Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-09 / 34. szám
1990. február 9., péntek o Bor!, búzát, békességet! A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt programjából Bevezető Minket a szél nem keletről és nem is nyugatról hozott ide a Kárpát-medencébe, hanem itt születtünk Békésben, az itt élő emberek leikéből és akaratából. A nevünk is ebben a földben gyökeredzik, mégpedig négy mezőberényi ember foglalkozásából. 1929 decemberében Bartolf Mihály, Schultz Mihály kisgazdák, Filó Samu földmunkás és Szabó Árpád iskolaigazgató (polgár) hívta életre a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Pártot és készítette el az úgynevezett mezőberényi programot. Ebben a programban többek között követelték a titkos választójogot, az ingyenes iskolai oktatás bevezetését, a közigazgatási apparátus csökkentését, a bankhitelek olcsóbbá tételét, s a vám mérséklését stb. Ez a berényi program olyan jól sikerült, hogy 1930. október 12-én Békésen országos programként hirdették meg, és ez a program a mai napig is a fundamentumunk. Annak szemlélete iránymutatóul szolgál a jelenben. Az akkori vezetők közül Tildy Zoltán köztársasági elnökként, Nagy Ferenc pedig miniszterelnökként szolgálta hazánk érdekeit, népünk felemelkedését. Békés megyéből sok országos vezetőt adtunk, a köztársasági elnökön kívül ‘dr. Gyöngyösi János külügyminisztert és B. Szabó Istvánt, aki még az 1956-os Nagy Imre-kormányban is államminiszterként szolgált. Az elmúlt negyven esztendő a magyar társadalom gerincét, a parasztságot törte meg leginkább. Kihaló, elöregedő és egyik legjobban eladósodott megyévé vált Békés a pártállam politikája következtében. Nálunk nem volt szó a romániai falurombolásról, mégis elpusztították a tanyavilágot, elsorvasztották és sok helyen elnéptelenítették a falvakat. A kisgazdapárt politikájának sarkköve mindenkor t a nagybirtok és a nagyüzem elleni harc volt, s jelenleg is az. Az 1930-as években Weincheimeknek vagy Almássyaknak hívták a mammutbirtokosokat, ma pedig az igazgatók és tsz-elnökök uralmát éljük minden településen. A másik alapelvünk; a kisember tulajdonának védelme generációkon át. Az elmúlt időszak politikája ennek az elvnek nem kedvezett. A saját földjén önállóan gazdálkodó parasztcsa- ládokat a kolhozrendszerű szövetkezetek bérmunkássá süllyesztették, megfosztották tulajdonától, termelőeszközeitől és önálló gazdálkodási képességétől. A kisgazdapárt a tulajdonától megfosztott paraszt-, iparos és kereskedőréteg tagjait vissza akarja helyezni jogaiba, vagyonának visszaadásával együtt. Ennek megvalósítása érdekében a következő döntést hoztuk: 1 Politikai Bizottság állásfoglalásai 1989. szeptember Hétül a földvásárlások érvénytelenek Részletek az agrárprogramból A Kisgazdapárt Békés megyei szervezete újólag tiltakozik a földeladások ellen, és egyben tudatja a földet jogcím nélkül eladókkal, valamint az új birtokot szerzőkkel, hogy 1989. szeptember 1-jétől nem ismeri el az eddigi jogügyleteket. Minden földvásárlást érvénytelennek, az eladókat rosszhiszemű eladórtak tekinti, viszont a vásárlókat sem tudja megtévesztett vevőknek elfogadni. a jelenlegi gazdálkodásra ráültetett adminisztráció túlélését szolgálja. Alapjaiban meg kell változtatni az erőszakkal létrehozott jelenlegi és önmagát túlélt agrárszervezetet, s annak A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Politikai Bizottsága 1990. január 5-én, az alábbi állásfoglalásokat fogadta el: 1. A Kisgazdapárt az MSZMP-vel, az MSZP-vel, valamint a velük rokon, hozzájuk hasonló ideoló- giájú pártokkal, társadalmi szervezetekkel a választások előtt és a választások után választási szövetségre, illetve koalícióra nem lép. 2. Vonatkozik ez mindazon pártokra és tömegszervezetekre, amelyek vezetői között volt MSZMP- és MSZP-tagok vannak, illetve az ország vezető tisztségeibe ilyen személyeket kívánnak javasolni. 3. Az 1947-től törvényes tulajdonosoknak a földjük illetve a szövetkezetekben dolgozók számára a vagyonrészük visszaigénylését lehetővé tevő törvényjavaslatot, a parlamenti választásokat követően az új Országgyűlés első ülésszakán a Kisgazdapárt előfogja terjeszteni, és minden erejével szorgalmazni fogja azonnali elfogadását, megvalósítását. 4. Az- állami vállalatok, az ipari szövetkezetek vagyonát fel kell osztani a vagyonkezelők, 'illetve a dolgozók és a tagság között oly módon, hogy a vagyon túlnyomó része a végzett munkaóra és az előállított érték arányában a dolgozókat, illetve a tagokat illesse meg. A mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar vagyonából a mezőgazdasági termelők is részesedjenek a termékbeszállítás arányában. A magyar parasztság legfájdalmasabb problémája az, hogy kisemmiz- ték. Bagóért megváltották a földjét, és még most is, különösen a termelőszövetkezetek. hogy pénzhez jussanak, s kompenzálják rossz gazdálkodásukat, eladják a tsz-tagok és tsz- nyugdíjasok tulajdonában lévő földeket. A földeladások jelenleg is folynak megyénkben. Ezért született a következő döntés. Mi az agrárprogramunkat a következőképpen gondoljuk. Először is a termőföldet vissza kell adni tisztán, köztehermentesen az 1947- től számított jogos tulajdo1 nosnak, függetlenül attól, hogy a különböző kényszerítő hatásokra felajánlotta, illetve névleges összegért megváltották tőle vagy sem. ö döntse el, hogy önállóan gazdálkodik-e rajta a családjával együtt, avagy önként társul más gazdálkodókkal, esetleg bérbe adja, vagy eladja. Minden egyéb módszer csak belső sajátos törvényeit. Minden településen felkeli állítani a földrendező bizottságokat. A benyújtott földigénylő lapok alapján legelőször a még meglévő tanyák körül kell a tulajdonosoknak visszaadni a földet az 1947-es telekkönyvi nyilvántartások szerint, kivéve természetesen a magánjogi adásvételeket. Ezt követően a többi igénylést háromfelé kell osztani. Külön kell kezelni azokat, akik családi művelésbe akarják vonni a földjüket, és azokat, akik társulni akarnak másokkal, vagy közös művelésben akarják hagyni kialkudott haszonbér fejében. A visszaigénylő tulajdonosok, illetve örököseik döntik el az adott településen, hogy melyik táblarészen mérjék ki a földet, és a sorrendet sorsolás alapján döntik el. Amennyiben a kimérésre kerülő terület alacsonyabb aranykorona-értékű, mint a tulajdonos telekkönyve- zett, eredeti földje volt, akkor arányosan nagyobb területet kap, illetve fordítva. A társulásban részt vevőknek a teljes visszaigénylésre kerülő földjeiket egy tagban kell kimérni az aranykorona figyelembevételével. Meg kell szüntetni a termelőszövetkezeti vagyon oszthatatlanságát. A meglévő tulajdon felerészben az alapító tőke arányában, felerészben pedig a munkában eltöltött évek alapján kell felosztani. Így azok a termelőszövetkezeti tagok is tulajdonhoz jutnak, akik nem vittek be belépésük idején vagyont, de munkájukkal gyarapították azt. ök döntik el, hogy a vagyonrészüket részvényben, földtulajdonban vagy más termelőeszközben igénylik. A rosszhiszemű híresztelésekkel ellentétben mi nem akarjuk sem lehetetlen helyzetbe hozni, sem pedig szétverni a jól gazdálkodó termelőszövetkezeA Független Kisgazda- párt a lehető legerélyesebben tiltakozik az Ország- gyűlés azon döntése ellen, amelynek értelmében nem fagyasztják be a földforteket. Azok a termelőszövetkezeti gazdák, idős emberek vagy az örökösök, akik úgy látják jobbnak, hogy a szövetkezetben hagyják a földjüket, ezt a saját belátásuk szerint megtehetik. Maguk döntik el, hogy milyen bérleti díjban állapodnak meg a gazdasággal. Mi azt akarjuk, hogy mindenki kapja visz- sza jogos tulajdonát, és kizárólag ő döntsön annak sorsáról. Az önglló gazdálkodáshoz a saját tulajdon kialakítása után a hitelképesség is fennáll. Ennek értelmében külföldi és belföldi hitelt egyaránt fel lehet venni. Ehhez a magántulajdon, a különböző tulajdoni formák esély- és jog- egyenlőségét el kell ismerni, és védeni kell. Az a meggyőződésünk, hogy a földtulajdont alanyi jogon 100 hektárig lehessen biztosítani. Ez felel meg leginkább a jelenlegi körülmények között a farmer- gazdaságok kialakításához. Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk, új földtörvényt kell alkotni. Végre kell hajtani a teljesikörű ár-, adó- és hitelreformot. Vissza kell állítani a rég bevált oktatási formákat, például az aranykalászos tanfolyamokat. A termelő legyen a gyártó és eladó a bel- és külpiacon önállóan, vagy az általa létrehívott hangya- szövetkezeten keresztül. A valós érdekvédelmet a parasztszövetségen keresztül kell biztosítani. Szorgalmazzuk a népi nemzeti kultúra ápolását és terjesztését egyaránt. galmazást, a választásokig, továbbra is értékesíteni kívánják a magyar parasztság ősi jussát, jogos tulajdonát: a földet. Felhívja a magánszemélyek és a jogi személyek figyelmét arra, hogy boj- kottálják a jelenlegi és immáron tiszavirágéletű hatalom földeladási szándékait, mert akik ma el akarják adni a termőföldet, azok annak nem jogos tulajdonosai. Ne feledje senki: aki az illegitim tsz-ektől termőföldet vásárol, az nem válik jogos tulajdonossá. Csak azt kérjük a földet vásárolni szándékozóktól, hogy néhány hónapig legyenek türelemmel. Lesz földpiac Magyarországon, de azt kizárólag a demokratikusan megválasztott, új Országgyűlés által elfogadott új földtörvény hivatott megteremteni. A Független Kisgazda- párt kéri minden becsületes .ember támogatását, mert biztos abban, hogy a magántulajdonra épülő mezőgazdaság az ország megújulásának egyik alap- feltétele. A magyar paraszt tudja, hogy mit akar, és célját el fogja érni, mert ez a cél az egész társadalom törekvéseivel összhangban van. A Független Kisgazda- párt követeli a mezőgazdasági földforgalmazás haladéktalan befagyasztását, egyúttal a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 'azonnali lemondását. Elég a Hütter-féle tsz- lobby packázásaiból! Elég a miniszteri cinizmusból ! Ózonnal szüntessék be a földeladásokat! n fenti írás nem a szerkesztőség, hanem a párt álláspontját képviseli
