Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-10 / 8. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. JANUÁR 10, SZERDA POLITIKAI NAPILAP Ars: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM Watergate, Duna-gate... Érintett-e Békés megye a lehallgatási ügyben? Nyilatkozik a főkapitány-helyettes A magyar Watergate-ügynek nevezett lehallgatási botrány joggal foglalkoztatja — egyéb vélemények szerint a húsbavágó problémákról más irányba tereli — a közvéleményt. Bárhogy is van, annyi bizonyos, a felettébb kínos ügy kapcsán sok olvasónk felteszi a kérdést: és mi a helyzet nálunk, Békés megyében? Itt is lehall- gat(ták)ják a pártok vezetőinek, vagy az egyszerű állampolgároknak a telefonjait, felbontották leveleit, benéztek legbensőbb titkaikba? A sokakat foglalkoztató kérdésekkel a legilletékesebbet, Virág Sándor (40 éves) alezredest, megyei rendőrfőkapitány-helyettest kerestük meg. — Hogyan fogadták önök a Fidesz és az SZDSZ bejelentését, újdonságként hatott, vagy tudtak rója, netán közreműködtek, hiszen megyei jelentésekről készült fotókat láthattunk a lapokban? — Meglepett bennünket, mi is a televízióból, illetve a rádióból tudtuk meg, semmilyen értesülésünk nem volt róla. Az is bizonyos, hogy nem a mi megyénkből származnak a bemutatott, ,.Szigorúan titkos” címkével ellátott anyagok. Ami a telefonlehallgatást illeti, a titkosszolgálatok eszköztárában ez természetesen szerepel és technikailag megoldható. Megerősíthetem azonban, hogy nem figyeljük, vagy figyeltetjük a különböző pártok vezetőit, nem hallgatjuk le telefonjaikat, és nem bontjuk fel leveleiket. Nem harcolunk politikai nézetek ellen, nem üldözünk eszméket és pártokat, nincs is erre kapacitásunk. Hadd jegyezzem meg, hogy az álló-, mány átlagéletkora 30 év körüli, ami azt is jelzi, hogy sem érzelmi, sem tartalmi kötődése nincs egy sztálini típusú állambiztonsági szolgálathoz. Tízegynéhány ember dolgozik a szolgálatban, és nekünk itt, Békés megyében egész más jelenségekre kell figyelnünk. (Folytatás a 3. oldalon) Nehéz napok ezek (Le)vizsgáztunk! Rémálmaimban néha visz- szatémek a vizsganapok. Megoldhatatlan matekpéldákkal birkózom éjszakákon át, miközben szigorú tanárok merednek rám. Kínos dadogásomnak csak az ébredés vet véget. Nem lehetett könnyű az elmúlt éjszakája a Békéscsabai Tanítóképző Főiskola folyosóján üldögélő tucatnyi lánynak sem. Kedélyállapotukat leginkább az határozza meg, hogy azon a bizonyos ajtón, melyre valamennyiük tekintete tapad, mikor kell belépniük. Görcsösen próbálnak összpontosítani arra a 42 pedagógiatételre, melyből megmérettetnek a mai napon. Csak a rózsaszín fülesmackó szemlélődik egykedvűen; közönyén mit sem változtat, hogy ezekben a napokban vizsgakabalává léptették elő. Ha nem mondaná, talán akkor is látnám Varga Erzsébeten, hogy ő a következő „áldozat”. Arcára íródott a vizsgadrukk, indexét úgy szorítja, hogy elfehéredtek az ujjai, és egészen picire húzódik össze. Amikor hozzálépek, szinte hallom a fogai koccanását. — Sokat tanultál? — kérdem az egykori diák együttérzésével. — Nagyon! Előfordult, hogy reggel kilenctől éjfélig bújtam a könyveket — mondja, s érzem a hangján, hogy nem túloz. Erre az egy vizsgára 25 könyvből kellett felkészülnie. S ha „épségben” kikerül a vizsgateremből (mely furcsa módon csak befelé menet félelmetes), egy icipici lazítás következik, és máris nekieshet a pszichológiatételeknek. Jó egy hét után ugyanis ebből „szorongatják” majd meg. De nézzük; mi történik odabent? Az asztal másik oldalán ülők — persze — csöppet sem izgulnak. A vizsgáztató, E. Szabó Zoltán főigazgatóhelyettes talán inkább fáradt egy kicsit _ Ma már 15 tanuló tudását értékelte, s néha bizony nem könnyű a döntés. Biztosra veszem, hogy őt sem lelkesíti, ha rossz osztályzatot kell beírnia. Eddig egy elégtelen született, s volt két jeles. A többség hármast, négyest vihetett haza. — Aki év közben rendszeresen tanul, annak nem kell megijednie semmilyen vizsgától — véli a tanár úr, s (Folytatás a 3. oldalon) Február l-jétöl Adósadó A lakásgazdálkodás reformjáról tavaly decemberben hozott törvény értelmében, 1990-ben, az állampolgároknak adót kell fizetniük a kamatmentes, vagy kedvezményes kamatozású állami kölcsönök után. Az adó nyilvántartása és beszedése annak a pénzintézetnek a feladata, amelyik a hitelt folyósította, így az Országos Takarékpénztár is foglalkozik ezzel a feladattal. A pénzintézetnél nyomban hozzáláttak a lebonyolítás előkészítéséhez; január derekától az országban mintegy kétmillió hiteladósnak írásos értesítést küld az OTP. Néhány fontos tudnivaló: az idei évre. február 1-jétől kezdődően, annak kell adót fizetnie, aki öt évnél régebben felvett, 4 százalékosnál kisebb kamatozású kölcsönnel tartozik. A forduló dátuma: 1990. február 1., tehát, ha valakinek például január 30 -i, netán 31 -i fordulóval telik le a kölcsön első öt éve, annak február 1-jétől már fizetnie kell. Az öt esztendő számítása az év további hónapjaiban ezután folyamatosan érvényes, így amennyiben, például márciusban, májusban, augusztusban, és így tovább, éri el az ötéves fordulót a kölcsöne, akkor attól az időponttól számítva köteles a hiteladó fizetésére. Megszűnik ez a kötelezettség, ha a családban harmadik gyermek születik. Ha viszont valamelyik (Folytatás a 3. oldalon) Gyula a gyulaiaké? Furcsa igazságszolgáltatás Közmegegyezés feleslegesen — Adják, de nem ingyen - Teheti a megyei vby hogy nem dönt? — Hol vannak itt az ön- kormányzati jogok és hol van a demokratizmus? — fakadt ki e költőinek szánt kérdés felröppentésével dr. Takács Lőrinc, Gyula Város Tanácsának elnöke. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésének végeztével — indulatához képest — bámulatos gyöngédséggel csukta be maga mögött az ülésterem ajtaját, hogy félrehúzódva tájékoztatást adjon a vb feltehetően legnagyobb érdeklődést kiváltó állásfoglalásáról. Nem először tárgyaltak a Városház utcai pártszékház jövőjéről, de úgy tűnik, ha többször, ha kevesebbszer teszik ezt, akikor is elérték volna, amire jutottak: véleményük figyelmen kívül hagyását. Az előzmények egymásra rakódott fejezetei között a tanácselnök segít eligazodni: — Komolyan vettük a kormány határozatát. Világos volt, hogy a pártház kezelői jogáról az erre felhatalmazott kormánybizottság dönt, de — a határozatban leírtak szerint — véleményünk figyelembevételével. Éppen ezért alapos és felelősségteljes tárgyalásokat folytattunk a pártokkal, politikai szervezetekkel, pályázatot írtunk ki hasznosítási javaslatokra, meghirdettük az ötletvásárt újságban is. És érdeklődéssel figyeltük a lakosság minden vélemény- nyilvánítását. Bár a közvetlen egészségügyi célú igény- bevétel lehetősége is felvetődött, szinte közmegegyezés jött létre abban, hogy az épületnek oktatási célokat kell szolgálnia. Egész pontosan: a társadalompolitikai és közgazdasági érveket mér(Folytatás a 3. oldalon) Romániai segélyszállítmányok Ismét érvényes a kiviteli tilalom egyes árucikkekre Január 10-étől, szerdától a Romániába irányuló segély- szállítmányok benzint, gázolajat, margarint, étolajat, fűszerpaprikát, tőkehúst, valamint nyugati importból származó élelmiszereket nem tartalmazhatnak. Ezt aVám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának illetékese közölte az MTI-vel. Dobi Miklós alezredes elmondta, hogy az említett termékek további kivitele veszélyeztetné a hazai ellátást, s ezek egyébként is kiviteli tilalom alá eső árucikkek, amelyek kivitelét eddig humanitárius megfontolásból engedték. Ez az előírás nem vonatkozik a tranzitküldeményekre, valamint a Magyarországon devizáért vásárolt árukra. A nemzetközi segélyszervezetek, az egyházak, valamint a bejegyzett pártok csak tételes árufelsorolást tartalmazó listával vihetik ki Romániába segélyküldeményeiket. A kiküldő szervezetek a tételes árufelsorolást . tartalmazó listákkal kérhetik a vámkezelést a légi- és vasúti forgalomban, valamint a közúton kiszállítandó áruknál. Az ehhez szükséges formanyomtatványokat a megyei vámhivataloktól lehet beszerezni. Az utasforgalomban az áruk listáját a magyar határon be kell mutatni. Végezetül elmondta, hogy változatlanul érvényes az az előírás, amely szerint a gyógyászati célú termékek kiviteléhez a Szociális és Egészségügyi Minisztérium engedélye szükséges. Magánszemélyek pedig továbbra is az érvényes jogszabályokban meghatározott mennyiségű és értékű árut vihetik magukkal. Megszületett az egyezmény Suzuki-gyár épül Esztergomban Megszületett az egyezmény a Suzuki személyautók magyarországi gyártásáról — jelentették be Tokióban a hírt, Kaifu Tosiki japán miniszterelnök január 15-én kezdődő történelmi magyarországi látogatására időzítve. Az alapmegállapodás aláírására maga Suzuki, japán vezető kisautógyártó cégének a névadó tulajdonosa utazik Budapestre. A 20 milliárd jen (mintegy 140 millió dollár) értékű járműipari együttműködés a legnagyobb japán beruházás, amire Kelet-Európábán valaha is sor kerülhet. A vegyes vállalati formában megvalósuló gyártás 10 milliárd jen (mintegy 70 miilói dollár) tőkevonzatú, aminek 50 százaléka felett tulajdonostársként az Autókonszern Rt. magyar fővállalkozó rendelkezik, míg a tőke 30 százalékát a Suzuki cég, 10 százalékát a C. Itoh kereskedőház és további 10 százalékát a Világbank szakosított szervezete, az International Finance Corporation fedezi. A beruházás megvalósításához igénybevehető lesz a japán export- import bank által hazánknak nyújtandó 500 millió dolláros szabad felhasználású, alacsony kamatlábú hitel. A Suzuki-gyárat Esztergomban építik fel,- és 1992- ben 15 ezer darab gyártásával indul a termelés. 1994- ben már évi 50 ezer Swift típusú 1000, illetve 1300 Köbcentis autó hagyja el a magyar Suzuki-gyár szerelő- csarnokát. A termelés azonban 100 ezerre is felfuthat. A tárgyalások rendkívül sokáig elhúzódtak. 1985-ben érkezett az első Suzuki-aján- lat a magyarországi japán gépkocsigyártás meghonosítására. azonban később megszakadtak a megbeszélések. A japán kormány a két ország gazdasági együttműködésének a továbbfejlesztéséhez jelentős lendületet adó lépésként üdvözölte a megállapodás bejelentését. A külkereskedelmi és ipari minisztériumban (MITI) úgy értékelik a döntést, mint amely az ipari kapcsolatok elmélyítéséhez is jelentős hozzájárulás lesz. Suzuki Osamu, a japán autógyár tulajdonos-elnöke a korszakos jelentőségű ipari hírt bejelentő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a magyar alkatrész-beszállítás aránya kezdetben 50 százalék lesz, de fokozatosan eléri majd a 70 százalékot. A motort a Suzuki szállítja. A magyar alkatrészgyártást egyelőre nehéz lenne (Folytatás a 4. oldalon) BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Békéssámsonban Simon Imrét 1986 végén, a mélyponton választották meg a több mint 340 dolgozót foglalkoztató Előre Mgtsz elnökének. Azóta évről évre javulnak a téesz gazdálkodási eredményei, olyannyira, hogy már a falu fejlesztését is tudják támogatni. Erről, valamint a Hódiköt békéssámsoni gyáregysége varrónőinek nehéz helyzetéről olvashatnak lapunk 5. oldalán-
