Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

NÉPÚJSÁG 1990, február 21., szerda Kelet-Európa-kollokvium Párizsban „Történeümi kompromisz- szum” elfogadását ajánlotta Michel Rocard francia mi­niszterelnök Közép- és Ke- let-Európa demokratikus erőinek, a gazdasági erőknek és a szakszervezeteknek ah­hoz, hogy sikerrel tudják megvalósítani a politikai és gazdasági átalakulást. A kormányfő azon a jelentős konferencián szólalt fél, amelyet a Libération című francia lap, több más fran­cia tömegtájékoztatási szer­vezettel, néhány jelentős nyugat-európai lappal és Közép- és Kelet-Európa né­hány új lapjával — Magyar- országról a Beszélővel — együtt rendezett kedden Pá­rizsban, neves politikusok részvételével. A kollokvium témája: Merre tart Kelet- Európa? A tanácskozás elő­készítéseként nyolc európai országban, köztük Magyar- országon felmérést végeztek arról, hogyan képzelik el az országok népei Közép- és Kelet-Európa jövőjét. Rocard a kiegyezés létre­jöttét a különböző politikai és társadalmi erők között a civil társadalom létrehozása feltételének nevezte. A szo­cialista párti kormányfő el­sősorban a szociáldemokrá­cia előnyeit, eredményeit he­lyezte előtérbe felszólalásá­ban, de aláhúzta, hogy nem tartja járható útnak a kü­lönböző, valóban demokra­tikus erők összecsapását. Az átalakítás nehézségei­ről szólva aláhúzta: a népek azonnali és érzékelhető ered­ményeket várnak, s ha ezek nem következnek be, meg­inoghat a demokráciába ve­tett hitük. Éppen ezért van szükség arra, hogy tisztelet­ben tartsák egymás nézeteit. „Akik nem veszik komolyan mások céljait, érdekeit, nem találhatják meg az egyen­súlyt” — mondotta egyebek között. „ Rocard felhívta a figyel­met a nacionalizmus újjá­éledésének veszélyeire. „A béke biztosításához, a lehe­tőségek valóra váltásához egyrészt át kell gondolni a nemzeti elveket, összhangba kelll azokat hozni az emberi jogok védelmével. Másrészt nem szabad kétségbe vonni a második világháború kö­vetkeztében kialakult hatá­rokat” ' — hangoztatta. Véle­ménye szerint Nyugat-Euró- pának „konkrét távlatokat kell adnia Közép- és Kelet- Európa országai számára”, az EGK-tagsághoz szükséges feltételek létrejöttéig is meg kell találnia a közös érde­keket, az együttműködés ke­reteit. A járható útnak a miniszterelnök Mitterrand európai konföderációs javas­latát tartja. A politikai kultúráról ke­vesebb szó esett a vitában, azt azonban minden felszó­laló elismerte, hogy a de­mokratikus rend kialakítása még számos nehézségbe üt­közik s fennáll a türelmet­lenség. A felszólalók egyet­értettek abban, hogy Európa történetében új fejezet kez­dődik a közép- és kelet-eu­rópai népek akcióival. A Szpvjetunióból érkezett két felszólaló egyaránt azt han­goztatta, hogy országának is következetesen végig kell mennie az ilyen átalakulá­son, meg kell valósítania a valódi demokráciát, beleért­ve a többpártrendszer meg­teremtését. a nemzeti jogok teljes érvényesítését. Érdek­lődéssel fogadták Väljas fel­szólalását: az észt példára hivatkozva azt mondotta, hogy a kommunista párt — ha leküzdi a régi erők el­lenállását, ha valóban a tö­megekre hallgat, őket kép­viseli, ahogy az Észtország­ban történt— képes a de­mokratikus átalakulás része lenni. A vitában délután szólalt fel Kis János, az SZDSZ ügyvivője. Koszovóban robbanásig feszült a helyzet Felelősségre vonás várható a bukaresti tüntetés kapcsán Kemény hangú közle­ményben ítélte el a vasár­nap engedély nélkül tartott bukaresti tüntetést a romá­niai Ideiglenes Nemzeti Egységtanács. A kedden nyilvánosságra hozott doku­mentum szigorú vizsgálatot és bírósági felelősségre vo­nást helyez kilátásba azok­kal a személyekkel szemben, akik ezzel az akcióval „az ország politikai egyensúlyát próbálták felborítani”. A békésnek induló vasár­napi tüntetés során mintegy ezer ember tört be a kor­mánynak is helyet adó kül­ügyminisztérium épületébe. Az épület megostromlásakor több mint 30 ember — fő­leg katona és rendőr — sé­rült meg. • Az erőszakos akciót a po­litikai pártok képviselői is elítélték, mivel az ilyen módszerek idegenek az együttműködésre törekvő politikától — hangoztatja a közlemény. A dokumentum emlékez­tet arra, hogy a tüntetők egy része felszólította a kor­mányépület védelmét ellátó katonai egység parancsno­kát, hogy vegye át a hatal­mat és kiáltson ki katonai diktatúrát. „Az ilyen meg­gondolatlan és zavaros kez­deményezéseket a katonai vezetők határozottan eluta­sítják” — hangsúlyozza ez­zel kapcsolatban a közle­mény. Az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács állásfoglalását Ion Iliescu, a testület elnöke személyesen ismertette még hétfőn éjjel azzal a hatezer bányásszal, aki a vasárnapi tüntetés hírére utazott Bu­karestbe, hogy megvédje a kormányt. A bányászok az Iliescuval tartott találkozó után visszaindulták a Zsil völgyébe. A vasárnapi eseményekkel kapcsolatban Mihail Chitac belügyminiszter nyilatkozat­ban szögezte le, hogy a rendőrség a hadsereggel együtt képes a rend fenn­tartására, s a jövőben ilyen erőszakos akciókat nem en­gednek meg az országban. Ugyanakkor szólt arról is, hogy a rendőrség létszámát növelni kell. Mint mondta, a nemzetiségi területeken az ott élők anyanyelvén beszé­lő rendőröknek kell szolgá­latot teljesíteniük. Chitac külön említette a magyar nemzetiségi vidékeket, ahol — megfogalmazása szerint — a bel ügy területén is „románosltottaik”. Koszovóban robbanásig feszült a helyzet — jelen­tette (kedden délelőtt a Tan- jug. Néhány szélsőséges al­bán szeparatista szervezet ugyanis röplapjain azzal fe­nyegetőzött, hogy „véres ked- det” rendez. Ezért a jugo­szláv államelnökség Belg­rádiján rendkívüli tanácsko­zásra ült össze. A tartomány albán tan­nyelvű iskoláinak diákjai bojkottálják a tanítást, a szerb és crnagorac gyerekek nagy része pedig nem mert elmenni az iskolába. Egész sor termelő vállalat albán nemzetiségű munkásai sztrájkolnak. A szerbek és a cmagora- cok önvédelmi csoportok szervezését hirdették meg, attól tartva, hogy polgárhá­ború üt ki. Közben számos szerb és crnagonac nemzeti­ségű rendőr bejelentette munkaviszonyának megszün­tetését. A koszovói szerbek Bozsur nevű szervezete kö­vetelte, hogy tagjait a ható­ságok nyilvánítsák menekül­tekké és biztosítsák kollek­tív elköltézésüket. Pristina főutcáján kedden reggel „Demokráciát!” jel­szót harsogva, több ezer al­bán nemzetiségű fiatalem­ber vonult végig. A rendőr­ség nem avatkozott közbe. A máltai szeretetszolgálat egy éve A romániai fordulat kezdetétől. február közepéig 11,2 millió márka értékben, összesen 1121 tonna segélyt (288 tonna orvosságot és egészségügyi felszerelést, 557 tonna élelmiszert, és 278 tonna ruházatot) szállított Romániába az első, német—magyar kétoldalú egyesület, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (UMCD), amely a ma­gyar testvéregyesületével (MMSZ) együtt egy évvel ezelőtt feb­ruárban alakult meg. Az évforduló alkalmából a nyugatnémet fő­városban tartott nemzetközi sajtóértekezletet Csilla von Boeselager asszony, a szeretetszolgálat németországi elnöknője és Wolfgang Wagner, a szervezet romániai humanitárius (akciójának vezetője. Csilla von Boeselager asszony beszámolójában megkülönbözte­tetten szólt arról az önzetlen segítségről, amelyben Magyarország, a magyar nép, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a kormány ré­szesítette Romániáit. Az elnöknő szomorúan számolt be mostani tapasztalatairól. <A lakosságot félelmek gyötrik, aggódnak forradalmuk sorsáért. A legjobban azonban a (kisebbségek félnek. A 2,4 milliós magyarsá­got változatlanul clrománnsita.s fenyegeti, iskoláit még nem kapta vissza, a magyaroknak adott ígéretek nem teljesülnek — mondta. *• I (MIMI . Ife. 1 ... $8? iffurterÄUgeint»..- UtCYtRÜÖ AZ ANGOL MEGSZŰNT HIVATALOS NYELV LENNI ARIZONÁBAN A főleg spanyolok lakta Arizona amerikai államban a bíróság úgy döntött, hogy az *angol megszűnik hivata­los nyelv lenni ebben az államban. A döntést az amerikai alkotmány első függeléke engedélyezi. A bí­róságok két spanyol pana­sza alapján hozta meg a döntést, kijelentették ugyan­is. ha az angol marad a hivatalos nyelv, elvesztik állásukat, ha munkahelyü­kön spanyolul beszélnek. A hivatalos nyelv meghatáro­zását minden amerikai ál­lam külön szabályozhatja. ÉLETVESZÉLYES FÜRDŐSZOBÁK A svájci fürdőszobákban és vécékben évente átlag 5 ezer baleset történik. A für­dőszobában az embereket leginkább a nedvesség, az áram, a gáz és a különféle vegyi anyagok veszélyeztetik. A legtöbb balesetet, sőt, halálesetet a fürdőszobában a síkos padló és az áram okozza. A svájci baleset­megelőző intézet felhívta ezekre a körülményekre az építőművészek, az építész- mérnökök é$ a lakosság fi­gyelmét. A HOLLAND RENDŐRSÉG NAGY FOGASA Ijmuiden holland kikötő­ben a rendőrség egy hol­land hajón 1,5 tonna hasist kobozott el, és letartóztatott két Fülöp-szigeteki állam­polgárt. A kábítószer értéke 400 ezer dollár, melyről még nem tudni. honnan származik. Véletlenül talál­ták meg a hajó raktárában. AIDS-VÍRUSSAL FERTŐZÖTT ROMAN GYEREKEK A román kórházakban és az árvaházakban igen sok újszülött és kisgyerek véré­ben találták meg az AIDS vírusát. A három évnél fia­talabb gyerekek 20 százalé­ka vírushordozó, több, mint bármely más európai országban. A gyerekek nem anyjuk révén fertőződtek meg, az orvosok ezt a gya­kori vérátömlesztésekkel magyarázzák. A gyerekek­nek sárgaság és rossznltáp- láltság miatt adtak gyakran vért SILÓK A BERLINI FALBÓL A nyugatnémet földmű­vesek szerint a berlini fal­ról lefejtett betonblokkokból silókat kellene építeni. Sze­rintük a falra rajzolt képe­ket, szövegeket nem kell megsemmisíteni, hanem a silókat úgy kell felépíteni, hogy a rajzok a külső falon legyenek, emlékeztetőül a jövő generációinak, s nem utolsósorban szolgáljanak idegenforgalmi attrakció­ként. EGYMILLIÓ BRIT TURISTÁVAL KEVESEBB SPANYOLORSZÁGBAN Az idegenforgalmi szakértők) szerint, az idén egymillióval ke­vesebb brit turista fog Spa­nyolországba látogatni, mint ta­valy. Ez kétmilliárd dollárral kevesebb idegenforgalmi bevé­telt jelent Spanyolországnak. Ennek oka abban rejlik, hogy a britek egyre inkább elége­detlenek a spanyol idegenfor­galmi kínálattal, a szolgáltatá­sokkal az árak" emelkedésé­vel, valamint a pezeta túlérté­kelésével. Amióta három évti­zeddé ezelőtt Spanyolország idegenforgalmi nagyhatalomma kezdett válni, tavaly történt először, hogy ebbe az országba kevesebb külföldi turista láto­gatott és kevesebb volt a dol­lárbevétel. Igaz. hogy ez csak (jelképes volt. mindössze egy- száiZaléko®. de rossz jelnek szá­mít. mert a turistaforgalom az eíjéisz világon növekvőben van. A spanyolok erélyes kormány- intézkedéseket követelnek, töb­bek között egy idegenforgalmi minisztérium megalakítását, a pezeta leértékelését, a repülő­terek kibővítését, új autóutak építését, az árak megfékezését, és a szolgáltatások megjavítá­sát. Spanyolországban egyéb­ként tavaly 54 millió külföldi turista üdült és 10 milliárd dol­lárt költöttek az országban. Szilikátipari üzemmérnököt technolégusi munkakörbe FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet -személyesen: Jami na Tégla- és Cserépipari Leányvállalat, 5600 Békéscsaba, Orosházi út 89. szám alatt, a személyzeti vezetőnéL jamina Tégla- és Cserépipari Leányvállalat Békéscsaba n bires juhász hazalátogatott I. Mi van a szökése miatt lehullt fejekkel? Nagyobb pofont nem is kaphatott volna a XIV. kongresszusra és a komédiába illő újraválasztásra készülő Ceausescu, mint loan Bratunak, a szebeni és pécskai ju­hásznak teljes nyájával és trupjával való átszökése Magyarországra. Ország-világ kárörvendve derült azon, hogy az „arany­korszak” Romániájából már nemcsak az emberek, hanem a juhok, a kutyák, a lo­vak, sőt még a szamarak is kiszöknek. A zsarnok tajtékzott és őrjöngve követelte: vegyék fejét a bűnösnek. De mit lehetett tenni, ha a főszereplők mind határon túl voltak? Keresni kellett mellékszereplőket, de azok nem voltak, sta­tisztákat, sőt egyszerűen ártatlan embere­ket, akiknek nyakába varrhatják a mód­felett kellemetlen históriát. A híres juhász a forradalom után visz- szatért, január elején megjelent a pécskai községházán. Vele együtt tért haza az a birkisi fiatalasszony, akinek tulajdonában van az 1182 főt számláló nyáj egy része. (S akit, a rossznyelvek szerint érzelmi szá­lak is fűznek a juhászhoz.) loan Bratu ki­látásba helyezte: hazahozza a nyájat, ha biztosítják a legeltetéshez szükséges feltéte­leket. Talán nem mindenki tudja, hogy Bratu 4-5 éve Pécskán vásárolt házat, de családját nem hozta oda. Jő tíznapos láto­gatás után juhászunk visszament Magyar- országra. Ügy röpköd egyik országból a másikba, múlt egy diplomata. Hiába, egy jó juhász, akinek ráadásul ezer biikája is van, nem akárki, A világjáró hirtelen megjelenése — egyik nap szerkesztőségünk épületében is meg­fordult — juttatta eszünkbe azokat, akiket a hatalom tehetetlen dühében felelősségre vont úgymond azért, mert megkönnyítették, lehetővé tették Bratu szökését, nem voltak elég éberek. Térjünk vissza tehát ahhoz az időszakhoz, amely a nevezetes, többek szá­mára tragikus november másodikával kez­dődött, melynek reggelén, fél hét tájban, a nyáj átlépte a határt. A Nagylaki Állami Mezőgazdasági Vál­lalat egyike megyénk legnagyobb növény- termesztő és állattenyésztő egységeinek. Több ezer hektáron gazdálkodik, közel 10 ezer szarvasmarhát tart, terméseredményei­vel hírnevet vívott ki magának'. E gazda­ság földjén legeltek a juhok az elmúlt őszön egészen a határátlépés pillanatáig. A gaz­daság igazgatója jó tíz évig (1989. novem­ber 4-ig) Bogár István volt. Január elején beszélgettünk vele Nagylakon, otthonában, ahol betegszabadságát töltötte. — November 2-án Aradon jártam a gaz­daság ügyes-bajos dolgaiban, amikor meg­hallottam, mi történt Eszembe se jutott, hogy ez az én életemben csúnya törést okozhat Bratu nyája máshol is legelt a megyében. Pécska, Kürtös, Kisiratos kör­nyékén, nyáron, a dombvidéken. Gazdasá­gunk az előző években mindig kapott égy- egy írást — a megyei pártbizottság első titkárának aláírásával —, hogy a nyáj itt legelhet. Igaz, 1989-ben nem jött ilyen le­véli, de természetesnek vettük a folytatást. A silókukoricától megtakarított területen a juhok semmilyen kárt nem tettek. November 3-án reggelre berendeltek a megyei pártbizottsághoz, s a megye párt­ós mezőgazdasági vezetői irgalmatlanul 'le­hordták azért, mert a nyáj a mi területün­kön legelt. Gyors döntést hoztak arról, hogy kizárnak a pártból és november 4-től fel­függesztenek munkakörömből, mehetek, amerre" látok. Nem éppen így történt: nyil­ván nem önszántamból mentem, vittek a Securitátera, ahol kihallgattak, aztán 11 órától 14.30-ig házkutatást tartottak nálam. Semmi terhelőt nem találtak. Ezután hagy­tak, de az események úgy megviseltek, hogy rakoncátlankodni kezdett a szívem, s be­tegállományba kerültem. Ha teljesen fel­épülök, újból a mezőgazdaságban szeretnék dolgozni. Agrármérnök vagyok, nem félek a teendőktől, de egykori munkahelyiemre nem szeretnék visszamenni. Néhány nappal ezelőtt találkoztunk Bo­gár Istvánnal és feleségével. A férfi 6-7 éves szőke fiúunokáját vezette kézen fogva. Beszélgetés közben megtudtuk, hogy farm- vezetőként kezdett dolgozni a pécskai zöld- ségtermesztési társulásnál. Egy kálvária tehát lezárult azok közül, amelyeket a juhász oly látványos lelépése után tehetetlen dühében, mondvacsinált vá­dak alapján indított el a diktatórikus ha­talom. De vajon hány van még? Bogár István története után a legnagyobb meghurcoltatásnak kitett három ember sor­sa következik. Tiberiu Tabara és Ion IMes, történetünk indulásakor, farmvezetők vol­tak a Nagylaki AMV-ben. Balszerencséjük­re éppen azon a területen gazdálkodtak, ahol Bratu nyája ősz végén legelt. Tabara, aki munkatársával együtt nem akármilyen megszakítás után került vissza régi mun­kahelyére, dióhéjban meséli él kipeliengé- rezésüket. — November 3-án letartóztattak bennün­ket, kizártak a pártból és felbontották a munkaszerződésünket. Ügy tűnik, teljesen kivetett bennünket a társadalom, bár mi meg voltunk győződve ártatlAnságunkról. öt hétig az aradi milícia pincéjében seny- vedtünk, aztán átvitték bennünket Temes­várra a börtönbe. A legmagasabb helyről jött utasítás szerint ügyünket katonai tör­vényszék tárgyalta. Az ellenünk felhozott vád: szolgálati visszaélés társadalmi érde­kek ellen. Ez hat hónaptól öt évig terjedő fogházbüntetéssel sújtható. Ugyanakkor a gazdaságnak okozott mintegy 200 ezer lejes kár megtérítésére is köteleztek bennünket. Nekem 95 ezer 620, Ilies kollégának pedig 38 ezer 600 lej visszafizetését helyezték ki­látásba. Velünk együtt szenvedett a börtön­ben a birkisi néptanács volt elnöke, Cons­tantin Toade is, akit hivatajlos okirat meg­hamisításával vádoltak, ö állított ki egy bizonylatot Ileana Roman birkisi lakosnak (aki később Bratuval együtt lépte át a ha­tárt) juhai tulajdonjogáról. A börtönbün­tetést és a kártérítést semmiképpen sem kerültük volna el, ha nem jön a forrada­lom. (Folytatjuk) Fekete Géta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents