Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-13 / 37. szám
1990. február 13., kedd Foglalkoztatási alap: Mire futja a 8 milliárdból? Zavarok a létesítmény-nyilvántartásban Nyomozást rendeltek el a megszüntetett Munkásőrség több vezetője ellen (Folytatás az 1. oldalról) összeget az ingó és ingatlan vagyon értékesítéséből térítik meg. A költségvetés egyébként mintegy 1 milliárd forint bevételre számít az eladásokból, azért nem többre, mert az ingatlanok jelentős részét egészségügyi, illetve oktatási célokra kívánják felhasználni. Eddig a volt testület központi épületét és oktatási központját hasznosították. A gellérthegyi létesítményt az Országos Rendőr-főkapitányság kapta meg, miután lemondott több ingatlanáról, mintegy 2,4 milliárd forint értékben. Gruber Nándor az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a munkásőröknél meghagyott egyenruhát — amelyek értéke új áron összesen 600 millió forint — a testület volt tagjai továbbra is viselhetik, amennyiben eltávolítják arról a rangjelzést és a jelképeket. (Folytatás az 1. oldalról) kezdési, pályakezdési kölcsönök kamatterhének átvállalására, de az utóbbi időben rendkívül megnövekedett az érdeklődés e támogatás iránt. Elismerjük, hogy & vállalkozásokra nagy szüksége van az országnak, viszont ma az is előfordul, hogy egyesek a kedvezményes, kamatmentes, 400 ezer forintos kölcsön felvétele miatt „elintézik” elbocsátásukat, pedig a Foglalkoztatási Alapból elsősorban a valóban munka nélkül maradókon kellene segíteni. — A munkanélküli-segélyre, illetve az egy éven túli munkanélküliségnél folyósított járadékra 550 millió forintot irányoztunk elő. A múlt évben körülbelül 200 millió forintot igényelt ez a segélyezés. — Az átképzés támogatására 300 millió forint jut. Aki például részt vesz az elhelyezkedéséhez hozzásegítő szakmai képzésben, az a munkanélküli-segélynél többet, vagy az adott szakmában elérhető munkabér 75- 90 százalékát kapja meg a tanfolyam ideje alatt. Több mint 300 millió forintot biztosít a Foglalkoztatási Alap a munkaügyi szolgálatoknál a képzett, jól felkészült munkatársak felvételére, a felszereltség javítására, és ez javít helyzetükön. — Csaknem 300 millió fo- rint kifizetését terveztük közhasznú foglalkoztatásnál. Ma már egy sor tevékenységre szervezhetnek ilyen munkát az intézmények. Az átképzési központok építésére, s a korengedményes nyugdíjaztatás terheinek részbeni átvállalására 150- 150 millió forint jut. Az állás nélkül maradó felsőfokú végzettségű pályakezdők gyakornoki foglalkoztatását 40 millió forint segíti — mondatta Munkácsy Ferenc. Színvonalasan, s ha lehet, önállóan TIT városi elnökségi ülés Békéscsabán Gyors, minden igényt kielégítő, színvonalas szolgáltatások. felkészült előadók, kevés bürokrácia. Ezek az elvek határozzák meg a továbbiakban a TIT Békéscsabai Városi Szervezetének munkáját, legyen az előadás, üzemek, vállalatok, iskolák által igényelt tanfolyam, fordítói munka, vagy baráti körök szervezése — hangzott el a szervezet tegnapi elnökségi ülésén. Hogy ennek már idáig is megfeleltek, azt mutatja, tekintélyes a bevételük is: több mint hárommillió forint, júniustól mostanáig. Mégis, ahhoz, hogy korszerűbb munkát tudjanak végezni, nagyobb önállóságra lenne szükségük. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy bevételük egy része újraosztás révén került vissza a különben nyereséges békéscsabai szervezethez. Az elnökségi tagok véleménye az, hogy a megye- székhely képes lenne önálló munkára, gazdálkodásra is. Sőt. mivel így a maguk termelte nyereséget maguk használhatnák fel, beruházásokra, például nyelvi labor létrehozására is gondolhatnának. Az elnökségi ülés döntése szerint megvizsgálják az önállóvá válás lehetséges útját. Még egy fontos információ: küldöttgyűlésüket a helyi szervezetek tisztújító közgyűlései után, május 26- án tartják a Békéscsabai Városi Tanács tanácstermében. Oz igazgató infarktust kapott — hogy hol vannak a többiek? A gyulai megyei kórház kardiológusai közül néhá- nyan, dr. Márk László, dr. Katona András és dr. Hutter Károly, valamint Rábai Júlia főnővér két évvel ezelőtt széles körű felméréssorozatot kezdett a Szeghalmi Állami Gazdaságban. Az előzményekről, a vizsgálatról kérdeztük Deli László professzort. — Az előzményekről any- nyit, hogy az állami gazdaság igazgatója, Bogdándi Győző, két évvel ezelőtt került az osztályunkra infarktussal. Hál’ Istennek — túl az infarktuson — már munkaképesen vezeti a gazdaságot. Akkor közösen határoztuk el, felmérjük a gazdaság dolgozóinak egészségi állapotát. Mintegy 400 dolgozó, férfi és nő, fiatalok és idősebbek helyzetét a munkaterületükön próbáltuk felderíteni. Elvittük az EKG-készüléket, a kémcsövek százait, ezreit. Kérdőíveken dolgoztuk fel mindazt, ami adatként szerepelhet égy jó kórházi kórelőzményben. Tehát, érdeklődtünk élelmezési, életmódbeli szokásaikról, de ezen kívül laboratóriumi módszerekkel is meghatároztuk a belső veszélyeztetettségi fokokat, amit mi kémiai veszélytényezőnek hívunk. Egyebek mellett az addig nem ismert vércukor-emelkedést — jó néhány cukorbeteget szűrtünk így ki —, a magas vérzsírszintet. Akinél egy kicsit is rosszabb volt az EKG vagy felmerülj a gyanú a koszorúér-betegségre, azt behívtuk kerékpárergonomé- teres terhelésre. Szükség szerint szívizotóp-vizsgálatot is végeztünk. A mezőgazdaságban dolgozókról harminc évvel ezelőtt dr. Hermann Béla főorvos lényegesen jobb eredményeket írt le, mint a jelenlegi. Gyulavári lakosságán végzett vizsgálatai alapján már ő is utal arra, hogy a falusi emberek nem any- nyira védettek, legalábbis az érbetegségekkel szemben, mint azt hittük volna. Ma már a városiakhoz hasonlóan veszélyeztetettek. A férfiak nagymértékű italozásról vallottak, kétségbeejtő a dohányzás elterjedése, sajnos, a nőknél is. Szomorúan kell azt is megállapítani, hogy fél évvel az első vizsgálatot követően a helyszínre kiszállt munkatársaink vérvételre berendeltek több száz dolgozót, s közülük hetvenen, nyolcva- nan már meg sem jelentek. A távolmarnradás oka rej- N tély, vagy tragédia, mert esetleg elhunyt a beteg. Az eltelt időszak alatt hat, előre látható, tulajdonképpen idő előtti haláleset történt. A szeghalmihoz hasonló vizsgálatok szükségesek. Talán segíthetünk a bajok korai felderítésében és az egészségesebb életmódra szoktatásban. Nálunk és a szomszédos országokban is meredeken emelkedik a fiatal férfiak halálozási arány- száma. Sajnos, az egész világon elsők vagyunk a 40— 45 éves korosztály halálozási statisztikájában. B. O. Dél-amerikai ritmusok töltötték be a Budapest Sportcsarnokot február 11-én, a Lambadá- val világhírűvé vált brazil Kaoma együttes koncertjén Fotó: Kieb Attila Czinege Lajos: Ne csak rajtam verjék el a port (Folytatás az 1. oldalról) ugyanis — tudomásuk szerint — nem a hadsereg állományából ment nyugdíjba 1984 végén. Czinege Lajos feltárta: valójában 1987 decemberéig aktív katona maradt. E kijelentés megütközést keltett a testület tagjaiban, mert a miniszterelnök- hélyettesi funkcióval eztösz- szeegyeztethetelennek tartották. Furcsállötták azt is, hogy a volt honvédelmi miniszternek — állítása szerint — nem volt tudomása arról az 1971-es ßolitikai bizottsági határozatról, amely az Endrődi utcai villát a mindenkori honvédelmi miniszter rezidenciájaként jelölte meg. Arra a kérdésre, hogy az évek hosszú során szerzett — jóindulatú számítások szerint — 4 millió forintos jövedelméből miként tudta kibővíteni a budapesti villát, és megépíteni a leányfalui ingatlant — prózai válasz érkezett. „Nem szabad mai árakon számolni, a süttői követ akkoriban szinte ingyen adták, az iparosok nagyságrendilég kisebb összegért dolgoztak.” Czinege Lajos nem talált semmi kivetnivalót abban, hogy katonák dolgoztak háza bővítésén, számos vállalat ugyanis katonákat foglalkoztat. Czinege Lajos szerint beosztottaival szemben általában nem volt durva, igaz, sokszor jött indulatba. Véleménye szerint azonban haragosa nem maradt. Segédtisztjét — aki ma külföldön katonai attaséként szolgál — valóban tettlegesen bántalmazta, ám harag nincs: a volt segédtiszt rendszeresen köszönti őt születésnapján. Czinege Lajos továbbra is úgy tartja, hogy Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve „110 százalékban” ártalmas volt a hadseregre nézve, s ha a szerző őt korábban megkeresi, maga segített volna az igazság feltárásában. Az exminisz- ter ma sem érti, milyen motivációk alapján indult ellene támadás, nehezen, szenvedve, gyötrődve éli meg, hogy — mint fogalmazott —, akiket tisztességesnek tartott, azokról kiderült, hogy saját irhájukat mentik. Czinege Lajos volt elöljárói tanúságtételével kapcsolatban közölte: Lázár György nem mondott igazat, amikor aca- pulcói kiruccanással vádolta meg. Hamis' volt Marosán György „vallomása” is, aki az elmúlt meghallgatáson arról beszélt, hogy nem támogatta miniszteri kinevezését. Marosán egyenesen „istenítette” az első parancsnoki értekezletein, s 12-15 évet jósolt neki ezen a poszton. Czinege Lajos fájlalja azt is, hogy a jelenlegi honvédelmi miniszter, Kárpáti Ferenc „Czinegéről és társairól” beszél, jóllehet, az exminiszter Kárpáti Ferenccel dolgozott a leghosz- szabb ideig. Ezt követően — a bizottság szándékai szerint utolsóként — Bokor Imrét, a könyv szerzőjét hallgatták meg a képviselők. Raffay Ernő, a bizottság elnöke emlékeztette a szerzőt, hogy meghívólevelében kérte: a mostani ülésen bocsássa rendelkezésükre a könyvben foglalt állítások bizonyítékait, s az általa fontosnak tartott dokumentumokat. Bokor Imre azonban ezúttal sem szolgált írásos bizonyítékokkal. Az elnök bejelentette, hogy a bizottság február 27-éré, a következő parlamenti ülésszak első napjára készíti el jelentését, s ahhoz csatolni fogja a már most is több ezer oldalra rúgó dokumentumokat. H kisiparosok adóbojkottot fontolgatnak A kisiparosok nehezményezik azt a módot, ahogy a kormányzat fogadta több kezdeményezésüket. Ha a választások utáni Minisztertanács is csak szavakban támogatja a vállalkozásokat — mivel sztrájkokkal nem akarnak kifejezést adni elégedetlenségüknek —,fontolóra veszik az adóbojkottot — hangzott el a Kisiparosok Országos Szervezete székházában hétfőn megrendezett sajtótájékoztatón, ahol a szervezet vezetői adtak ismertetést a szombati, X. Kiosz-kongresszus állás- foglalásairól. A mintegy 170 ezer kisiparos küldötteinek részvételével a Parlamentben megtartott kongresszus ugyanis zártkörű volt. A sajtótájékoztatón az újságírók megtudhatták: az indokolatlanul felemelt műhelybérleti díjak miatt már most is azt javasolják a tagságnak: ne fogadják el az IKV diktátumát, s megegyezésig ne fizessenek. A beruházások adókedvezményét igénylő mintegy 70 ezer aláírás érdemi válasz nélkül hagyását sem fogadják el, s ezt a kezdeményezést továbbra is napirenden tartják. Nehezményezték: kedvezőtlen feltételek között juthatnak hozzá az iparosok a Világbanktól kapott kölcsönhöz. A Kiosz vezetői rámutattak: míg a Világbank 10 éves futamidőre adta ezt a pénzt, tőlük 3 év alatt követelné vissza a Magyar Nemzeti Bank a kölcsönt. Tavasszal, a vállalkozói törvény hatályba lépését követően — az önkéntes tagság bevezetésével — nyilván csökkenni fog a Kiosz létszáma, de mintegy 50 százalékos szervezettségre továbbra is számítanak — mondották —, és ez 70-80 ezer tagot jelent.
