Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-10 / 35. szám

BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. FEBRUAR 10., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM Diplomáciai kapcsolat Magyarország és a Vatikán között Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke és Agostino Casaroli bíboros államtitkár pénteken az Országházban aláírta a Magyarország és a Szentszék közötti diplomá­ciai kapcsolatok helyreállí­tásáról szóló megállapodást. Az ünnepélyes aktus után a két államférfi rövid beszé­det mondott. A magyar miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a megállapodás új korszakot nyit hazánk és a Vatikán együttműködésében, új lehetőségeket teremt az állam és a magyar katoli­kus egyház közötti építő párbeszéd, a nemzetért vi­selt közös felelősségen ala­puló együttmunkálkodás te­rén. őszinte tisztelettel szólt Casaroli bíboros történelmi távlatokra tekintő munkás­ságáról, személyes érdemei­ről Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsola­tának fejlesztésében. Vála­szában Casaroli bíboros a Szentszék szolgálatában el­töltött hosszú évei egyik legboldogabb pillanatának nevezte a diplomáciai kap­csolatok helyreállítását. A délelőtt folyamán Né­meth Miklós hivatalában fogadta Casaroli bíborost. A megbeszélésen megállapítot­ták: a nemzetközi helyzet megítélésének minden fon­tos kérdésében azonos, vagy közeli a két állam álláspont­ja. A magyar miniszterel­nök kiemelte: II. János Pál pápa legutóbbi újévi üzene­tei — 1989-ben a nemzeti kisebbségek és 1990-ben a környezetvédelem ügyében — teljes egyetértésünkkel találkoznak, majd arról szólt, hogy a magyar kül­politikai prioritásai közé tartozik a határainkon túl élő magyar nemzeti kisebb­ségek ügye. Megköszönte a Szentszék eddigi megértését és segítő szándékát, s kérte, hogy a jövőben is viseljék szívükön a magyar katoli­kusok ügyét a környező or­szágokban. Ügy vélte, hogy a romániai demokratikus átalakulás utat nyit az otta­ni szabad vallásgyakorlathoz is. Örömmel vennénk tudo­másul — mondotta —, ha Gyulafehérvárott magyar ér­seket nevezhetnének ki. Szó esett arról az elképze­lésről is, hogy a magyar egyetemeken teológia karok indulnának. Ehhez a Szent­szék segítségét kéri a kor­mány. Egyetértettek abban, hogy meg kell vizsgálni a konk­rét pénzügyi, gazdasági együttműködés lehetőségeit; Magyarország élelmiszer- szállításokkal szívesen be­kapcsolódnia a Szentszék se­gélyprogramjaiba. Németh Miklós és Agosti­no Casaroli a Magyarország és a Vatikán közötti diplo­máciai kapcsolatok helyreál­lítása alkalmából pénteken közös sajtótájékoztatót tar­tott az Országházban. Az ország kormányozliatóságáért Befejeződött a vizsgálat Az Országgyűlés mandá­tumának lejártáig március 16-ig terjedő időszak tör­vényhozási programjáról ta­nácskozott pénteken a Par­lament tisztikara, a külön­böző politikai pártok küldöt­teinek, valamint meghívott szakértőknek a részvételé­vel. A plénumot a hátralévő néhány hétben még két 'al­kalommal hívják egybe. Február 27-én, kedden kez­dődik az utolsó „hagyomá­nyos” ülésszak, amely vár­hatóan négy napig tart. An­nak ellenére, hogy a politi­kai pártok folyamatosan szorgalmazzák — mint leg­utóbb szerdán, az ország ve­zetőivel lezajlott konzultá­ción —, hogy a jelenlegi Parlament már csak a mi­nimális és az ország kor- máinyozhatósága érdekében legszükségesebb törvényal­kotói feladatokat lássa el, még mindig jelentős meny- nyiségű munka vár a képvi­selőkre. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitány­ság pénteken befejezte a vizsgálatot az MSZP szol­noki irodájába történt múlt hét végi behatolással kap­csolatban. Mint Kovács Sán­dor alezredes, megyei főka­pitány-helyettes az MTI munkatársának elmondta: a két elkövető — Gyarmati Csaba és Patvaros Attila — ügyében lopás vétségéért és okirattal való visszaélésért tettek vádemelési javaslatot a városi ügyészségnél. Mint emlékezetes: a két férfi, aki­ket a Szabad Demokraták Szövetsége emiatt kizárt tagjai sorából, írásos doku­mentumokat és magnókazet­tákat tulajdonítottak el az MSZP-irodából. Az iratok megkerültek, a háromezer­egyszáz forint értékű kazet­ták azonban nem, ezek elvi­tele meríti ki a lopás vétsé­gét. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitány­ság az SZDSZ és az MSZP helyi szervezeteit hivatalo­san is tájékoztatja a fejle­ményekről. Ezt is meg kell tanulni Békés megyei vállalkúzék a Pintér-műveknél Mint arról már korábban hírt adtunk, Békés megyé­ben szerveztek először ma­gánvállalkozók számára to­vábbképzést, „Vállalkozók Népfőiskolája” néven. Az öt­venfős hallgatói gárda húsz alkalommal vehetett részt olyan előadásokon, amelyek a ma és a jövő gazdálkodói számára nélkülözhetetlen in­formációkat, ismeretanyago­kat nyújtottak. Mert egyál­talán nem mindegy, meny­nyire ismert a kockázatot vállaló egyén részéről a min­denkori pénzügyi szabályo­zás, az adó-, ár- és hitelpo­litika, sőt a naplófőkönyv vezetése sem egyszerű do­log. Nem véletlen tehát, hogy a hallgatók részéről sajnos többször megfogal­mazódott a következő kér­dés : — A mai feltételek kö­zött nekünk sajnos arról kell dönteni, hogy adminisztrál­ni, manipulálni vagy dolgoz­ni érdemes ebben az ország­ban. t békéscsabai művelődési központ népművelője, Fabu- lya Lászióné véleménye sze­rint újabb tanfolyamokat szeretnének indítani, mert az első próbálkozás sikere nagy érdeklődést váltott ki a Bé­kés megyében önállósulni szándékozók részéről. Az első népfőiskolái tan­folyamsorozat záró akkord­jaként a hallgatók Kecfelre látogattak* ahol egy egész napot töltöttek a Pintér-mű­vekben. A sikeres magyar vállalkozóként ismert Pin­tér úr annak ellenére, hogy zsúfolt a napi programja, több órán át konzultált a viharsarki látogatókkal. A legkülönbözőbb, olykor már- már vállalkozói titkokat is érintő kérdések elől sem tért ki válaszával. A 70 mil­liós beruházással épült új gyáregységnek . köszönhető­en — amelyet augusztusban Németh Miklós kormányfő személyesen adott át — ma már 500 ember dolgozik a Pintér-művekben. S az a vállalkozó, aki egy erősen korlátozó gazdasági szabá­lyozás mellett is képes a háromfős üzemből, néhány év leforgása alatt ekkora fej­lődést elérni, az már való­jában tőketulajdonos, ha úgy tetszik a szó közgazda- sági értelmében vett tőkés­nek számít. Ám hogy a ki­zsákmányolás tulajdonsága egyáltalán nem jellemzi Pintér urat, arra bizonyíték, hogy dolgozóinak olyan jö­vedelmet és szociálpolitikai kedvezményeket nyújt, amellyel ma a legjobban gazdálkodó állami vagy szö­vetkezeti üzem sem veheti fel a versenyt. Persze az már más kérdés, hogy Pin­tér úr'a juttatásainak fede­zetét megtermeli, míg a ki­sebb hatékonysággal műkö­dő állami és szövetkezeti szektor erre képtelen. Példá­(Folytatás a 3. oldalon) Pintér úr, a vállalkozó és a konténerből kicsomagolt japán csavargyártó gép egyike (A szerző felvétele) Rendeződik a menekültek helyzete Magyarország felmondta a megállapodást A Külügyminisztérium közleményben tudatta az MTI-vel, hogy Havasi Béla illetékes miniszterhelyettes pénteken jegyzéket adott át a budapesti román ügyvivő­nek, amelyben a Magyar Köztársaság 1990. február 10-i hatállyal felmondja a kettős állampolgárság ese­teinek megoldásáról és meg­előzéséről 1979. július 13-án aláírt magyar—román ál­lamközi megállapodást. Erre a jogszerű lépésre az egyez­mény megfelelő cikkelye adott lehetőséget. A közlemény indokolása szerint a felmondást a Ma­gyarországon tartózkodó több ezer romániai menekült rendezetlen helyzete, illletvé a közös megoldásra tett ma­gyar kezdeményezések előli ■román elzárkózás tette szük­ségessé. A Magyar Köztársaság e lépése annak a törekvésének a megvalósítását szolgálja, hogy az emberi jogokat, így az állampolgársághoz való jogot is a nemzetközi nor­mákkal, valamint sokoldalú egyezményes kötelezettsé­geivel összhangban kezelje. A magyar fél a jegyzék­ben azt is bejelentette, hogy kész a román féllel hala­déktalanul tárgyalásokat kezdeni az állampolgárságot érintő kérdések mielőbbi rendezéséről. Mindezekkel összefüggés­ben a Belügyminisztérium is közleményt adott ki. Esze­rint: a kettős állampolgár­ságról kötött egyezményben annak idején a szerződő fe­lek kötelezettséget vállaltak arra, hogy csak abban az esetben adják meg az állam- polgárságot a másik szerző­dő fél állampolgárának, ha ez a személy okirattal bizo­nyítja, hogy másik állam- polgársága megszűnt. Az egyezmény felmondásával megnyílik a lehetőség arra, hogy a Magyarországon élő román állampolgárok ma­gyar állampolgárságot sze­rezzenek, román állampol­gárságuk megmaradása mel­lett. A Romániában élő ma­gyarok érdeke azt kívánja, hogy szülőföldjükön gyako­rolhassák az egyént és a ki­sebbségeket megillető em­beri jogaikat. Várható, hogy (Folytatás a 3. oldalon) Határűrök számvetése Nem voltak irigylésre méltó helyzetben a határ­őrök 1989 utolsó néhány hó­napjában! Sokuk számára emlékezetes marad az el­múlt esztendő. Orosházán, a 7. számú határőrkerületben tartottak beszámolót tisztek, alegy­ségparancsnokok jelenlété­ben az 1989. évi • alaptevé­kenység , végrehajtásáról, és ebből is kitűnt, hogy a ro­mániai események nem min­dennapi helytállást követel­tek az állománytól. Pál Já­nos ezredes beszámolójának bevezetőjében utalt arra a tényre, hogy az MSZMP ve­zető pártként való megszű­nését követően a kerületben felszámolták a pártbizottsá­got, és ez hangulati tényező­ként jelentkezett, amit sike­rült „levezetni”, és a hiva­tásos állomány egységét megőrizni. A politikamen­tesség nagyobb teret enged a szakmai feladatok ellátá­sára. „A szomszédos országban lezajlott forradalmi esemé­nyek hatására a kerület ha­tárőrizeti rendszerét hat esetben kellett felülvizsgál­ni — mondta Pál János. — Ügy ítélem meg. hogy a ki­alakult helyzetre a kerület valamennyi szervezete idő­ben reagált.” A Genfi Kon­vencióhoz való csatlakozás után a menekültekkel való bánásmód, ügyeik intézésé­nek folyamata felgyorsult — hangsúlyozta az ezredes, majd kitért azokra a talán apróságnak tűnő észrevétel lekre, amelyek beárnyékol­ták a decemberi történése­ket. Miről is van szó? A túl­oldal (Romania) figyelésé­ben, értékelésében és fel­dolgozásában egy idő után lazulás következett be. Az állomány tagjai nem fordí­tottak kellő figyelmet az in­formációk, a csapatfigyelés által feltárt adatok pontosí­tására. A jelentések nem voltak egyértelműek, hiány­zott az összefüggések feltá­rása. A parancsnokok egy része nem érezte át a fel­adat fontosságát. Néhány al­egységnél a járőrök felké­születlenül, hiányos eligazí­tással indultak szolgálatba. „A jövőben ilyen lazasá­gok nem fordulhatnak elő! Mindenkitől elvárom, hogy beosztásának megfelelően, maximálisan tegyen eleget munkájának” — mondta Pál János, majd az idei év várható változásairól, a ke­rületre háruló tennivalókról számolt be. Ezek szerint korszerűsödik a határőrizet, kialakulnak ennek jogi ke­retei is (a határőrizeti tör­vény elfogadásával válik teljessé). Megkezdődik a 12 hónapos sorkatonai szolgá­latra való átállás. Sajnos, a határőrséget sem kerüli el a gazdasági válság. Nem titok: a hivatásos állománynak is lesznek megélhetési problé­mái. (esete) Helyük nincs, de segíteni akarnak Nem mondhatni, hogy fe­jedelmi körülmények között működik a Békéscsabai Ne­velési Tanácsadó. Az öt fő­foglalkozású és három rész­munkaidős szakember — a várakozót is beleszámítva — ■négy kicsi, zsúfolt helyiség­ben végzi munkáját. Pedig tevékenységük jellegéből adódóah nagy szükségük len­ne arra, hogy a hozzájuk forduló szülőkkel és gyer­mekekkel nyugodt körülmé­nyek közt, bizalmasan be­szélgethessenek, hisz mun­kájuk lényeges eleme a ti­toktartás. Ám jelen pillanat­ban annak is örülnek, hogy egyáltalán van helyük. A Luther utcai épületből — amely visszaszállt az evan­(Folytatás a 3. oldalon) BÉKÉS MEGYEI NEPUJSA i Bucsán A Bucsai Űjbarázda Termelőszövetkezetnél eddig egyetlenegy földigénylő jelentkezett, s pillanatnyilag úgy tűnik, a régi tulajdonosok ebben a fainban nem fognak sorba állni a földért. Miként fogják a vagyont rendez­ni, és addig is hogyan tudják anyagilag megbecsülni a tagokat? Nagy Győzőnek, a szövetkezet elnökének vála­sza lapunk 5. oldalán olvasható.

Next

/
Thumbnails
Contents