Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-30 / 25. szám

1990. január 30. kedd o Választási ABC Én szavazhatok, te nem, ö nem küldhet levelet... „Én vajon miért nem kap­tam kopogtatócédulát? — húzta fel a szemöldökét egy magát teljes értékű válasz­tópolgárnak valló férfi. — Ezek szerint nincs választó­jogom?” Az egyén választójogáról szól a mai választási ABC-nk. Kit illet meg a választó­jog? ' Minden nagykorú magyar állampolgárt, aki a válasz­tás napjáig betölti a 18. élet­évét, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá vált. Kinek nincs választójoga? Nincs választójoga annak, aki cselekvőképességét kor­látozó vagy kizáró gondnok­ság alatt áll, akit jogerős ítélettel eltiltottak a köz­ügyek gyakorlásától, aki sza­badságvesztés büntetését töl­ti, aki büntetőeljárásban el­rendelt kényszergyógykeze­lés alatt áll intézetben. Mi a helyzet a külföldön élőkkel vagy ott-tartózko- dókkal? A külföldön élő magyar állampolgárnak van ugyan választójoga, de annak gya­korlása akadályba ütközik, mivel csak azokat az állam­polgárokat veszik fel a vá­lasztók nyilvántartásába, akiknek állandó vagy ideig­lenes lakóhelyük Magyaror­szágon van. A külföldön tartózkodó magyar állampolgároknak is van választójoga, azonban a szavazásban való részvéte­lük akadályba ütközik, ha a választás napján nem tar­tózkodnak Magyarországon. A szavazat ugyanis csak sze­mélyesen adható le. Nincs lehetőség szavazásra kül­képviseleteken, illetve a más országokban ismert, úgyne­vezett levélszavazásra. Ki választhat? Mindazok a magyar ál­lampolgárok választhatnak, akiket felvettek a választók nyilvántartásába. Részt Vehet-e a választás­ban az, akinek csak ideig­lenes lakóhelye van? Aki csak ideiglenes cím­mel rendelkezik, ugyanúgy részt vesz a választásban, mint az állandó címmel ren­delkezők, esetükben az ide­iglenes címet tekintik állan­dó lakóhelynek. Mi a teendő, ha a válasz­tópolgár a választás napján nem tartózkodik állandó la­kóhelyén és szavazni akar? A^ állandó lakóhelyétől távol tartózkodó választópol­gár az állandó "lakóhelye sze­rint illetékes helyi tanács vb-titkárának igazolása alap­ján kérheti ideiglenes lakó­helyén, illetve tartózkodási helyén a helyi tanács vb-tit- kárától, vagy legkésőbb a szavazás napján a szavazat- számláló bizottságtól, hogy vegyék fel a választók nyil­vántartásába. Ez az úgyne­vezett igazolással történő szavazás. Igazolással a vá­lasztópolgár egyéni választó- kerületi jelöltre csak akkor szavazhat, ha ideiglenes la­kóhelye, vagy tartózkodási helye az állandó lakóhelyé­vel azonos egyéni választó- kerületben van. Területi vá­lasztókerületi listára csak akkor szavazhat, ha az ide­iglenes lakóhelye, vagy tar-, tózkodási helye ugyanabban a megyében (illetve a fővá­rosban) van. mint ahol az állandó lakása. Rablótámadás benzinkútnál Vasárnap este fél 9 óra tájban Hatvanban, a Rákó­czi úton levő Áfor 66. szá­mú benzinkút kezelőjét is­meretlen tettes megtámadta. A támadó a nyomozás ed­digi adatai szerint valószí­nűleg gázpisztollyal négy­szer lőtt rá a benzinkutas­ra. s arra kényszerítette őt, hogy adja át a páncélszek­rényben elhelyezett napi be­vételt; mintegy 500 ezer fo­rintot. A bűncselekmény elköve­tőjéről eddig a következő személyleírást közölték a nyomozást végző rendőrt szervek: mintegy 180-185 centiméter magas, vékony testalkatú férfi. A bűncse­lekmény elkövetésekor a fe­jén fekete kötött sapka volt, amelyet az álla alá húzva viselt. A rendőrség kéri azokat, akik a bűncselekményről, il­letve az elkövetőről bármi­lyen információval rendel­keznek, értesítsék a Heves Megyei Rendőr-főkapitány­ság bűnüldözési osztályát a 12-555-ös telefonszámon, il­letve bármely rendőri szer­vet. Pártházból gondozóház? Idősek Csabacsüdön Csabacsüd lakosságának egynegyede nyugdíjas korú. Mivel sok fiatal elköltözik a községből, az idős emberek gyakran maradnak maguk­ra. Az ellátás mellett egy­fajta közösségi létet is kí­vánt számukra biztosítani a tanács, amikor másfél évvel ezelőtt egy régi lakás felújí­tásával,- bővítésével kialakí­tották az Idősek Klubját. Itt 34-en részesülnek rendszeres étkeztetésben, s hetente or­vos ellenőrzi egészségüket. A három gondozó mellett két házi szociális gondozó kísé­ri figyelemmel a falubeli öregek életkörülményeit, ha szükséges, segítenek a ház körüli teendőkben, s vállal­ják ápolásukat is. A volt sütőüzem épületé­ben kapott helyet a nyugdí- iasklub, ahol hetente két al­kalommal gyűlnek össze egy kis tereferére, szórakoztató programra az idős emberek. Tervezik, hogy a megürese­dett pártházat gondozóház­zá alakítják át, ahol 4-5 kétágyas szobában, 10-12 magányos, idős ember — esetleg házaspár — élhetne, megfelelő körülmények kö­zött. Megalakult a Magyar Parasztszövetség Orosházán A Magyar Parasztszövet­ség, tavaly áprilisi megala­kulása után Orosházán is új­jászerveződött. A paraszt- szövetség nem volt, és nem is kíván politikai pánt len­ni. A szövetség a parasztság érdekvédelmi szervezete, fel_ adata a szektorsemlegesség megteremtése, illetőleg a megkülönböztetés eltörlése. A Magyar Parasztszövet­ség követeli az összparaszt- ság erkölcsi, jogi, anyagi re- habilitását, a szövetkezeti eszme tisztaságát. Miként a megye legtöbb mezőgazdasági üzemében, a Békés­csabai Szabadság Tsz gépműhelyében is a gépek felújításán, karbantartásán dolgoznak Fotó: Fazekas Ferenc Életveszélyes „szellemek” Mezőkovácsházán Különös jelenséget tapasztalhattunk az utóbbi hóna­pokban Mezőkovácsházán és környékén. Reggelre virra­dóra sorra tűnnek el addig szilárdnak tűnő talapzatukról a KRESZ-táblák és a közúti jelzések. Talán szellemek kísértenek a városban? Szilvesztert követő reggelen az újév köszöntéseként például 8 jelzőtábla hiányzott a Deák utcai szakaszról. Az elmúlt héten pedig az Iparte­lep úti 4 tábla oszlopostól vándorolt ismeretlen helyre. A titokzatos szellemek azért szeretik az állandóságot is, mert Mezőkovácsházán kívül Nagybánhegyesen, Nagyka­maráson, Mezőhegyesen és Battonyán fokozottan figyel­nek, illetve fegyelmczetlenkednek. Ma már mindenna­pos eset a közúti jelzések elforgatása vagy azok vandál megrongálása. A minap életveszélyes akcióra bukkantak az emberek: a Kossuth és az Alkotmány utcai kereszte­ződésben a „szellemes" szellemek felcserélték az „Elsőbb­ségadás kötelező” és a „Megállni tilos” táblákat, egy na­gyobb baleset csak a véletlenen múlt. — Nem játék ez, gyerekek! — mondta ijedten autós­társam. — Itt cselekedni kell! Nem lenne jobb, ha a tréfás kedvű emberek, mind­annyiunk épsége érdekében áttérnének a KRESZ-táblák- ról inkább a szellemirtásra? H. M. Ilj tulajdonosa van a Péti Nitrogénmttveknek Hétfő reggel óta új tulaj­donosa van a Péti Nitrogén­műveknek: aláírták azt az adásvételi szerződést, amely szerint a dunántúli nagy­üzem 1,6 milliárd forintos vételáron, február 1-jei ha­tállyal egy nyolctagú rész­vénytársaság tulajdonába ke­rül. Hétfőni, az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón Ré- dei Jászló az eladást lebo­nyolító szanáló szervezet ve­zetője elmondta; a Péti Nit­rogénművek felszámolása 1989 októberében kezdődött meg. Az első árverés az _el- fogadihatatlanul alacsony ajánlatok miatt meghiúsult. A második árverésen a Bor-, sodi Vegyi Kombinát és a svájci Sauer cég által alakí­tott részvénytársaság, még a mostaninál is valamivel ma­gasabb áron — 1,7 milliárd forintért — megvásárolta a gyárat. Később azonban megszegte a szerződést, nem fizette ki az első részletet, és nem mellékelte a szüksé­ges banki garanciát. Mikor mindezeket megtetézve, a már létrejött üzlet helyett újabb ajánlatokat tett, a szanáló szervezet előtt hite­lét vesztette. E helyzetben ismét ajánlatot tettek a má­sodik árverésen második helyre szorult konzorcium­nak. Így január 25-én már meg is alakult, s bemutat­ta a megkívánt banki ga­ranciákat a vásárlásra szer­veződött Nitrogénművek Rt. A végül is tulajdonossá vált részvénytársaság tagja az Állami Fejlesztési Intézet, az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt, az Országos Ke­reskedelmi és Hitelbank, amely három mezőgazdasági szervezetet képvisel, a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank, a Minerálimpex, a Che- molimpex, az Inchemtrade, valamint a Frankfurti Inter- chemol. Az új tulajdonosok a vételárat öt részletben, ez év november végéig fizetik ki. Kódex vagy etika? NEM KÖDEX KELL,, HANEM ETIKA — dr. Csiba Ti­bor, a BM választási irodájának vezetője summázta így véleményét a televízió Napzárta című műsorában. A kampánnyal összefüggő közérdekű kérdések voltak terí­téken, a választáson induló pártokkal szembeni követel­ményeket fogalmazták meg. # Tagadhatatlan, némi malícia is megbújt az iménti sza­vak mögött, amit talán néhány friss tapasztalat motivált. Mégsem állíthatnánk, hogy a választási szakember fö­löslegesnek tartja a választási etikai kódexet, melyet a kampány döntő szakaszának szinte az előestéjén hagytak jóvá a választásokon induló pártok. Egy nappal azelőtt, hogy ’megkezdődött az aj ámlószelvények gyűjtése. Jó vol­na látni, a gyakorlatban tapasztalni, hogy az etikus ma­gatartás nem csupán papíron létező elyárás, de a kam­pányban részt vevők mindegyikét átható belső késztetés lesz. Ha a kisszerű torzsalkodás helyett bizonyos emel­kedettség jellemezné a szabad választások előtti utolsó % két hónapot. Mintegy 50 párt, gyakorlott politikusok és kezdők szá­zai indulnak most csatába a mandátumért a korábbi két­szeresére nőtt választókerületekben. A választási harc a főállású, az átlagfizetés többszörösével kecsegtető képvi­selői helyekért nemcsak politikai, de jószerével „statisz­tikai” értelemben is kiélezettnek tekinthető. Elméletileg ugyanis akár 80 jelölt is elindulhat egy-egy körzetben. Hiszen 750 jelölőcédula elegendő egy jelölt állításához. Ugyanakkor tudjuk, egy választókerületben a szavazásra jogosultak száma 70 ezer körül van. Február 23-áig — így szól a törvény — országszerte kiderül: a politikai ringbe hány jelöltnek sikerült hivatalosan is bejutni. De nemcsak a jelöltek magas száma miatt lesz minden eddiginél kiélezettebb a kampány, hanem a politikai átmenetben élő szélsőséges vélemények miatt is számí­taná kell erre. A taglétszámról jobbára szemérmesen hallgató pántok, vagy az indulók anyagi erejét visszatükröző választási hirdetések nem igazítják el az átrendeződő erővonalak között a választópolgárokat. Pedig ma az apolitikusnak számító rétegeket is vonzza a politika. Nem igaz, hogy az emberek közömbösek lennének, mindenki feszülten figyeli ma ebben az országban: KI MÖGÉ ÁLLHATNA VÉGRE ODA? De eddig inkább „nem”-eket hallottunk, kevésbé ismerjük a programokat. A választók nem azt várják, hogy mondják meg nekik, mit tegyenek, hanem azt, hogy végre mutatkozzanak meg előttük a pártok. A politikai átmenet ellentmondásait a mandátumért versengők maguk is érzékelik, jórészt ezért csatlakoztak — az esélyegyenlőség jegyében — a Független Jogász Fó­rum kezdeményezésére kidolgozott választási etikai kó­dexhez. Ezek nem állami jogszabályok, hanem inkább erkölcsi sémák, követelmények. Kötelező érvényűvé az által lehetnek, ha a pártok, a független jelölitek kötele­zőnek ismerik el a passzusait. De ma még itt nem tar­tunk. Az etikai kódex születése pillanatában „csupán” 12, a közvélemény előtt ismert jelentősebb párt, politi­kai mozgalom képviselője látta el kézjegyével. A csatla­kozás lehetősége azonban mindenki számára adott. Miben állapodtak meg az etikai kódex aláírói? Min­denekelőtt egyfajta önkorlátozásban. Például abban, hogy tartózkodnak a választójogi törvény bírálatától, s nem tesznek olyan nyilatkozatot, amellyel a választások sú­lyát, jelentőségét csökkentenék. A figyelmes olvasó, néző most persze máris példákat tudna sorolni, hogy mely községben, városban, megyében sértették meg ezeket az elveket. A választási rendszer bonyolultságát is nem egy párt teszi manapság szóvá. Tartja magát az a vélemény, hogy ez a jogszabály elsősorban a NAGYOKNAK ked­vez, de leküzdhetetlen nehézségek elé állítja a kisebb, néhány száz fős taglétszámmal rendelkező pártokat. Anélkül, hogy belemennénk a vitába, csak arra emlé­kezzünk, hogy már a politikai egyeztető tárgyalások ide­jén megfogalmazódott az a törekvés, hogy ne atomizá­lódjon a jövő Parlamentje. Sokan joggal tartanak attól, hogy ha túl sok apró párt szerezne mandátumot, egy­szerűen működésképtelenné válna a törvényhozás, a de­mokratikus hatalomgyakorlás új intézménye. Az etikai kódex pártokat megillető törvényes jogokat nem kívánja csorbítani, a legtöbb esetben kifejezetten ezt tekinti kiindulási alapnak. A kódexet nyilatkozatukkal megerősítek a közvéle­mény szemében ezért joggal számíthatnak jelentős nép­szerűségi többletre. AZ ETIKAI KÖDEX MEGSÉRTŐI­VEL SZEMBEN VISZONT ÓHATATLANUL KIALAKUL­HAT EGYFAJTA TÁRSADALMI BIZALMATLANSÁG, ami a szavazóurnáknál is éreztetheti majd a hatását. Az etikai kódex mindenekelőtt mandátumért versen­gőknek szól, mégsem mondhatjuk azt, hogy szabályai nem tartoznak ránk, a több mint 7 millió szavazásra jogosult választópolgárra. Segítségével ugyanis az állam­polgár maga is ítéletet alkothat a pártok etikus maga­tartásáról. Ma, a kampány kezdeti szakaszában, a jelölőcédülák gyűjtése áll az érdeklődés homlokterében. Aktivisták ad­ják egymásnak a kilincset, hogy meggyőzzék a választó­polgárt, kire adja voksát, kinek a nevére töltsé ki az ajánlócédulát. Illendő mindezt megfelelő türelemmel és megértéssel fogadni, ám miközben ajtót nyitunk a plu­ralizmus mellett korteskedőknek, nem árt, ha tudjuk: az etikai kódexet aláíró pártok megegyeztek abban, hogy kerülik az öncélú gyűjtést, az állampolgárok magánéle­tének megzavarásával járó kampányt. A kitöltetlen aján­lószelvények gyűjtését kifejezetten megtiltották. A jelen­tősebb pártok figyelemreméltó közös szándékának is­meretében elmondhatjuk: A KÖZELGŐ VÁLASZTÁSO­KON A VÁLASZTÁSOK TISZTASÁGA IS KOMOLY ESÉLLYEL INDUL. Annak ellenére, hogy a gyakorlat­ban máris felvetődtek kisebb-nagyobb kifogások, meg­oldást igénylő problémák. Hogy csak a legkirívóbb eset­re emlékeztessünk: egy ismert párt immár közéleti té­nyezőként számon tartott kampányfőnöke ellen kijelen­tései miatt büntetőfeljelentést tett a sérelmet szenvedő párt. KELL-E ETIKAI KÖDEX? NETÁN ELEGENDŐ AZ ETIKA — SZABÁLYOZÁS NÉLKÜL? Hosszú demokra­tikus hagyományokkal, megfelelő politikai kultúrával, rendelkező, szerencsésebb történelmű országokban talán elegendő az utóbbi. Másutt esetleg e kettő együttesen is 'kevésnek bizonyulhat. Nálunk meglehetősen nagy a vá­lasztások tétje, a történelmi fordulatot legitimáló szere­pe ahhoz, hogy ne legyünk szűkmarkúak, ha a választá­sok tisztaságát szolgáló garanciákra gondolunk. Hisz po­litikai etika nélkül a politika méltósága szenvedne csor­Bodnár Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents