Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-07 / 32. szám
NÉPÚJSÁG 1990. február 7., szerda Szükségtanteremből szükséghelyzetbe Négy osztály kálváriája (Folytatás az 1. oldalról) — Mikor visszajöttünk, már látszottak a gerendák — mesélték. — A gondnok bácsi megütögette egy kicsit seprünyéllel a falat — egyből omlott... A tanács a művelődési központba költöztette a négy osztályt, ahol mind a mai napig tanulnak. A kényszerű vendégeskedés kölcsönös erőfeszítésekkel sem felhőtlen. — Minket ők nem zavarnak, mi annál inkább őket — összegezte a tényeket Varga András, a művelődési központ igazgatója. — Vannak délelőtti programjaink is, zárszámadó közgyűlés, •tudományos konferencia, hangversenyek... A rendezvényekről nem mondhatunk le, s ezek bizony nem biztosítják a nyugodt tanú-, llást. A pedagógusok nem panaszkodnak, ellenkezőleg, köszönik a segítséget. Igyekeznek is szüntelenül csendre inteni a nebulókat, nehogy zavarjanak. Ugyanakkor sajnálják is a gyerekeket. Szoronganak az osztállyá kinevezett előadókban, klubszobákban, melyek Végső soron nemcsak a mozgást, hanem az órák szemléltetését is akadályozzák. Nincs iskolai zsibongó, fut- kározni a szomszédos játszótéren lehet. Szerencsére nem volt túl sokszor igazán nagy hideg. Ugyancsak az időjárásnak volt köszönhető, hogy a gyerekek az ebédre várakozva, az isten szabad ege alatt eltöltötték azt az egy-két órát. A hármas iskola ebédlői kapacitása ugyanis nem bírt el újabb százhúsz tanulót, így nekik a művelődési központ parányi, a volt Mogyoróssy Könyvtár épületében, a dolgozóknak kialakított ebédlőben jutott hely. Rózsásnak egyáltalán nem nevezhető körülmények között, levetett kábátok, táskák között ebédelnek. Vannak, akik a dohányzóasztalok mellé szorulnak. Az étel sem mindig meleg ami nem a szakácsnők jóindulatán múlik; az egyedüli főzőlapon ennyi adagot képtelenség megmelegíteni. Mikor hideg volt, előfordult, a rossz fűtés miatt kabátban ebédelhettek. Napi program, hogy ezután, uzsonnástul, táskástól az iskola Béke sugárúti főépületébe vándorolnak, ahol elfoglalhatják a délutánra megüresedett termeket. A gyerekek egy része vidáman mondja, hogy a sé- tálgatás miatt kevesebbet kell tanulni. Mások viszont keseregnek otthontalansá- guk miatt. Ez az állapot ugyan már nem életveszélyes, de rossz. Csak az átmenetiség ígérete tartja sokakban — pedagógusokban, szülőkben, gyerekekben — a lelket. Mi is várjuk az igazán megnyugtató megoldást, miközben az ügyben adódó sok szerencsén, és azon töprengünk, elkerülhetetlen volt-e szükségtantermekből a szükséghelyzetbe jutás? 1988 nyara — az első figyelmeztető jelek óta — sehol sem akadt a városban négy osztálynyi kisgyereknek hely, iskolának átalakítható épület? Szőke Margit Megjelenik a Magyar Törvénytár Várhatóan már ebben az évben használhatják a magyar jogalkalmazók a Magyar Törvénytár valamennyi kötetét — jelentették be azon a keddi sajtótájékoztatón. amelyben az Unió Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. munkatársai mutatták be ezt a nélkülözhetetlen vállalati és intézményi segédeszközt. Mint azt Horváth Béla ügyvezető igazgató elmondta: a gazdasági deregulációs munka részeként, sor kerül a jogszabályok revíziójára, amely kiterjed a közigazgatás területére is; emiatt a hatályos jogszabályokban lényeges változások várhatók, így a legújabb kiadású Hatályos Jogszabályok Gyűjteményének a használhatósága jelentősen csökken. Ezen szeretnének változtatni úgy, hogy az új kiadványt cserélhető lapos kötésben hozzák forgalomba, így az időszerű jogszabályváltozások köny- nyen nyilvántarthatok. A kiadó előfizetőinek rendszeresen megküldi a jogszabály- változásokat. Nyereséges sertéstartás Napjaink egyik sokat vitatott témája a sertéstartás: gyakran fölvetődik, hogy megéri-e vagy sem? Különösen éles ez a kérdés akkor, amikor a sertéshús és a húskészítmények, valamint a felvásárlási árakat vetik ösz- sze az érintettek. Egy tény: mi, fogyasztók sokallják a hús bolti, a termelők elsősorban a növekvő tartási költségekre hivatkozva keveslik a felvásárlási árakat; a nagyüzemek többségében — ma még — gazdaságosabb a sertéstartás, mint a kisüzemekben; a háztájikban' csökken az állatállomány, ugyanis a jövedelmezőség miatt visszaesett a tartási kedv. De mi a helyzet a hazai nagyüzemek élvonalába tartozó Tótkomlósi Sertéshústermelő Szövetkezeti Közös Vállalatnál, mi jellemezte tavalyi munkájukat? Erről adtak tegnap számot a Ser- köv vezetői, a zárszámadó igazgatótanács-ülésén. Rózsa Dezső megbízott igazgató azzal kezdte: igen mozgalmasan, felemásan, válságjelekkel induló évet hagyott maga mögött a Ser- köv. Szakmai, közgazdasági és személyi okok sora fokozta a gondokat, kavarta a kedélyeket. Végül is a nehezedő körülmények mellett, szívós és kitartó munkával fennállása legsikeresebb évét zárta a közös vállalat. A kocalétszám a tervezettnek megfelelően alakult, a malacszaporulat viszont szaporítási problémák miatt visszaesett, ez bizonyult 1989-ben a tenyésztői munka leggyengébb pontjának. Így is 22 011 — az eddigi legtöbb — vegyes súlyú sertést értékesítettek, melyből csaknem 13 ezer volt a vágósertés és 5580 a süldő. A takarmányfelhasználás is kedvező képet mutat, ugyanis telepi szinten egy kilogramm hús termeléséhez 4,11 kilogramm takarmányt használtak fel. A nem remélt, de végül is jól sikerült esztendőhöz hozzájárult az év vége felé a sertésár növekedése, az igen magas haszonnal járó süldőértékesítés, a kedvező élősúly-gyarapodás, s nem utolsósorban a malacelhullás további csökkenése. A sertéspestis elleni oltás miatt két esetben is egy-egy hónapos értékesítési stoppot rendeltek el,, s ez bizony jelentős kiesést okozott. Végül is a komlósi Serköv tavalyi bruttó árbevétele 101,2 millió forint volt, tiszta nyeresége pedig 10,6 millió forint, ami egyben azt is jelenti, hogy minden egyes hízóra 1200 forint nyereség jut. Telepi szinten a dolgozók nettó jövedelme tavaly elérte a 113 ezer 600 forintot. Az idei esztendőről elhangzott: új szervezeti keretek között, megfelelő alapanyaggal, szép tenyészállo- mánnyal, de nehezedő körülmények között kezdték meg az új évet. — sz — Tizenöt éves a Sárréti Társastáncklub Tizenöt éve alakult a Szeghalmi Városi Művelődési és Ifjúsági Központ Sárréti Társastáncklubja. Ebből az alkalomból hétvégén a szeghalmi Péter András .Gimnáziumban junior I. és II. kategóriákban D osztályos táncversenyt rendeztek a Tiszántúl társastáncklubjai számára. A verseny szüneteiben az ünnepelt házigazdák, a sárréti klubtagok bemutató táncokkal szórakoztatták a közönséget. A latin mixet és a szatmári csárdást a szarvasi táncklub táncosaival közösen mutatták be, a nosztalgiakeringőt pedig a sárréti klub egykori versenypárosai adták elő. Ezután a legizgalmasabb pillanatok következtek, az eredményhirdetés. A standard táncok kategóriájában Palotai István és Eperjessy Mónika békéscsabai táncosok hozták el az első díjat, a latin táncokban pedig a gyulai Sándor Norbert és Seredi iFranciska bizonyultak a legjobbnak. A jubileumi ünnepség az esti találkozóval ért véget, ahol mindenekelőtt Csáki Emília táncpedagógust, a Sárréti Táncklub alapítóját köszöntötték a meghívottak. (Köszöntötték a tízéves táncosokat is, s több mint tízen oklevelet kaptak művészeti tevékenységükért. A versennyel párhuzamosan a szeghalmi művelődési központban kiállítást nyitottak az elmúlt tizenöt év szerepléseit, fellépéseit igazoló oklevelekből és díjakból. A kiállítást február 12-ig nézhetik Imeg az érdeklődők. Arad—Békés megye Közvetlen és konkrét hivatalos vízügyi megállapodás Balról jobbra Viorel Viscareanu, dr. Goda Péter és Pascu Zimbran aláírják a megállapodást Fotó: Gál Edit (Folytatás az 1. oldalról) kodés alapján jött létre. Eleddig csak a két állam között létezett egyezmény, melyet a kormányok által meghatalmazottak, illetve az általuk delegált szakértők írtak alá. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy az aradi és a gyulai vízügyi szakemberek között létezett eddig is egy jól működő szakmai kapcsolat, de pusztán ez a személyes szakmai, emberi kapcsolat segített áthidalni az eredményes, közvetlen együttműködést nehezítő, körülményes, hivatalos egyezmény képezte szakadékot. Pascu Zimbran, a vízgazdálkodási hivatal, Viorel Biscareanu, a talajjavító és belvízvédelmi vállalat igazgatója, magyar részről pedig dr. Goda Péter, a Körkövizig igazgatója írták alá a megállapodást, amely hat pontban rögzíti az együttműködés elméleti és gyakorlati kereteit' Ebben szerepel egyebek között tapasztalat- cserék szervezése, mégpedig munkacsoportok létrehozásával, arnely csoportokban mérnökök, technikusok, művezetők és szakmunkások vesznek részt. Árvízvédelmi időszakban a két megyében fekvő közös érdekeltségi vízgyűjtőterületek teljes egészére elhatározták a felek a hidrológiai és árvízvédelmi adatok kölcsönös kiterjesztését. Megállapodtak az adatcserék közös módszerének kidolgozásában, a távlati elképzelésekben pedig egy egységes rendszer megválasztása és működtetése is szerepel. Együtt kívánnak működni a talaj termőképességének növelésében, a mezőgazdasági termelékenység fokozásában; kiemelten az elszikesedett és rossz ■ vízgazdálkodású talajok esetében. Az ár- és belvízvédelmi rendszereken belül a fenntartási munkálatokban egységes gépi rendszert terveznek kialakítani. Az Arad megyei képviselők ez év február 15-éig megállapítják a Mezőhegyesi Cukorgyár számára szállított ipari víz idei évre érvényes díját. Szóba került annak a lehetősége is, hogy az ipari víz értékének megfelelően az aradiak a vízgazdálkodásban és talaj- javításban használatos gépeket, alkatrészeket és anyagokat szereznek be Magyar- országról. A Körkövizig, tekintve, hogy működési területe a megye kétharmadára terjed ki — de a teljes megyére koordinációs joggal bír —, így területén bevonja az együttműködésbe az Alsó Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot is. T. L Kongresszus előtt Lesz-e megyei szakszervezeti szövetség? Még nem összkomfortos Megnyílt a fedett gyógymedence Gyopárosfürdön Gyopáros — e név hallatán sokak emlékezetében feldereng a hajdan volt, szép, jónevű fürdő és az azt körülölelő őspark. Sajnos, az évek nem szálltak el nyomtalanul Gyopárosfürdő felett. Márá a tavak vize fürdésre alkalmatlan, a nyári szezonban még fertőzések is előfordulnak. A zöld terület, a százéves őspark pusztul. A „paradicsomi" környezet már a múlté. Szerencsére a vízgyógyászat még a mai napig is több ezer ember épülését szolgálja, igaz, nem a legideálisabb feltételek mellett A hely kevés, a műszerellátottság siralmas, a fedett medence pedig — Az utóbbi időben a fedett medencére sokan már csak lemondóan legyintettek: sose lesz kész. Nos, a kétkedőknek, a pesszimistáknak javaslom, látogassanak el Gyopárosra! Nézzenek szét! Persze csodák nincsenek, de vart fedett gyógymedence. Elkészült. Ottjártunkkor (a műszaki átadáson) már vendégfogadásra alkalmas állapotban találtuk az üvegmonstrumot Kívülről inkább hasonlít egy XX. századi modern palotához, mint gyógymedencéhez. Belülről a fedés eredményeként bővült a légtér és a pihenőrész. A medencét felújítás során mélyítették is. hogy a gyógytornászok elől elháruljon minden akadály. A hangulatos, kék burkolólapok esztétikus látványt nyújtanak. Hiányzik még egy-két dekoráció, például a fürdőkben oly népszerű pálma. Van viszont a medence körül sok pad, hogy a gyógyító torna és fürdőzés után itt pihenhessenek a kezeltek. Majd, valamikor. Egyelőre azonban senki sem merné ezt megkockáztatni. Hogy miért nem? Mert hiányzik a fűtő- és a szellőzőrendszer. Igaz, a padlófűtés már üzemel, de ez nem lehet végleges megoldás. Mondják, a medence még nem összkomfortos. Ez azonban nem akadálya az üzembe helyezésnek. Cs. I. Fotó: Szűcs Lászlómé Szükség van-e megyei szakszervezeti szövetségekre? Miről döntenek a március elejére tervezett országos szakszervezeti kongresszuson? Mit tartalmaz majd az új szövetség alapokmánya? — többek közt erről esett szó tegnap délelőtt Békéscsabán, a Szakszervezetek Békés Megyei Képviselete Koordinációs Tanácsának ülésén. Nyitrai István, a SZOT osztályvezetője tájékoztatta a hallgatóságot az alakuló kongresszus előkészületeiről. Mint mondta, a múlt hét végén Balatonfüre- den megtartott ágazati szak- szervezeti tanácskozáson megállapították, hogy szükség van országos szövetségre! Vitatkoztak viszont azon, kik alkotják majd ezt? Eddig három megyében alakult területi szövetség, s megyénkben is folynak ilyen jellegű előkészületek. A megyei szövetségekre vonatkozó végleges döntést a kongresszus hozza majd meg. Gyakran emlegetik mostanában, mi lesz a jelentős szakszervezeti vagyonnal? 1300 ingatlan sorsáról van többek között szó, melyek többségét hasznosítani szeretnék. Az új szakszervezeti szövetség arra törekszik majd, hogy elkerülje értékeinek szétforgácsolódását. Szóba került egy részvény- társaság alapítása, s felmerült egy saját bank létrehozásának gondolata is. A székházak sorsa még nem dőlt el, és senki sem tudja, mekkora lesz az apparátus? (Jelenleg a megyei képviselet szakapparátusának létszáma: három). Mindez a március 1—4-ig tervezett kongresszuson dől majd el, ahol a tervek szerint értékelik az eltelt 40 év hazai szakszervezeti mozgalmát, megvitatják a programot, megválasztják a vezetőket. Az ülés második felében személyi kérdésekről tárgyalt a tanács. Fodor né Bir- gés Katalint — aki pár napja a Békéscsabai Konzervgyár igazgatóhelyettese — felmentették tisztségéből. Több évtizedes tevékenységéért megkapta a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát. A megyei képviselet vezetésével Gácsi Pétert bízták meg. g. k.
