Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-17 / 41. szám

1990. február 17., szombat Petre Roman Párizsban COCOM-tanácskozás Háromnapos látogatást tesz Párizsban az új román kormányfő, Petre Roman. Eredetileg arra a kollokvi­umra hívták meg, amelyet a Libération című francia lap — több más francia és kül­földi lappal, televízióval együtt — kedden rendez Pá­rizsban a közép- és kelet­európai változásokról, de tartózkodását hivatalos tár­gyalásokra is kihasználja. Bár a két ország között a decemberi forradalom óta már több _ miniszteri szintű tárgyalásra került sor,. ez az első alkalom arra, hogy a kormányfők is találkoz­nak. Románt szombaton fogad­ja Francois Mitterrand köz- társasági elnök. Hétfőn ta­lálkozik Michel Rocard mi­niszterelnökkel, s rajta kí­vül megbeszélést folytat majd a francia kormány több tagjával a kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatok­ról. Francia részről elsősorban azt várják, hogy a kormány­fő tájékoztatást ad majd a romániai politikai helyzet­ről, ismerteti, a terveket, a várható politikai döntéseket, és összesítést közöl a kor­mányzat segélykérelmeiről is. Párizsban kivételesen nagy figyelmet szenteltek Romániának a fordulat be­következte óta, de konkrét lépésekre eddig csak igen korlátozott mértékben ke­rülhetett sor, főként a buka­resti politikai helyzet kifor­ratlansága miatt. Francia részről remélik, hogy a Nemzeti Tanács létrejötté­vel stabilizálódik a politikai környezet, és a működőké­pes kormányzat megfelelő tárgyalópartner a gazdasági­kereskedelmi kérdések meg­tárgyalására is. Azonnali hatállyal lerövi­dítik az exportengedélyezési eljárás idejét a COCOM tagállamai. A NATO-álla- mokat — Izland kivételével —, valamint Japánt és Ausztráliát egyesítő export- ellenőrzési testület véget ért párizsi tanácskozásán meg­állapodás született arról, hogy három területen csök­kentik a kiviteli tilalom alá eső, magas technológiai szintet jelentő gépek és be­rendezések listáját: a táv­közlés, a számítógépek és a szerszámgépek területén. Az MTI tudósítójának a tanácskozáson részt vett amerikai küldöttségtől szár­mazó értesülése szerint a megbeszélésen részletesen áttekintették a közép- és Kelet-Európábán, részben a Szovjetunióban bekövetke­zett „drámai jelentőségű eseményeket”, s arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a tagállamoknak megfele­lően kell válaszolniuk azokr ra. Míg a COCOM fő célki­tűzése továbbra is a straté­giai jelentőségű cikkek ex­portjának korlátozása, a stratégiai érdekek védelme, lehetségesnek látnak köny- nyítéseket az olyan országok számára, amelyek a demok­ratikus átalakulás útjára léptek. Ezek közé sorolták elsősorban Magyarországot és Lengyelországot. Ezeknek az országoknak „legitim pol­gári igényeit” a lehetőséghez képest gyorsan ki lehet elé­gíteni. Az engedélyezési eljárás lerövidítéséről szóló döntés értelmében a jelenleg ér­vényben levő korlátozások alá eső cikkeket exportálni kívánó vállalatok az eddigi 12 hét helyett már nyolc hé­ten belül választ kapnak a COCOM-tól, érinti-e a kivi­teli tilalom árujukat. Csehszlovákia — eltűnt dokumentumok Nincsenek Csehszlovákiá­ban azok a dokumentumok, amelyek tanúsítják, hogy 1968-ban behívták az öt VSZ-tagország csapatait az országba, és Prága kérni fogja ezeknek a dokumen­tumoknak a kiadását — hangzott el azon a pénteki prágai sajtóértekezleten, amelyet az 1967—1970 kö­zötti időszak kivizsgálásá­val megbízott csehszlovák kormánybizottság képvise­lői tartottak. A társadalomtudományi szakemberekből álló kor­mánybizottság decemberben kezdte el munkáját azzal a feladattal, hogy a vonatko­zó történelmi dokumentu­mokat összegyűjtve, objek­tív elemzést adjon az 1967— 1970-es időszakról, a Prágai Tavasz elfojtásának körül­ményeiről és az azt követő fejleményekről. A bizottság számára igen fontosak azok a dokumentu­mok is, amelyek az 1968-as katonai intervencióban részt vevő szocialista orszá­gok levéltáraiban találha­tók. Már tárgyalnak ezek kiadásáról az NDK-val, s felvették a kapcsolatokat Magyarországgal és Len­gyelországgal. A Szovjet­unió ígéretett tett arra, hogy — a legtitkosabb do­kumentumokat leszámítva — hajlandó hozzáférhetővé tenni a korszakra vonatko­zó anyagokat. — hangzott el a sajtóértekezleten. Honecker beismerő nyilatkozata Az NDK egykori első szá­mú párt- és állami vezetője elismerte felelősségét az or­szágban kialakult válságos állapotokért és beismerte azt is, hogy meghamisították a múlt év májusában tartott választások eredményeit. Az NDK televíziójában csütörtökön este, felolvas­ták Erich Honecker nyilat­kozatát, amelyben az ország volt vezetője kijelentette: „Az egykori Német Szocia­lista Egységpárttal kapcso­latban tett korábbi nyilat­kozatommal összhangban, elismerem politikai felelős­ségemet azért a válságért, amibe az állam és az NDK lakossága került. Ez vonat­kozik azokra a körülmé­nyekre is, amelyek elvezet­tek a múlt év május 7-én — Parancsnok úr, mióta végzi parancsnoki teendőit Temesváron? — Hat esztendővel ezelőtt már •‘szolgáltam itt. Tehát nem ismeretlen számomra a város. Egyébként Prahova megyei vagyok, de családi szálak fűznek ide; a kör­nyékre házasodtam. Decem­ber 24-én, a forradalom ki­törésének napjaiban helyez­tek Temesvárra. — A zűrzavaros napokban' ki döntött a katonai pa­rancsnokok kinevezéséről, áthelyezéséről? — A hatalom a Nemzeti Megmentés! Front emberei­nek a kezében volt. Buka­resti szolgálatomból áthe- helyezve ők neveztek kj en­gem is Temesvár parancs­nokának. — Néhány hete nemcsak a hadsereg, hanem a város irányítása is az ön tiszte. Miért?­— Január 12-én az itteni front helyi elnöke, Lórin Fortuna lemondott és veié együtt—még egy-két ember. Irányítás nélkül maradt Te­mesvár, s ebben a képlé­keny, kiépítetlen és laza po­litikai helyzetben átvettem a vezetést. — Meddig szól az önök mandátuma? megtartott választások ered­ményeinek meghamisításá­hoz. Egyidejűleg szeretném hangsúlyozni, hogy életem folyamán, önző motívumok alapján soha nem hoztam politikai döntést, és bünte­tőjogi értelemben nem tar­tom magam bűnösnek”. Honecker nyilatkozatát Rainer Eppelmann, minisz­ter olvasta fel. Hangsúlyoz­ta, hogy teljes erővel foly­tatni kell az országban a demokratizálási folyamatot, és annak a reményének adott hangot, hogy a már­cius 18-i, illetve a május 6-i választások eredménye­ként végre demokratikusan választott népképviselők ke­zébe kerül az ország sor­sának irányítása. — Nemsokára választanak a temesváriak. A lakosság új embereket és elnökséget „hív” a frontba. A mandá­tumunk ezáltal automatiku­san lejár. Ettől kezdve nem veszünk részt az irányítás­ban, a frontba sem választ­hatnak bennünket. — A jelenlegi katonai irá­nyítás politikai vezénylés is egyben? — Elsődleges feladatunk a katonáik ‘felkészítése a vá­ratlan helyzetekre, bár meg kell jegyeznem, szükség­helyzetről már nincs szó. Másodsorban a rendről', az ellátásról, a gazdasági élet normális mederbe tartásáról gondoskodunk. Amennyire csak lehet, igyekszünk ki­zárni a politikát, bár ez bi­zonyos mértékben kiküszö- bölhetetllen. Törekvésünket talán az is jelzi, hogy a központunk nem a Nemzeti Megmentési Front temesvá­ri épületében, hanem a volt tiszti kaszinóban kapott he­lyet. — Egy város irányításá­ban valóban kiküszöbölhe- tetlen a politika. Elegendő most az Opera térre pillan­tani. Tizenötezer ember tün­tet Iliescu elnök ellen és Lengyel turisták Négy száznyolcvan televíziót, 686 ezer elektromos háztartási berendezést, közel 9 mázsa cuk­rot, 1 tonna vajat és 12 hekto­liter vodkát akartak szerdán ki­csempészni lengyel turisták a nyugat-ukrajnai Mosztyiszka közúti határállomáson. Az ese­ményről csütörtökön adott hírt a TASZSZ. A tekintélyes értékű, „szállít­mány’* jelentős részét a szovjet vámhatóságok elkobozták. A döiftés ellen, tiltakozásul a len­gyel turisták bekerítették a ha­tárállomást, akadályozták a vá­mosok munkáját, a személy- forgalmat. A helyzet rendezésé­re bevetették a rendőrséget. Az eseményről beszámolt a PAP varsói hírügynökség is. Jelentése szerint a lengyel tu­risták azért vették „ostromzár alá” a szovjet határállomást, hogy tiltakozzanak a hatóságok hosszadalmas és aprólékos vám­vámvizsgálata miatt. A lengyel turisták' szerint, időnként akár 30-40 órát is keli várakozniuk. A blokád 13 órán át tartott. mellett. Ilyen kiélezett és megosztott helyzetben képes a lakosság józan átgondolt­sággal voksolni a helyi vá­lasztásokon? — Induljon ki abból, hogy a tüntetés engedélyezett. A Nemzeti Parasztpárt, a Li­berális Párt és a Keresztény Demokrata Párt szervezte a demonstrációt a Nemzeti Meigmentési Front vezetése ellen. A hangulat valóban megosztott, mert más pár­tok, illetve a front szimpa­tizánsai a front mellett tün­tetnek. Egyszóval dúlnak a pártharcok. A választásokról csak annyit: bízunk az em­berek szabad akaratában és — mint mondtam — nem avatkozunk a politikába. — Visszatérve a helyi fel­adatokra: sikerült-e lesze­relniük a meglehetősen erős Securitate-alakulatokat? — Az egész országban erős Securitate-csapatok vol­tak. Itt sem voltak többen, mint máshol. Mára sikerült ártalmatlanná tenni, lefegy­verezni és letartóztatni őket. Néhány nap múlva Temes­váron is elkezdődnek a nyil­vános tárgyalások. Nálunk 22 letartóztatott securitates várja az ítéletet. Addig a rendőrség őrzi őket. — Egy katonának mindig mást jelent a forradalom, mint az állampolgárnak vagy a politikusnak, ön hogyan vélekedik erről? — A románok és a ma­gyarok együtt szenvedtek a Ceausescu-diktatúra idején. Örülök, hogy ennek már vé­ge, és lehetőségünk nyílik egy európai, demokratikus államot építeni itt, Romá­niában is. Herpai Attila, Krausz N. Tamás AJÁNDÉK VAN GOGH-FESTMÉNYEK Ha tudjuk, hogy három évvel ezelőtt 53,9 millió dol­lárért kelit el Vincent Van Gogh egy festménye, érthe­tő, mekkora értékű aján­dékhoz jutottak a holland múzeumok Peletier Ribbius, 98 éves műgyűjtőnő három képad omán yával. Mindhá­rom képet, amely közül az egyik Van Gogh első alkotá­sai közé tartozik, a század elején vásárolta a Ribbus család. Az 1882-ben festett, a festő első képei közé tar­tozó alkotásnak külön művé­szettörténeti értéke van. Ez és aiz 1889-ben készült má­sik festmény, amely Fran­ciaországban készült el, az amszterdami Van Gogh Mú­zeum, míg a harmadik az egyik hollandiai állami mú­zeum tulajdona lesz. Mivel olyan művekről van szó, amelyeket Hollandia nemzeti művészeti kincsének tekinti, a hatóságok nem óhajtották megállapítani a képek árát. BÖ ÉS HOSSZÜ SZOKNYÁBAN TILOS! Egy svéd áruháztulajdonos megtiltotta a bő és hosszú szoknyát viselő nőknek, hogy belépjenek az áruházba. A rendelet meghozatala után nem engedtek be például néhány cigánylányt, akik hagyományos széles, hosszú szoknyát hordtak. A tulaj­donos azzal magyarázta az intézkedést, hogy az ily mó­don öltözött nők szoknyá­juk alatt könnyen elrejthet­nek árut. Cigánylányok is bejöhetnek az áruházba, fűz­te hozzá, de csak akkor, ha rövidebb szoknyát viselnek. Az az állami tisztivselő, aki az embered megkülönbözte­tésével foglalkozik, kijelen­tette, hogy a diszkrimináció tipikus esetéről van szó, s feljelentette a rendőrségen az áruház-tulajdonost. Való­színűleg pénzbírsággal kell majd fizetnie és megsemmi­sítenie a rendeletet. EZERHÁROMSZÁZ MÉTERES KALÁCS Egy iraki cukrász, Szadam Husszeint, 53. születésnapján egy 1300 méter hosszú ka­láccsal fogja megörvendez­tetni. Ezt egy bagdadi té­ren fogják kiállítani. A ka­lács 64 ezer dollárba kerül és 26 ezer ember kóstolhat­ja meg. 13 szimbólummal fogják díszíteni, többek kö­zött a babilóniai oroszlán­nal, az olajfaággal és más jelképekkel. DAVID BOWILE UTOLSÓ KÖRÚTJA David Bowile, a híres rockcsillag kijelentette, hogy utolsó világkörüli fellépésé­re indul, valamint felszólí­totta közönségét, hogy állít­sa össze azoknak a dalok­nak a listáját, amelyeket szí­vesen hallanának. Bowile- nak ez az utolsó fellépése, ugyanis pontot szeretne ten­ni rockzenész korszakára. Március folyamán Nagy- Britanniában, Kanadában és Hollandiában lép fel, majd féléves egyesült államok­beli, Japán és európai tur­néra indulna. Körútját négy zenészből álló zenekar fog­ja kísérni, és hírnevéhez méltó színpadi hatásokban gazdag fellépéseket ígér a közönségnek. Körútja után Bowile folytatni szeretné együttműködését az ausztrál Tin Machine együttessel, amellyel nemrég közös nagy­lemezt adott ki. NEM RÁKKELTŐ A HORMONKEZELÉS Nincs alapja annak a fé­lelemnek, hogy a hosszan tartó hormonkezelés emlőrá­kot váltana ki, állapította meg az amerikai gyógysze­részeti és élelmiszer-ipari igazgatóság nőgyógyászati preparátumokra vonatkozó bizottsága. A neves szakem­berekből álló bizottság meg­egyezett abban, hogy a ku­tatások eredményei nem mu­tatnak rá az öszterogénes és a progesteromos hormonte­rápiáknak a mellrák kifej­lődésére gyakorolt hatására a középkorú nők esetében. Ez a megállapítás, ellentét­ben a New England Journal of Medicina neves orvostu­dományi szaklapban a múlt év augusztusában megjelen­tetett tanulmánnyal, amely­ben az áll, hogy a meno- pauza hatásainak könnyebb áthidalására alkalmazott hormonkezelés többszörösen növeli az emlőrák esélyét. Az ossz létező eredményeket átvizsgálva a bizottság úgy döntött, hogy nincs alapja a hormonterápia betiltásá­nak, habár legjobb, ha a két hormont kombinálva és nem külön-külön adagolják a pácienseknek. A MÉHEK URA. Andi Makah, aki 15 éve foglalkozik méhészettel, kevesebb, mint egy óra alatt érte el, hogy szárnyas barátai zümmögő szakánként vegyék körül fejét. A mutatványra azután került sor a mezőgazdasági egyetem kertjében, hogy a vidéken lakó Makah kifüstölte a méheket a kaptárból, vizet permetezett rájuk, majd a helyszínen egyesével felhelyezte őket az arcára, a több száz főnyi közönség legnagyobb ámulatára. Balról Manisah Samsuri, a bátor méhész segítője II katonaság nem avatkozik a politikába Beszélgetés Georghe Popescuval, Temesvár katonai parancsnokával Temesvár, a forradalmi város, jó ideig katonai irányí­tás alatt állt, hiszen a politikai változások talán itt pergették leggyorsabban az eseményeket. A szomszédos országban keltezett hírek rendbe megerősítették, hogy nem sokkal a forradalom után a helyi Nemzeti Meg­mentési Front néhány tagja lemondott és a rend fenn­tartására a katonaság vette át az irányítást. A közelmúltban Temesváron jártunkkor, felkerestük Georghe Popescut, Temesvár katonai parancsnokát, aki katonás szűkszavúsággal ugyan, de készséggel nyilatko­zott lapunknak.

Next

/
Thumbnails
Contents