Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-16 / 40. szám

1990. február 16., péntek Tájékoztató az Európai Önkormányzati Fórum tanácskozásáról Kevermesi kemény fiúk — kaszával, kapával Egy ország központi kor­mányzata szabadon működ­het erős, helyi önkormány­zatok nélkül, de az ország működéséhez szükséges a valódi helyi önkormányza­tok tevékenysége. Hasonló­képpen a helyi igazgatás szakszerűen működtethető önkormányzatok nélkül, de ebben az esetben nem lehet elég hatékony és demokra­tikus a működése — álla­pította meg Verebélyi Imre, a közigazgatással foglalkozó belügyminiszter-helyettes csütörtökön, az Európai ön- kormányzati Fórum harma­dik munkanapján rendezett nemzetközi sajtótájékozta­tón. Elmondta, hogy a tanács­kozás magyar résztvevői, így a politikai pártok, a köz- igazgatási szakemberek és a helyi önkormányzatok kép­viselői, valamint a fórum külföldi szakemberei egyet­értettek abban: a helyi ön- kormányzatok fogalma nem szűkíthető le a községekre és a városokra. Az embe­reknek joguk van területi szintű — megyei, regioná­lis stb. — önkormányzatok létesítésére is. Célszerű te­hát Magyarországon is több­szintű önkormányzatokban gondolkodni. Fontosnak tar­totta ezt azért is, mivel ha­Nemrég olvastam önről a sajtóban, és a televízió mű­sorait is követtem. Néhány évvel ezelőtt is hallottam önről, mint a kolozsvári Po­lli technikai Egyetem rektora és egyben tagja a Tanügyi Minisztériumnak. Szerencse, hogy önt visszaválasztották a Tanügyi Minisztériumba, mert másképp tevékenysége nagyon feltűnővé vált, ab­ból kifolyólag, hogy nem­egyszer a saját felelősségére próbálta megoldani a Ro­mániában élő magyar nem­zetiségűek problémáit az oktatás keretén belül. Az erdélyi magyarság mellett szóvivőként állt és azt követelte, hogy a ma­gyar nyelvű oktatást elkü­lönítse a román nyelvű ok­tatásitól. Tevékenysége meg­haladta a megengedett ha­tárokat és egyben merény­letet követett el a nemzeti megértés és egyséig ellen. Ön ne mondja azt, hogy a véletlen szülte ezt az ötle­tét. A viselkedése mindig kétértelmű volt, ezért nem hiszünk az őszinteségében. N)em értette meg, hogy Er­délyben a romának és a magyarok együtt szenvedték ei a Ceausescu-diktatúra megaláztatásait. A forradalom után sietett elérni a miniszteri kineve­zést, mert csak így tudta volna érvényre juttatni á már előzőleg kitervelt cél­jait. Ez önnek sikerült vol­na, hogyha mi idejében fel nem ébredünk. A nagy si­etségének köszönheti, hogy veszített. És elsősorban nem csak tanügyi miniszteri ki­nevezését, hanem a mi bi­zalmunkat is. Mégis meg­kérdezzük önt, hogy hová akart jutni? Amit a sajtónak nyilat­kozott, nincs megfelelő gya­• A bonyolult romániai viszo­nyokat, a helyenként ismét fel­lángoló nemzetiségi ellentéteket tükrözi a Tineretui Liber (Sza­bad Ifjúság) című. Bukarestben megjelenő lap éles hangú cik­ke Pálfalvy Attiláról, a nemrég leváltott miniszterhelyettesről. zánkban a mai felülről épít­kező megyerendszer el­nyomta a városokat és a községeket. A jelenlegi me­gyerendszer elleni hangula­tot érthetőnek tartotta ugyan, de hozzátette, hogy az euró­pai tapasztalatok szerint a földrész szinte minden or­szágában többszintű köz- igazgatás működik. Verebélyi Imre szólt ar­ról, hogy a tanácskozás résztvevői az európai ta­pasztalatok alapján hangsú­lyozottan figyelmünkbe aján­lották: a központi kormány ne foglalkozzon olyan fel­adatokkal, amelyeket el tud végezni a megyei önkor­mányzat is. Ugyanakkor a megyei önkormányzat se vé­gezze el azt, amire a városi, vagy községi önkormányzat is képes. Eszerint lehetőleg minél több közfeladatot a községben és a városban kell megoldani, s csak amit ott nem tudnak ellátni, azt vállalja fel a megye. Az Európai Helyhatósági és Területi Tanács elnöke, Josef Hofmann és a magyar származású Thomas Philip­povich főtitkár arról szá­molt be, hogy az Európa Tanács szakértői ajánláso­kat fogalmaztak meg ja. ma­gyar önkormányzati törvény előkészítőinek. Céljuk, hogy korlaté fedezéke. Az ön ál­tal összehívott kolozsvári ta­nácskozáson a szó szoros ér­telmében harcba szállt a ro­mán nemzetiségű tanügyi káderekkel. Nem volt türel­me meghallgatni a javasla­tukat. A magyar kisebbség kérései részben jnegalapo- zottak, amelyek meg is old­hatók a következő tanév­ben. Olyan intézményekre van szükség, amelyekben az oktatás magyar nyelven fo­lyik. De mindent csak a kölcsönös tisztelet jegye alatt lehet megvalósítani és nincs szükség a szélsőséges megnyilvánulásokra, amit ön is tett. Az elképzelései a forradalom előtti mentali­tásra utalnak. Vajon nem egy helytelen elképzelést akart ön érvényre juttatni? Miért sietett egyedül meg­oldani az oktatásban felme­rülő kérdéseket és egyben az erdélyi magyarság kér­déseit is? Nem hisszük, hogy önnek tetszene, ha mi is egy ha­sonló megnyilvánulást tanú­sítanánk. Ez az úgynevezett szeparatizmus, szerencse, hogy csak az ön elképzelé­se, aminek mi nagyon ör­vendünk, mert másképp a helyzet még bonyolultabbá válna., Megmondaná, hogy Kolozsváron hány intéz­ményben folyik csak román nyelvű oktatás? Nem, ilyet nem talál egész Erdély te­rületén sem, mert a román és a magyar jóban-rosszban együtt van. Amit ön java­solt, az egyenlő a „kivéte­lezéssel” és az „előnyben ré­szesítéssel”. Nincs kizárva az sem, hogy egyik napról a másik­ra szülessenek bizonyos zó­nák és etnikai jellegű szer­vezetek teljes autonómiá­val. De azon sem csodál­koznánk, hogy ezt az el­gondolását egész Erdélyben általánosítaná. Feltételez­zük, hogy ilyen indítványok után ön mindenre képes. Felmérte legalább részben mindezek következményeit? átadják a nyugat-európai tapasztalatokat. Hangsúlyoz­ták: hiba lenne, ha a ma­gyar helyi önkormányzat ki­alakításánál csak egyetlen gyakorlatot' vennének figye­lembe. Indokoltnak tartot­ták, hogy minél több ország önkormányzati rendszerét megismerve, építsük ki a számunkra legcélszerűbbet. Elmondták, hogy Európá­ban sehol nem működik egy­szintű helyi igazgatás. Ta­pasztalataik alapján — ja­vasolják a magyarországi működő megyék szerepének újraértékelését. Az önkor­mányzatok tisztségviselőiről szólva megállapították, hogy a végrehajtó hatalommal a polgármestert, illetve a de­mokratikusan megválasztott testületeket kellene felru­házni. Az Európai Közösség or­szágaival kialakítandó kap­csolatainkról szólva fontos­nak tartották, hogy az ne csupán a községek, városok, régiók formális együttmű­ködésére szorítkozzék, ha­nem az emberek kisközössé­geinek tapasztalatcseréjére épüljön. A hazánkban beve­zetendő változtatásokat, át­alakulásokat — mint hang­súlyozták — csakis hosszú folyamat során lehet meg­valósítani. A jelenlegi helyzetekben nincs arra szükség, hogy újra szülessenek társadalmi és nemzeti feszültségek. Természetesen ellenérvek és állásfoglalások léteznek, de mi nem szeretnénk abból kiindulni, hogy Erdélyben a román nemzet többségben és jogosan létezik. És abból sem, hogy a történelem fo­lyamán az erdélyi románok nemzeti jogait nemegyszer lábbal tiporták. Ilyen ér­veknek itt most nincs he­lyük. A magyar és a más együtt élő nemzetek nyelvén való tanulás lehetősége nem ve­zethet a nemzeti egység meglazulásához. Például lé­teznek magyarok, akik ro­mán nyelven óhajtanak ta­nulói. És mi a megoldás a vegyes nemzetiségű csalá­dokban, mert örömünkre, ilyen eset nagyon sok van, ami bizonyítja az együtt élő nemzetek egységét? Azt fog­juk számláUni, hogy melyik a többség és melyik a ki­sebbség? ön gondolt arra, hogy Erdélyben a román nyelv „száműzetés! státusz­ra” süllyed? Álljon meg Pálifalvy úr! Amíg nem késő! Erdélyben a szeparatizmus nem a leg­jobb megoldás az együtt élő nemzetekre nézve, mert el­tűnik a kölcsönös érzelem. Az oktatás jelenlegi össze­tétele, felépítése megfelel a követelményeknek és ezt megerősítették a magyar nemzetiségű tanügyi káde­rek is. De a legjobb bizo­nyíték a diákok és az egye­temi hallgatók hozzáállása, mert normálisan folytatják a tevékenységüket. önnek van még tanulnivalója ezek­től a fiataloktól. És tegye félre az egyéni érdekeit! A továbbiak során várjuk ön­től a magyarázatot, és re­méljük, hogy őszintén és bátran fog nyilatkozni. loan Gavra Fordította: Fodor Júlia (Folytatás az 1. oldalról) lévő kannatartót és tejes- kannát, azokat dobta a rend­őrök felé. Kibuggyant a rendőr vére Ajtai József rendőrségi vallomásából: — Déli egy óra felé men­tem fel Jakab Sándorral és Jakab Istvánnal inni. Fél Vétkesek miatt vétlenek bűn­hődnek liter rumot ihattam. Elég it­tas voltam. Hozzánk csapó­dott Lakatos Robi, aki miatt az egész balhé kitört. Min­den úgy kezdődött, hogy va­lamelyikünk elővett egy üveg vodkát, és meghúztuk. Robit is megkínáltuk. Erre az kihányta. Még ő kérdi tőlem: tán sajnálom? Bedü­hödtünk, ekkor tört ki a ve­rekedés. Azt hittem, a rend­őrök nem akarnak intézked­ni, ezért ellenük fordultunk, hadonásztam feléjük, de nem vágtam. Védekezésül vettem fel egy biciklipum­pát. Ök aztán lespréztek, mi elszaladtunk. Igaz. hogy ab­lakokat törtünk, zúztunk. A végén. Sanyi és Pista ütöt- tek-vertek a Lakatos-ház­ban. Én nem bántottam őket. A történetet Gáspár La­jos őrnagy tovább folytatja: — Jakab István és Jakab Sándor a két rendőr felé kiabált: ,’.A ... anyátokat, megöllek benneteket!” és már támadtak ököllel Baki zászlósra, aki gázsprével fújta le őket. Jakab István elszaladt, a zászlós utána­fordult, eközben Bugyi Zol­tán szembetalálta magát Aj­tai Józseffel és Jakab Sán­dorral. Mire Baki visszaíor- duM, Bugyi Zoltánt már megszúrták. Részlet Balogh Zoltán val­lomásából; — Február 14-én, késő délután hazafelé bicikliz­tem, amikor látom, hogy Jakab Sándor, Jakab István és Ajtai József — mindhár­(Folytatás az 1. oldalról) Politikai programjának kialakításakor faluról falura mentek Békés megyében, s végül több száz oldalas anyagból állt össze az az egy oldal, amely tartalmazza a legfontosabb célokat. Arra is kitért Zsíros Géza: az a párt. amely ma tételes prog­ramot tud felmutatni, az egyszerűen hazudik. Mégpe­dig azért, mert senki sincs birtokában a szükséges mennyiségű információnak. A kisgazdák jelenleg csak a keretet és a vásznat tudják man késsel — nekimennek Lakatos Róbert barátomnak. Megálltam., hogy segítsek Robinak. Szerencsére közben megérkezett a két rendőr, akiket Ajtai úgy fogadott, hogy egy tejeskannát dobott feléjük. Egy arra haladó autó szélvédőjét is betörték a tejeskannával, s amikor a kocsi megállt, az oldalát is beverték. Egyszóval őrjöng­tek. Alig pár perc múltán már kaszával, villával fel­szerelkezve láttam őket, amint Lakatosék házához igyekeztek. Mint később ki­derült, ott folytatták a pusz­títást. Őrjöngés vodkagözben De térjünk vissza a falu­széli házba, Lakatosékhoz. Amikor Lakatos Róbert ki­kísért bennünket, beszéde­sebbé vált: — Na, most már elmon­dom, mi történt, odabenn az unokatestvéremtől nem ju­tottam szóhoz. Szóval az úgy volt, hogy nagyapám­mal ebéd után bementünk a vendéglőbe meginni valamit. Aztán otthagytam az öreget és átmentem egy másik kocsmába. Itt összetalálkoz­tam a Jakab testvérekkel, meg Ajtaival. Ök akkor már piásak voltak. Én sört, ők rövidet ittak. Aztán kimen­tünk kiszellőztetni a fejün­ket. Ajtai az egyik piaco- zótól egy köteg farmert lo­pott. Jakab Sanyi is vele volt. A tulajdonos vissza akarta szerezni a cuccot, mire Sanyi előkapta a kését. Más itt nem történt. Kinn az utcán valamelyik meg­kínált vodkával. Kijött be­lőlem. Viccesen mondtam, tán sajnáljátok tőlem? Na erre lett haddelhadd, vere­kedni kezdtünk. Adtam is, kaptam is. Jakab Sanyi elő­kapta a bicskáját, azzal tá­madt. Amikor megjöttek a rendőrök a két Jakab, meg Ajtai támadni akartak, Sa­nyi késsel, a többiek kéz­zel. Hogy végül melyik Szúr­ta meg Bugyit, nem láttam. „Elkapom a gyilkost!” adni' a képhez, azt, hogy mit kell majd felhordani a vá­szonra, majd a nép mondja meg. A legfontosabb feladat most az 1947-es földbirtok- viszonyok alapján a termő­föld visszaadása 'a paraszt kezébe, annál is inkább, mert a növényeknek köszön­hetően egyedül „legnagyobb nehéziparunkban”, a földön hasznosulhat az ingyenbe kapott napenergia. Beszéde végén a kisgazda- párt megyei elnöke a szom­bati, budapesti tüntetéssel foglalkozott. Elmondta, a Hő­sök terén a békési, ponto­sabban a békéscsabai zászló Tejeskannával indultak a rendőrőrs felé, hogy most megölik a rendőröket. Aztán elszabadult a pokol, csörtet­tek a mi házunkba és tör- tek-zúztak. Kaszával, villá­val törték a redőnyt, a té­vét. Véget kell vetni a rettegésnek! Kevermesen, a Lenin úton 23 ház ablaküvege, redőnye esett áldozatul a dühöngők- nek. Lenin u. 53. Kerepesi Jó­zsef (77 éves) az üvegcsere­peket söpri, amikor benyi­tunk. — Elhiheti, félünk már kimenni az utcára. Nem te­lik el nap. hogy ezek vala­kit ne félemlítenének meg Kevermesen. Sorozatos ab- líakbetöréssel, randalírozás- sal tartják félelemben az em­bereket. Nem tudom, mit kellene, mit lehetne tenni, de ez tarthatatlan. Ez a ret­tegés! Pedig a mi korunk­ban ez már végzetes lehet, a feleségem is ugye 76 éves . .. Idős Gyüre József a ke- vermesi körzeti megbízott szobájában ül, a sapkáját gyűrögeti. ö is „áldozatul” esett a dühöngőknek; piros és kék foltok virítanak da­gadt homlokán. — A 10 éves lányommal mentünk biciklin a fiamék- hoz. Egyszer a sötétből elő­ugrik egy alak és egy tejes- kannával leüt. Leestem a bicikliről, A lányom sikított egy nagyot, a támadók meg eltűntek. Pillanatok alatt történt minden. Hát rosszab­bul is végződhetett volna — mondja szomorúan, aztán fejére vágja a sapkáját és elköszön. A mezőkovácsházi rendőr­ségen éppen Jakab Sándor (21 éves) kihallgatására ér­kezünk. Vékony, csupa ideg fiatalember. (Csak emlékez­tetőül: ő egyike volt a tá­madóknak.) — Nem kell, hogy engem fotózzanak — szól rá kollé­ganőmre — nekem három gyerekem van. Békíteni akartam a verekedőket, La­katos Robi az oka minden­nek. ö kezdeményezte a ve­rekedést. Kés is volt nála, nálam meg nem. Semmit sem csináltam, oszt’ a rend­őrök mégis lespréztek. Azt is írja meg, hogy az én ke­zemen me« sosem volt bi­lincs. — Maga is részt vett az ablakok bezúzásában? — Én nem törtem be sem­mit. Kész. Ennyit mondha­tok. * * * Mindehhez egy rövid hi­vatalos tájékoztatás befeje­zésképpen: a mezőkovácshá­zi rendőrkapitányság mun­katársai Jakab Sándort, és Jakab Istvánt tegnap reg­gel lakásukon vették őrizet­be. Ajtai József még feb­ruár 14-én önként megadta magát. Mindhármukat hiva­talos személy elleni erőszak, garázdaság és egyéb, vagyon elleni bűncselekmény ala­pos gyanúja terheli. Béla Vali volt a legmagasabb. A Par­lament elnökének átadott petíció a következőket tar­talmazta: azonnal állítsák le a földeladásokat, fagyasszák be az árakat és a béreket, szolgáltassák be az önvédel­mi fegyvereket, s válaszol­janak arra a kérdésre, mi­ért zárták ki a párt ügyé­szét az Országos Választási Bizottságból. Amennyiben nem teljesülnek a kisgazdák követelései, március máso­dik felében a feldolgozó- üzemeknek nem szállítanak sertést, vágómarhát, barom­fit, tejet, tojást. D. L. A Tineratul Liber írja: * Mire való ez a nagy sietség, Pálfalvy Attila úr? Dr. Zsfros Géza Körösnagyharsányban A kisgazdák bojkottal fenyegetőznek

Next

/
Thumbnails
Contents