Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-26 / 48. szám
1990. február 26., hétfő o ±\ Cl Rágósra sikerült rendeletek — gyermekétkeztetés, 1990 Van, aki megeszi, és Eltűnt jószágok nyomában... Kinn a bárány — hol a farkas? A közelmúltban felkereste szerkesztőségünket Mitykó Mátyás ambrózfalvi olvasónk, s panaszt tett a Tótkomlós! Kossuth Tsz elnöke, Hajdú József ellen. Panaszosunk sérelmezte, hogy őt, a szövetkezet juhászati ágazatvezetőjét jogellenesen áthelyezték növénytermesztői munkakörbe. Mitykó Mátyás a döntés ellen első ízben sikerrel fellebbezett, ám a helyzete változatlan maradt. A gazdaságtalan juhágazat önállóságát a téeszvezető- ség — átszervezés címén — megszüntette, s a fő-ágazat- vezető irányítása alá helyezte. Ily módon vált feleslegessé az ágazatvezetoi beosztás a juhászoknál. A volt ágazatvezetői fizetése megtartása mellett, képzettségének megfelelő, növénytermesztői munkakörbe helyezték. Olvasónk nem nyugodott bele sorsába és kiborította azt a bizonyos bilit. Az üzenő füzetben az állt, hogy a napközis térítési díjakat február 6-án kell befizetni. Az eddigi napi 28 forint helyett 35-öt. A békéscsabai anyuka, László Mihályné. lázas számolgatásba kezdett. Eddig két gyermeke után. 1100 forintot fizetett havonta. Ezután van. Más lehetőség nincs. Talán ez az oka, hogy nálunk minimális a lemorzsolódás. Mint szülő, pedig azt tudom mondani, hogy senki sem örül az ilyenféle inflációnak. Ám ott, ahol kedvezőbbek az anyagi körülmények, ahol több a családi jövedelem, kevésbé megrázó van... Kovács Gábor, a Gyoma- endrődi 1. Számú Általános Iskola igazgatója legalábbis erről győzött meg bennünket: — Tavaly decemberben a 600 tanulónk közül 445 volt napközis. Az idén januárban 349, februárban 334. Napközis konyhánk nincs, gyerekeink a Körös Étteremben ebédelnek. Ott is iskolai normát kapnak, tehát az adaggal, minőséggel semmi gond. De! Nyilván — minthogy étteremről van szó —, az iskola többet fizet ki egy-egy ebéd után. mintha saját konyhánk lenne. Konkrétabban: 37 forint' egy ebéd. plusz ehhez még mi a másik iskola konyhájáról 12 forintért uzsonnát is hozatunk. Tehát egy napközis nap étkeztetéséért 49 forintot fizet ki az iskola. Ezzel szemben a szülőktől mindezért 35 forintot szedünk össze. Persze, csak ha egy vagy két gyerekük van. Ha már három vagy ennél több, akkor a tavalyi rendelet értelmében ennek is csak a felét, azaz 17,50-et kérhetünk tőlük. önálló költségvetésből gazdálkodunk. Ki lehet számítani, mekkora teher, illetve plusz kiadás mindez az iskoláriak. Tavaly emiatt 252 ezer forint többletkiadásunk volt... Ezután az igazgató azt is elmondta, hogy a maguktól visszalépett szülőkön túl, néhány családnak (ahol az anyuka kisebb testvérrel amúgy is otthon van) az iskola kénytelen volt javasolni, hogy iskolába járó gyermekük étkeztetéséről otthon gondoskodjanak. — Persze, ilyen esetben az ingyenes napközis felügyeletet ugyanúgy biztosítjuk, mint eddig — tette hozzá rögtön. — Jelenleg 21 otthon étkező, de napközibe továbbra is járó tanulónk van. Szegénység — egyedi eset? Van, ahol nincs ugyan három gyerek, de az anyuka egyedül neveli a gyerekét, vagy egyszerűen csak (!?) kilátástalan a család anyagi helyzete. A tavaly januári normatív rendelet ezeket a problémákat egyedi esetnek tekinti, úgyhogy a félárukedvezmény rájuk nem vonatkozik. Hogy az ilyen helyzetben levő családok felháborodását a rendeletet ho?ók némileg kivédjék, tavaly két ízben biztosítottak egyszeri központi támogatást az iskoláknak. Ott pedig eldőlt, melyik nehéz helyzetben lévő család gyermekének napközisdíját segítsék ebből. Egy darabig legalábbis. Hiszen ez a kétszer adott központi pénzforrás nem feneketlen kút. A megyei tanács fő- rpunkatársától, Szöilősi Erzsébettől, arról érdeklődtünk, vajon várható-e ez- ügvben bármilyen további központi támogatás 1990- ben. A válasz: — Megyei szinten óriási hiányunk volt ebből már tavaly is. amit elsőként jeleztünk az érintett minisztériumoknak. A válasz mindig ugyanaz volt: ott sincs pénz. „Egyedi esetek" további segítésére pedig végképp nincs. Mindent a helyi tanácsoknak és az iskoláknak kell kigazdálkodniuk . . . * * * Tanulság? Mindenki vonja le maga! Ha tudja. Magyar Mária Nem létező feljelentők — Hajdú József ingyen osztogatja a téesz birkáit, mindenféle embereknek — mondta - Mitykó Mátyás. — Engem azért üldöz, mert félti az elnöki beosztását. Tudja, hogy szeretnek a munkatársaim. Nyakamra hozott egy telepvezetőt, mert bizalmatlan velem szemben. Az elnöknek több piszkos ügye van, még bevásárolni is a téesz kocsijával jár, de a havi 1100 forintos autóhasználati díjat is felveszi. Az előzményekhez tartozik, hogy Mitykó Mátyás és Hajdú József (másokkal együtt) várományosa volt a nyugdíjazás miatt megüresedő téeszelnöki széknek. A tavaly februári közgyűlés azonban Hajdú József, akkori főmezőgazdász mellett döntött. Ezután furcsa dolgok történtek. Hajdú József szinte naponta kapott névtelen leveleket, melyekben megfenyegették, s követelték, mondjon le beosztásáról. Egy másik írás arra figyelmeztette, hogy hagyjon békét Mitykó- nak, mert áz egy becsületes ember. Egy harmadik, nagy- kopáncsi asszony, egyenesen a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek írt, és revíziós vizsgálatot kért az elnök ellen. Levelében kifejtette: Hajdú József lopja a téesz birkáit, igazságtalanul üldözi a juhászati ágazatvezetőt, visszaél hivatalával, mindenhová szolgálati kocsival jár, a szövetkezet IFA-jával ingyen fuvaroztat saját magának. A minisztérium többtagú bizottsággal utazott ki a Kossuth Tsz központjában, a szövetkezeti vezérkar teljes megdöbbenésére. Átvizsgálták a pénztárkönyveket, aprólékosan átlapoztak minden aktát, kihallgattak jó néhány szövetkezeti tagot. Szabálytalanságot nem észleltek, ia levélben foglalt vádak alaptalannak bizonyultak. A minisztérium emberei a vizsgálatról személyesen (később írásban is) tájékoztatni kívánták volna a nagy- kopáncsi asszonyt, ám mit ad Isten, a feladó és a megnevezett utca, házszám nem létezik a településen. A feljelentő kitalált személy volt. — Én pedig bizonyítani tudom — állítja Mitykó —, Miközben Szarvason a helyi sajtó hasábjain és a különböző várospolitikai fórumokon hónapok óta dúl az ivóvízháború — megyei szinten e témában a város szóba sem került. Egymás után jelentek meg a különböző nyilatkozatok, cikkek a megyei vízminőség-javító program előkészítéséről, helyzetéről. melyekben a szarvasi probléma megoldása még igényként, még távlati célként sem szerepelt. Február 16-án egy napon jelent meg „Jobb vizet a pohárba” címmel a Népújságban és „Ismét az ivóvízhogy az elnök számtalanszor adott ingyen birkát a haveroknak. Ingyen birka a haveroknak? Hét bizonylati másolatot tesz le az asztalra. A szolgáltatási engedélyeken a környékbeli gazdasági egységek és egy-két magánszemély neve szerepel. Sorban utánuk olvasható az is: hány Mitykó Mátyás, a panaszos Fotó: Gál Edit darab birkát, milyen súlyban mikor adtak el, vagy mikor vittek el a juhtelepről. Mielőtt felkerestem Hajdú József téeszelnököt, körülnéztem a környéken. — Birkát akarok venni — szólítok meg találomra egy férfit —, kihez forduljak? — Menjen az irodára, ott majd útbaigazítják — feleli a férfi. — De én az elnök ismerőse vagyok — lódítok tovább —, nekem biztosan olcsóbban ad majd birkát. — Azt nem hiszem — rázza a fejét alkalmi ismerősöm —, '"tőle ugyan ingyen nem kap semmit. A régi elnök esetleg megtette volna, de ez nem. Másnap Hajdú Józsefnek mondom el, mi járatban vagyok, s teszem eléje a fénymásolt iratokat. Az elnök nem jön zavarba. Szétválogatja a papírokat, egyik csoportba' az általa ismerteket, a másikba az ismeretleneket teszi. Kérésemre megengedi, hogy a könyvvizsgáló betekintsen a pénztárbizonylatokba. Amíg a számlaegyeztetés tart, beszélgetünk. ről" címmel a Szarvas és Vidékében egy-egy írás. Miközben az első többé-kevés- bé megnyugtató megoldásokról tudósít sok megyei település esetében, az utóbbi azt hozza nyilvánosságra, hogy a szarvasi víz ivóvízként nem fogadható el. Lehetséges ugyan, hogy arzéntartalma nem éri el a kritikus határértéket — s emiatt nem szerepei Szarvas a megyei ivóvízminőség-javító programban —, ezt azonban úgy érik el, hogy a különböző arzéntartalmú kutak vizét összekeverik. így jön ki egy éppenhogy elfo— Nézze — kezdi az elnök —, én nem tagadom, hogy adtunk ki ingyen birkát a termelőszövetkezettel kapcsolatban álló szerveknek. Ezeket azonban előre bejelentettük a tagoknak és elszámoltuk a reprezentációs költségek terhére. Megnézheti a vezetőségi ülések jegyzőkönyveit vagy megkérdezheti a főkönyvelönőt. ■ Megvesztegették az újságírót? Utánajártam, Hajdú József igazat mondott. A pénztárban azonban, a nálam lévő fénymásolt szolgálati jegyle nem fizették be a birka urát. — Hogy lehet ez? — kérdeztem a főkönyvelőnőtől. — Ezt én sem tudom — csodálkozik a hölgy — mert ez a papír nem jogosít senkit arra, hogy a telepről birkát vigyen el. Ugyanis amikor selejt állatot árusítunk, akkor a szolgáltatási engedéllyel be kell jönni a pénztárba, s a jegyen feltüntetett súly után ki kell fizetni az árat. Ezután a könyvelés kiállít egy kiadási bizonylatot, és ezzel vissza kell menni a telepre, s csak ezek után kerülhet sor a birkák kiadására, elszállítására. Tehát a telepvezető jogtalanul adta ki az állatokat. Mellesleg a papíron Mitykó Mátyás és Révész György neve szerepel. — És mi az eljárás a repi- birkák kiadásakor? — A téeszvezetőség előze-. tes döntése alapján a birkák árát költségként elszámoljuk, ami után 40 százalékos adót fizet a szövetkezet. — Miért kell ingyen birkát adni a társszerveknek? — kérdeztük már ismét Hajdú Józseftől. — Természetesen ezért meg lehet róni bennünket. Az a kialakult gyakorlat, hogy ha például a söripar rendez brigádvacsorát, akkor mi adunk selejt birkát, ha mi kérünk aratási ünnepségre néhány rekesz sört, akkor ők adnak. Ez szinte egyenértékű csere. Nekünk állatból, nekik áörből van készletük. Egy azonban biztos, személyes érdekek miatt tőlünk senki nem kapott birkát. Az ilyen cserének a kollektíva látta hasznát. Ha nem terméket cserélünk, akkor ugyanilyen arányban pénzben fizettünk volna oda-vissza alapon. Itt néhány sor erejéig megszakítjuk a történetet, mert amíg az ügy szálait bo- gozgattuk, ismét új fejlemény állt elő. Mitykó Mátyás bejött a szerkesztőségbe, és elmondta, azt beszélik Tótkomlóson: a kiküldött újságírót a téesz elnöke két anyabirkával vesztegette meg azért, hogy ne jelenjen meg a cikk. Tényleg így van? Meglátjuk a második részben. gadható határérték az arzént illetően. Ez a víz azonban sok más egyéb összetevőjét tekintve egyáltalán nem felel meg a szabványban előírt határértékeknek, s ezért nem felel meg az ivívóz minőségi követelményeinek sem. Ez a víz büdös. degusztáló hatású, időnként lepedékes, zavaros, gyomorpanaszokat okoz, és együttes hatása aggodalomra ad okot a lakosság körében. Sok településen nem értékelik azt a segítséget, amit a tasakos ivóvíz biztosítása jelent. Szarvas lakossága kéri a tasakos ivóvizet, addig is. amíg bekerülhet a megyei vagy égy térségi ivóvízminőség-javító programba! K. M. Neki jó: biztosan ebédel... Fotó: Veress Erzsi 1500-at fog. A harmadikai fizetése egy az egyben elmegy a hiteltörlesztésekre, (ötezer forint a család havi OTP-részlete.) Tizenegyedikéig, amíg a férj is megkapja a fizetését, kölcsönből élnek. Feladja a napközit? Ez nem megoldás. A férje kocsikísérő, ő pedig bolti eladó. Mindketten egész nap dolgoznak. A gyerekek pedig még túl kicsik az önállóságra. A kisfiú második, a kislány első osztályos. Kell a meleg étel és a felügyelet. Hát muszáj lesz még összébb húzódni . . . Szerencsés emberek 1990. február 1. Az emberek félve nyitnak be az üzletekbe, ha egyáltalán benyitnak. Ismét áremelés volt. Erre hivatkozva azután — szinte minden előzetes bejelentés nélkül — a kormány (a Szociális és Egészségügyi. a Művelődési és a Pénzügyminisztérium együttes rendelkezéséről van szó) 25 százalékkal emelte az étkeztetési hozzájárulások összegét. Vannak szerencsés emberek, akiknek ez a 25 százalékos többlet nem jelent túl nagy hiányt a családi kasszában. Erről győzött meg bennünket a dobozi Szabó Gáborné és a bélmegyeri Király Gábor. Mindkettőjüknek egy alsós korosztályú gyermeke van. __ Ügy gondolom^ a mai á rakhoz viszonyítva reális volt ez az emelés — vélte Szabóné. — Itt, Dobozon, jól főznek, és az adagokkal is meg vagyok elégedve. A fiam elsős, talán ezért. Ha nagyobb lenne, és kevesell- nénk, amit adnak, bizonyára jobban szíven ütnének az anyagiak is. . Király Gábor még többet is tudott mondani, mint egy szülő, hiszen a helyi tanács pénzügyi csoportvezetője, ennélfogva hozzá tartozik a konyha felügyelete is. __ Bélmegyeren egyetlen m elegkonyha működik. Ez bizonyára „kényszerpálya”, hiszen akinek szükséges az ebéd és az uzsonna, az kénytelen azzal beérni, a^j itt ez a 25 százalékos áremelés. Mi szerencsések vagyunk, hiszen csak egv gyerek után fizetünk, és azt a 150 forintos pluszt nem érezzük annyira... A legnagyobb probléma talán a kétgyermekeseknél van, hiszen a három- vagy többgyerekesek már megkapják az 50 százalékos kedvezményt a tavaly januári rendelet értelmében . . . Bz utca gvermekei lesznek ? A ripsz-ropsz jött újabb rendeletet (a 25 százalékos emelésről) tehát van, aki fel sem veszi, van, aki sóhajtozik tőle, de befizeti, és van, aki egyszerűen felmondja a napközit... Ez utóbbira egy kedves ismerősöm. a 12 éves K. Zsófia történetét tudnám elmesélni, akinek szülei úgy döntöttek, február elsejével leveszik lányukat a napköziből. A 35 forintot soknak találták, és egyébként is ... tanuljon önállóságot az a gyerek. És Zsófi élni kezdett a szabadságával. A saját maga által kialakított törvények között első helyet kapott a játszótér, a ligeti csavargás és minden, ami nem köthető szorosan e szóhoz: tanulás. A szeghalmi Vígh Matild Általános Iskola pedagógusa, Váradi Istvánná, éPPen ettől fél. Az árak egyre emelkednek, ezzel együtt a napközis térítési dijak is, s mi a következmény? Egyre több szülő veszi ki a gyermekét a napköziből. A „Zsófiák” az utca gyermekei lesznek, a csavargás, a rendszertelen étkezés váltja majd fel a korábbi .napkö- ' zis délutánokat.. . Bz iskola (is) megissza a levét... Persze, ennek az egész normatív rendeletnek nemcsak a család (helyesebben a szűkös anyagiak között élő család) az egyetlen áldozata. Papp János Szarvas már megint kimaradt Itt kérik a tasakos ivóvizet!
