Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-30 / 75. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG r------------------------------------------­P OLITIK!» NAPILAP 1990. MÁRCIUS 30„ PÉNTEK Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 75. SZÁM Megtorlás Marosvásárhelyért? A „Szent István- kommandó” halállal fenyeget .Jfloc&kos cigány románok! A marosvásárhelyi diazni5- ságokért, a magyarok legyilkolásáért kegyetlen bosszút ál­lunk rajtatok és gyerekeiteken. Hazaáruló mocskos banda vagytok, eszitek a magyar kenyeret, és röhögtök, hogy a magyarokat gyilkolják. Minden magyar életért tíz mocskos román cigány rövidesen megdöglik. Mit gondoltok, ti, szar­háziak, meddig lesz még türelmünk, egy szálig kiirtunk ben­neteket. Jól vigyázzatok! Szemét, mocskos banda, nem sül le a bőr a képetekről. Eljön az idő rövidesen, amikor mindnyá­jan LÓGNI fogtok. A fenti levelet „Romáin szövetség, Gyula” címmel látta el ez a meglehetősen Szélsőséges nézeteket valló szervezet. Márk György, a •Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének főtitkára tegnap kérdésünk­re elmondta, hogy nagyjából beazonosították a levél pos­tára adásának helyét; a bé­lyegzőn egy Komárom me­gyei település, Tad neve ol­vasható, ám ennél többet nem sikerült az ismeretlen társaságról megtudni. A fő­titkár arról is beszélt, hogy az utóbbi 2-3 héten szapo­rodtak el igazán a fenyege­tések; hasonló, zaklató leve­let kaptak a gyulai román nemzetiségi óvoda dolgozói; a nagyrománvárosi ortodox templom bejáratán néhány napja a „666 +” felirat ol­vasható, amely a „végzet” biblikus jelentése; a román kollégium tábláját nemrégi­ben törték össze; a méhke­réki tanácsot is félelmet kel­tő levelekkel ijesztgetik. — Nem foglalkoznék kü­lönösebben a dologgal, ha csak engem fenyegetnének, hiszen a páncélszekrényem már tele van ilyen levelek­kel, s rendszeresen zaklat­nak telefonhívásokkal is — Szent István-kommandó” sorolta Márk György, s így folytatta: — Ám itt már egy közösségről, egy kisebbség­ről van szó. Több fórumon hangoztattam az utóbbi idő­ben, hogy a nemzetiségiek­nek ott kell megtalálni a hazájukat, ahol születtek, ók is az ország részét képe­zik, olyan állampolgárok, mint mások, nem szabad őket megsérteni jogaikban. Azok pedig, akik a fenyegető leveleket írják, nem ismerik fel azt az ellentmondást, hogy miközben ők a romá­niai magyar kisebbség joga­it követelik.- durván megsér­tik a magyarországi román­ságét. Arról már nem is be­szélve, hogy a romániai helyzetről a magyar román­ság tehet a legkevésbé. Min­denesetre most feltétlenül tenni kell valamit a román nemzeti kisebbség védelmé­ért, s ideje lenne már el­érnünk, hogy ez az ország végre a hazájuk is legyen, ne csak a szülőföldjük. Márk György végezetül el­mondta, hogy a fenyegeté­seket bejelentették a rend­őrségen, s valószínűleg né- hányan személyes védelmet is kémek majd a hatóságok­tól. L. E. amerikai milliomosntt Békéscsabán Tegnap a késő esti órák­ban Békéscsabára érkezett Mrs. Reinchard. A 68 éves asszony 1942-ben, húszéve­sen hagyta el az országot. A németek által megszállt Eu­rópán keresztül, kalandos úton jutott el Amerikába. A háborút követő években kez­dett levelezni egy békéscsa­bai gyermekkori ismerősé­vel, akinél most megszállt. Mrs. Reincharddal nem tud­tunk beszélni, mert pihenő­re tért. Személyi titkára, az ugyancsak magyar szárma­zású Mr. Ácsai elmondta, hogy a Reinchard család igen nagy vagyonnal rendel­kezik. Többek között Dallas­ban olajkútjaik, Dél-Afriká- ban pedig rézbányáik van­nak. Pénteken Nagyváradra látogatnak, s csak késő este térnek vissza Békéscsabára, s lakkor majd mód nyílik hosszabb beszélgetésre. Az interjút szombati lapunkban közöljük. A személyi titkár azt is elmondta, hogy Mrs. Reinchard szeretne találkoz­ni a város polgármesterével. 6. J. Kennedy közvetít? Edward Kennedy, ameri­kai demokrata párti szená­tor kész közvetíteni Vilnius és Moszkva között — kö­zölte Vytautds Landsbergis, szerdai Vilnius! sajtóérte­kezletén, amelyen a litván államfő a moszkvai állás­pont merev elutasítása után a kompromisszumkészségről kijelentéseket tanúskodó tett Landsbergis elmondta, hogy két litván parlamenti képviselő találkozott Moszk­vában Edward Kennedyvel, aki közölte, hogy hajlandó közvetíteni Moszkva és Vil­nius kapcsolatainak rende­zésében. Szóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről Bár a kormány a válasz­tások első fordulója után működésének „finisébe’’ ér­kezett, a csütörtöki kor­mányülés zsúfolt napirend­je egyáltalán nem tükrözte ezt. A Minisztertanács több mint húsz témát vitatott meg. köztük számos olyan előterjesztést, amely már a kormányzatváltás előkészí­tését is szolgálta. Bajnok Zsolt szóvivő el­sőként az állami tulajdonú bérlakások elidegenítésének helyzetét és a lakóépület­fenntartás ésszerűsítésének feladatait elemző előterjesz­téssel ismertette meg a szo­kásos szóvivői értekezleten összegyűlt újságírókat. A Minisztertanács megál­lapította, hogy az állami tu­lajdonú tanácsi bérlakások jelenlegi bérleti rendszerét, a bérlakások értékesítésének feltételeit, az épületek fenn­tartásának, felújításának, korszerűsítésének és keze­lésének szervezeti rendsze­rét az önkormányzati és tu­lajdoni törvény hatályba lé­pésével egyidejűleg új ala­pokra kell helyezni. A Minisztertanács átte­kintette a hiteladóval össze­függő kérdéseket is. Mint ismeretes, az Alkotmánybí­róság a napokban megsem­misítette a hitelödóról szóló törvényt és a végrehajtására kiadott minisztertanácsi ren­deletét. A februárban és márciusban érvényben levő törvény alapján az adóköte­lezetteknek csak kisebb há­nyada fizette be az adót, a nagy többség nem teljesítet­te esedékes adófizetési köte­lezettségét. A jogszerűséghez ragaszkodva be kellene haj­tani az elmaradt adót azok­tól, akik február, március folyamán nem fizették be. A Minisztertanács azonban igazságtalannak tartana egy ilyen megoldást; ezért a kor­mány elnöke levélben for­dult az Alkotmánybíróság elnökéhez, s arra kérte, hogy a hiteladótörvényt visszame­nőleges hatállyal semmisít­sék meg. Amennyiben az Al­kotmánybíróság egyetért ez­zel a kéréssel és ilyen értel­mű döntést hoz, az adóható­ság nem hajtja be az adó­hátralékot. Azok pedig, akik már befizették a kamatadót, visszakapják pénzüket. A kormány örömmel érte­sült arról, hogy II. János Pál pápa Angelo Acerbi cím­zetes érsek személyében ki­nevezte a Szentszék buda­pesti képviselőjét. A kor­mány e döntést fontos lé­pésnek tartja a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról kötött megállapodás végre­hajtásában, a magyar—vati­káni kapcsolatok építésében. A Minisztertanács csütör­töki ülésén véleménycserét folytatott a békés átmenet március 25-ével lezárult el­ső szakaszáról és a választá­sok néhány (tapasztalatáról. A választások lebonyolítását és' a szavazatok összeszám- lálását illetően megállapítot­ta, hogy az alkotmány és a választójogi törvény szelle­mének és előírásainak mind az előkészítés, mind a lebo­nyolítás megfelelt. A vá­lasztások tisztaságához és eredményéhez semmi kétség nem férhet. A kormány megelégedéssel nyugtázta, hogy a nemzetközi megfi­gyelők és a világ közvéle­ménye osztja ezt az értéke­lést. (Folytatás a 2. oldalon) Azért tavasz van már, visszavonhatatlanul Totó : ve Sütő András betegágyánál Budapest, 1990. március 29., csütörtök (MTl-Press) A bukaresti Romániai Magyar Szó a Szabad választásokra különtudósítóként Budapestre küldte szerkesztőbizottsági tagját, aki Sütő András írót is fölkereste betegágyánál. Volt idő, nem is olyan ré­gen, amikor ennek az ágy­nak a helye napról-napra változott. Először a maros­vásárhelyi klinikán állt, miután az „ismeretlen” bun­kósbotot irányító gyűlölet meggyalázta és majdnem elpusztította a mai magyar irodalom egyik jelesét, majd hamarosan a bukaresti Ka­tonai kórház műtőjében és kórtermében kapott helyet. Végül a budapesti Honvéd Kórházba került, dr. Farkas József orvos * vezérőrnagy felügyelete alá. És közben az események úgy peregtek, alig bírtuk őket utolérni. Am megáll­tak a jól őrzött kórházi kü- lönszoba kettős ajtajánál, amely előtt fehér köpenyes őr posztói, ráadásul az épü­let körül is szabályos őrség Az írónak most' gyógyul­nia kell, s azért, hogy gyó­gyulhasson, felejtenie. Sütő András azonban nem tud felejteni. Tiszta szerencse. hogy nem szabad huzamos ideig ágyban feküdnie — a tüdőgyulladás veszélye miatt —, s ezért a pár négyzetméteren le s fel jár­kálva, karosszékben, ágya szélén elüldögélve, felesége, olykor lánya és fia társasá­gában az élet, a mindenna­pok legelemibb funkcióiban igyekszik föUélni a visszaté­rés esélyeit. Az emlékezés visszahozza szellemi frisseségét, de föl­viszi például a lázát, veszé­lyezteti lelki egyensúlyát. Gyógykezelés az NSZK-ban? Ülök vele szemközt, egy székein, ő fotelból méreget, felesége révén kávéval kí­náltat. Én sem faggatnám kényes kérdésekről, ő is fe­szeng, mert tudja, mit nem szabad kérdeznie. (Folytatás a 2, oldalon) Ital és cigaretta a tfiz hátterében? Halál a lángok között Bár azt mondják, a pénz nem boldogít, kár lenne ta­gadni, hogy a legszebb pil­lanatok közé tartozik, ami­kor az ernbtr kézhez kapja a fizetését vagy a nyugdí­ját. Persze, ha a pénzhez- jutás mámorában az első út a kocsmába vezet, egy ilyen örömteli nap is tragédiáiba torkollhat. Mihalik Károly, dombegyházi lakosnak, az egész napos italozás törté­netesen a végzetét okozta. Kedden éjszaka összeégve találták meg lángoló házá­nak konyhájában. Hogy miként kapcsolódik az ital a tűzhöz? Nos, erről kérdeztük először Domb­egyházán, a Budai Nagy Antal utcában beszélgető embereket. — Kedden délelőtt Ká- * roly boldogan újságolta, hogy találkozott a postás­sal, és megkapta a reikkant- sági nyugdíját — kezdi Fe­kete János. — Rögtön a kocsma felé vette az irányt, és szinte egész napját ott töltötte. Este 7 óra körül már csak a biciklijére tá­maszkodva tudott hazaván- szarogni. Én ekkor láttam utoljára életben. Különben nálam vannak a lakásának kulcsai, így elmehetünk a helyszínre. Amíg a kiégett házhoz sétálunk, Fekete János be­számolt az éjszakai törté­nésekről. — Éppen a tévét néztem, amikor este 10 óra körül furcsa zajra lettem figyel­mes. Az ablakhoz siettem, és láttam hogy Károly há­zából lángok csapnak ki. A határőrségre siettem, az asszonynak meg szóltam hogy riassza a szomszédo­kat. • — Mi történt ezután? — A határőrségről először értesítették a mezőkovács­házi tűzoltóságot, majd né­hány kiskatonávai vissza­mentünk az égő házhoz. Ekkor már a szomszédok — mintegy húszán — vöd­rökben. és különféle edé­nyekben hordták a vizet. A kiérkező tűzoltók viszont csak az áramtalanítás után láthattak munkához. — Gondolom, megrázó él­mény lehetett meglátni a romok között az összeégett embert... — Szegényre a kiskony- * hában, az ágyán találtunk rá. Általában itt aludt t ■ V " yM 3 a i 1 f Y *4 -:M Így pusztított a tűz a Mihalik-portán. Fotó: Fazekas Ferenc Annyira összeégett, hogy nem volt nagyobb egy há­roméves gyermeknél. Sze­rintem az okozta a halálát, hogy részegen dohányzóit az ágyban és elaludt. Ré­gebben mór előfordult egy­szer vele hasonló, de akkor felébredt, és ldsébb égési sérülésekkel megúszta. Közben a helyszínre ér­tünk, ahol megdöbbentő lát­vány fogadott. A földön heverő cserepek, fadarabok között egy összeégett kis­kutya tetemét találtuk. — Egyedül' élt, a kutyus volt a leghűségesebb társa — vette át a szót Gulyás AntáL — Különben Károly leszázalékolásáig traktoros­ként dolgozott, a Mezőhe­gyes i Mezőgazdasági Kom- bmáiban. Soha nem civa­kodott, nein ártott senki­nek a faluban. Tragédiáját egyértelműen az ital okoz­ta. A rokkantsági nyugdíját néhány nap alatt elköltötte ‘ a kocsmában sőt, még a szénutalványát is eladta fe­le áron, csak hogy italhoz jusson. Fiatalon ment el, hiszen még 51 éves sem volt. * Ny. L.

Next

/
Thumbnails
Contents