Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám

1990. február 26., hétfő o ±\ Cl Rágósra sikerült rendeletek — gyermekétkeztetés, 1990 Van, aki megeszi, és Eltűnt jószágok nyomában... Kinn a bárány — hol a farkas? A közelmúltban felkereste szerkesztőségünket Mitykó Mátyás ambrózfalvi olvasónk, s panaszt tett a Tótkom­lós! Kossuth Tsz elnöke, Hajdú József ellen. Panaszo­sunk sérelmezte, hogy őt, a szövetkezet juhászati ága­zatvezetőjét jogellenesen áthelyezték növénytermesztői munkakörbe. Mitykó Mátyás a döntés ellen első ízben sikerrel fellebbezett, ám a helyzete változatlan maradt. A gazdaságtalan juhágazat önállóságát a téeszvezető- ség — átszervezés címén — megszüntette, s a fő-ágazat- vezető irányítása alá helyezte. Ily módon vált felesle­gessé az ágazatvezetoi beosztás a juhászoknál. A volt ágazatvezetői fizetése megtartása mellett, kép­zettségének megfelelő, növénytermesztői munkakörbe helyezték. Olvasónk nem nyugodott bele sorsába és ki­borította azt a bizonyos bilit. Az üzenő füzetben az állt, hogy a napközis térítési dí­jakat február 6-án kell be­fizetni. Az eddigi napi 28 forint helyett 35-öt. A bé­késcsabai anyuka, László Mihályné. lázas számolga­tásba kezdett. Eddig két gyermeke után. 1100 forin­tot fizetett havonta. Ezután van. Más lehetőség nincs. Talán ez az oka, hogy ná­lunk minimális a lemorzso­lódás. Mint szülő, pedig azt tudom mondani, hogy senki sem örül az ilyenféle inflá­ciónak. Ám ott, ahol ked­vezőbbek az anyagi körül­mények, ahol több a családi jövedelem, kevésbé megrázó van... Kovács Gábor, a Gyoma- endrődi 1. Számú Általános Iskola igazgatója legalábbis erről győzött meg bennün­ket: — Tavaly decemberben a 600 tanulónk közül 445 volt napközis. Az idén január­ban 349, februárban 334. Napközis konyhánk nincs, gyerekeink a Körös Étte­remben ebédelnek. Ott is is­kolai normát kapnak, tehát az adaggal, minőséggel sem­mi gond. De! Nyilván — minthogy étteremről van szó —, az iskola többet fi­zet ki egy-egy ebéd után. mintha saját konyhánk len­ne. Konkrétabban: 37 forint' egy ebéd. plusz ehhez még mi a másik iskola konyhá­járól 12 forintért uzsonnát is hozatunk. Tehát egy nap­közis nap étkeztetéséért 49 forintot fizet ki az iskola. Ezzel szemben a szülőktől mindezért 35 forintot sze­dünk össze. Persze, csak ha egy vagy két gyerekük van. Ha már három vagy ennél több, akkor a tavalyi ren­delet értelmében ennek is csak a felét, azaz 17,50-et kérhetünk tőlük. önálló költségvetésből gazdálko­dunk. Ki lehet számítani, mekkora teher, illetve plusz kiadás mindez az iskoláriak. Tavaly emiatt 252 ezer fo­rint többletkiadásunk volt... Ezután az igazgató azt is elmondta, hogy a maguktól visszalépett szülőkön túl, néhány családnak (ahol az anyuka kisebb testvérrel amúgy is otthon van) az iskola kénytelen volt java­solni, hogy iskolába járó gyermekük étkeztetéséről otthon gondoskodjanak. — Persze, ilyen esetben az ingyenes napközis fel­ügyeletet ugyanúgy biztosít­juk, mint eddig — tette hoz­zá rögtön. — Jelenleg 21 otthon étkező, de napközibe továbbra is járó tanulónk van. Szegénység — egyedi eset? Van, ahol nincs ugyan há­rom gyerek, de az anyuka egyedül neveli a gyerekét, vagy egyszerűen csak (!?) kilátástalan a család anya­gi helyzete. A tavaly ja­nuári normatív rendelet ezeket a problémákat egye­di esetnek tekinti, úgyhogy a félárukedvezmény rájuk nem vonatkozik. Hogy az ilyen helyzetben levő csa­ládok felháborodását a ren­deletet ho?ók némileg ki­védjék, tavaly két ízben biztosítottak egyszeri köz­ponti támogatást az iskolák­nak. Ott pedig eldőlt, me­lyik nehéz helyzetben lévő család gyermekének napkö­zisdíját segítsék ebből. Egy darabig legalábbis. Hiszen ez a kétszer adott központi pénzforrás nem feneketlen kút. A megyei tanács fő- rpunkatársától, Szöilősi Er­zsébettől, arról érdeklőd­tünk, vajon várható-e ez- ügvben bármilyen további központi támogatás 1990- ben. A válasz: — Megyei szinten óriási hiányunk volt ebből már tavaly is. amit elsőként je­leztünk az érintett miniszté­riumoknak. A válasz min­dig ugyanaz volt: ott sincs pénz. „Egyedi esetek" to­vábbi segítésére pedig vég­képp nincs. Mindent a helyi tanácsoknak és az iskolák­nak kell kigazdálkodniuk . . . * * * Tanulság? Mindenki von­ja le maga! Ha tudja. Magyar Mária Nem létező feljelentők — Hajdú József ingyen osztogatja a téesz birkáit, mindenféle embereknek — mondta - Mitykó Mátyás. — Engem azért üldöz, mert fél­ti az elnöki beosztását. Tud­ja, hogy szeretnek a mun­katársaim. Nyakamra ho­zott egy telepvezetőt, mert bizalmatlan velem szemben. Az elnöknek több piszkos ügye van, még bevásárolni is a téesz kocsijával jár, de a havi 1100 forintos autóhasz­nálati díjat is felveszi. Az előzményekhez tarto­zik, hogy Mitykó Mátyás és Hajdú József (másokkal együtt) várományosa volt a nyugdíjazás miatt megürese­dő téeszelnöki széknek. A tavaly februári közgyűlés azonban Hajdú József, ak­kori főmezőgazdász mellett döntött. Ezután furcsa dol­gok történtek. Hajdú József szinte na­ponta kapott névtelen leve­leket, melyekben megfenye­gették, s követelték, mond­jon le beosztásáról. Egy má­sik írás arra figyelmeztette, hogy hagyjon békét Mitykó- nak, mert áz egy becsületes ember. Egy harmadik, nagy- kopáncsi asszony, egyenesen a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszternek írt, és revíziós vizsgálatot kért az elnök ellen. Levelében ki­fejtette: Hajdú József lopja a téesz birkáit, igazságtala­nul üldözi a juhászati ága­zatvezetőt, visszaél hivata­lával, mindenhová szolgálati kocsival jár, a szövetkezet IFA-jával ingyen fuvaroztat saját magának. A minisztérium többtagú bizottsággal utazott ki a Kossuth Tsz központjában, a szövetkezeti vezérkar teljes megdöbbenésére. Átvizsgál­ták a pénztárkönyveket, ap­rólékosan átlapoztak minden aktát, kihallgattak jó né­hány szövetkezeti tagot. Szabálytalanságot nem ész­leltek, ia levélben foglalt vá­dak alaptalannak bizonyul­tak. A minisztérium emberei a vizsgálatról személyesen (később írásban is) tájékoz­tatni kívánták volna a nagy- kopáncsi asszonyt, ám mit ad Isten, a feladó és a meg­nevezett utca, házszám nem létezik a településen. A fel­jelentő kitalált személy volt. — Én pedig bizonyítani tu­dom — állítja Mitykó —, Miközben Szarvason a he­lyi sajtó hasábjain és a kü­lönböző várospolitikai fóru­mokon hónapok óta dúl az ivóvízháború — megyei szin­ten e témában a város szó­ba sem került. Egymás után jelentek meg a különböző nyilatkozatok, cikkek a me­gyei vízminőség-javító prog­ram előkészítéséről, helyze­téről. melyekben a szarvasi probléma megoldása még igényként, még távlati cél­ként sem szerepelt. Február 16-án egy napon jelent meg „Jobb vizet a pohárba” címmel a Népúj­ságban és „Ismét az ivóvíz­hogy az elnök számtalanszor adott ingyen birkát a have­roknak. Ingyen birka a haveroknak? Hét bizonylati másolatot tesz le az asztalra. A szol­gáltatási engedélyeken a környékbeli gazdasági egy­ségek és egy-két magánsze­mély neve szerepel. Sorban utánuk olvasható az is: hány Mitykó Mátyás, a panaszos Fotó: Gál Edit darab birkát, milyen súly­ban mikor adtak el, vagy mikor vittek el a juhtelepről. Mielőtt felkerestem Hajdú József téeszelnököt, körül­néztem a környéken. — Birkát akarok venni — szólítok meg találomra egy férfit —, kihez forduljak? — Menjen az irodára, ott majd útbaigazítják — fe­leli a férfi. — De én az elnök ismerő­se vagyok — lódítok to­vább —, nekem biztosan ol­csóbban ad majd birkát. — Azt nem hiszem — ráz­za a fejét alkalmi ismerő­söm —, '"tőle ugyan ingyen nem kap semmit. A régi el­nök esetleg megtette volna, de ez nem. Másnap Hajdú Józsefnek mondom el, mi járatban va­gyok, s teszem eléje a fény­másolt iratokat. Az elnök nem jön zavarba. Szétválo­gatja a papírokat, egyik cso­portba' az általa ismerteket, a másikba az ismeretleneket teszi. Kérésemre megengedi, hogy a könyvvizsgáló bete­kintsen a pénztárbizonyla­tokba. Amíg a számlaegyez­tetés tart, beszélgetünk. ről" címmel a Szarvas és Vi­dékében egy-egy írás. Mi­közben az első többé-kevés- bé megnyugtató megoldá­sokról tudósít sok megyei település esetében, az utób­bi azt hozza nyilvánosságra, hogy a szarvasi víz ivóvíz­ként nem fogadható el. Lehetséges ugyan, hogy arzéntartalma nem éri el a kritikus határértéket — s emiatt nem szerepei Szarvas a megyei ivóvízminőség-ja­vító programban —, ezt azonban úgy érik el, hogy a különböző arzéntartalmú ku­tak vizét összekeverik. így jön ki egy éppenhogy elfo­— Nézze — kezdi az el­nök —, én nem tagadom, hogy adtunk ki ingyen bir­kát a termelőszövetkezettel kapcsolatban álló szervek­nek. Ezeket azonban előre bejelentettük a tagoknak és elszámoltuk a reprezentációs költségek terhére. Megnézhe­ti a vezetőségi ülések jegy­zőkönyveit vagy megkérdez­heti a főkönyvelönőt. ■ Megvesztegették az újságírót? Utánajártam, Hajdú József igazat mondott. A pénztár­ban azonban, a nálam lévő fénymásolt szolgálati jegy­le nem fizették be a birka urát. — Hogy lehet ez? — kér­deztem a főkönyvelőnőtől. — Ezt én sem tudom — csodálkozik a hölgy — mert ez a papír nem jogosít sen­kit arra, hogy a telepről bir­kát vigyen el. Ugyanis ami­kor selejt állatot árusítunk, akkor a szolgáltatási enge­déllyel be kell jönni a pénz­tárba, s a jegyen feltünte­tett súly után ki kell fizetni az árat. Ezután a könyvelés kiállít egy kiadási bizonyla­tot, és ezzel vissza kell men­ni a telepre, s csak ezek után kerülhet sor a birkák kiadására, elszállítására. Te­hát a telepvezető jogtalanul adta ki az állatokat. Mellesleg a papíron Mity­kó Mátyás és Révész György neve szerepel. — És mi az eljárás a repi- birkák kiadásakor? — A téeszvezetőség előze-. tes döntése alapján a birkák árát költségként elszámol­juk, ami után 40 százalékos adót fizet a szövetkezet. — Miért kell ingyen bir­kát adni a társszerveknek? — kérdeztük már ismét Haj­dú Józseftől. — Természetesen ezért meg lehet róni bennünket. Az a kialakult gyakorlat, hogy ha például a söripar rendez brigádvacsorát, ak­kor mi adunk selejt birkát, ha mi kérünk aratási ün­nepségre néhány rekesz sört, akkor ők adnak. Ez szinte egyenértékű csere. Nekünk állatból, nekik áörből van készletük. Egy azonban biz­tos, személyes érdekek mi­att tőlünk senki nem ka­pott birkát. Az ilyen cseré­nek a kollektíva látta hasz­nát. Ha nem terméket cse­rélünk, akkor ugyanilyen arányban pénzben fizettünk volna oda-vissza alapon. Itt néhány sor erejéig megszakítjuk a történetet, mert amíg az ügy szálait bo- gozgattuk, ismét új fejle­mény állt elő. Mitykó Má­tyás bejött a szerkesztőség­be, és elmondta, azt beszé­lik Tótkomlóson: a kiküldött újságírót a téesz elnöke két anyabirkával vesztegette meg azért, hogy ne jelenjen meg a cikk. Tényleg így van? Meglát­juk a második részben. gadható határérték az ar­zént illetően. Ez a víz azon­ban sok más egyéb összete­vőjét tekintve egyáltalán nem felel meg a szabvány­ban előírt határértékeknek, s ezért nem felel meg az ivívóz minőségi követelmé­nyeinek sem. Ez a víz bü­dös. degusztáló hatású, időn­ként lepedékes, zavaros, gyo­morpanaszokat okoz, és együttes hatása aggodalom­ra ad okot a lakosság köré­ben. Sok településen nem érté­kelik azt a segítséget, amit a tasakos ivóvíz biztosítása jelent. Szarvas lakossága ké­ri a tasakos ivóvizet, addig is. amíg bekerülhet a me­gyei vagy égy térségi ivóvíz­minőség-javító programba! K. M. Neki jó: biztosan ebédel... Fotó: Veress Erzsi 1500-at fog. A harmadikai fizetése egy az egyben el­megy a hiteltörlesztésekre, (ötezer forint a család havi OTP-részlete.) Tizenegyedi­kéig, amíg a férj is meg­kapja a fizetését, kölcsönből élnek. Feladja a napközit? Ez nem megoldás. A férje kocsikísérő, ő pedig bolti eladó. Mindketten egész nap dolgoznak. A gyerekek pe­dig még túl kicsik az önál­lóságra. A kisfiú második, a kislány első osztályos. Kell a meleg étel és a fel­ügyelet. Hát muszáj lesz még összébb húzódni . . . Szerencsés emberek 1990. február 1. Az embe­rek félve nyitnak be az üz­letekbe, ha egyáltalán be­nyitnak. Ismét áremelés volt. Erre hivatkozva azután — szinte minden előzetes be­jelentés nélkül — a kor­mány (a Szociális és Egész­ségügyi. a Művelődési és a Pénzügyminisztérium együt­tes rendelkezéséről van szó) 25 százalékkal emelte az ét­keztetési hozzájárulások összegét. Vannak szerencsés emberek, akiknek ez a 25 százalékos többlet nem je­lent túl nagy hiányt a csa­ládi kasszában. Erről győ­zött meg bennünket a dobo­zi Szabó Gáborné és a bél­megyeri Király Gábor. Mindkettőjüknek egy alsós korosztályú gyermeke van. __ Ügy gondolom^ a mai á rakhoz viszonyítva reális volt ez az emelés — vélte Szabóné. — Itt, Dobozon, jól főznek, és az adagokkal is meg vagyok elégedve. A fiam elsős, talán ezért. Ha nagyobb lenne, és kevesell- nénk, amit adnak, bizonyára jobban szíven ütnének az anyagiak is. . Király Gábor még többet is tudott mondani, mint egy szülő, hiszen a helyi tanács pénzügyi csoportvezetője, ennélfogva hozzá tartozik a konyha felügyelete is. __ Bélmegyeren egyetlen m elegkonyha működik. Ez bizonyára „kényszerpálya”, hiszen akinek szükséges az ebéd és az uzsonna, az kény­telen azzal beérni, a^j itt ez a 25 százalékos áremelés. Mi szerencsések vagyunk, hiszen csak egv gyerek után fizetünk, és azt a 150 forintos pluszt nem érezzük annyira... A legnagyobb probléma talán a kétgyer­mekeseknél van, hiszen a három- vagy többgyereke­sek már megkapják az 50 százalékos kedvezményt a tavaly januári rendelet ér­telmében . . . Bz utca gvermekei lesznek ? A ripsz-ropsz jött újabb rendeletet (a 25 százalékos emelésről) tehát van, aki fel sem veszi, van, aki só­hajtozik tőle, de befizeti, és van, aki egyszerűen fel­mondja a napközit... Ez utóbbira egy kedves ismerő­söm. a 12 éves K. Zsófia történetét tudnám elmesélni, akinek szülei úgy döntöttek, február elsejével leveszik lányukat a napköziből. A 35 forintot soknak találták, és egyébként is ... tanuljon ön­állóságot az a gyerek. És Zsófi élni kezdett a szabad­ságával. A saját maga által kialakított törvények kö­zött első helyet kapott a játszótér, a ligeti csavargás és minden, ami nem köthe­tő szorosan e szóhoz: tanu­lás. A szeghalmi Vígh Matild Általános Iskola pedagógu­sa, Váradi Istvánná, éPPen ettől fél. Az árak egyre emelkednek, ezzel együtt a napközis térítési dijak is, s mi a következmény? Egyre több szülő veszi ki a gyer­mekét a napköziből. A „Zsó­fiák” az utca gyermekei lesznek, a csavargás, a rendszertelen étkezés váltja majd fel a korábbi .napkö- ' zis délutánokat.. . Bz iskola (is) megissza a levét... Persze, ennek az egész normatív rendeletnek nem­csak a család (helyesebben a szűkös anyagiak között élő család) az egyetlen áldozata. Papp János Szarvas már megint kimaradt Itt kérik a tasakos ivóvizet!

Next

/
Thumbnails
Contents