Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-24 / 47. szám
1990. február 24., szombat New York: Václav Havelt, a hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban tartózkodó csehszlovák köztársasági elnököt február 22-én a columbiai egyetem díszdoktorává avatták MTI-telefotó Számos kérdés még tisztázatlan A német egység létrejöttének mélyreható következményei lennének a NATO politikai és katonai struktúráira, minden NATO-szövet- ségesre, és a szakértők szemében is számos kérdés tisztázatlan — írja pénteken megjelent számában az Atlantic News című, a NATO ügyeire szakosodott, általában jól tájékozott brüsszeli kőnyomatos azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt napokban a 2+4 formulából kimaradt NATO-országok: Kanada, Hollandia és mások kifejezték óhajukat a konzultációkba való intenzívebb bekapcsolódásra. A NATO-szövetségesek mindegyike elismeri, hogy a két Németországnak joga van az egyesülésre, és hogy a négy szövetséges .hatalom, amely győztesként került ki a második világháborúból, különleges felelősséggel és jogokkal bír. Az egyesülési folyamat azonban minden szövetségest érintő kérdéseket is felvet a szövetség székhelyén. Ezek közül az Atlantic News a következőket említi: — Mi történik majd az Elba mellett állomásozó csapatokkal, miként használják őket? — A NATO-csapatok a jelenlegi NDK területét is védelmezik majd? — Integrálják-e a német erőket a NATO-ba? — Ha igen, hogyan? — A szakértők — írja az Atlantic News — felhívják a figyelmet az Észak-Atlanti Szerződés hatodik szakaszára, amelynek értelmében a szövetség elleni támadásnak kell tekinteni minden támadást, amely Európában vagy Észak-Amerikában valamely tagállam területe ellen irányul. Amennyiben tehát az egyesült Németország a NATO tagja marad, akkor ez a NATO területének ki- terjesztését jelentené még akkor is, ha a Genscher-for- mula értelmében nem állomásoznának szövetséges csapatok a mai NŐK területén, vélik a NATO székhelyén. — Egy egyesült Németország állandó jelenléte a NA- TO-ban más következményekkel is járna a szövetség működésére, különösen a védelmi-katonai tervezésben és a fegyverzetcsökkentési, leszerelési szférákban, ami még kiszámíthatatlanabb bonyodalmakkal járna. — Ezekről a lehetséges következményekről egyelőre a NATO különböző szervezeteiben, a tagállamok nagyköveteiből álló tanácsban, a Politikai Bizottságban és a Védelmi Tervező Bizottságban folynak majd a konzultációk. Elképzelhető — írja a kőnyomatos — speciális munkacsoportok létrehozása is. * * * Az Atlantic News pénteki számában beszámolt Horn Gyula külügyminiszternek azokról a kijelentéseiről, amelyek Magyarországnak a NATO egyes politikai szervezeteiben való esetleges jövőbeli részvételére vonatkoztak, és arról a nyilatkozatról, amelyet ezzel kapcsolatban a NATO szóvivője adott az MTI tudósítójának. Az Atlantic News kommentáló megjegyzése szerint az Atlanti Szövetség nem áll készen a válasszal olyan kihívásokra, mint az esetleges tagság iránti igény egy Varsói Szerződésbeli ország részéről, és a politikai körökben ez ügyben látható zavar mutatkozik. Az Ariane kudarca Felrobbant az indítás után egy francia gyártmányú Ariane rakéta, amelynek két japán mesterséges holdat kellett volna pályára juttatnia. A robbanást az első fokozat hajtóműveinek hibája okozta, a kár meghaladja a 400 millió dollárt, s a programot egyelőre meghatározatlan időre le kell állítani. Ez volt a 36-ik Ariane rakétakísérlet, s ebből öt végződött kudarccal. A rakétát közép-európai idő szerint röviddel éjfél után indították a francia Guayanaban levő Kourou űrrepülőtérről. Már a felszállás pillanatában látszott, hogy a hajtóművek működése nincs rendben. A robbanás akkor következett be, amikor a hordozórakéta 1 perc 40 másodperces utat tett meg. Az első vizsgálati adatok szerint az első fokozat hajtóművei közül rövid egymásutánban kettő mondta fel a szolgálatot. A rakéta mozgása szabálytalanná vált, majd az első fokozat felrobbant, megsemmisítve a rakétát és rakorfiányát. A robbanás mintegy kilenc kilométeres magasságban törént. A keletkezett gázokat a robbanás ereje és a szél a kísérleti telep felé nyomta vissza a földre, Kourou lakossága a hatóságok felhívására kénytelen volt lakásában maradni egy óra hosszat, amíg a veszély elmúlt. A Művelődési Minisztérium visszavonta az érettségi tételeket A Művelődési Minisztérium vezetése úgy döntött, hogy visszavonja a napokban nyilvánosságra került érettségi tételeket. Pontosabban: a magyar szóbeli tételeket ajánlottnak tekinti, s az érettségi útmutatóban megadott témakörökön belül szabadságot ad a tanároknak újabb tételek kidolgozására. A történelem szóbeli esetében továbbra is helyesnek tartja, hogy a korábbi központi témakörökben ne szerepeljenek politikai, ideológiai tételek, valamint az 1945 utáni korszak kiiktatását az érettségi témák közül. A kiadott történelemtételeket ezért a minisztérium témaköröknek tekinti, amelyeken belül a tanárok önállóan jelölhetnek ki pontosan meghatározott tételeket. A magyar írásbeli érettséginél a korábbi évek gyakorlata lesz érvényben. Ez utóbbival kapcsolatosan a művelődési tárca felkéri az Országos Pedagógiai Intézetet, hogy — a minisztérium szakapparátusával közösen — dolgozzanak ki a titkosságot biztosító megfelelő módszert — jelentette be Glatz Ferenc művelődési miniszter pénteken, a minisztériumban tartott sajtó- tájékoztatón. Glatz Ferenc bevezetőjében köszönetét mondott az érettségi problémájához segítő szándékkal közeledő sajtóorgánumoknak, amelyek a hibák feltárásán túl azok kijavítására is irányultak, s elősegítették a helyzetet korrigáló döntés megszületését. Noha e kérdésben is — tette hozzá —, mint a mai magyar társadalomban szinte minden kérdésben, megjelentek az ak- tuálpolitikai felhangok; alapjában véve a megnyilvánulásokat az érettségiért, a tanárokért és az iskoláért való felelősségérzet jellemezte — hangsúlyozta. A művelődési miniszter ezt követően ismertette a tárca vezetésének állásfoglalását, amelyet a testület több órás vitában, széles körű tájékozódás alapján hozott meg. Az érettségi körül kialakult államigazgatási és szakmai problémákat megvizsgálva a vezetés úgy látja, hogy a jó alapelvet, miszerint korszerűsíteni kell az érettségi rendszerét, a kivitelezésben hibák sora kísérte —• mondotta. Helyes volt az érettségiért felelős Országos Pedagógiai Intézetnek az az alapállása, hogy a visszaélések elkerülése, továbbá a diákok előzetes felkészülése érdekében az írásbeli érettségi anyagát — a matematikához és a természettudományos tárgyakéhoz hasonlóan — előre közreadják. Noha a tételek önmagukban megfelelnek az érvényben levő tantervnek, felelevenítik viszont azokat a szakmai, társadalmi vitákat. amelyek az irodalomoktatás körül évek óta folynak. A februári nyilvánosságra hozatal, a tételek nagy száma végül a szándékkal ellentétes hatást váltott ki: a tanulókat megriasztotta, a tanárok és a szakemberek körében pedig a felújult viták bizonytalanságot keltettek —■ mutatott rá a miniszter. Mindezért a tárca a 120 írásbeli tételt egy, a jövőre összeállítandó, a mate-, matikai és a természettudományos példatárakhoz hasonló írásbeli érettségi norma kiindulópontjának tekinti. A miniszteri értekezlet továbbra is helyesnek tartja azt a döntését, hogy közelíteni kell az érettségi és a felvételi rendszert; s azt is, hogy nem szüntette meg a központi témaköröket. A tételek nyilvánosságra kerüléséről kifejtette: eredeti terveik szerint először a Köznevelés című szakfolyóiratban közölték volna a tételeket, s csak ezt követte volna a napilapokban való megjelentetés. Folyamatban van egyébként az apparátuson belüli, és a végrehajtás során történt mulasztások kivizsgálása. A tárca viszont azt az alapelvet, hogy az érettségi rendszer korrekcióra szorul, továbbra is fenntartja — mondotta a miniszter. És Önt mi foglalkoztatja?... „Egészséget, békességet szeretnék” • „Hz emberek olyan ingerültek, feszültek” • „Nem akarunk megint cselédsorsra jutni” Csütörtökön Orosházán heti piac van. Rég nem látott ismerősök „randevúhelye” a Könd és ' Töhötöm utca. Ilyenkor az ócskapiacon gyorsabban terjed a hír, a „holtbiztos információ”, mint az éterben, özvegy Bozsó Mihályné egyetlen szórakozása a piac. Mindig csurran- cseppen egy kevéske forint, jó az nyugdíj-kiegészítésre. S hogy mi foglalkoztatja az idős asszonyt? — Én már nem morfondírozok, nem tervezgetek. Egészséget, békességet szeretnék magam körül, ennyi az egész. Életem hátralevő részében nem akarok nélkülözni. A( nyugdíjam nem sok, de a kertben megterem 6ok minden. így tudok spórolni. Ennyi év után, 12 műtéttel a hátam mögött miben reménykedjek még?... — Tudja, nekem az a véleményem — kapcsolódik beszélgetésünkbe Harmati néni —, hogy a mostani világkavarodást addig úgysem lehet helyrehozni, amíg Jézus Krisztus azt nem mondja, „most már indítsd a sarlót, mert megért az aratás”. Mivel nekem a vallás jelenti a segítséget, ezért én Jézust várom, s bízom benne, hogy rendet teremt. A piaci napra meghirdetett olcsó cipővásárra tömegesen jöttek el a háziasszonyok. Őket a mindennapi megélhetés foglalkoztatja. Elég lesz-e a kosztpénz hó végéig, lesz-e áremelés, megengedhetik-e maguknak a húsvásárlást, hol vehetnek olcsóbban, jobb minőségű élelmet, kapnak-e a gyerekekre kiscipőt? .'.. — A család megélhetése mellett a munkahelyi gondok is állandóan a fejemben motoszkálnak — meséli S. J.-né. — Az emberek olyan ingerültek, feszültek, hogy alig lehet velük szót érteni. Nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás. Egy középkorú hölgy — aki szintén az olcsó cipőszerzésben reménykedik — ugyancsak az anyagi gondokra hivatkozik. Két nagy gyermekét említi, akiket etetnie, ruháznia kell, a kollégium p>edig pluszköltséget jelent. A pénz nagyon kevés. — Hót nem elég gond ez az embernek? — kérdez vissza, de választ sem várva visszaáll a sorba. A Sárréti Tej Közös Vállalat szeghalmi üzemében — az országos politikai események mellett — leginkább a kenyérgondok foglalkoztatják a dolgozókat. — A tejtermékek fogyasztói árának drasztikus emelése után a kereskedelem rendelése jelentősen csökkent, ezért nekünk is mérsékelni kellett a felvásárlást. Ez nyilván a fizetésünkön is meglátszik majd — panaszolta a gépkocsiműhelyben Macsári József autószerelő. A tejüzemben Szalai Ilona betanított munkással beszélgettünk. — Az utóbbi időben a dolgozók között a legtöbb szó arról esik, hogy lesz-e munkánk, ugyanis az áremelés óta egyre kevesebb trapista sajtot tudunk eladni — hallottuk Szalai Ilonától. Nem csak a Sárréti Tej Közös Vállalat dolgozói féltik a kenyerüket, hanem a Körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezet tagjai is. — Mi lesz, ha visszaállítjuk a ’47-es földtulajdont? — tette föl önmagának is a kérdést Szabó József traktoros, akivel munkatársai jelenlétében a nagy zaj miatt a gépműhelyen kívül beszélgettünk. — Állítom — magyarázta Szabó József —, hogy a 660 aktív tagból csak 10-15-en akarják a földjüket a közösből kivenni. Aki mór 20-25 esztendőt itt ledolgozott, innen is akar nyugdíjba menni. Ezeknek az embereknek nagyon rosszul esne, ha most elküldenék őket. Gyermekkorunkban a gazdák mellett mi is cselédes- kedtünk, de nem szeretnénk megint cselédsorsra jutni. Eddig is a szövetkezetben dolgoztunk, ezután is itt szeretnénk megtalálni a számításunkat. Kovács Imre elnökhelyettes elmondta, hogy eddig két földigénylő kereste meg a szövetkezetét. A 9300 hektáros összes földterületükből 1250 hektár a magánszemélyek tulajdonában levő. Amellett, hogy a későbbiekben bizonyára több föld- igénylő jelentkezik még, a szövetkezetét is át kell alakítaniuk oly módon, hogy a tagok valós tulajdonosokká váljanak, és vagyonukkal szabadon rendelkezzenek — fogalmazta meg véleményét Kovács Imre. Ma még nem sűrűn találkozunk a földeken munkagépekkel. A Medgyesbodzási Egyetértés Tsz gépei az elmaradt őszi mélyszántást fejezik be, ugyanis ezen a területen a napokban vágták le a kukorica szárát, mely eddig a vadaknak szolgált téli búvóhelyül Fotó: Gál Edit
