Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

1990. Január 6., szombat

o

Üres polcok,

dühös vevők, érvelő kereskedők

Üresek az ásítozó polcok, nincs elegendő hús, konzerv, tejtermék az élelmiszerüzletekben — panaszolták tegnap olvasóink — a vásárlók. Többen azt is tudni vélik, hogy a kereskedelem visszatartja az árut, hogy aztán majd a felemelt áron értékesítse. Megkérdeztük, mi erről az illetékesek véleménye?

— Ez vicc! — véli az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Ábrahám György. — Először is nem csak tőlünk függ, mennyi árunk van, Vagy kapunk, vagy nem. A boltosok bizonyos számítások, alapján rendelnek,, hisz különben rájuk romlik az élelmiszer. Arra meg ki számíthatott, hogy akad vevő, aki 20-30 kg cukrot, mázsa sót visz haza?

— Mekkora a raktárkészletük?

— Több milliós raktár- készletünk van, de főként olyan árucikkekből, amelyek nem tartoznak az alapvető élelmiszerek kategóriájába. Lisztből, cukorból csak any- nyiit tárolunk, hogy a hétfői nyitáskor legyen mit kitennünk a polcokra. Egyébként meggyőződésem, hogy otthon a kamrák, spájzok mélyén több az élelmiszer, mint a mi raktárainkban.

Seres Mihály a békéscsabai áfész elnöke osztja ezt a véleményt. Az áruhiány oka szerinte is az, hogy a vásárlók többszörösét viszik a szükséges árunak, vagy legalábbis a szokásos meny- nyiségnek.

— Ilyen nagymértékű, eny- nyire alapvető élelmiszereket érintő áremelésre még nem volt példa. Számítottunk a vásárlói rohamra, ám a romló élelmiszerekből nem halmozhatunk fel többet egy bizonyos mennyiségnél. Raktárainkban főként valutás élelmiszereket — elsősorban italféléket, cigarettákat — tárolunk. A bolti raktárak pedig túl kicsik ahhoz, hogy ott elegendő élelmiszert hosszabb ideig tartson a kereskedő.

— Hogyan készülnek a hétfői napra?

— Ma délben bezárunk, s megfeszített erővel árazunk egész a hétfői nyitásig, őszinte legyek? Kicsit félünk a vásárlóktól...

Érdeklődtünk egy „házzal” arrébb is.

— December 27-től január

4-ig leltároztunk, s már jó- előre felhívtuk a boltok figyelmét, hogy időben szerezzék be árukészletüket. Ám ezt nem minden bolt tette meg — mondja Lörincz Lajos, a Kunság Füszért békéscsabai raktárházának igazgatóhelyettese. — így kénytelenek voltunk jókora kockázatot vállalva a leltározás alatt is kiadni alapvető élelmiszereket.

— Mi a helyzet a hiánycikkekkel?

— Sajnos, sokasodnak. Nincs például elég étolaj — szállítása évek óta akadozik —, aztán paprika, liszt, cukor. Azért a kis boltokba folyamatosan végezzük az úgynevezett túrakiszállításokat, amely azt jelenti, hogy bizonyos cikkekből bizonyos mennyiséget rendszeresen kapnak.

— Tapasztaltak-e áruvisz- szatartást?

— Biztos, hogy van ilyen, hiszen az tiszta nyereség a kereskedőnek, ha a régi áron vesz, s az új áron ad el. Az áremelés amúgy is feszültséggel teli időszakában mindez nehezen ellenőrizhető.

G. K.

Étolajat, sajtot, vajat egyénileg — nem!

A Vám- és Pénzügyőrség Országos ; Parancsnoksága a Pénzügyminisztérium felhatalmazása alapján közli, hogy a Romániába irányuló segélyszállítmányokat 1990. január 8-án 0 órától kezdődően az alábbiak szerint lehet továbbítani:

A magyar és a külföldi állampolgárok az érvényes jogszabályokban meghatározott mennyiségű és értékű árut, élelmiszert vihetnek, illetve küldhetnek ki postaforgalomban Magyarországról.

A pártok, társadalmi szervezetek és egyházak segély- szállítmányainak Magyarországról történő kiszállítását a gyógyászati célú termékeknél’ (gyógyszer, kötszer, műszer, vérkészítmény) a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, minden egyéb

árunál pedig a Kereskedelmi Minisztérium engedélyezi.

Balog György vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokának első helyettese az MTI munkatársának a hírrel kapcsolatban elmondotta, hogy az utóbbi napokban Romániában normalizálódtak a viszonyok, ezért indokolatlanná vált a korábbi átmeneti intézkedések életben tartása. A válsághelyzetben ugyanis minden fajta kiviteli korlátozást feloldottak, a lakosság értékhatár nélkül vihette ki adományait: élelmiszereket, gyógyszereket, ruhaneműket. Azért, hogy a hazai ellátás egyenletes maradjon és az élelmiszerek körében tartósan ne jelenjenek meg hiánycikkek, szükséges bizonyos termékek kivitelét korlátozni — mondotta Balog György. A korlátozásról lista készült

még decemberben a jugoszláv bevásárló turizmus megfékezésére, és ez a mérvadó ez esetben is. A, kiviteli tilalom számos alapvető élelmiszeripari cikket érint; így például nem lehet kivinni az Országból étolajat, paradicsompürét, paprikaőrleményt, sajtot, vajat.

Az érvényes jogszabályok szerint' minden külföldre utazó magyar állampolgár 5 kiló élelmiszert vihet magával, amiből két kilogramm lehet a hús, illetőleg hús- készítmény, három pedig az egyéb élelmiszer. Ezen felül 3000 forint értékű ajándéknak szánt árucikket is ki lehet vinni, ebben azonban nem lehet gyógyszer, kivéve az utas útipatiikáját.

A rendelkezés nem érinti a Magyarországon áthaladó segélyszállítmányokat, segélyküldeményeket.

Népújság—Számprog-rejtvény

4911 megfejtés, 24 nyertes

Kondorosra került a főnyeremény

‘ Rendkívüli érdeklődés kísérte a Népújság és a Számprog Kisszövetkezet közös rejtvénypályázatát. A meghosszabbított beküldési határidő (január 4.) eredményeként, a héten is tömegével érkeztek a levelezőlapok. Összesen 4911 helyes megfejtés érkezett, eny- nyien tudták összeilleszteni a darabokra szedett képet, amely egy Panasonic kihan- gosítós telefont ábrázolt.

Röviden játékostársunkról, a Számprog Kisszövetkezetről, amely a díjakat — egy darab 5 ezer, egy darab 3 ezer és 22 darab ezer forintos vásárlási utalványt — felajánlotta. A békéscsabai székhelyű kisszövetkezet (telefon, telefax: (66) 21-824 és (66) 27-441), 1987. június 1-jén alakult, kezdetben számítástechnikai berendezések forgalmazásával, szoftverek készítésével foglalkozott. Tevékenysége azóta kibővült, irodatechnikai berendezéseket. korszerű telefon- készülékeket — köztük a rejtvénypályázaton szereplőt —, különféle telefaxokat, fénymásolókat forgalmaznak. Elsősorban az ipari szövetkezetek, vállalatok keresik meg őket, nemcsak Békés, hanem más1 megyékből is, sőt, kooperációban a miniszterelnöki hivatalnak is szállítottak különféle berendezéseket.

Térjünk azonban a lényegre:- január 5-én, tegnap sorsoltunk és íme, a szerencsés nyertesek:

5000 forintos vásárlási utalványt nyert Trnyik János, Kondoros. Tanya 715 szám alatti lakos.

3000 forintos vásárlási utalványt nyert Galáth Péter, Szarvas, Munkás u. 20. szám alatti olvasónk.

1000 forintos utalványt nyertek: Buli Ágnes, Békéscsaba, Thurzó u. 8.; Csató Ildikó, Medgyesegyháza, Jókai u. 1.; Dudás Imre. Békéscsaba, Mátyás király u. 12.; Fittler Imre, Gyoma- endrőd, Dózsa u. 14.; Gya- raki Mária, Békéscsaba, Bartók B. u. 64/A.: Hach

Ádámné, Békéscsaba, Len- csési u. 61.; Jusztin Mihály, Kunágota, Jókai u. 67.; Kassai Éva, Elek, Kemény József u. 5.; Laczó Pálné, Békéscsaba, Horváth u. 1., Majláth Lajos, Békéscsaba, Jókai u. 16. II. 4.; Máté Pálné, Békéscsaba, Kolozsvári u. 76.; Mészáros Gábor, Orosháza, Jászai u. 61.; Mladonyiczki Mihály, Bat- tonya Táncsics u. 70.; Nagy Gabriella, Gyula. Kisfaludi u. 61.; Nagy Mária, Sarkad, Epreskert 32.; Nagy Sándor- né, Köröstarcsa, Széchenyi u. 76.: özv. Puskás Istvánná, Üjkígyós, Petőfi u. 60/1.; Szabó József, Lökösháza, Brédau. 107.; Szigeti László, Gyula, Budapest krt. 20.; Tóth Attila, Hódmezővásárhely, Münnich F. u. 1/B.; Vajda Györgyné, Mezőko- vácsháza, Kodály u. 37. és Varga Máté, Újkígyós, Ady Endre u. 11. szám alatti olvasók.

Az 5 ezer forintos főnyereményt a Számprog Kisszövetkezet vezetői személyesen szeretnék átadni szerkesztőségünkben (Békéscsaba, Munkácsy u. 4), január 11-én, csütörtökön. délután 1 órakor. Várjuk tehát a szerencsés, nyertest, hiszen Kondoros közel van Békéscsabához. Az egy darab 3000, és a 22 darab 1000 forintos vásárlási utalványt postán küldjük ki a nyerteseknek.

Köszönjük a játékot!

Kamatváltozások az OTP-nál

(Folytatás az 1. oldalról)

az alábbiak szerint alakulnak:

— 1 éves lekötés esetén évi nettó 13,5 százalék helyett nettó 19 százalék;

— 2 éves lekötés esetén évi nettó 14 százalék helyett nettó 19,5 százalék;

— 3 éves lekötés esetén évi nettó 15 százalék helyett nettó 20 százalék.

A takaréklevél kamata 6 év eltelte után az eddigi nettó 16,5 százalék helyett évi 20,8 százalék lesz, amely a kamatadóval együtt bruttó 26 százaléknak felel meg. A lakásra gyűjtött megtakarítások — ifjúsági takarék- betét, új otthonbetét és lia- kásitakarékossági betét — eddigi 18 százalékos kamata, 5 év utáini felhasználás esetén, évi 22 százalékra emelkedik. A nyugdíj-előta- karékossági betét mindkét változatánál a takaréklevélével azonosan emeli a kamatot a pénzintézet; ezek kamata is nettó 20,8 százalék lesz. A gyámhatósági betétekre fizeti az OTP a legmagasabb kamatot: az eddigi évi 20 százalék helyett 22 százalékot.

Üj és módosított takarékossági formákat is bevezet az OTP. A takaréklevél az eddigieknél magasabb címletekben is váltható lesz. Az úgynevezett bianco takaréklevél alsó összege 100 ezer forint, s ez további 100-100 ezer forinttal növelhető. Ezt az újszerű takaréklevelet március 1-jével vezetik be, akárcsak a takaréklevél plusz elnevezésű betétformát, 500 ezer forintos és afölötti címletekben. Ennél már 3 év eltelte után is megkapja az ügyfél a bruttó évi 26 százalék kamatot. Erre a betétre, 6 év után, egy később meghatározandó mértékű plusz prémiumot is térítenek.

Az eddigi idei intézkedések eredményeként a taeté- tek átlag kamata 6 százalékkal növekszik. Az OTP a betétek kamatadóját ebben az évben is megfizeti az ügyfelek helyett.

Közlekedési és postai árváltozások

A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium és az Országos Árhivatal tájékoztatást adott pénteken a vasúti és közúti árutovábbítás, valamint a postai szolgáltatásokat érintő 1990. január 8-ai hatósági árváltozásokról.

Eszerint az üzemanyagok, az energiahordozók, valamint a termelői árszínvonal 1990. évi emelkedése miatt jelentősen megnőttek az árufuvarozás költségei. Ezért a közlekedési vállalatok veszteségeinek megakadályozása tarifaemelést tesz szükségessé. A vasúti közlekedésnél az áremelkedés mértékét növeli, hogy az 1989. évi 4,9 milliárd forinthoz képest. 900 millió forinttal alacsonyabb termelési ár- kiegészítést hagyott jóvá az Országgyűlés.

Mindezek hatására a vasúti árufuvarozási díjak átlagosan 30 százalékkal, a Volán országos hálózatában a darabáru-fuvarozás díjai átlagosan 15 százalékkal emelkednek 1990. január 8-ai hatállyal.

A vasúti árufuvarozásban a belföldi áruküldemények fuvardíja 30 százalékkal, az árufuvarozáshoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások díjai 30-50 százalékkal emelkednek.

A lakosság által igénybe vett expresszáru-fuvarozás díja átlagosan 30 százalékkal emelkedik.

A szabad árformába tartozó vasúti export-import fuvarozás díjai átlagosan 32 százalékkal emelkednek, a kocsiálláspénz itt is változatlan.

Nagy Sándor levele Németh Miklóshoz

Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, pénteken bő terjedelmű — hat gépelt oldalnyi — levelet juttatott el Németh Miklóshoz, a kormány elnökéhez, kifejtve véleményét a hétfőtől esedékes áremelésekről.

Nagy Sándor több kérdést fogalmazott meg a miniszterelnökhöz, többek között azt: miért csak akkor eltökélt a kormány, ha a létminimum alatti nyugdíjak, a családi pótlék, a megélhetést sem biztosító minimális bérek felemelését, vagy a tisztességes, szolidáris bérpolitikát lehetővé tevő bérmegállapodásos rendszer kialakítását kell elutasítania? A legfontosabb kérdést az emberek így teszik fel: miből és hogyan fogunk ebben az évben megélni? Levelét a következőképpen zárja: ..Célom nem pusztán annyi, hogy az idevezető utat felidézve figyelmeztessem a mára kialakult helyzet veszélyeire, jóval inkább az, hogy végre közös gondolkodásra és cselekvésre szólítsam fel a robbanással fenyegető szociális gondok enyhítése, törékeny társadalmi békénk megőrzése érdekében. Mindaddig, amíg nem késő”.

Panama

Románia, és megint csak Románia. A figyelem, a szűnni nem akaró lelkesedés még mindig — és reméljük, sokáig <— felé |irányul. Okkal, hiszen ami ott történt, az valóságos csoda. A XX. század legnagyobb csodája. Hogy a diktatúra egyszer véget ér, az minden józanul gondolkodó ember előtt nyilvánvaló volt. \De hogy ilyen robbanásszerű gyorsasággal, azt kevesen hitték. Mint ahogy arra is kevesen fogadtak volna, hogy ilyen látványosan omlik össze az odaáti magyar gyűlölet.

Az eufóriáról, s a magyar barátságról magam is meggyőződhettem a múlt hét végén, amikor a lökösháziak segélyküldeményével Kürtösre utaztam. A Nemzeti Megmentés Frontjának helyi képviselői nekünk magyaroknak is a mellünkre tűzték a kék-sárga-piros szalagot, napjaink legszentebb román jelképét. Hazatértemkor munkatársam találóan meg is jegyezte: gondoltad, akár csak két hónapja is, hogy egyszer még büszkén fogod viselni a román nemzeti szalagot? Arany János jutott eszembe, amikor azt mondta: gondolta a fene. De hát, sok minden mást sem gondoltam. Például azt sem, hogy a világ talán legszervezettebb diktatúráját a fegyvertelen nép Toppantja össze. Miként azt sem gondoltam, hogy az öntelt diktátor képtelen lesz elmenekülni. Hasonlóan egy lyukas két fillért nem tettem volna rá, hogy lapunkban egyszer olyan hírt tehetünk közzé, miszerint szovjet gyártmányú géppisztollyal agyonlőtték (kivégezték) a Lenin-rend és A szovjet fegyveres erők 70. évfordulója elnevezésű moszkvai kitüntetések, tulajdonosát.

Szóval, igazán nagy dolgok történtek Romániában. Nem is csoda, ha hírük elhomályosított olyan, hasonlóan izgalmas eseményt, mint az amerikaiak panamai inváziója.

A világ — a román események fölötti |mámorában — alig vett tudomást a Közép-Amerikában történtekről. A magyar lapok is valósággal eldugták a panamai híreket. De hallgattak a régi és az új szervezetek is. Jószerivel egyetlen tiltakozással találkoztam. Pesten, egy nyugatnémet kocsi hátsó szélvédőjére volt írva: „Állítsátok meg az amerikaiak panamai invázióját!’’

Gyanús, nagyon gyanús ez a csend. Ügy tűnhet innen, i hogy vannak jogos és jogtalan bevonulások. Jogtalan ugyebár — ezt most már mindenki tudja — a Vörös Hadsereg „testvéri segítségnyújtása”, ezzel szemben jogos az USA katonai intervenciója. Pedig a kettő között alighanem csak a forgatókönyv indoklásának szövegezésében van eltérés. iA szovjet csapatok mindig az „ellen- forradalmi támadás tüzébe került demokratikus erők" hívására rohanták le a testvéri országokat, az amerikaiak viszont rendre a veszélybe került amerikaiak védelmében tették ugyanezt.

A szavazógépezet pedig — imely megálljt parancsolhatott volna — minden esetben jól működött. A nemzetek az ENSZ-ben politikai érdekeltségük — s nem igazságérzetük szerint i— szavaztak. Am most valami új dolog történt. A panamai inváziót tárgyaló ENSZ-közgyűlé- sen az eddig bombabiztoson szavazó lengyelországi kép- ' viselő nem volt hajlandó elítélni az USA-t. Vajon miért? : Gyanítom, hogy a gazdasági függőség, a várható segélyek, az esetleges dollármilliók miatt. Ahá! Ügy tetszik, nem csak politikai nyomást lehet gyakorolni az államokra (mint tette évtizedeken át Moszkva), hanem gazdaságit is (mint tette és teszi Washington). Nos itt, ezen a ponton kezdem megérteni ezt a nagy magyar hallgatást. Megértem, és félek. Félek attól, hogy Ikülönös demokrácia és különös függetlenség elé nézünk, \mert ha egy agresszió ellen azért lehet szót emelni, mert gazdaságilag kiszolgáltatottak vagyunk, az éppúgy nem demokrácia, és nem függetlenség, mint az, amikor azért hallgattunk, mert a nagy testvér csizmája a nyakunkra lépett.

Olvasom a pénteki lapokban, hogy Dumas francia külügyminiszter javasolta valamiféle „beavatkozási jog” kidolgozását arra az esetre, ha az egyes államokban ■ veszélybe kerülne a demokrácia. Hasonló gondolatot vetett fel néhány hazai szervezet is, amikor a román forradalom legdrámaibb óráiban javasolta: érdemes lenne megfontolni valamilyen közös katonai beavatkozás lehetőségét a demokratikus erők oldalán. A kormány szerencsére higgadt volt. Mereven elzárkózott a felvetéstől, amiért Németh Miklóséknak adnám az óév utolsó piros pont- . ját.

Romániában végül is győzött a forradalom, bizonyítva, hogy egy állig felfegyverzett rendszert is képes elsöpörni a nép. Külső beavatkozás nélkül is. Felejtsük el hát a beavatkozásokat. A Brezsnyev-doktrínát is, meg az amerikai érdekek sajátos védelmét is. Persze azt is, hogy magyar katonákat (külföldön vessenek be harcba. Ettől még szerethetjük a román forradalmat és utálhatjuk a panamai kábítószercsempész Noriégát.