Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-17 / 41. szám

1990. február 17., szombat Milyen tányérból eszik a keramikus? „A geometriában találok magamra” Látogatóban Szántó Stellánál Ez a pályázat egy vendéglátóipari étkészlet díszítésére ké­szül. Vastag porcelán anyagban és — sajnos! — foltos terí­tőben gondolkodik a tervező A megyei művészeti szak- bizottság 1990-ben pálya­kezdő 'ösztöndíjban részesíti Szántó Stella keramikus iparművészt. A megyei ta­nács művelődési osztálya ál­tal alapított művészeti ösz­töndíjak egyikét kapta, me­lyet azoknak a fiatal alko­tóknak ítélnek oda, akik megyénkben élnek és itt is szándékoznak maradni. Stelláéi: otthonában hiába is keresné az ember az al­kotómunka alapfeltételét, a műhelyt. Nincs. A fiatal ke­ramikus ezért is pályázott, hátha ezúttal — második nekifutásra — sikerül el­nyerni az ösztöndíjat és kö­zelebb jut az áhított saját műteremhez. Gyulán, a Régitemető ut­cában él családjával. A fér­je, Szabó Tamás, gépipari formatervező, a kisfiúk, Be­nedek alig múlt három­éves, óvodás. Stella ebéd után megy érte, be kell hát osztani okosan a délelőttöt... A házaspár az Iparművé­szeti Főiskolán végzett, de ismerettségük jóval korábbi, hisz mindketten gyulaiak. Kettejük közül a feleség érezheti szerencsésebbnek magát, mert dolgozhat a szakmájában, iga/ a me­gyén kívül. Stella a Hódme­zővásárhelyi Porcelángyár tervezője. — Amolyan távtervező lettem — nevet a helyzeten, de aztán hozzáteszi: — Tu­lajdonképpen a négy terve­ző közül három ingázik. A legközelebbről én járok be munkahelyemre, hetente egyszer. Itthon rajzolok. Ha sikerül időt szakítani rá, egv-két napra bentmaradok a gyárban, ahol egy közö­sen használt kis műhelyben formázhatok, önthetek és a gyár kemencéjében ki is égethetem. Persze az igazi az. önálló műterem lenne. Ez az, ami még csak álom. Az udvar elég nagy ugyan, elférne, de miből szereljék fel? Az el­nyert ösztöndíj szerszámok­ra, berendezési tárgyakra ta­lán elég, de a legfonfosabb- ra, a kemencére nem. A mai árakon ez egymaga 150 ezer forint... — Nem lett volna jobb a fővárosban maradni, ahol könnyebben terem munka egy keramikus számára? — adódik a kérdés. — Való igaz — válaszolja Stella —, Budapesten mű­ködnek a művészeti szerve­zetek, ott osztogatják a meg­bízásokat. Meg lehet nézni a címjegyzékeket is: jó, ha la­ponként találkozunk egy- egy vidéki névvel... Haza a lakás miatt jöttünk, a fő­városban nem volt kilátás arra, hogy egyhamar önálló otthonhoz, jussunk. Itt, Gyu­lán a szülői házhoz ragasz­tottunk először egv szobát, azután házzá nőtte ki ma­gát — mutat körbe kicsi, de csinos birodalmukon. — Mennyire elégedett egy keramikusművész a porce­lángyári munkával? — Csak ritkán lehetek for­matervező, főként mintákat rajzolok. Ebben sem mindig szabadon. Általában nyuga­ton be- és lefutott mintákat dolgozunk át, külföldi és ha­zai megrendelésre. A keres­kedők szinte kivétel nélkül megmondják, milyet akar­nak a készleteken viszont­látni. Azért néha előfordult, hogy engedtek rábeszélésem­nek. Mindezt nem panasz­képpen mondom: egyformán szeretem, ha rám bíznak va­lamit, de ugyanúgy azt is, ha pontosan megmondják, milyenre csináljam. Talán kevésbé esik jól — mások jobban is csinálják! — a virágminták tervezése. Én a geometriában találok ma­gamra. Bár tudom, a hazai ízlés a virágokkal sűrűn te­lerakott porcelánokat ked­veli. Bármennyire is divat újra, én például mégis szí­vesebben eszem egyszerűb­ben díszített tányérból. — Ha majd meglesz a mű­hely, milyen tárgyakat ké­szítene? — Amit most is a vásár­helyi műteremben: vázákat, szabadon formálva. Az anya­got hagyom, hadd follyon törvényszerűségei szerint. Szóval teret engedek az eset­legességnek. A porcelánokat oxidokkal színezem. — Láttunk már Szántó- kerámiát kiállításon? — 1986-ban Budapesten, ahová a Fiatal Művészek Stúdiója hívott meg. Hár­man állítottunk ki egy ke­ramikussal és egy textiles­sel. A bemutatott anyagért nívódíjat kaptunk. Békés megye eddig még ilyen kí­vánsággal nem keresett meg. igaz, én sem kerestem a kapcsolatokat. Ha most hív­nának valamilyen megyei bemutatkozásra, bizony gon­dot okozna, mert se időm, se helyem nem volt eddig önálló kiállítási anyag elké­szítésére. Amit eddig csi­náltam, azt is apránként el- osztogattam barátaimnak, is­merőseimnek. Olvastam a Népújságban: szóvátették, nem ismernek. Igaz, de mit mondjak, most ez van... 1 Egy csoportos tárlaton azon­ban szívesen részt vennék — ez lenne jelenleg az elér­hetőbb lehetőség számomra. Nézem Szántó Stella .meg­maradt vázáit. Barnák, zöl­dek, fehérek. Kecsesek, szé­pek. Szőke Margit Befejezetlenek? Alkotójuk szerint épp így vannak készen A szerző felvételei Épül is, működik is — Gerendáson Parókiából lett szeretetotthon Szigeti István katolikus lelkipásztor, 1981-ben került Gerendásra. Amikor régi terve, a szociális otthon megvalósításához látott, sen­ki sem bízott a vállalkozás sikerében. A legtöbben csak legyintettek rá: Ügyse lesz abból semmi, honnan ven­ne rá pénzt a tisztelendő úr? Amikor pedig megkezdődött a parókia átalakítása, a fal­szigetelés, a folyosó kikép­zése, a padlófűtés beépítése, majdnem kitört a botránya faluban: a pap szét akarja verni a parókiát! De sokáig nem akadt hivatalos szerv sem,' amelyik aláírta volna a költségvetést. — Azóta bebizonyosodott, hogy nem a kishitűeknek lett igazuk — mondja mosolyog­va a plébános, amikor a vendégszobában leülünk be­szélgetni. A földszinten 12 szoba már készen van. lak­nak is benne húszán. , Az első lakó már 1983-ban odaköltözött, amikor még híre-hamva sem volt az en­gedélynek, A hivatalos át­adás pedig még mindig hát­ravan. Előreláthatólag má­jus l-jére lesznek készen az emeleti résszel is. A szük­ség, a cselekvő gondoskodás gyorsabb a hivatalos papí­rok útjánál. Ahogy elkészül egy rész, máris be lehet költözni. A húsz idQS ember ellátá­sáról hárman gondoskodnak: egy ápolónő, egy szakácsnő, a mosást, a takarítást pe­dig a házvezetőnő végzi el. Mindannyian az egyháztól kapják a fizetésüket. — Nagy elszántság kellett ahhoz, hogy belevágjanak. Hogy tudtak pénzt szerezni mindehhez? — kérdeztük a plébánost, aki ennek az egész vállalkozásnak igazga­tója. ügyintézője, anyagbe­szerzője és mindenese is egy személyben, — Az első hozzájárulást Páter Szőke Jánostól kaptuk — válaszolta. — Hétszáz­ezer forintot adott. A me­gyei tanácstól is kaptunk egymilliót. Nemrég Belgium- ból érkezett segítség, ebből vettük meg a hűtőládát, a gáztűzhelyet. A miniszté­riumtól is ígértek valamenv- nvit. Az ittlakók az ellátásért nyugdíjuk 80 százalékát fize­tik be. Van aki többet, van aki kevesebbet, egyéni elbí­rálás szerint. Ebből a pénz­ből fedezni tudják a havi ki­adásokat. Néhányan az egy­házra hagyják a javaikat, vagy annak egy részéi. De némi többletre más módon is szert tehetnek: a falusi hí­vek sok gyümölcsöt, disznó­torost hoznak be adomány­képpen. Nemrég Kélsoprony- ból kaplak egy 250 kilós hí­zót. ¥ Végigsétáltunk az épüle­ten. A hajdani kastély, majd parókia ugyancsak átalakult. Kis szobák, fürdő, konyha, ebédlő vette át a régi egy­másba nyíló szobák helyét. A berendezés egyrészt a plé­bánia régi bútoraiból, más­részt a lakók magukkal ho­zott ingóságaiból állt össze —■ egyelőre. A földszinti fo­lyosó végén kis házikápol­nát alakítottak ki. Hétköz­nap a falusiak is idejárnak misére, mert ezt fűteni le­het, nem úgy, mint a temp­lomot. Az emeleten, ahová, ha el­készül. lifttel is fel lehet menni, 18 szoba lesz. Még dolgoznak rajta a helyi tsz. és a békéscsabai Pantacoop munkásai. 'Ha befejezik itt a munkát, körülbelül 50 sze­mélyt tudnak majd elhelyez­ni összesen. Természetesen elsősorban a megyéből, de ezenkívül semmi más feltétel nincs. V Kis incidensektől eltekint­ve —■ ami mindenütt előfor­dul — jó a légkör. Egv ilyen apró nézeteltérést mesélt el Frank János, aki tavaly feb­ruár óta az otthon lakója. Jelenleg egyedül van a szo­bájában. — Volt énnékem szomszé­dom — kezdte. — Egy régi ismerősöm. Hát, egy kicsit hangosan aludt.. Én meg rá­szóltam: Gyuri, ne horkolj, fordulj meg! Erre megsértő­dött, még az otthonból is el­ment. Remélem, visszajön! A másik szobában a Sző­ke házaspár lakik. Nemrég még egy környékbeli tanya volt az otthonuk. Piroska néni most is a konyhában tevékenykedett, s mint mondta nagyon jól érzik itt magukat. A padlófűtés meg egyenesen jót tesz a reumá­jának. Szomorú eseteket is hal­lottunk. A plébános elme­sélte. volt rá eset. hogy va­laki se szó. se beszéd beál­lított, de már ott is akarta hagyni a mamái .. * Mielőtt elbúcsúztunk vol­na. másik kísérőnk, a ház egy lakója Varga Józsi bá­csi nem engedett el bennün­ket anélkül, hogy meg ne néztük volna a birodalmát, a melegházat. Ö a ház gond­noka és kertészkedik is. Amíg az üvegház leié tar­tottunk, elmondta, hogy ay. udvaron levő nagy hársat 1862-ben ültették, s egyidős vele a templom és a kas­tély is. Az üveg alatt pál­mák. kaktuszok és sok egyéb növény nevelkedik; lejfölös poharakban búk szushajtások. Igaz. az ud­vart még építőanyagok le­pik el, de Józsi bácsi már megtervezte a veteményest, a virágoskertet is. sőt a mö­göttük levő erdősávról is vannak elképzelései. Néni messze a templomtól áll egy iskola, ami régen az egyházé volt. Mostanában szóba került, hogy esetleg visszakapják, mert az isko­lát máshol bővítik. — Mit kezdenek majd ve­le? — kérdeztem. — Abból is otthont csinál­nánk — válaszolta Szigeti István. Ideális lenne egysze­mélyes szobák kialakításá­ra .. . Kiss Katalin A munkások azt ígérik, tartani lógják a május elsejei ha­táridőt. A kis 'képen a plébános úr Fotó: Veress Er/si Sikerkönyvek Alig néhány éve még csodálkozással és idegenked­ve néztem, amikor amerikai vendéglátóm a gusztusosán csomagolt hússzeleteket a a „csomagolással" együtt, ahogyan a boltban megvet­te hetekkel azelőtt, a mély­hűtőből egyenesen a sütőbe tette. Ami addig praktikus csomagolás volt, átalakult ízléses tálalássá, ott bent, a mikrohullámú készülékben. Ablakán át figyelhettük, ho­gyan sül a finom hús, mi­közben egyre éhesebbek let­tünk. Az az ablak arra is jó volt, hogy egyáltalán jelez­ze az egyébként elegáns, sö­tétbarna szekrénysorban, a bútoregyüttesben rejtőzködő ..technikát". Másnap reggel a különféle gyümölcsös és túrós péksütemények kerül­tek — csomagolással együtt — a ..sütőszekrénybe". Azóta világszerte terjed ;iz új hőkezelési technológia, és már néhány magyar ház­tartásban is kísérleteznek a mikrohullámú sütés-főzés­sel. „Átalakítja életét, meg­könnyíti a háziasszony dol­gát” — hangzik a reklám- szöveg. S még egy előnyös tulajdonság: mivel a moso­gatás ugyancsak egyszerű­södik, talán az új eljárás a férfiak számára is vonzóbbá teheti a konyhát. (Ezt is a reklámok valamelyikében olvastam — teszem hozzá sietve, mert megszólalt a lelkiismeretem. Nálunk ugyanis gyakrabban főz a férjem.) Halász Katalin és Rédei Éva Sütés-főzés mikrohul­lámon című könyve a kez­dőknek, a talán még ide- genkedőknek kíván segíteni. A szerzőpáros többek között azt ígéri, hogy még a leg­kisebb lakótelepi konyha vagy főzőfülke sem lesz meleg és gőzzel telített, a vasárnapi ebédkor pedig nem kell izgulnunk, ha el­felejtettük volna előző nap kivenni a húst a mélyhűtő­ből. A legnagyobb segítség pedig alighanem az, ha munka után. este, fáradtan, pillanatok alatt vacsorát te­hetünk az asztalra. Kell hozzá persze, az előre elké­szített, mélyhűtőben tárolt étel és a mikrohullámú ké­szülék, enyhén szólva egyik sem olcsó mulatság... A receptötletekből csak néhány: vörösboros gomba­leves. sertésszeletek na­rancsmártásban, őszibarac­kos kacsa, kapros ponty, töl­tött cukkini, fahéjas körte, és mandulával töltött al­ma ... Jó étvágyat! N. K.

Next

/
Thumbnails
Contents