Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-16 / 40. szám

1990. február 16., péntek o Két válasz van — és az igazi? Orvosok, építészek Aradról Óz aradiak mondják — telefonon Sajnálattal kellett tapasztaljuk, hogy a Békés Megyei Népújság február 14-i szá­mában megjelent És az aradiak mit monda­nak? című írásában két ifjúsági szervezet szópárbajára került sor. Az sem tisztázott előttünk, hogy miért kellett egy független romániai szervezet nevét egy ilyen viszály­kodásban tetemre hívni. Miért kellett állást foglalni egy olyan• kérdésben, amelynek mi madiszosok csak szemlélői lehetünk és sem­mi esetre sem mártírjai. Nem fér össze a tényekkel, hogy mi barátságból és nem ha­szonélvezetből vettük fel a kapcsolatot a Demisszel, illetve a Fidesszel. Állásfoglalá­sunk azt hiszem, elég világos, kimondatla­nul is, ha arra az egyszerű tényre gondo­lunk, hpgy nem mentünk el kopogtatócédu­lákat gyűjteni Magyarországra, Békés me­gyébe. Ami ezen túlterjed, azt csak a két ifjúsági szervezet tisztázhatja egymás kö­zött. Címekre hivatkozni — amelyek ismét csak barátságból kerültek egyesek kezébe — még hallgatólagosan sem tisztességes do­log. Mit mondanak hát az aradiak? Csupán annyit, hogy kár lenne a most induló testvéri kapcsolatfelvételt ilyesmi­vel elrontani. Kenderessy Attila, az aradi Madisz vezetőségi tagja flz aradiak mondják — levélben EGY BARÁTUNKNAK! Személy 'szerint Bodor Tibornak, és nem a Demisznek címezzük ezt az írást. Aradi látogatásod utáni jó benyomásunkat kár­tyavárként dütötte össze a Békés Megyei Népújság február 14-i számában közölt cikked. Kissé fájdalmas volt az a pofon, amit orvul (és talán előre megfontolt szán­dékkal) kaptunk. Konkrétan utalunk itt a Neked adott ne­vekre és lakcímekre. Ezek a címek kizáró­lagosan a kapcsolattartást segítették volna elő, semmiképpen sem szolgálhatnak aljas rágalmak alapjaként. Fölmerül bénünk a kérdés: ellátogatsz-e még azokra a címek­re, amelyekre írásodban jogtalanul hivat­koztál? A békéscsabai Fidesz valóban felajánlot­ta segítségét propagandaanyagok sokszoro­sításában, amennyiben mi ezt nem tud­nánk helyi szinten megoldani. Ezen kívül lehetőséget ajánlott fel arra, hogy bete­kintsünk egy. demokratikus választási fo­lyamatba, mint megfigyelők és nem mint aktív résztvevők. A félreértések elkerülése végett tisztáz­zuk egyszer és mindenkorfa: a Madisz egy független, el nem kötelezett ROMÁNIAI ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZET. Nem avat­kozunk más államok belügyeibe és leszö­gezzük, hogy a Madiszt nem lehet semmi­vel sem megvásárolni. Ezúton köszönjük mindenkinek azt az önzetlen segítséget, amit eddig is nyújtot­tak. Föl sem merült bennünk a gondolat, hogy ezt valaki politikai önreklámként is felhasználhatja. Visszatérve becses szemé­lyedre, egy intim kérdés: böngészted-e va­laha a Sajtótörvényt? Mert ha nem, most megteheted: felvilágosítási kötelesség cím­mel, az 5. paragrafus 2. bekezdése ki­mondja: „A sajtó részére felvilágosítást adó sze­mély, a valóságnak megfelelő felvilágosí­tást köteles adni.” Ez egy törvény. Ennek be nem tartása törvénybe ütköző cselekedet. ARAD, 1990. február 14. Az Aradi Madisz-vezetőség elnöke. Hosszú Géza A laktanyákból száműzték a politikát (Folytatás az 1. oldalról) azért, hogy ez ne így le­gyen. Csodálkozott, hogy egy általa megnevezni nem kí­vánt párt maréknyi propa­gandaanyagát miként pil­lanthatta meg épületbe lé­pésekor. Van-e önvédelmi fegyverük a tűzoltóparancs­nokoknak, kiképezték-e kar­hatalmi feladatokra a tűzol­tókat, a rendőrökhöz ha­sonlóan nyilvános lesz-e sza­bályzatuk? További kérdé­sei a személyi állomány ál­tala aggasztónak hallott egészségvédelmével, s koráb­bi, Szeghalmon rendezett párt- és tanácsi „baráti Ren­dezvényekkel” kapcsolatban hangzottak el. Hová úszott el a szarvasi laktanya építé­sére szánt 25 millió forint, s megállapítható-e ma, hogy kit terhel ezért felelősség? Szokolay Zoltán röviden ki­fejtette pártja tűzvédelem­mel, tűzoltósággal kapcsola­tos álláspontját is. Vánsza Pál konkrét tűz­védelmi problémák említése mellett a tűzvédelmi sza­bálysértési bírságolások ki­játszásának eddigi gyakor­latát tárta elő, míg Szeker- czés József párhuzamot vont a tűzoltóság és az egészség­ügy helyzete között, illetve bátorította a tűzoltó-szak - szervezetet. A válaszokból kirajzoló­dott, hogy a megye tűzoltó­ságai működéséhez az el­múlt öt évben 120 millió fo­rint állt rendelkezésre, míg a 2 milliárdos országos fej­lesztési alapból megyénkbe 60-70 millió jutott. A politi­kai szóróanyag sorsáról a parancsnok nem tudott bő­vebb tájékoztatást adni, mi­vel — mint mondotta — az érintett helyiség a városi parancsnokság körlete. El­mondották, hogy a gondok­ról mindig is jelentést tet­tek felsőbb szerveknek. Nem volt tabu téma az önvédelmi fegyverek ügye sem, bár csak azt tudtuk meg, hogy a megyei parancsnoknak van. Karhatalmi feladatai, erre vonatkozó tervei, intézkedé­sei nincsenek a tűzoltóság­nak, de terroristák elleni igénybevétellel számolnak. Szeghalmon sportcélú talál­kozó volt, fedezetét viszont nem a költségvetésből bizto­sították. A partnerek újabb talál­kozóban állapodtak meg, s búcsúzáskor vélhetően át- érezték azt, hogy e testüle­tet nem szabad olyan hely­zetbe hoznia a társadalom­nak, hogy valaha is megfo­galmazódhasson az a kér­dés, amelyet Fábián Gábor őrnagy, megyei parancsnok­helyettes tett fel: a pártok véleménye szerint van-e szükség rájuk? K. A. J. Napról napra tanúi lehe­tünk az emberi, szakmai kapcsolatok kiteljesedésének, amióta bátran átlátogathat­nak hozzánk a szomszédos ország lakói. Tegnap három orvos és két tervezőmérnök érkezett Aradról Békéscsa­bára, dr. Vágálau Voicu-Sil- viu kórházigazgató főorvos vezetésével. — Kitűnő szakemberek dolgoznak nálunk is — szólt jól érthető magyarsággal a román egészségügyi vezető, —, de hiányoznak a műsze­rek. a gyógyszerek, a kor­szerű felszerelés. Szeretnénk az itteni jó tapasztalatokat hasznosítani, elsősorban a kórházszervezés, a körzeti orvosi és a kórházi munka kapcsolatáról, a kórház, vagy egészségügyi központ építé­séről. Mi is szívesen foga­dunk tanulmányútra orvcr sokat, egészségügyi szakem­bereket. Az ortopédiai és urológiai gyógyítási eredmé­nyeinket büszkén mutat­nánk meg a kollégáknak és nagyon jó lenne tanulni egy­mástól. Gondolom, két hét múlva nálunk megköthetnénk a részleges szakmai megálla­podást. Az építészek Borosjenőn terveznek egy új kórházi részleget, ezért is érdekli őket a békéscsabai kórház- építés. A delegáció tegnap járt még a megyei Köjálnál, a mezőberényi egészségügyi központban, ma pedig a gyu­lai megyei kórház vendégei lesznek . B. Zs. A békéscsabai kórházi látogatáson (a kép közepén az aradi egészségügyi vezető) Fotó: Kovács Erzsébet Szombaton este a lókai Színházban: A köszönet hangversenye Az Aradi Állami Filhar­mónia rendez szombaton este koncertet Békéscsabán, a Jókai Színházban. Az „In memóriám” ünnepi hang­verseny fél 8-kor kezdődik. A belépés díjtalan. Ez utób­bi mondatot akár alá is húz­hatnánk, hiszen a dobogóra lépő művészek így monda­nak köszönetét... De erről beszéljen Kelemen András, az Aradi Szimfonikus Zene­kar első oboistája. akit te­lefonon sikerült, elérnünk néhány nappal a koncert előtt. — Mély hálával gondolunk mindazokra, akik a forra­dalmi napokban segítsé­günkre voltak. Ezért döntöt­tünk úgy, hogy eképp tol­mácsoljuk köszönetünket mindazoknak, akik mellénk álltak a nehéz időkben. — Milyen zeneművekkel készülnek a hangversenyre? — Egy — hogy is mond­jam? — amolyan magunk­ba szállott műsort szeret­nénk bemutatni. Brateanu Ionéi Hősök dala című mű­vével kezdünk, majd Gluck „De profundis”-a, Mozart Lacrimosaja, Beethoven III. Szimfóniája — „Gyászindu­ló” — és Enescu II. Rapszó­diája csendül fel az Aradi Állami Filharmónia szimfo­nikus zenekarának tolmá­csolásában. Az utolsó zene­mű azonban már optimis­tább jellegű, hiszen Händel oratóriumából, a „Messiás”- ból adunk elő egy tételt. Műsorunkban közreműködik a filharmónia énekkara is, vezényel Dórin Frandes, il­letve Doru Serban. — Ha jól tudom, nem ez az első ilyen koncertjük. — Valóban nem. Jártunk már Gödöllőn, Budapesten és Szolnokon. A békéscsabai hangversenyt követően már­cius elején pedig Szegeden mutatkozunk be. — Hány művész próbál ezekben a napokban, a szombati fellépésre? — Eddig csak nyolcvanan utaztunk, de erre a békés­csabai rendezvényre — mi* vei ezúttal a kórus is fel­lép — 110-en készülünk. — Most, hogy lehetősége nyílt rá, üzen-e szóban is valamit? — Békés volt az első me­gye, mely a nehéz napok­ban segítségünkre sietett, így mindenekelőtt köszöne­tét mondanék az ott élők­nek. S hadd fejezzem ki re­ményemet, hogy a jövőben rendszeres kapcsolatot fo­gunk tartani, mint egykor — 10-15 esztendővel ezelőtt — a békési zeneiskolával. Mert velük nagyon jó barátság­ban voltunk. Egyébként már­cius 15. után oda. Békésre is készülünk, ahol szintén kamarakoncertet adunk a zenekedvelő közönségnek. — Hagyjunk azért valami mondanivalót a szombati koncertre is. A viszonthal­lásra. — Inkább a viszontlátás­ra. Békéscsabán. N. Ä. Tüntetésből megfélemlítés Rendőrnek lehet, civilnek tilos? (Folytatás az 1. oldalról) A Fidesz sajtószóvivője, Bozóki András kifejtette: a Fidesz kommunistaellenes szervezetnek vallja magát, ellenfeleinek tekinti a kom­munistákat, de ezt a meg­győződését az európai nor­máknak megfelelő politikai vitákban, politikai megmé­rettetésben kívánja érvény­re juttatni. Polgár Viktor, az MSZP szóvivője leszögezte: az így kialakult helyzetért a de­monstrációt szervező párt, illetve szervezet teljes fele­lősséggel tartozik, követkéz-, ményeit viselnie kell. Hoz­zátette: az MSZP elérni vá­gyott politikai kultúránkkal különösen összeegyeztethe­tetlennek tartja azt. ha olyan közéleti személyisé­gekkel szemben követnek el atrocitásokat, akik magas közjogi méltóságot viseltek, s hozzájárultak az ország nemzetközi hírnevének erő­sítéséhez is. Csurdi Sándor, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt sajtófőnöke hangsúlyoz­ta, hogy egy demokratikus, alkotmányos rendszerben mindenkinek joga van ki­fejteni véleményét, ezt erő­szakkal sem az állami szer­vek, sem a politikai pártok nem akadályozhatják meg. Az MSZMP nyomatékosan kijelenti, hogy a választási küzdelemben a pártok kö­zötti tisztességes politikai vi­ta híve. amelynek feltétele — a leghevesebb nézetütkö­zések esetén is — a vitázó felek, személyek vagy pár­tok kölcsönös tisztelete. Ez felel meg az európai politi­kai kultur-” '<íg elemi mér­céiének. Ezért tekinti a párt felháborítónak és súlyos ve­szélyeket magában rejtő ügynek a szerdán Leninvá- rosban történteket. Vélhető­en egyedi és kirívó esetről van szó, amelyet minden ar­ra illetékes szervnek ki kell vizsgálni. Gázszivárgás miatt, tavaly november végén felbontot­ták Orosházán a Győri Vilmos tér és Thék Endre út találkozásánál az úttestet. A Dégáz szakemberei je­lenleg is dolgoznak a mint­egy 20 méter hosszú veze­tékszakaszon. A munkálatok zavartalansága érdekében a rendőrség lezárta a forga­lom elől a cipőbolt és a Táncsics Gimnázium közötti útrészt. Egyben kitették a mindkét irányból behajtani tilos táblát, „kivétel autó­busz” megkülönböztető jel­zéssel. A helyjek és az arra já­rók érzik ennek az egyéb­ként szükséges intézkedés­nek a kényelmetlenségét, hi­szen tudják, hogy a Csillag Áruháznál levő kettős út­kereszteződést és a gimná­zium előtt elhaladó főútvo­nalat köti össze a lezárt út­szakasz, amely egyben kor­látozza a Thék Endre utcai egyirányú út használatát is. Nem beszélve arról, hogy az amúgy is forgalmas Győ- ry Vilmos térre nyílik több fontos intézmény, üzlet és kisbolt (az MDF-iroda, a húsáruház, a virágbolt, a temetkezési vállalat és még néhány más kereskedelmi egység). A fenti bevezetőre azért volt szükség, mert néhány orosházi olvasónk felhívta a figyelmünket az útlezárás fonákságaira. Az érintett tér fontossága és a közhasznú épületek megközelítése a merészebb autósokat a tilal­mi tábla megszegésére ösz­tönzi. Jól tudják ezt a köz­lekedési rendőrök is, így szinte állandó járőr, vagy járőrkocsi strázsál a hely­színen, és rója ki a KRESZ ellen vétőknek a bírságot. Eddig rendben is lenne a dolog, de miként az ottani virágüzlet vezetője elmond­ja: „a rendőrök egy kicsit sem sportszerűek”. Történt ugyanis, hogy Bi­bére Pál, a virágboltba árut hozott Barkas tehergépkocsi­jával és 300 forint büntetést fizetett, mert talán 30 mé­tert tolatott visszafelé az egyirányú Thék Endre ut­cán azért, hogy a virágot le­rakodhassa. Pedig a bolt csak innen közelíthető meg. Egy másik Trabant'tulaj- donos szintén panaszkodik, de nem azért, mert . őt jogo­san megbüntették, hiszen a Táncsics Gimnázium felől haladt a Csillag Áruház fe­lé, hanem, mert a lesben álló rendőrök egy Zsiguli­val egészen másként visel­kedtek. De lássuk az esetet. Ami­kor a rendőrpár egyik tagja a trabantos papírjait néze­gette, szinte ugyanabban a pillanatban (az említett ko­csi mögött) nagy sebesség­gel egy Lada személygépko­csi robogott feléjük. Ekkor a másik rendőr izgatottan ugrott ki a szolgálati kocsi­ból, s állta útját a sietős au­tósnak. Ám, amikor a kezét „megállj (!)” jelzésre emelte, már meg is bánta ügybuz- góságát. Hogy miért? Mert a Lada AJ .... rendszámú volt, így a szigorú strázsa határozott mozdulata aláza­tos tisztelgéssé módosult. Hát igen, „Quod licet Jo­vi, non licet bovi!” — mond­ja a latin. (Amit szabad Ju­piternek, nem szabad azt az ökörnek!) Természetesen ökörnek senki sem érzi ma­gát, viszont az eltérő jogo­kon és bánásmódon több já­rókelő felháborodott. Miért nem tudja a nyomozókocsi a visszafelé (kapitányság fe­lé) vezető utat a közlekedé­si szabályok betartásával megtenni? Nincs elég gond­juk a rendőröknek, még ilyen kiváltságokkal — a ne­künk lehet, civilnek nem mentalitással — is irritálják az utca emberét. Nem hi­szem, hogy az efféle maga­tartás növelné a rendőrség tekintélyét. Vagy tévednék? — papp —

Next

/
Thumbnails
Contents