Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-26 / 48. szám
o 1990. február 26., hétfő A felelőtlen kézfogásról Nyilas Károlyhoz, a Vésztői Körösmenti Tsz elnökéhez: A Békés Megyei Népújság február -3-i számában megdöbbenéssel olvastam, ■ hogyan teremtett ön kapcsolatot a svéd NOBEL cég elnök-vezérigazgatójával, egy Vésztőn létesítendő festék-, lakk- és ragasztóanyaggyár létesítésére. (Jártam én is Helsinborgban, igaz, hogy az Svédországban volt, és jártam Dániában is, Hamlet városában, azt viszont Helsingörnek nevezték. A két város mindössze 4 kilométerre van egymástól, a „víz” választja el őket.) Tudom azt, hogy svédek és dánok egyaránt a világ végére kívánják e vegyi üzemet, merthogy a ve- gyianyag-gyártás és az emberi jövő között kibékíthetetlen ellentét áll fenn. Amelyik vegyüietet ma ártalmatlannak mondanak, ugyanazt 5-15 év múLtán veszélyes, rákkeltő hatása miatt kitiltják a forgalomból. Világviszonylatban a példa számtalan. Az újságcikk ominózus mondatát idézem: „Mi mást tehettem volna, egyből kezet adtam” (mármint a vegyi üzem vésztői létrehozására). Tisztelt Nyilas Károly! Ha valóban így és ilyen gyorsan cselekedett, akkor ön egy zseni! Én azonban inkább úgy érzem e hirtelen megnyilvánulásából, hogy az üzletkötés-marketing menedzselésnek egy speciális magyaros módszerét alkalmazta. Nem kérte ki saját, ne adja Isten, független szakértők véleményét, nem volt szüksége .a hatósági előírások ismeretére ... Meggondolta ön, hogy mit hoz ide, az Alföld szívébe? Tudja ön; hogy a svédek Lengyelországból élelmiszert korlátozott mértékben vásárolnak, ugyanis a lengyel ipar szennyét (higany, ólom) nem akarják megenni, nem akarnak torz gyermekeket szülni, gyógyíthatatlan betegségekben idő előtt kimúlni!? ön felelőtlenül nehéz helyzetbe hozza utódját, mert ennek már így kell megvalósulni, ahogyan ön egyezséget kötött. Mitől lett viszszavonhatatlan ez a döntés? A kézfogástól! Én tudom, mit jelent egy kézfogás a svéd—magyar együttműködésben, mivel évek óta a Findus—Nordereco cégeknek a megbízásából fontos és pontos munkát végzek. Olyan döntést azonban sohasem hoznék, amely szakmailag előkészítetlen, az emberiségre és a környezetünkre gyakorolt hatása tisztázatlan és azokkal, akik a vállalkozásba a pénzüket adják, előzőleg meg nem állapodtam. Vigyázzunk! Sorsunk, jövőnk a kezünkben van, esetleg mások, olyan emberek kezében, akik még mindig felettünk, rólunk, megkérdezésünk nélkül dönthetnek, egyes kalandorok, fuldokló kolhozok kapkodó elnökei. Az ilyen gyakorlat ellen a jóérzésű emberek tiltakoznak! Javaslatom: egy alapos szakértői (szakmai, környezetvédelmi, közgazdasági) előkészítő elemzés, értékelés elkészítése, érdekegyeztetés, majd a tárgyalások megkezdése, s ha minden egybevág, akkor jöhet a kapitalista szimbólum: kezet acfn’! Pallér István, Szabadkígyós Ne a gyerekek fejére szórjuk!!! Kedves Szokolay Zoltán Űr! A békéscsabai tanácselnöknek írt levelét megkaptam. Osztozom megdöbbenésében, mellyel a Békéscsabai Városi Tanács költség- vetési előirányzatának óvodákat, iskolákat sújtó elvonásait fogadta. Sajnos, a tanácsülésen nem lehettem jelen. azonban a sajtó tudósításaiból és néhány résztvevő részletes tájékoztatójából tudom, hogy -önt a fenti ügyben mások megelőzték. Nem azért fordultam Önhöz a nyilvánosság előtt, hogy az ügy kapcsán az ön és az MDF álláspontját erősítgessem. Az a mód, ahogy álláspontját tudomásomra (és még vélhetően sok száz szülő tudomására) hozza. késztet véleményem nyilvános közlésére. Szeretném, ha velem együtt hinné: politikai ellenfelekként sem kell ellenségként viselkedni! Szeretném, ha gyermekeink szebb jövőjéért való munkálkodásban a ránk telepedett port, sarat nem az ő fejükre szórnánk. Egv kicsit egyszerűbben: kíméljük meg az iskolákat, óvodákat — gyermekeink lelkét — e „közérdekű” politikai csetepatétól. Az intézmények dolgozóinak, vezetőinek. politikai meggyőződése maradjon magánügy! (Talán ön sem nézné jó szemmel: ahelyett, hogy önnel vitatkozom, gyermekeit próbálnám meggyőzni igazamról.) Szűkebb és tágabb hazánkban látom a „szabad választások" előkészületeinek ..plakáthordalékát”; politikai meggyőzés címén, egymás fejére hordott szennyáradatát. Szeretném hinni, hogy a szabad jövőbe vezető utat nem olyan levelekkel kell simává tenni, amilyeneket ön vélhetően több száz intézménynek elküldött, hanem egy felnőtt, félelem nélküli társadalomért való együttmunkál- kodással. Galisz Géza, a Magyar Szocialista Párt tagja (két gyermek apja) Régi bolt — új köntösben Az elmúlt év decemberében öröm érte a Békési úton és környékén lakó embereket: ismét megnyílt az 1989 októberében — tatarozás, bővítés miatt — bezárt szlovák ABC. Ebbe az örömbe azonban némi üröm is vegyült: megváltoztatták (felcserélték) a kijárati és a bejárati ajtót. Kissé kellemetlen ez a megoldás. A boltba belépve a kedves vevő kosarat fog és elindul vásárolni. Én talán mindig rosszkor érkezem, mert többször is előfordult velem, hogy nem találtam bevásárlókosarat. No de sebaj, irány a kijárat felőli oldal, ott felveszek egyet, és már mennék is tovább, ha tudnék. Sajnos azonban erre nincs lehetőség, korlátokba ütközöm. hiszen a pénztárak felől tilos a bejárás. Visszaindulok a kijáraton, bemegyek a bejáraton, és máris az eladótérben vagyok. Tágas, világos üzlethelyiség tárul elém. Úgy vélem, hogy a fent említett észrevételeim mellett mindent együttvéve nagyszerűen felújított üzlettel gazdagodott Békéscsaba IV. kerülete. Takács Marianna, Békéscsaba — Liba- és kacsatömök figyelmébe! Az Aranykalász Mgtsz, Űjkigyós, iparizsírüzeme folytatja az ipari zsir eladását. Befizetés: a központi iroda pénztárában. Ár: 25,— Ft kg. A zsír folyékony állapotú, ezért zárható edényben szállítható el az üzemből. Edényt biztosítani a vevőnek kell. Hires vagy hírhedt? A Népújság február 12-i számában megjelent „Többé egy kukkot sem” című írásra, amely Csernus Pál aláírásával jelent meg, szeretnék reagálni. Január 15-én nyitottam meg „Lares” magánirodámat. A hétfőn megjelent cikket követően, többen kérdezték telefonon: „Mibe keveredett bele?” „Ez aztán az új családsegítési forma!” stb. Szíveskedjenek tájékoztatni az olvasókat, hogy nem vagyok azonos a hasonló elnevezésű tanácsi intézménynyel. Kellemetlen lenne, hogy a még ki sem alakult „híremet’.’ már a kezdet kezdetén „hírhedt"-té tegye egy tőlem független vita. Dr. Szűtsné dr. Czirok Zsuzsanna Farsang Egyszer megkértem a nagymamámat, mesélje el, milyen volt náluk a farsang. Sokkal jobban szerettem volna azon a mulatságon részt venni! Azért nem azt Írtam, hogy nagyon szerettem volna akkor kislány lenni, mert az én nagymamám fiatalkora nem volt szép. Akkor dúlt a II. világháború, ezért a negyvenes évek farsangját le ,kellett egyszerűsíteni. Az emberek nagyon szegények voltak. Papírból és ruhából készítettek maguknak jelmezt. Az én mamám Nyírmadán élt. Ott is vízkeresztkor kezdődött a farsangi ünnep, csúcspontja a húshagyó kedd volt. Az idős asszonyok főzték a farsangi ételeket, a férfiak pedig várták barátaikat, rokonaikat, és pipafüst mellett beszélgettek. A fiatalok különböző programokat szerveztek maguknak. A háború idején nem telt színes mulatságra. Ekkor már csak a farsangi bál jelezte az ünnepet. Napjainkban a felnőtteknek művelődési központokban, szállodákban rendeztek farsangot. Mi, gyerekek, pedig az iskolában ünnepelünk, plakátokat, álarcokat készítünk. Az idén jó a farsang. De milyen lesz jövőre? Samu Erzsébet, Orosháza, 4. Sz, Általános Iskola, 7. c osztály A „furcsa” vásárló esete Február 9-én, délután vásároltam a békési 501. sz. ABC-ben. Fizetés után a pénztár mögött elém állt Kiss Lászlóné, a bolt dolgozója, és megkérdezte, mit vásároltam. Mondom, ami a táskámban van. Erre ő minden átmenet nélkül belenézett a zsebeimbe, mindenki szeme láttára. Tiltakoztam, de ő mondta tovább, hogy mindenki jól hallja: „Hol a harisnyanadrág?” Állítólag látták, hogy a zsebembe tettem. De a zsebemben nem volt semmi. Erre ő kihívott a raktárba, s odajött az igazgató, aki látott, de. nem tudom mit. hiszen nem volt nálam. Kértem Kissnét, hogy erről a gyanúsításról is vegyen. fel jegyzőkönyvet, de erre nem volt hajlandó. Kérdezem én: hogy jönnek ahhoz, hogy megszégyenítsenek a vásárlók előtt az üzletben?! A boltvezetőnő szerint engem már figyelnek január közepe óta, mert „furcsán” vásárolok. Azért, mert szemüveggel nézem meg az árakat? Mi ebben a „furcsa”? Ügy látszik, vannak kiszemelt vásárlók, akiken be akarják hozni a leltárhiányt. Közel 30 éve járok ebbe az üzletbe vásárolni. s azt különösnek tartom, hogy pont ebben az évben lettem „furcsa” vásárló. Torna Ferencné, Békés Parkörök kellenének! Voltak kis fák Békéscsabán, a Bartók Béla út 31— 37-ig levő területen is, de a futballozó gyerekek áldozatai lettek. Hány ilyen fács- káról lehetne írni! Hiába kérjük a tanács illetékesét, hogy fásítson, hisz a gyerekek már a harmadszori ültetéseket is kifutballozták. Mindegyik fához pedig nem lehet rendőrt állítani! Az itt lakók sokat tudnának tenni, igaz, hogy háládatlan feladat, mert nem csak a gyerekek, hanem a szülök . is teszik a megjegyzéseket. Még egyszer kérjük a tanácsot, ültesse be ezt a kis területet fával és bokorral, hisz nem mindegy, hogy ilyen forgalmas útvonal mellett milyen levegőt szívunk. Futballozni pedig a fut- ballpályára kell menni, játszani meg a játszótérre. Akik ezt nem értik, azokat az illetékesek büntessék meg! Mi lesz, ha mindenki azt csinál, amit akar? Régen a városi tanács alkalmazott parkőröket, akik felügyeltek és a rendetlen- kedőket figyelmeztették. Gondolom, hogy most is lenne a nyugdíjasok közül jelentkező. Jön a tavasz, egyre többet lesznek a gyerekek a szabad levegőn. Jól is van ez így, csak kulturáltan, a kijelölt helyen játsszanak! És ne törjék ki a fákat! Korcsok Pál, Békéscsaba Szippantottak, de nem fizettek Január 15-én a Szerkesz- szen velünk rovatban rfieg- jelent „Fekálbürokrácia” címmel Dancsó Ferenc békéscsabai lakos levele, mely azt sugallja, hogy vállalatunk lakossági szolgáltatás megrendelése esetén feleslegesnek tűnő adatokat kér. A Városgazdálkodási Vállalat alaptevékenysége a lakossági szemétszállítási és szennvvízszippantási szolgáltatás elvégzése. Gondot és egyben veszteséget okoz a lakossági kintlevőség. Sajnos ez az összeg évenként folyamatosan emelkedik, s azt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A kintlevőségeink beszedésére jelenleg csak a közjegyzői letiltó végzés igénybevételével van lehetőségünk. Mivel ehhez alapvetően szükségesek — nem mi találtuk ki — a Dancsó Ferenc által is leírt adatok, ezért vagyunk kénytelenek azokat kérni. Az előzőekben leírtak ismeretében bízunk abban, hogy a város lakossága elnézi nekünk ezt a túlzott „bürokráciát”. A teljesség kedvéért tájékoztatjuk önöket, hogy a január 4-én megrendelt szennyvízszippantást az ígért időben a következő hét hétfői napján elvégeztük. A szolgáltatásunk díja viszont még nincs kiegyenlítve. Botyánszki János, a Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat igazgatója Nyílt válasz egy nyílt levélre Tisztelt Újságíró! A Békés Megyei Népújság 1990. január 16-i számában ön nyílt levelet intézett hozzám. Ügy gondolom, megillet a válaszadás joga, s mivel nincs újságom, kérem, közöljék, ön a rendelkezésére álló információk közül az alábbiakat hagyta ki, illetve nem írta meg, pedig igen lényegesek az összkép szempontjából: 1. A beteg zúzódásokat szenvedett, ez csak néhány napos bentfekvést igényelt volna (nemcsak szerintem). Leromlott állapota miatt kezeltük tovább, a szűkös ágylétszám ellenére. Az ezt bizonyító dokumentumokat ön külön kérés ellenére sem volt hajlandó megtekinteni. Mozgásképtelen beteg fel- fekvése1 sajnos nem ritkaság, a leggondosabb ápolás ellenére sem, különösen, ha az adott terület keringése sem 'jó. 2. A beteg továbbszállításához csak a beteg beleegyezése kell. Ö ezt szóban meg is adta, mert alapbetegsége miatt írásképtelen volt. A hozzátartozókat táviratilag értesítettük. A beteg nem kívánt hazatérni, még Szeghalomból sem! A hozzátartozók nem voltak hajlandók aláírni, hogy kérik a beteg hazaszállítását. Hogy milyen hangon beszéltek a beteggel a látogatások alkalmával, az nem tűr nyomdafestéket. A módszer kifogásolása tehát alaptalan — ráadásul a kórlapon a feleség beleegyező aláírása szerepel. 3. A lelkiismeretesség nem pénz kérdése — valóban. Nem tér- ki rá, nyilván nem tartja fontosnak — elég célozni az ellenkezőjére —, hogy nem fogadtam el semmiféle paraszolvenciát. Felhív az egyetértésre, én pedig remélem, sokan egyetértenek velem abban, hogy a fentieket le kellett volna írni — csak akkor nincs cikk, nincs kétes szenzáció. 4. A jogos panasz helyben, azonnal emberi módon elintézhető, ön kifejtette nekem, hogy ha valaki a panaszával ennyi helyet megjár, biztosan igaza van. Ezt az elméletet nem kommentálom. Minden hatalommal lehet élni és visszaélni, így a nyilvánosság, az információ hatalmával is. Üdvözlettel: dr. Gyulai Miklós Visszhang Üres széksorok a koncerten Ügy gondolom, ön zeneszerető ember, és mint ilyen, „sorstársai” nevében emelte fel a hangját abban a néhány sorban. amely (február 19-én. lapunk 1. oldalán — a szerk.) az Aradi Állami Filharmónia szimfonikus zenekarának és énekkarának békéscsabai szerepléséről tudósított. Csak remélni merem, hogy azóta. már felvilágosították óriási tévedéséről! Ha ön zeneszerető, akkor bizonyára jól ismeri az Országos Filharmónia békéscsabai kirendeltsége által szervezett bérleti hangversenysorozat kínálatát. Talán nem halványult el Kobajashy Ken Ichiro fellépése, az Állami Hangversenyzenekar 2 műsora egy évben... A közeljövő: a Kodály-vonósnégyes vendégszereplése. A szombati hangverseny alkalmával üresen maradt széksorok lehetséges megtöltői valóban szegényebbek maradtak egy kellemes zenei élménnyel, de szerencsére ilyen jellegű élményeket egyre többször kínálnak nekünk. zeneszerető csabai közönségnek. Duray Miklósné Megjegyzés: A „Zene nem ismer határokat” című rövid tudósításunkban nem volt szándékunkban a békéscsabai zenei programok kínálatát bírálni, viszont fontosnak tartottuk megjegyezni, hogy az Aradi Állami Filharmónia szimfonikus zenekarának és énakkarának hangversenyén bizony nem telt meg a nézőtér. S véleményünk szerint a vendégművészek játéka. a koncert jellege nagyobb figyelmet érdemelt volna. ü postáskisasszony haja égnek áll Mivel a gyulai posta hírlaposztályánál sorra nem nyert orvoslást jogos panaszom, így a sajtó útján szeretném kérni az illetékesek válaszát, segítségét. A sorban állások elkerülése végett előfizettem néhány napi- és hetilap mellett az Esti Hírlapra is, amit két év óta rendszeresen hiányosan kapok meg. , Az utóbbi időben már volt hónap, amikor öt-hat példányt nem kézbesítettek, sőt nem is pótoltak a későbbiekben sem. Sorozatos reklamálásaimra sem kaptam megnyugtató választ. V8lt olyan hónap, hogy nem kaptam HVG-t, Mai Napot és Autópiacot sem. Igaz, ezekből csak egy-egy példányt nem hozott a kézbesítő, de azóta sera pótolták, holott úgy tudom, kellett volna hiánypótlást kérniük. De ók nem ezt tették, hanem a legutóbbi reklamálásom alkalmával a postáskisasszony már annyira elragadtatta magát, hogy azt mondta: „Mikor meglátom magát, égnek áll a hajam.*’ Nem hogy elnézést kérne, hanem sérteget. Nem szívességet tesznek ők nekem ilyen lapárak mellett, amit ráadásul még előre kell fizetni. Nem tudom, ki, vagy kik végezhetik ilyen hanyagul a munkájukat évek óta? Egy biztos: a posta nagyon meg lehet szorulva, ha ilyen emberekre szükség van! Ha megszüntetem az előfizetést, azonnal meg fog szűnni a gondom — mondták a gyulai posta hírlaposztályán. Kérdésem az illetékesekhez: tényleg csak ez a megoldás? Kubicza Béla
