Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-17 / 41. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. FEBRUÁR 17., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Szaporodnak az antidemokratikus jelenségek Ülésezett a Minisztertanács A kormány pénteki ülésén a többi között áttekintette azt a törvényjavaslatot, amely az 1945. és 1963. között szü­letett törvénysértő ítéletek semmissé nyilvánításáról intéz­kedik. Bajnok Zsolt szóvivő a tervezet kapcsán elmondta, hogy az érintett időszakban több százezer ember ellen szü­lettek törvénysértő ítéletek, állambiztonság elleni, árdrágí­tó és közellátás elleni bűncselekmények, úgynevezett terv­bűncselekmények, illetve a tulajdont károsító bűncselek­mények vádjával. Bár a kormány á törvénysértésekért megköveti a magyar népet — mindenekelőtt azokat, akik­kel szemben az igazságtalanságokat elkövették —, az érin­tett emberek igen széles köre miatt legjobb esetben is csak „kárenyhítést”, illetve politikai, erkölcsi rehabilitációt tud nyújtani. A törvénytervezetet a kormány a parlament elé terjeszti. A kormány foglalkozott a márciusi választások előkészí­tésével, és értékelte a választási küzdelem néhány politikai vonatkozását is. A Minisztertanács megállapította: nem alaptalan az az aggodalom, hogy a közéletben egyre szaporodó antidemok­ratikus jelenségek komolyan veszélyeztetik a választási előkészüietek tisztaságát, és magát a választásokat is. Ez­zel kapcsolatban a kormány határozottan elítéli a Leninvá- rosban történteket. Az ügyből a leghatározottabban le kell vonni a szükséges következtetéseket, mind a politikai pár­toknak, mind a kormányzatnak. Ha ehhez hasonló esemé­nyek előfordulnak, az alapjaiban veszélyezteti a demokra­tikus átalakulást — hangoztatta a kormány álláspontját tol­mácsolva Bajnok Zsolt. Folytatódott a vizsgálat a Belső Biztonsági Szolgálat monkájáról . Az iratok pecsétjei sértetlenül maradtak A Belső Biztonsági Szol­gálat tevékenységét vizsgáló parlamenti biozttság ezen a héten tovább folytatta a Belső Biztonsági Szolgálat iratainak és a belső szabály­zatoknak a vizsgálatát, va­lamint a személyes meghall­gatásokat. A helyszíneken — köztük a Katonai Főügyész­ségen — tanulmányozta az iratokat, a tanúmeghallgatá­si jegyzőkönyveket, vala­mint egyéb, az üggyel kap­csolatos feljegyzéseket. Helyszíni szemlét tartott a Belügyminisztérium hivata­los helyiségeiben. Tájékoz­tatást kért a Vám- és Pénz­ügyőrség országos parancs­nokától, és vizsgálta a posta levélbontásának gyakorla­tát. Meghallgatta Horváth István volt belügyminisztert,- •Bajcsi István volt rendőr főhadnagyot, Ilcsik Sándor miniszterhelyettest, vala­mint Kékesdi L. Gyula őr­nagyot. Pénteken a bizottság át­vette Végvári József nyu­galmazott őrnagytól és jogi képviselőjétől azokat az ira­tokat, amelyeket december végén az SZDSZ képviselő­jének az ügy nyilvánosság­ra hozatala érdekében át­adott. Megállapította, hogy az iratokon levő és Végvári József által használt pecsét sértetlen, azokról iratjegyzé­ket készített, és megőrzésük­ről a továbbiakban gondos­kodik. A bizottsághoz több ál­lampolgári bejelentés is ér­kezett (például Záhonyból, Székesfehérvárról stb.), ame­lyek közül egy ügyben kü­lön eljárást kezdeményezett a legfőbb ügyésznél. A par­lamenti bizottság összefog­laló vizsgálati jelentését — megvitatás után . — az Or­szággyűlés februári üléssza­ka elé terjeszti. Bémísz kontra Fidesz (III.) Az aradiak végleges válasza: Bodor Tibor etikátlan volt, Fiilöp Zoltán írásában valótlant állított! Hej, azok a régi telefonok...! Demisz kontra Fidesz — immáron harmadszor. Mint, ahogy tegnapi lapunkban le­írtuk, a február 14-én meg­jelent Bodor Tibor (Demisz) és Fiilöp Zoltán (Fidesz) vi­tájára Aradról két válaszle­velet ' is kaptunk. Az elsőt február 14-ón küldték el Aradról, aláírója Hosszú Gé­za, az aradi Madisz elnö­ke. A pecsétes levél február 15-én érkezett meg szerkesz­tőségünkbe. Időközben Ken- deressy Attila, az aradi Ma­disz vezetőségi tagja tele­fonon hívott bennünket, és arra kért, hogy az előző na­pi írásukat tekintsük sem­misnek. Az aradi Madisz (Folytatás a 3. oldalon) Nem betértek, betörtek! A „lángeszű” tolvaj körmére égett a papirmécses Január 28-ra virradóra, két koránkelő gádorosi hon­polgár észrevette, hogy ég a községi tanács épülete. Nem tétováztak: míg egyi­kőjük a tűzoltókat és a rendőröket riasztotta, addig társa megkereste a gázve­zeték főcsapját és elzárta. Ezután az orosházi és szarvasi tűzoltókon volt a sor! Megfeszített munkával ugyan, de reggel négy órá­ra sikerült eloltaniuk a tü­zet. A szakértők véleménye szerint a kár körülbelül 1 millió százezer forintra te­hető. Akkor, ott még senki sem sejtette, mi, vagy ki okozhatott ekkora tüzet. Vagy mégis? A helyszínelők betörés nyomaira bukkantak, ame­lyeket összefüggésbe hoztak a tűzzel. Jelentős erőkkel indult meg a nyomozás. Egy hét sem telt el, a „tüzes ifjak” rendőrkézre kerültek, és vallottak... ... akkor este, diszkóba igyekezett a két testvér, és a barátjuk. Útközben azon­ban betértek, bocsánat, be­törtek a művelődési ház melletti boltba, ahonnan el­loptak néhány üveg „dop­(Folytatás a 3. oldalon) Kényszerszabadság Szeghalmon is jovojuk a KGST-piactél függ Újra Bicskei a kapitányt?) A szeghalmi Csepel Autó­gyár 4. számú gyara — a vázgyártás leállítása miatt — hétfőtől március elejéig az 1150 dolgozója közül 303- at kényszerszabadságra küld. Erről tájékoztatta - tegnap lapunk tudósítóját Katona Vendel, a gyár megbízott főmérnöke. Mint elmondta, a vállalat vezetői megállapo­dásra jutottak a szakszerve­zettel, hogy az otthon ma­radók az első öt munkana­pon 100 százalékos fizetett bérrel, rendkívüli szabadsá­gon lesznek, a második hé­ten pedig rendes évi szabad­ságukat töltik. Az intézkedés nagyrészt a szeghalmi, ki­sebb részben a körösladányi vázgyártó üzem dolgozóit érinti. Hogy miért került minderre sor? A szocialista 1 akacsul tartotta magát kisgazdaberkekben az a hír, hogy esedékes közgyűlésén darabjaira hullik a Füzes­gyarmati Vörös Csillag Mgtsz. Hulló csillagot au­gusztus, leszereltet október óta nem láttam, szétesőt pe­dig' még talán soha. Ilyen, vagy olyan okból, de tegnap délelőtt mind a kisgazdáknak, mind jóma­gámnak a csalódás jutott osztályrészül. Az éppen exportot leállították, vala­mint az Ikarus gyár több mint 1 milliárd forinttal tar­tozik a Csepelnek. Katona Vendeltől megtud­tuk, hogy a dolgozók fegyel­mezetten fogadták a döntést. Megértették, hogy nem a gyáron és nem is a vállala­ton belüli gondok idézték elő a rendkívüli helyzetet. Hogy mi lesz a két hét el­telte után? Erről február 27- én tájékoztatják a dolgozó­kat, ugyanis ezen a napon munkahelyükön felveszik a fizetésüket. A jövő —mon­dotta a főmérnök — elsősor­ban a KGST-n belüli ex­port további sorsától függ. Mindenesetre ő reményét fe­jezte ki, hogy március elején a 303 dolgozó felveheti a munkát. __ mj __ n egyvenedik zárszámadását megért téesz nemcsak, hogy egyben maradt, hanem a szakítás gondolata sem fo­gant meg a fejekben. A hi­vatalos eseményen tapasz­talt egységhangulatot szü­netbeli párbeszédekben pró­báltam ellenőrizni. Rá kel­lett jönnöm, hogy a föld művelői-a közöshöz való ra­gaszkodást itt nem agrár- történeti, lélektani okokkal, hanem a biztonság után ka­Szerződéskötés szovjet gázszállftásra Vlagyimir Mihajlov, a Szojuzgazexport vezérigaz­gatója és Tóth József, a Mi- neralimpex vezérigazgatója Budapesten, pénteken, alá­írta a 6290 millió köbméter szovjet földgáz szállítására vonatkozó 1990. évi magán­jogi szerződést. A megálla­podás, amely a múlt évhez képest 355 millió.köbméter­rel nagyobb földgázmeny- nyiségre szól, magában fog­lalja az orenburgi, valamint a jamburgi egyezményekben ez évre előirányzott 2800, il­letve 1000 millió köbmétert is. A szerződő felek nyug­tázták, hogy a földgázszállí­tások zavartalanul folynak az egyeztetett ütemezésnek megfelelően. pó józan érdekfelismeréssel magyarázták. Gondoltam, az ő dolguk. S tény, hogy a téeszt eddig csupán ketten keresték meg azzal, hogy ké­rik a földjüket, mert gaz­dálkodni akarnak rajta. Megtépázott önbizalmú gazdaságunk félsikereihez képest tisztes eredménnyel zárt a téesz. Így azután nem sokat vitatkoztak a beszá­(Folytatás a 3. oldalon) Harmadik alkalommal ült össze a Magyar Labdarúgó Szövetség Munkaügyi Dön­tőbizottsága Bicskei Berta­lan volt (?) labdarúgó szö­vetségi kapitány ügyében. A pénteki tárgyalás előtt a gyanútlan látogató mit sem sejthetett abból, hogy a székházban pereskedő felek találkoznak. A volt váloga­tott szakvezető kötetlenül beszélgetett a szövetség fő­titkárával és munkatársai­val. Reggel fél kilencre meg­érkezett dr. Török Ferenc is, aki Bicskei jogi képvise­lőjeként vett részt a tárgya­láson. A háromtagú döntő- bizottság Csíki Károly el­nökletével két újabb tanút hallgatott meg. Először Var­ga Miklós államtitkár, az MLSZ volt társelnöke jelent meg a bizottság előtt, s vá­laszolt azokra a kérdésekre, amelyek Bicskei kapitány­ságára, szerződtetésének módjára, körülményeire vo­natkoztak. Varga Miklós el­mondta: Bicskeit olyan csa­pat építésével bízták meg, amely eredményesen szere­pelhet az 1992-es Európa- bajnokság selejtezőin. Varga Miklós után dr. Laczkó Mihály, az MLSZ el­nöke következett. A Kábel­művek vezérigazgatójának Csíki Károly feltette az ilyenkor szokásos kérdést, vagyis hogy fűződik-e bár­milyen érdekviszonya a tár­gyaláson megjelent felek­hez. Dr. Laczkó nem kis meglepetésre azt válaszolta: nem! Szinte természetes, hogy erre dr. Török Ferenc kérte, vegyék jegyzőkönyv­be, miszerint a tanú az MLSZ elnöke, s ebben a tisztségében magától érte­tődik az érdekeltségi vi­szony. Az elnök a későbbiekben kijelentette, hogy emberi­leg soha semmi gondja nem volt Bicskei Bertalannal, a válogatott eredménytelensé­ge miatt szorgalmazta a ka­pitány leváltását. — Bicskei a magyar—gö­rög barátságos mérkőzés előtt kapta az első figyel­meztetést, amikor tanúk előtt azt mondtam a szakve­zetőnek: amennyiben ezt a találkozót a csapat nem nye­ri meg, le kell vonni a kö­vetkeztetéseket. A spanyolok elleni vb-selejtezőn pedig a tisztes helytállást tűztük ki célul ám a válogatott Bics­kei irányításával ezt sem teljesítette — jelentette ki dr. Laczkó Mihály. (A sors iróniája: amikor dr. Laczkó Mihály ezt mondta, kényszerszünet kö­vetkezett. Az MLSZ tanács­terme ugyanis sötétségbe borult, a villany kialudt.) A folytatásban dr. Török Ferenc tett fel kérdéseket az elnöknek. Elsősorban dr. Laczkó Mihály Bicskeivel szembeni elfogultságát pró­bálta bizonyítani. Hosszas vita után az elnök elismer­te, hogy a szövetségi kapi­tány ielkiismeretesen vé­gezte munkáját, ennek elle­nére a csapat eredménytele­nül szerepelt. Dr. Laczkó Mihály tanú- vallomása után Bicskei Ber­talan kért szót. Valótlannak nevezte, amit az elnök a gö­rögök elleni mérkőzéssel kapcsolatban állított. Kije­lentette: — Dr. Laczkó Mihály ezt ,mondta a találkozó előtt: „Bercikém, itt nyerni kell, mert különben nagy baj lesz”. Arról viszont szó sem esett, hogy lemondok, amennyiben nem sikerül kiharcolni a győzelmet. Ké­sőbb felajánlották a szak­mai igazgatói tisztséget, amit valóban nagy megtisz­teltetésnek tartottam, de nem úgy, hogy visszaminő­sítenek ifjúsági edzőnek. Én ezt a munkát úgy képzel­tem el, hogy profi me­nedzserként fogok együtt­működni a válogatott szö­vetségi kapitányával. De er­ről szó sem volt! Az eredménytelenséggel megvádolt szakember emlé­keztetett rá, hogy kapitány­sága idején a nemzeti tizen­egy ugyanúgy legyőzte Észak-Irországot, és ugyan­úgy veszített pontot Málta ellen, nrint Mezey György irányítása alatt. Bicskei „ér­dekesnek” nevezte, hogy ak­koriban Mezey lemondását mégsem követelték ... Vé­gezetül elmondta, hogy fi­gyelmeztetést soha, egyetlen munkáltatójától sem kapott. Dr. Pethő Róbert, az MLSZ jogi képviselője indítvá­nyozta, hogy a döntőbizott­ság idézze be tanúként Ha­vasi Mihályt, a szövetség titkárát, valamint Szániel Jánost, az NB I-es liga elnö­két. ök ketten ugyanis állí­tólag újabb részletekkel szolgálhattak volna Bicskei ügyében. Ennek a kérésnek a döntőbizottság nem adott helyt, és határozathozatalra visszavonult. Csaknem egyórás tanács­kozás után a testület dönté­sét Csíki Károly hirdette ki. Az MLSZ Munkaügyi Dön­tőbizottsága hatályon kívül helyezte az elnökség koráb­bi határozatát, s Bicskei Bertalant visszahelyezte szö­vetségi kapitányi tisztébe. A döntés ellen a felek 30 na­pon belül fellebbezéssel él­hetnek. A helyszínen sem dr. Török Ferenc, sem dr. Pe­thő Róbert nem kívánt meg­jegyzést fűzni a határozat­hoz. Bicskei Bertalan a bizott­ság döntése után a követke­zőket nyilatkozta: — Azt hiszem, az MLSZ döntőbizottsága olyan hatá­rozatot hozott, amely példa értékű. Ezt úgy értem, hogy a jövőben alaposabban át­gondolt és megfogalmazott szerződéseket kell kötni. Ez vonatkozik mind a klub­edzőkre, mind a szövetségi kapitányra. (Folytatás a 16. oldalon) Kvitt poharából még nagyokat hörpint a félelem II rémhírek ellenére: marad a Vörös Csillag Füzesgyarmaton Besettenkedett egy másik választás is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents