Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

IgmiUKTiM 1990. február 21., szerda II választások után kiköltöznek a „fehér ház”-ból MSZP-tájé keztatá a vagyonelszámolásról A Magyar Szocialista Párt az általa használt ingatla­nok több mint 90 százalékát átadta, s eddig 2230 ingat­lan kezelői jogáról mondott le. Jelenleg az elődpárt, az MSZMP eredeti ingatlanva­gyonának 6-6,5 százaléka fe­lett rendelkezik. Egyebek között erről tájékoztatta a sajtó képviselőit Polgár Vik­tor, az MSZP szóvivője ked­den a párt országos központ­jában. A szóvivő a párt vagyo­nának részletezése előtt hangoztatta, hogy az elszá­molással kapcsolatos teen­dőit, amelyre saját októberi kongresszusa és az állami. szervek kötelezték, teljesítet­te. Az MSZP leadja oktatási szervezetét, üdülőhálózatát, mindazokat az ingatlanait^ amelyek nem szükségesek egy politikai párt működé­séhez. Vonatkozik ez az in­góságokra is, közöttük nagy­értékű festményekre, ame­lyeket annak idején jóvá­írással vett át A párt or­szágos elnöksége a kormány­nak fölajánlotta a volt köz­ponti bizottsági székházat is, amelyet a köznyelv „fehér ház”-nak titulál, igaz, onnan az MSZP csak a választá­sok után óhajt kiköltözni. Polgár Viktor emlékezte­tett arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt va­gyonmérlegét az MSZMP pénzügyi szakemberei az 1989. októberi kongresszus­ra készítették el, és azt a szocialista párt változatlan állapotban juttatta el a Fő­városi Bírósághoz akkor, amikor kérte pártként való bejegyzését. A vagyonmérleg nem az MSZP, hanem az MSZMP könyveit vizsgálta. A szocia­lista párt a többi párthoz hasonló módon fog elszá­molni saját vagyonával. Az MSZP — jóllehet a párttörvény erre nem köte­lezi — kész elszámolni, a párt vállalatok vagyonáról is. A vagyonmérleget — elké­szülte után — felajánlja be­tekintésre. A szóvivő leszö­gezte: az MSZP egyszemé­lyes kft.-t erkölcsileg tá­madható módon, törvényte­lenül nem hozott létre, va­lamennyit az MSZMP ala­pította. Ha bármiféle jogi, formai kifogás merül fel ve­lük szemben, azt orvosolják, vagy ha hivatalos határozat születik, lemondanak a váll-' lalkozásról. A párt kiadó vállaltainak sorsáról az el­nökség a közeli napokban dönt. Olyan átalakítást szor­galmaz, hogy a szerkesztő­ségek, vállalatok az MSZP- től és minden más párttól függetlenül működhessenek. Tegnap délután, a megyei tanács vb-termében a me­gyei választási szervek tag­jainak egy része — a vá­lasztási törvény 30. parag­rafusának 6. bekezdése alapján — Murányi Miklós megyei tanácselnök előtt es­küt tett. Az eskütételre meg­hívott kilenc személy közül dr. Bagdi László (a területi választási bizottság tagja­ként Békéscsabáról), Misik Lajos szarvasi, Selmeczi László békéscsabai, Krész Ferenc gyulai és Üjházi Er­nő Dezső gyomaendrődi la­kos (valamennyi az illetékes egyéni választókerületi vá­lasztási bizottság tagjaként) jelent meg. Fotó: Fazekas László ~9" Tanácsülés Gyulán Úgy látszik, méltósággal Dr. Hajdara Béla: „Programommal a vidéket kívánom képviselni” Az üresen pufogó, vagy nagyon is elevenbe találó választási patronok lövöldö­zése közepette pihentető csendként hatott Gyula Vá­ros Tanácsának tegnapi ülé­se, melyre csupán negyven­négy tanácstag jött el az öt­venötből. Az eredményesen pályázó két jelölt — dr. Horváth Mihály és dr. Lúczi József — közül vb-titkárt kellett választania a testületnek. Az első fordulóban 23-an Lúczi Józsefre, 20-an ellenfelére, a második fordulóban éppen ellenkezőleg szavaztak. A döntéshez minősített több­ségre — ez esetben legalább 28 tanácstag támogató szava­zatára — lett volna szükség. Amikor a tanács már új pá­lyázat kiírásáról kezdett töp­rengeni, Lúczi József kért szót: — A gyulai tanács dolgo­zói átlagon felüli színvona­lon tevékenykednek. Ez a kitűnő személyi állomány megérdemli, hogy ne hagy­ják bizonytalanságban. Ezért dr. Horváth Mihály javára visszalépek a jelöltségtől — mondotta. Minősített többséget hozó nyílt szavazás következett, s dr. Lúczi József végszava után egy perccel dr. Hor­váth Mihály már a titkári eskü szövegét mondhatta el a tanács színe előtt. Az ülés meghatározó na­pirendje az ez évi — pár­tokkal és tanácsi bizottsá­gokkal előzetesen egyezte­tett — tanácsi költségvetés megvitatása volt. Barcsné Kajtor Lenke nem kertelt: — Krízisköltségvetést kel­lett készítenünk, amely nem ösztönzi az infrastruktúra fejlesztését, így a jövő gaz­daságának, a termelés fej­lesztésének nem elősegitője lesz, hanem az átalakulás lassítását szolgálja, holott jelenlegi viszonyaink között ennek ellenkezőjére lenne szükség. Az intézmények is lehet száma nem csökkent, így az a feladatunk, hogy működé­süket egész évre biztosítsuk. A vita során megtudtuk, hogy a Romániából várható bevásárlóturista-áradat el­látására Gyulaváriban fél­hektáros területen 2 ezer négyzetméteres élelmiszer- és szórakoztató elektronikai áruház — valóságos keres­kedelmi „csapda” — épül. Lehetséges, hogy elkészülté­ig sátor alatt árusítják az említett termékeket. Egy biztos: a várható érdeklődést nem sorscsapásnak, hanem jó üzleti lehetőségnek tekin­tik a gyulaiak. A vita végén — lényeges módosítások nélkül — a ta­nács elfogadta a 637 millió forintos költségvetést. Végül némi vigasz az adópréstől gyötört gyulaiaknak: váro­sukban tegnap könnytelenül kimúlt a településfejlesztési hozzájárulás. K. A. J. Mezők ovácsházán hétfőn este mutatkozott be a 7. számú egyéni választókerü­let független képviselőjelölt­je, dr. Hajdara Béla. A mű­velődési ház nagyterme előtt lassan gyülekezett a közönség, majd a jelölt — egyben előadó is — meg­kezdte bemutatkozását. — Választási programom­mal a vidéket, a vidéken élő embereket kívánom kép­viselni. — Az életszínvonalbeli kü­lönbségek falu és város kö­zött köztudottak — folytatta programja ismertetésével Hajdara Béla. — A vidéki ember mindig jobban tűrt, de ez nem jelent belenyug­vást. Mi a legalapvetőbb probléma? Sok családban az, hogy lehet-e a hét minden napján kenyeret, tejet, fel­vágottat, húst kapni? Az urbanizációval a gebin- rendszer és a szolgáltatás szerepe átalakult, melynek megbecsülését, szerepét újra helyére kell tenni. Nagy probléma annak meghatáro­zása, hogy ma kié a föld? Többféle megközelítésből so­kan vallják magukénak. Egyet feltétlenül figyelembe kell venni: a föld termé­szeti és nemzeti kincs, ami­nek működtetése össznemzeti érdek. A mezőgazdaság át­alakítása sok embernek fá­jó, de azt is látni kell, hogy az országnak ez mennyi plusz dollárbevételt jelent. A téeszek hozzájárultak a népességmegtartáshoz és a helyi tanácsokkal együttmű­ködve olyan feladatokat is vállaltak egy-egy települé­sen, amit mások nem. A föld elsősorban gazdasági kérdés, amelynek egyetlen fő feladata, hogy kenyeret adjon. Az ipar fellegvárai országunkban nem állnak stabilan, és illúzió lenne a vidékre" telepítésüktől várni a megoldást. Fejlesztést el­sősorban az élelmiszer fel­dolgozása térén célszerű megteremteni. Az átalaku­láshoz türelmi idő kell, az induláshoz pedig a pénz mel­lett gépekre is szükség van. Legyen a bank is kockázat­vállaló segítője a talpon- maradásnak. Befejezésül szólt a pártok felelős szerepéről: a jogál­lamiság garanciáit tovább kell javítani a szavazás tisz­taságával. Egy párt sem vindikálhatja magának azt a jogot, hogy a demokrácia leple alatt félelemben tartsa az embereket. Halasi Mária Dávid-csillag és horogkereszt a falakon H piktormunka következményei Minden út Rómába vezet, avagy: Miről álmodnak Dombegyházon? Szeretlek Juliska! Várlalc, Feri! Itt jártunk 1978. jú­nius 12-én. Hülye vagy! — ilyen és ehhez hasonló, az utókor számára is „példa­értékű” fába, kőbe vésett költői megfogalmazásokkal találkozhatunk az utcán nap, mint nap, vagy köz­kedvelt kirándulóhelyein­ken. A pingáló kedvűek szí­vekkel, állatfigurákkal pró­báltak maradandót alkotni. Mint mindent, az efféle de­korációkat is utolérték a legújabb divathóbortok. Ma­napság a Depeche Mode a menő — ezt bizonyítják a fehérre meszelt lépcsőházak fekete feliratai is. Az utóbbi időben a rajzos ábrázolás területén azon­ban valami torz és meg­magyarázhatatlanul korcs „stílus” kezd tért hódítani. Ennek voltak szemtanúi február 10-én, Orosházán, a Csorvási út lakói is. Né­hány ház oldalára ugyanis VALAKIK Dávid-csillago- kat rajzoltak és — hogy a „motívum” teljes legyen — fekete horogkeresztekkel egészítették ki. Miután a lakók jelentették a rendőr­ségen az esetet, azonnal megkezdődött a nyomozás. A VALAKIK már másnap megkerültek. A két gyanú­sított, Veres Árpád és Tóth István 22 éves, román ál­lampolgárok. akik lakhatási engedéllyel tartózkodnak Orosházán. A vizsgálat so­rán az egyik „piktor” a mo­zifilmek negatív hatásaival igyekezett ártatlanságát bi­zonyítani. Magyarázkodás­képpen ki is fejtette, hogy valójában a németek zsidó­üldözését akarta rajzos for­mában megjeleníteni. Az ügyben a rendőrség folytatja a nyomozást. (Folytatás az 1. oldalról) Mi a realitásból indulunk ki. A korábbi román veze­tés — sokra természetesen nem 'becsülöm, de az tény, hogy — határozott elképze­léssel, lentről, a Balkánról Bukaresten keresztül na­gyon komoly, hat méter széles, 50-60 centiméter vas­tagságú, kamionforgalomra is alkalmas utat épített ki egészen eddig, a határig. A cél az volt, hogy innen, be­kapcsolva Budapestet, meg­közelítsék Európát... A község központjától öt kilométer a határ, ebből az utolsó három még földút, nyilván ezt kellene megépí­teni. Visszanézek, s bizony jól sejtettem, nem túl széles errefelé az út. Ahhoz sem­mi esetre nem, hogy a Bal­kánt Európával összekötő nemzetközi forgalmat tudja lebonyolítani. No, de ezen lehet segíteni; a dombegy­házi ötlet megalapozottnak és célszerűnek látszik. — Talán ellentmondók je­lenlegi országgyűlési képvi­selőnknek, akinek az volt az álma, hogy Battonyán le­gyen a határátkelő — foly­tatja a tanácselnök. — Tisz­teletben tartom javaslatát, de azért annyira mégsem, hogy ne legyek célszerű. Nem hiszem, hogy Battonya kérhetné most, a jelenlegi gazdasági helyzetüket is­merve, hogy Románia épít­se 'ki az utat Aradtól. Itt vi­szont, ahogyan említettem, kész az út egészen a hatá­rig. Sőt, az útlevélkezelés­hez szükséges helyek, épüle­tek is ott vannak. Tehát rajtunk a sor; úgy érzem, ebben a pillanatban ne­künk Magyarországnak kel­lene lépni. Ha komolyan gondoljuk a kapcsolatterem­tést, szerintem ez lenne a járható út. — Meglepő a gondolat, le­het, hogy Dombegyházt fon­tos nemzetközi útvonalba szeretnénk bekapcsolni, de remélem, hogy világos: nem öncélúságról van szó. Olyan sokáig szamárságot csinál­tunk tartott az elszigetelő­dés, döntsük már le végre ezeket a falakat és nyissunk valamerre! Élénkítsük fel a régi kapcsolatokat, az elfo­gadható emberi és baráti hangot! Az őrségben álló kiskato- na parancsnoka előzőleg ér­tesítést kapott látogatásunk­ról, így zavartalanul mehe­tünk egészen a sorompóig. Tizenhét kilométerre va­gyunk Aradtól, egy város­tól. Tényleg nagy kár lenne ezt a lehetőséget feladni. Határ menti településeinket persze, ahogyan az ország­ból kifelé vezető útjainkat, hosszú időkön át nem volt célszerű, nem volt tanácsos fejleszteni. A hatalom rö­vidlátó álláspontja szerint. Érdékes, hogy a román fél a hatvanas években építette ki ezt az utat. Nem hinném, hogy hozzánk akartak túl­ságosan közeledni, inkább az Európához tartozás lehetett fontos számukra. — A magyar kormány at­tól tartott, hogy a románok katonai felvonulásra akar­ják használni ezt az utat. Továbbá: nem elsősorban Dombegyház jött szóba, amikor határátkelő létesíté­séről tárgyaltak az illetéke­sek. De hát sok minden vál­tozott azóta, illetve változik hazánkban és most már sze­rencsére odaát is. Nem hin­ném, hogy még mindig in­dokolt lenne a célszerűség­ről lemondani. Visszafelé jövünk. Az ide­gednek is feltűnik, mi min­den létesült Dombegyházon az utóbbi néhány év alatt: korszerű gyógyszertár, egész­es égház, laboratórium, ABC- áruház, iskola, gyönyörű könyvtár. Egészséges ivóvi­zet isznak itt az emberek, bevezették a gázt. Ki hinné, hogy öregedő, sőt, elörege­dett településen jár, hogy a mérleg serpenyője a halálo­zás és az elköltözés javára billen?! A föld eltartaná, de a község nem tudja meg­tartani lakóit. Talán az az útvonal — a Balkánitól Eu­rópáig — a mérlegen is bil­lenthetne egy ‘kicsit... Niedzielsky Katalin Cs. L A Kondorost Egyesült Mgtsz Gépjavító Üzeme VÁLLALJA IFA tehergépkocsik, kistehergépkocsik, traktorok, pótkocsik JAVÍTÁSÁT, TELJES FELÚJÍTÁSÁT, MŰSZAKI VIZSGÁZTATÁSÁT. Címünk: EGYESÜLT MGTSZ GÉPJAVÍTÓ ÜZEME 5553 KONDOROS, Lenin u. 54. Telefon: 67/38-411 Telex: 83-700 Az út a határig vezet — egyelőre Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents