Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-06 / 5. szám
o 1990. január 6., szombat II Nemzeti Megmentési Front nem állt titkos kapcsolatban a szovjet vezetéssel Petre Román-interjú a Le Monde-ban A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa, amely jelenleg a legfelsőbb államhatalmi szerv szerepét tölti be Romániában, megszűnik a választások után, és- az al- kotmányozó nemzetgyűlés kezébe adja át a hatalmat. Ennek a nemzetgyűlésnek kell majd kidolgoznia az új alkotmányt — jelentette ki egyebek között Petre Roman miniszterelnök, a Le Monde című francia lapnak adott interjújában. A kormányfő azt mondotta, hogy a választásokon minden párt önállóan indulhat, de a front tanácsa olyan választási platformot igyekszik kidolgozni, amely igen széles egyetértésre támaszkodhat. Bár „a Román Kommunista Párt nem létezik, minden állampolgárnak jogában áll az, hogy kommunistának nevezze magát” — mondotta egyebek között. Román kijelentette, nem felel meg a valóságnak, hogy az RKP KB hatvan tagját börtönözték be, a valóságban mintegy húszán vannak, különböző bűntettek miatt, előzetes letartóztatásban. Nem akarunk leszámolást” — mondotta a miniszterelnök, kijelentve, akik nem követtek el bűntetteket, azok „dolgozzanak, tegyék lehetővé a felejtést”. A miniszterelnök ismét vitatta, hogy Romániában valamiféle előre megtervezett. irányított hatalomátvétel lett volna, s nyomatékosan aláhúzta: spontán népfelkelés rombolta szét a diktatúrát. A Nemzeti Megmentési Front neve ugyan már korábban felmerült, de ez nem volt létező szervezet, különösen nem olyan, amely „titkos kapcsolatban” állt volna a szovjet vezetéssel. Jellemző példáként említette, hogy néhány hónappal korábban a jelenlegi védelmi miniszter, Militaru tábornok és a front tanácsának mostani elnöke, Iliescu titokban találkozott, és beszélgetést folytatott egymással a helyzetről. Akkor felmerült a szervezet kialakításának kérdése, de ezt a beszélgetést, amire egy parkban került sor, a Securitate lehallgatta, és mindkettőjüket felelősségre vonták. Gorbacsov a litvánok legjobb moszkvai szövetségese Mihail Gorbacsov január 10-én utazik kétnapos látogatásra Litvániába — jelentette pénteken a moszkvai rádió. Mihail Gorbacsov és Algirdas Brazauskas, la függetlenné vált Litván Kommunista Párt vezetője közötti, megtartott moszkvai találkozón született végleges megállapodás a látogatásról. Rolandas Pavilionis, a Litván KP Politikai Bizottságának tagja a moszkvai rádiónak nyilatkozva konstruktívnak nevezte a megbeszélését és kijelentette, hogy a két párt vezetői kedvező eredményeket értek el. Pavilionis szerint, taz SZKP Központi Bizottsága január végén értékeli majd Gorbacsov litvániai útját. Mihail Gorbacsov, a litván párt vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy a maga részéről nem avatkozik bele abba a döntésükbe, hogy kiválnak a Szovjetunió Kommunista Pártjából és önálló politikát követnek — közölte a vilniusi rádiónak és televíziónak adott interjúban Vlagyimir Berezov, a Litván KP titkára. Justis Paletskis, a litván párt ideológiai titkára egyenesen úgy fogalmazott, hogy Gorbacsov tulajdonképpen a litvánok legjobb moszkvai szövetségese, de Berezov ehhez hozzáfűzte: a főtitkár véleménye még nem a 250 tagú központi bizottság álláspontja. Az újvidéki Mjichu&ó -ban olvastuk: Eladó Tito Mercedese R Vecernje Novosti utánajárt egy norvég lapban megjelent hirdetésnek „A legjobb a legjobbak között, 1971-es modell, Mercedes- Benz 600 Pullman Landaulet, felnyitható tetővel, tökéletesen eredeti, 21 000 kilométert futott, csillogó fekete színű, barna bőr belső bevonat. Csak egy tulajdonosa volt: Tito jugoszláv elnök.” Ez a hirdetés a Classic and Sportcar folyóirat legújabb, decemberi számában jelent meg és óriási érdeklődést váltott ki, írja a Vecernje Novosti. A lap újságírói felhívták a hirdetésben feltüntetett norvégiai telefonszámot, és a következő választ kapták: — Ha ön komoly vevő, kérem juttassa el írásbeli ajánlatát, fizetőképességének bizonyítékával együtt. Ha ezt kézhez kaptuk, tájékoztatjuk önt a fontosabb részletekről és tényekről. Vonatkozik ez természetesen a fizetés és a leszállítás módjára is. Arra a kérdésre, hogy kinek a nevében áruljuk a gépkocsit, csak any- nyit válaszolhatunk, hogy a jelenlegi tulajdonos nevében tesszük. A Novosti beszámol arról is, hogy nem hivatalos értesülése szerint már több ajánlat érkezett, és a gépkocsi ára szé- dítően emelkedik. Tito elnök hagyatékában, amelyet özvegye, Jovanka tárt a bíróság elé, több gépkocsi van: egyebek között egy Rolls- Royce (Szlovénia ajándéka), egy fehér Cadillac (Horvátország ajándéka), sötétzöld Cadillac (USA-ban élő kivándorolták ajándéka), világoskék Lincoln (kanadai kivándoroltak ajándéka), kék Zastava és egy Ami—6. Vesna Vojvodic, Jovanka Broz ügyvédje nem tudott választ adni a kérdésre, kié a Mercedes-Benz, s arra sem, hogyan került eladásra a norvég folyóiratban. — Éppen ebben van a probléma: nem léteznek teljes listák Tito elnök vagyonáról, vagy ha léteznek is, hozzáférhetetlenek az örökösök számára — mondja Vesna Vojvodic. Egy francia lap öt évvel ezelőtt szenzációs hírt közölt arról, hogy hárommillió svájci frankért eladták Tito volt jachtját, a Haifa hercegnőjét. A Nice Matin cikkében azt állította, hogy a 48 méter hosszú, 375 tonnás hajót 1984. június 21-én árverésen adták el, hogy fedezzék a Saint Tropez-i kikötőben való tartózkodásának költségeit. A hajót állítólag angol üzletemberek egy csoportja vette meg gib- raltári tulajdonosától. A cikk szenzációhajhász módon és valószínűleg rosszindulatúan azt állította, hogy a jachtot Josip Broz 1959-ben kapta ajándékba és gibraltári tulajdonosának Tito családja adta el. Magyar Watergate-ügy? Ellenzéki pártokat és szervezeteket is figyel az Óllambiztonsági Szolgálat DO LL ARMILLIÓK KÖRNYEZET- SZENNYEZÉSÉRT Az amerikai Shell kőolaj- korporáció beleegyezett óbba, hogy 19,75 millió dolláros kártérítést fizessen a San Francisco közelében levő Carquinez-öböl szennyezéséért, mert a vállalat berendezéseiből 400 ezer gallon olaj folyt ki a tengerbe és az amerikai felségvizek minden idők egyik legnagyobb szennyezését idézte elő. MESTERSÉGES PROTEIN AZ AIDS-FERTÖZÉS ELLEN Az AlDS-elIenes gyógyszer kutatásában új lehetőséget teremthet egy mesterségesen előállított protein, amely képes megakadályozni az AIDS-vírus elterjedését az emberi testben — közölték a tudósok a csütörtökön Londonban megjelent Nature című folyóiratban. A kutatók elmondták, hogy az Egyesült Államokban, Pennsylvania államban folyó kutatással sikerült négy mesterséges proteint előállítani, s közülük három működésképtelenné teszi azt az enzimet,-«mely az AIDS- vírus terjedését válthatja ki. Ha ugyanis ez az enzim, amelyet az AIDS-vírus, a HIV—1 tartalmaz, nem működik, akkor a vírus kifejletlen állapotban marad, s a további fertőzés megszűnik. A tudósok hozzátették, hogy a kipróbált proteineknek valószínűleg elenyésző a mérgező hatásuk, ami alkalmassá teszi őket a gyógyászati használatra. AKUPUNKTÚRA HALAKNAK A Los Angeles-i illetőségű Luisi Woo aranypontyjai nemrég megbetegedtek. Mivel rá magára az akupunk- túrás kezelés jótékonyan hatott, kedvenceit is hasonló módon akarta gyógyíttatni. A szakorvos először meglepődött a furcsa kérésen, de mégsem utasította el a kezelést. Mint kiderült, hatásosnak bizonyult a gyógymód. Az igaz, a diagnózis felállítása és a kezelés több pénzbe került, mintha új halakat vásárolt volna a halbarát. RÁKOS MEGBETEGEDÉSEK NEVADÁBAN Az amerikai hatóságok tudtak arról, hogy Névadóban, az amerikai nukleáris kísérleti robbantások helyszínén, a dolgozók egészségre ártalmas sugárzási szintnek voltak kitéve az ötvenes-hatvanas években. A The New York Times csütörtöki leleplező Írása szerint az illetékesek ennek ellenére úgy döntöttek, hogy nem tájékoztatják a dolgozókat, mert attól tartottak, hogy a berendezések és az eljárások módosításával megszakadhatnak a kísérleti robbantások. Két Las Vegas-i ügyvéd eljuttatta a laphoz annak a bírósági eljárásnak a dokumentumait, amelyben az ügyvédek pert indítottak az amerikai kormány ellen 200 nevadai munkás halála és 18 másik dolgozó rákos megbetegedése miatt. A tekintélyes amerikai lap cikke számos olyan esetet sorol fel, amikor a kísérleti telep vezetői a legelemibb védőintézkedések nélkül olyan munkák elvégzésével bízták meg a dolgozókat, amelyek veszélyeztették őket, majd utána sört itattak velük, hogy a folyadék kimossa szervezetükből a mérgező anyagokat. A szakemberek már akkor javasolták, hogy a sugárzás még biztonságosnak tekintett mennyiségét az akkor elfogadott 12 rémről szállítsák le, de ezt a szükséges módosítások miatt elutasították. A jelenlegi normák szerint a sugárzás megengedett évi mennyisége nem haladhatja meg az öt remet. Magyar Watergate-ügynek minősítette Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője azt a tényt — amint arra fény derült —, hogy az Állambiztonsági Szolgálat belső elhárítási ügyosztálya mind a mai napig gyűjt adatokat az ellenzéki pártokról és politikai szervezetekről. Ezek az információk nem csupán az állambiztonság védelmére szorítkoznak, hanem a pártok és szervezetek belső működésére, választási terveire is kiterjednek. Az SZDSZ és a Fidesz pénteki sajtótájékoztatóján a Graffiti moziban levetítették a Fekete Doboz stábjának nyolcperces filmjét, a „szigorúan titkos” jelzéssel ellátott napi jelentésekről, amelyek az említett ügyosztályon készültek. Ezek a dokumentumok az SZDSZ és a Fidesz birtokába kerültek, s azt igazolják: nem igaz az Állambiztonsági Szolgálat vezetője részéről több alkalommal is hangoztatott állítás, miszerint a szolgálat napjainkban politikailag már semleges, és pusztán az állam biztonságának őrzésére szolgál. Ezt bizonyítják a belső elhárítási ügyosztályon készített napi jelentések. Magyar Bálint kifejtette: az információk gyűjtésének módja is törvényellenes. A levéltitkok megsértésével, belső informátorok beépítésével, és telefonlehallgatások révén jutott hozzájuk az Állambiztonsági Szolgálat. Kőszeg Ferenc, az SZDSZ ügyvivője példaként elmondta: meglepődött, amikor az egyik napi jelentésben megtalálta berlini barátjával folytatott telefonbeszélgetésének rezüméjét. A sajtóértekezleten közölték azt is, hogy levelet juttattak el Németh Miklós kormányfőhöz, amelyben felhívják a miniszterelnök figyelmét: kormánya nevében késlekedés nélkül határolja el magát az Állambiztonsági Szolgálat törvény- sértő tevékenységétől, valamint azonnali hatállyal rendelje el a belső elhárítási osztály teljes iratanyagának zárolását. Követelik, hogy a miniszterelnök haladéktalanul mentse fel tisztségéből Horváth József belügyi osztályvezetőt, Pallagi Ferenc belügyminiszter-helyettest, valamint kezdeményezze Horváth István belügyminiszter lemondását. Az SZDSZ és a Fidesz levélben kifejti: a legsürgősebben át kell szervezni az Állambiztonsági Szolgálatot, meg kell szüntetni a belső elhárítási osztályt, valamint az operatív osztály postai cenzúrával és telefonlehallgatással foglalkozó részlegét. Az átszervezéssel egyidejűleg vizsgálják ki a politikai rendőrség múltbeli tevékenységét. A két szervezet végül indítványozza: az átszervezés és kivizsgálás idejére az Állambiztonsági Szolgálatot kormány- biztos irányítsa: olyan személy. aki soha nem tartozott a Belügyminisztérium állományához, és nem volt tagja az MSZMP-nek. Kívánatos, hogy olyasvalakit nevezzenek ki erre a posztra, aki saját bőrén tapasztalta a politikai rendőrség önkényét — mutat rá az SZDSZ és a Fidesz Németh Miklósnak írott levele. Mind a két szervezet képviselői. úgy vélekedtek, hogy tragikus lenne, ha a „magyar Watergate-ügy” kormányválságot idézne elő. Ezért nem követelik a miniszterelnök távozását, ám azt elvárják, hogy kellőképpen határolja el magát a Belügyminisztériumtól és annak tevékenységétől. (MTI) Megszűnnek az anyagi hátrányok Hz Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság és a Belügyminisztérium közös közleménye Közös közleményt adott ki az Országos Társadalombizto- I sítási Főigazgatóság és a Belügyminisztérium az 1956-os népfelkeléssel összefüggésben elítéltek és a közbiztonsági őrizet alá helyezettek társadalombiztosítási helyzetének rendezéséről, valamint korábbi nyugdíjcsökkentések megszüntetéséről. Ai Magyar Közlöny 1989. I évi 78. számában megjelent I az 1956-os népfelkeléssel ösz- szefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény, továbbá a 108/1989. (XL I.) MT-rendelet, amely [ az 1956-os népfelkeléssel összefüggésben elítéltek és a közbiztonsági őrizet alá helyezettek társadalombiztosítási helyzetét rendezi, és megszünteti a korábbi nyugdíjcsökkentéseket. A jogérvényesítés megkönnyítése érdekében a következőkre hívjuk fel az érdekeltek figyelmét. Az, akinek saját jogú nyugellátása (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, mezőgazdasági szövetkezeti járadéka) van, és 1956. október 23. és 1963. április 4. között elítélték, az ügyében első fokon eljárt bírósághoz fordulhat, amely igazolja szabadságvesztésének tényleges tartamát, valamint azt, hogy az elítélést az említett törvény alapján semmisnek kell tekinteni. Az igazolást ahhoz a szervhez kell megküldeni, amely a nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot annak idején megállapította. A nyugdíjmegállapító szerv a bíróság igazolása alapján kiszámítja azt az összeget, amellyel a nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot fel kell emelni, és erről értesíti az igénylőt, valamint a nyugdíjfolyósító szervet, amely az emelést végrehajtja. Az emelés a) egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén havi 500 forint, b) egy évet meghaladó szabadságvesztés esetén az a) pont szerinti 500 forinton felül minden újabb megkezdett évre további havi 250 forint (az ötödik évvel bezárólag), c) a szabadságvesztés hatodik évétől kezdve minden újabb megkezdett évre további havi 200 forint. (Az előzőekből kiszámítható, hogy hétévi szabadság- vesztés esetén az emelés havi 1900 forint.) Az emelés a már nyugdíjasoknak az igazolás benyújtásától visszafelé számított hat hónapra, de legkorábban 1989. október 1-jétől jár. Azoknál, akik a bírósághoz bizonyítottan 1990. március 31-ig benyújtják kérelmüket, a hat hónapos visszamenőlegességet a kérelemnek a bírósághoz benyújtásától kell számítani. A semmissé nyilvánított ítélet alapján a szabadság- vesztés idejét szolgálati időnek tekinteni nem lehet, ezért azok is a közölt mértékű emelésben részesülnek, akik a jövőben vonulnak nyugdíjba (természetesen csak a nyugdíj megállapításával egyidejűleg). Ha az 1956. október 23. és 1963. április 4. között a népfelkeléssel összefüggésben elítélt személy már nem él, özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra vagy szülői nyugdíjra jogosult hozzátartozója kérheti az elítélés semmissé nyilvánítását. A hozzátartozóknak az elítélt jogán megállapított ellátását személyenként annak az összegnek a felével kell felemelni, amely a meghal- tat megillette volna. Havi 500 forinttal fel kell emelni annak a személynek az időközben megállapított bármilyen címen járó nyugdíját, mezőgazdasági szövetkezeti járadékát vagy kivételes nyugellátását, akinek „az ellen- forradalom során megrokkant vagy meghalt személyek, illetőleg, hozzátartozóik nyugdíjjogosultságának szabályozásáról” szóló 1957. évi 45. törvényerejű rendelet 3. paragrafusában megjelölt bizottság annak idején nyugdíj helyett kivételes nyugellátás folyósítását engedélyezte. Az emelés iránt az érintett nyugdíjas — a rendelkezésre álló egykorú okiratokat csatolva és személyi számát, valamint nyugdíjfolyósítási törzsszámát közölve — ahhoz a szervhez fordulhat, amely nyugdíját, kivételes nyugellátását folyósítja. A magasabb összeg a kérelem benyújtásától hat hónapra visszamenően, de legkorábban 1989. október 1-jétől jár. Az, akinek a nyugdíját 1959. január 1-je és 1963. április 30-a között azon a címen állapították meg csak havi 500 forintban. mert a népköztársaság, az államhatalom és az államigazgatás rendje vagy a népgazdaság ellen szándékosan elkövetett bűntett miatt 1958. december 31-eután három évnél hosszabb börtönbüntetésre ítélték, a nyugdíját annak idején megállapító szervhez fordulhat, kérve a megállapító határozat módosítását. Az, akinek a nyugdíját a) 1959. január 1-je és 1963. április 30-a között azért csökkentették, mert olyan személy volt, aki a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomó elemei közé tartozott és megállapítást nyert, hogy a felszabadulás után ellenséges politikai magatartást tanúsított, vagy b) 1963. május 1-je és 1975. június 30-a között azért csökkentették, mert a bíróság 1959. január 1-je után az állam vagy a béke és az emberiség elleni szándékos bűntett miatt háromévi, vagy egyéb szándékos bűntett miatt ötévi szabadság- vesztésnél súlyosabb büntetésre ítélték, a nyugdíját folyósító szervtől kérheti nyugdíja csökkentés nélküli összegének folyósítását. A kérelemben a nyugdíjfolyósítási törzsszámot és a személyi számot fel kell tüntetni. A magasabb nyugdíjat a kérelem benyújtásától számított hat hónapra visszamenően. de legkorábban 1989. október 1-jétől lehet folyósítani.
