Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-09 / 34. szám
o 1990. február 9., péntek fl Fiatal Demokraták Szövetségének Tiszta lappal! Esélyt a jövőnek! Beköszöntő örömmel üdvözöljük a lehetőséget, amit a Békés Megyei Népújság, a Magyar Szocialista Párt lapja, számunkra és a töbjDi. párt számára az esélyegyenlőség jegyében biztosított. A létszámváltozások itt is éreztetik hatásukat, hiszen pár hónapja még cikkeink egy része az átkos cenzúrával találta magát szembe, s ma már egy egész oldal áll rendelkezésünkre, hogy véleményeinknek, elképzeléseinknek hangot adjunk. Rövid dilemma után úgy döntöttünk, hogy inkább az elképzeléseinknek, elérendő céljainknak biztosítunk teret, hiszen véleményünk körülbelül megegyezik egy, a magyar átlagpolgár véleményével. Mi sem vagyunk mások, bennünket is sújt az áremelkedés, csekély fizetésünkből mi sem tudjuk önmagunk számára biztosítani a normál emberi élethez szükséges feltételeket. Nekünk sincs — a többi nem fideszes fiatalhoz hasonlóan — reális esélyünk az önálló élet elkezdéséhez, de ha mégis megpróbáljuk, az ebben a rendszerben minket is előreláthatólag évtizedekre nyomorszintre süllyeszt. Ez a rendszer számunkra sem kínál lehetőséget az egyéni felemelkedésünkhöz, sem anyagi, sem szellemi, sem erkölcsi téren. Ügy láttuk, s a mai napig úgy látjuk, hogy gondjainkat, problémáinkat helyettünk senki nem fogja megoldani. Mi nem is ezt várjuk el, hanem meg akarjuk kapni a lehetőséget saját sorsunk kézbevételére. Ezért vettük a bátorságot. hogy gondolatainkat, elképzeléseinket összegezve. már konkrét programmal álljunk a választási csatározások elé. Egy programmal, amely a mai magyar válságból indul ki, s amely végig a realitások talaján állva kínál kiutat a ránk erőszakolt csődtömegből. Egy programmal, amelyet úgy próbáltunk kialakítani, hogy ha a későbbiekben esetleg kormánypárt leszünk, annak megvalósítását rajtunk számon is lehessen kérni. Ne kényszerüljünk bele a későbbiekben annak magyarázásába, hogy egyes ígéreteinket miért nem tartottuk be. Ügy látjuk, ma a legnagyobb felelőtlenség lenne egyik napról a másikra megvalósítható életszínvonal-emelkedést ígérni. Antiinflációs pnlitika Á mi programunk csak lehetőséget tud garantálni az önmaga sorsát irányítani kívánó, vállalkozó szellemű, saját teljesítőképességének kihasználási módjait mozgékonyán kereső emberek számára. Véleményünk szerint a problémák megoldásának módja az öntevékenység, amihez az állam, illetve a politika kedvező feltételrendszert teremthet. Feladatunk a bürokrácia, a kivételezett helyzetek megszüntetése, törvényes keretek biztosítása ahhoz, hogy a piacképes teljesítmények többlet- jövedelmet eredményezzenek. Olyan gazdaságot szeretnénk, ahol az egyéni erőfeszítések eredményeinek felhasználásáról alapvetően azok döntenek, akik ezeket az eredményeket létrehozták. Ez a gazdaság a magántulajdonra alapuló piacgazdaság, ahol a magán-, az intézményi és az állami tulajdon különféle formái működnek egymás mellett és ahol ezek egymáshoz való viszonyát nem ideológia, hanem a piaci hatékonyság alaipelvei határozzák meg. Ma a legfontosabb feladatunk a lengyelországihoz és a jugoszláviaihoz hasonló, várható infláció elkerülése. Az infláció fő oka a lakosság megrendült bizalma a kormány válságkezelő képességében. Az emberek tömegesen elvesztik bizalmukat abban, hogy többletteljesítménynyel javíthatnak helyzetükön, akkor bérköveteléssel, vagy az árak csökkentésének igényével lépnek fel. Az infláció veszélyét még jobban felerősítik az ágazati megvesztegetések veszteségáthárító tevékenységén túl az ágazati szakszervezetek és a SZOT apparátusa áltat szervezett, illetve felkarolt sztrájkok és tiltakozó demonstrációk aftrt, ezért az állami tulajdonlás részarányainak csökkentésére és a fennmaradó résztulajdonlási formáinak megváltoztatására van szükség. A szerkezet- átalakítás szerintünk nem jelent mást, mint a versenyképtelen ágazatok leépülését és a versenyképes tevékenység térnyerését. Nem hiszünk az állam által vezérelt, átalakító programokban, ahol a bürokrácia jelöli ki a húzóágazatokat, ezt a piac mindenkori értékítéletének kell kijelölnie. Egy új Magyarországértl A negyven éve uralkodó rendszer csődbe juttatta az országot, a kommunista kormányok a nemzet gazdasági és politikai érdekeit a mindenkori szovjet érdekek alá rendelték, s ezzel országunkat gyarmati függőségbe taszították. Miközben a piacgazdaságra és a parlamentáris demokráciára épülő nyugati polgári társadalmak a mát, letörve az emberek szabadságvágyát. Menekültek százezrei, meggyikoltak százezrei jelzik útját, temetőiben kopjafák őrzik megtorlása emlékét. A szocializmus még nem jött létre a társadalom akaratából. Ahol megvalósult, ott az emberek hallgatásra vannak kényszerítve, ott nemcsak a népek, az emberek közé is falat laz árak emelkedése és a tartósan fizetésképtelen vállalatok bezárása ellen. A ránk hagyományozott „stabil” gazdaságban a sztrájkok csak kézbentart- hataitlan és gyorsuló ár-, bérspirált, illetve a gazdaság végső szétzilálását eredményezheti. Már a jelenlegi bevallott infláció is nagyban veszélyezteti a józan üzleti kalkulációt, a megtakarítási hajlandóságot, a kiépítendő tőkepiac alapját jelentő értékpapír- forgalmat, sőt az elemi munkavégzésre való hajlamot is. Az infláció minimálisra való visszaszorítása szükséges a piacgazdaság intézményrendszerének kiépítéséhez, valamint remélhetőleg kedvező hatásokkal járó külföldi működőtőke-beruházások vonatkozásához is. Antiinflációs programunk fő vonásai: — Pénzmennyiség kiáramlásának jegybanki ellenőrzése (a költségvetés finanszírozásának ésszerű szintre való csökkentese). — Az államháztartás tényleges deficitjének tényleges csökkentése (KGST- exporttámogatás radikális megszüntetése, termelési támogatások nagymértékű csökkentése). > » — Tartósan fizetésképtelen nagyvállalatok felszámolásának haladéktalan elkezdése. — Monopolpozíciók bürokratikus védelmének megszüntetése (ár-, illetve Importliberalizálás, versenyszabályozás). — Vállalkozásélénkítés, privatizáció (vállalkozások kedvezményes hitelezése, adókedvezmények, privatizációs hitelkeret). Bármilyen jó program megbukhat az állami vállalatok tehetetlensége, a pénzügyi folyamatokhoz való alkalmazkodásukkal szembeni ellenállásuk mi'yeQs' LKULIS Éís . kornyezetszennyezes — jólét és a szabadság soha nem tapasztalt szintjét érték el, nálunk a jóléti állam helyett a pártállami gyámkodás súlyos válságot idézett elő. A diktatúra évtizedei alatt, miközben Magyarország a világ egyik legeladósodottabb országává vált, gazdaságunk ipari múzeummá züllött, természeti környezetünk szinte jóvátehetetlenül tönkrement. Hazánkban ma minden ötödik ember szegénységben, a létminimum alatt él, a kommunista párt jobbító ígéreteit soha nem igazolták a tettek. Az állampárt szomszédos testvérpártjaival szövetkezve őrködött azon, hogy a kelet-, közép-európai népek szabadságküzdelmeinek egyike se járhasson sikerrel. 1956-ban behívta az orosz csapatokat, 1968- ban csatlakozott a Csehszlovákia népei ellen intézett katonai megszálláshoz, 1981-ben támogatásáról biztosította a lengyel szolidaritást éltipró katonai puccsot, 1987-ben szó nélkül hagyta a brassói munkások felkelésének vérbe fojtását. A hatalmon levő párt ugyanakkor évtizedek óta képtelen megvédeni a határainkon túl élő magyar kisebbségeket saját szövetségesei elnyomásával szemben. Az uralkodó párt jogfolytonos elődje az ötvenes években internálta, bebörtönözte és külföldire üldözte az ellenállókat, megfélemlítette. Az uralkodó párt idegen tankok segítségével jutott hatalomra 1956 novemberében, elfojtva a nemzet forradalemeltek, ott az emberek nem élni, hanem túlélni szeretnének. Ahol megvalósult, onnan tömegek menekülnek. _ . Az a feladatunk, hogy megszabadítsuk az állampolgárokat a beléjük égetett félelemtől, hogy közreműködj ünik egy új, emberközeli politika megteremtésében. az a feladatunk, hogy most a diktatúra bomlása idején elgondoljunk egy szabad társadalmat, amelyben szabad emberek élnek. Nekünk eddig nem adatott meg, hogy ilyen társadalomban élhessünk. Ma már rajtunk is áll, hogy megteremtjük-e. Az utóbbi évtizedekben a rendszer elmélyülő válságával egy időben lassan újraindult a polgárosodás, fokról fokra teret nyertek a civil szabadság értékei. Az ellenzéki mozgalom útját házkutatások, elbocsátások, lapelkobzások, útlevélbevonások s rendőri felügyelet kísérték. A rendszer vezetői minden hatalmuk ellenére mégis meghátrálásra kényszerültek. Az emberek közül egyre többen ismerték fel és leplezték le a politikai hazugságokat. A nemzet elérte forradalma áldozatainak méltó eltemetését, a többpártrendszer politikai elismerését. A társadalom megérzett valamit saját erejéből: még nem a Parlamentben, hanem az utcai tüntetéseken. Elérte a nagymarosi vízerőmű építésének felfüggesztését, rákényszerítette az uralkodó pártot tárgyalásra. eljutott a szabad választások küszöbéig. Ez a választás új fejezetet nyithat a magyar történelemben, és — reményeink szerint — nemcsak politikai döntés lesz, hgnem a magyar nép erkölcsi ítélete a kommunista rendszer felett. De vajon megoldhatják-e a rtetnzet problémáit a szabad választások? A Fidesz válasza a következő; a szabad választás lehetőség — önmagában semmit sem old meg, de nélküle semmi sem oldható meg. A választások megteremthetik a gazdasági válság felszámolásához szükséges feltételeket azáltal, hogy létrehozzák a társadalom demokratikus politikai képviseletét. Lehetőséget nyújthatnak a nemzet akaratát kifejező kormányzásra. A társadalom azonban csak két feltétel egyidejű teljesülése esetén szabadulhat alávetettségéből. Először is meg kell szabadulnunk az állampárt uralmától. Történelmünkben most első ízben nyílt lehetőség arra, hogy a kéretlen és az erőszakos népboldogító politikát békés eszközökkel a közéletben az őt megillető helyre szorítsuk. Másodszor, válasz-, tásokon győzelemre kell vinni azokat a politikai szervezeteket, amelyek képesek lesznek olyan kormányt alakítani, amely úrrá lehet az országot sújtó csődtömegen. Erre csak a határozott programmal rendelkező, a társadalom bizalmát bíró politikai erők lesznek képesek. Az elnyomó hatalom pártjának, illetve utódpártjainak 40 év hazugságai után érthetően nincs és nem is lehet hitele előttünk. Az emberek bizalmát semmilyen szociális demagógia nem pótolhatja. A Fidesz senkit sem akar áltatni a gyors fellendülés Ígéretével. Tisztában vagyunk a gazdasági válság komoly ságával, tudjuk, hogy az elkövetkezendő években nem várhatjuk az eladósodás mértékének csökkenését, az életszínvonal emelkedését. Látjuk, hogy a kommunista vezetés pazarló módon felélte a jövőt, amikor hitelfelvételekkel és árreformokkal próbálta elfeledni a rendszer megreformálhatatlan- ságának tényét. Ezzel a mai és az utána , következő nemzedékek vállára rakott nehezen viselhető terheket. A Fidesz egyetlen lehetőséget lát a válság leküzdésére: az előrelépést a nyugati polgári demokráciák piacgazdasága felé. A gazdasági és politikai diktatúrához való visszatérés csak súlyosabbá tenné már meglevő krízisünket, a harmadik út pedig bizonytalan és veszélyes illúzió. Központi, állami újraelosztás helyett az állami beavatkozás radikális csökkentését kívánjuk. Vállalkozók nélkül nincsen piac, magántulajdon nélkül nincsen vállalkozás. Az államot nem lehet versenyképessé tenni a piacgazdaságban. Az államnak nem piaci feladatait kell elsősorban ellátnia, polgári megelégedésre. Csak a megerősödött polgárság nyújthat hosszú távú gazdasági biztosítékot politikai visszarendeződés ellen.. Az új kormány nem tehető majd felelőssé azért a csődtömegért, amelyet a bukott rendszertől örökölt, rajta csak azt kérhetjük számon, hogy a reá bízott mandátum birtokában megtett-e minden politikai és gazdasági lépést a válság leküzdésére. Először az életszínvonal csökkenését kiváltó okokat kell megszüntetni ahhoz, hogy később az életszínvonal ismét emelkedhessek. Az élet- színvonal emelkedésének pedig feltétele a gazdasági szerkezet következetes átalakítása, a tudatos szociálpolitika egyidejű megszervezésével. A Fidesz csak olyan Kormányt támogat, amely vállalja ezt a felelősséget, ugyanakkor nem gerjeszt kielégíthetetlen várakozásokat, aminek csak egy újabb társadalmi méretű csalódás és az ígérgető kormány gyors bukása lehetne a vége. A Fidesz programja radikális program; ezért reális. Hamis kompromisszumok vagy utópikus légvárak helyett olyan programok tapasztalataira épül, amelyek más országokat már kivezettek a válságból. Páratlan történelmi lehetőségünk van arra, hogy magunk mögött hagyjuk a szovjet típusú rendszert és kiépítsük a nyugati típusú demokrácia kereteit. Ezt gz esélyt nem szalaszthatjuk el. Küzdelmünkben nem számíthatunk másra, mint a magyar nép szabadság- vágyára', tenni akarására, az elnyomott kelet- és közép-európai nemzetek és a demokratikus államok szolidaritására. Hiszünk abban, hogy Magyarországon is megteremthető a polgárok békés, szabad, független életét biztosító demokratikus kultúrájú társadalom. Zárszó Természetesen a teljesség igénye nélkül adjtik közre a programunk kivonatát (helyhiány miatt mondanivalónk nagy részét végül is nem tudtuk közölni). Ez a program a mai fiataloknak is tud egy jobb és egy „könnyebb” jövőt felvázolni. A Fidesz kéri önöket, hogy az ajánlószelvényeikkel és majd a szavazataikkal segítsék azt a programot, amely az élet minden területére kiterjed. A teljes programunk megkapható a Fidesz megyei irodájában (Békéscsaba, József A. u. 5., telefon: (66) 27-815). yfi.z ajánlószelvényeket is kérjük minden körzetből az iroda címére küldjék el. *r Bellus Edit Csicsely Attila Fülöp Zoltán Prisztavok Zoltán a fenti írás nem a szerkesztőség, hanem a párt álláspontját képviseli választási programja
