a rendszerváltás programját, azt a kiutat, amit a szabad demokraták kínálnak a magyar nemzet" nek. 1989 szeptemberétől va­gyok tagja az ' SZDSZ-nek, annak a pártnak, amely sem kapcsolatot, sem egyezke­dést nem engedett meg azok­kal a kommunistákkal és szocialistákkal, akik hazán­kat tönkre tették. Az SZDSZ programjából számomra a liberalizmus és az Európához való tartozás igénye a legfontosabb, min­den erőmmel ezeket az érté­keket kívánom képviselni. Vallom, hogy sorsunk közös, de jövőnk csak egy demok­ratikus Európában lehet, eu­rópaiak azonban csak sza­bad polgárokként lehetünk. 12. Danes László I960, március 12-én szü­lettem. Általános és közép­iskolai tanulmányaimat Deb­recenben folytattam. Míg más ember csak álmodozott róla, én jókora adag kaland­vágy és némi romantikára való hajlam hatására tenge­rész lettem. Ez a döntés meghatározta későbbi élete­met. Beutaztam Európát, megismerkedtem különböző országok polgáraival. Mind­ezek után igen nehéz lett volna elfogadnom a hivata­los politika jelszavait, a pro­letárdiktatúra egyedül üdvö­zítő mivoltát. 1984-ben fejeztem be fő­iskolai tanulmányaimat, gé­pész üzemmérnök lettem. Ezt követően katonai szol­gálatom alatt rájöttem, hogy emberi jogok tekintetében nem sokkal állok jobban az ókori rabszolgáknál. A sza­bad demokratákban érzek olyan erőt. amely képes hi­dat verni a szakadék fölé, mely a magyarságot a valódi demokráciában élő népektől elválasztja. Bennük látok ga­ranciát, hogy két gyerme­kem fculturemberhez . illő módon élhet majd. Ezért tartom megtiszteltetésnek, hogy megyei listájukon sze­repelhetek.

Next

/
Thumbnails
Contents