Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-24 / 20. szám
1990. január 24., szerda IgUilDUiTd a belügyminiszter Lemondott (Folytatás az 1. oldalról) felhívott minden pártot az eszmecserére és az együttműködésre. Váldalta, hogy a szabad választásokig úgy kormányozza az országot, hogy a rendkívül súlyos helyzet ellenére a gazdaság működőképes maradjon, a plurális demokrácia pedig békés úton, jogi garanciákkal védve létrejöhessen. A miniszterelnök a továbbiakban leszögezte — Kormányom két dolgot vállalt, és tudta, hogy az nem kevés: a gazdaság működőképességének megőrzését, és az átmenet, a rendszerváltás békés jellegének biztosítását. Arra számítottunk — mégpedig sokoldalú konzultációk alapján —, hogy a hatalomért kezüket kinyújtó pártok és más társadalmi szervezetek ehhez partnerek lesznek és nem ellenségek. 0 helyzet igen súlyos Németh Miklós kifejtette: a fizetőképesség, illetve a külső finanszírozás folyamatossága alapfeltétele a működőképességnek. Helyzetünk pedig olyan, hogy ehhez ma nélkülözhetetlen a Nemzetközi Valutaalappal megállapodásra jutni. Nincs mit tagadni, a feltételeket nem mi határozzuk meg, hanem azok helyzetünkből és a feltétlenül követendő célokból fakadnak. — A helyzet igen súlyos, és a kormány azt egyáltalán nem dramatizálta túl a decemberi költségvetési vita során, vagy azt megelőzően. A működőképességhez hozzátartozik egy szakmailag felkészült, erkölcsileg szilárd, a mindenkori kormányhoz lojális, és magáit biztonságban érző államigazgatási, köziigazgatási szakembergárda. Ennek léte nemcsak a mai, hanem a mindenkori kormányzás eredményes működésének is alapfeltétele. Szólt a belbiztonsági munka válságáról, és ezzel ösz- szefüggésben a titkosszolgálat helyzetéről is. Igazán csak a magyar állam növekvő függetlensége és a kormány növekvő önállósága, a pártállam lebontása tette lehetővé, hogy a kormányzat érdemben foglalkozzon a belügyi munka koncepcionális kérdéseivel. R szovjet csapatok kivonása Horváth István belügyminiszter lemondását érintve a kormányfő kijelentette: az adott helyzetben elkerülhetetlen volt. Mondanivalójához hozzáfűzte, hogy mint reformpolitikus, jelentős szerepet töltött be abban, hogy hazánkban az alkotmányos rend alapján békés úton megy végbe a demokratikus átmenet. Érdemeiért köszönet illeti. Mint ahogy azért is, hogy a belbiztonsági válságból fakadó következtetéseket személyére vonatkozóan is levonta. A továbbiakban bejelentette: a Minisztertanács — a kialakult helyzetre is tekintettel — egyetért azzal, ha az állambiztonsági szervek tevékenységének vizsgálatára az Országgyűlés különbizottságot hoz létre. Célszerűnek tartaná, ha a bizottság vezetője független képviselő lenne, és a bizottság tükrözné az Országgyűlés politikai összetételét. Természetesen a bizottságnak a vizsgált téma különleges voltához igazodóan kell majd végeznie munkáját. ' A hazánkban tartózkodó szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos kormányzati álláspontra térve rámutatott: a kormány — a közvélemény és a Parlament támogatását élvezve — aktívan szorgalmazza a Magyar- országon állomásozó szovjet csapatok teljes kivonását. Rizskov miniszterelnökkel tárgyalva egyetértettek abban, hogy a szovjet csapatok magyarországi állomá- soztatása egy korábbi, ma már minden tekintetben meghaladott politikai és katonai koncepció következménye, s ma már sem politikai. sem katonai szempontból nem indokolt. Lelkiismereti is vallás- szabadság A miniszterelnök felszólalását követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter emelkedett szólásra. A miniszter a lelkiismereti és vallass zabad Ságról, valamint fez egyházakról szóló törVan egy jó receptem Parlamenti mozaik Képviselőink véleménye: „0 belügyminiszter hibát követett el” Horváth István belügyminiszter bejelentette lemondását. A Békés megyei képviselők közül megkérdeztünk néhányat, hogy a jól ismert előzmények után mi a véleményük a miniszter döntéséről. Németh Ferenc: — A köztársaság kikiáltásakor célul tűztük ki a demokratikus, többpártrendszerű társadalom megvalósítását. A belügyijen azonban a feladatok végrehajtását — legalábbis a napvilágot látott ügyben — nem a kellő ütemben hajtották végre. A miniszternek ezért minden jogállamban távoznia kellene a bársonyszékből. Scbesi Lászlóné: — Horváth István erre a dologra nem figyelt kellően, hibát követett el. Lemondott, de visszautasította a gyanúsítást, hogy szándékosságról volt szó. Egyetértek bejelentésével. Hankó Mihály: — Először részletes tájékoztatást vártunk és ennek függvényében a döntést. Az előzetes lemondással lehet, hogy szegényebbek lettünk néhány fontos információval. Ennek ellenére bízom abban, hogy a honatyák megfelelő tájékoztatást kapnak a lehallgatási botrányról. Magyar Pál: — A miniszter felelős tárcája dolgaiért, mennie kellett. Persze a lemondás előzményeiből kiderül, hogy az ügy egyfajta támadás a kormány ellen. Ha ez valóban csak arra irányult, hogy a lehallgatásokra fény derüljön, akkor rendben van. De ha a ..buli” csak azért volt, hogy az ország bélbiztonságát ily módon tegyék labilissá, és veszélyeztessék, akkor ezt én határozottan elítélem. Titkosszolgálati eszközök, módszerek engedélyezése A lehallgatási botrány miatt az Országgyűlés jogi bizottsága kora délelőttől késő délutánig tárgyalt. Elkészítették a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatukat. Dr. Iványi Lajos gyomaendrődi képviselő, a bizottság tagja rögtön a munka végezte után tájékoztatta lapunkat: — A kormány azonnali hatállyal felfüggesztette a botrány kapcsán ismertté vált eszközök használatát! A vonatkozó törvényerejű rendeletet hatályon kivfil helyezték- Ma ilyen eszközöket ezért használni nem lehet hazánkban! A jogi bizottság javaslata kizárólag az államvédelmi, bűnüldözési és nemzetvédelmi kötelezettségekre vonatkozik. — Van-e garancia arra, hogy a belügyminisztérium nem használja föl a szűk lehetőségeket is esetleges politikai célokra? — A jogi bizottság javaslatának éppen az a lényege, hogy minden ilyen jellegű munkát törvénnyel tilt. Sőt, ezt a fajta tevékenységet kiveszi a belügyminisztérium hatásköréből és külön egyszemélyi engedélyezést ír elő. Két alternatívát javaslunk, az elsőben a legfőbb ügyész kapná meg ezt a jogkört, a másodikban pedig a Parlament által megválasztott országgyűlési biztos. A jogi bizottság, személy szerint én is az elsőt tartanám célszerűbbnek. Békés megyeiek Király Zoltán: „lavasoljuk a köztársasági elnök közvetlen megválasztását!” Király Zoltán és dr. Raffay Ernő képviselők módosító javaslatot tettek az alkotmány egyik passzusára, nevezetesen a köztársasági elnök közvetlen megválasztására. Király Zoltán szóbeli kiegészítését azonban többen többféleképpen értették. Kérésünkre a képviselő összefoglalta mondadója lényegét: — A politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodások szellemében az alkotmányban rögzítette a Parlament, hogy ezentúl a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg. De időközben volt egy népszavazás Magyarországon. Ezen kiderült, hogy több mint 2 millió választópolgár a közvetlen elnökválasztást szeMikrofonpróba. Felszólalás előtt a miniszter. vényjavaslatot ismertette a fcéip viselőkkel. A törvényjavaslat rögzíti: a lelkiismereti és vallásszabadság az embert születésétől fogva megillető, alapvető szabadságjog, amelyet nem az állam vagy más hatalom adományoz. Ezektől senki nem fosztható meg, és mindenkit — bármilyen feltétel és jogi, nemzetiségi, nyelvi vagy más megkülönböztetés nélkül — megillet. E jogok gyakorlásának keretében mindenkinek joga van ahhoz, hogy vallását vagy más lelkiismereti meggyőződését szabadon, minden kényszer nélkül megválaszthassa. A javaslat szerint vallása, meggyőződése és azok ki- nyilvánítása, illetve gyakorlása miatt senkit semmilyen hátrány nem érhet, és semmiféle előny nem illet meg. Nagyon fontos előírás az is, hogy állami, hatósági nyilvántartásba, vallási és más meggyőződésre vonatkozó adatot nem szabad felvenni. A törvényjavaslatról ma határoz a Parlament. A tudósításokat készítette Lovász Sándor. Fotó Gál Edit. retné. Azóta a kerületünkben élők is megerősítették, s hogy a túlnyomó többség így gondolkozik. A népszavazáson formálisan csak a választás időpontjáról szavaztak az emberek. Szerintünk ezért az időpont nem köti ’ a Parlamentet a módosításban. Javaslatunk lényege: változtassuk meg az alkotmányt úgy, hogy mindig a nép válasszon közvetlenül köztársasági elnököt! És itt s jön a bökkenő. A népszavazáson feltett kérdéshez a Parlament magyarázatokat fűzött. A kiegészítő szöveg sokak szerint a módosításra is vonatkozik, tehát ebben 1 is döntött a nép. Nem szeretnénk törvénytelenséget | elkövetni, ezért kértem, hogy a legilletékesebbek ítéljék | meg ezt a dolgot. Ha az alkotmánybíróság a mi elkép- ] zelésünk helyességét igazolja, akkor tiszta szívvel fel- | vethetjük a népszavazás alkotmányba rögzítését! Várjuk | a választ és ha ez kedvező lesz, akkor előterjesztem a j javaslatunkat. Vállalkozik az egyház? Az Országgyűlés megkezdte a vitát a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat felett. Bár a tervezet tár- || gyalása nem fejeződött be az első napon, valószínűsít- ■ hető, hogy a képviselők által tett kisebb módosító ja- ■ vasiatok megszavazása után elfogadják az új törvényt. % Dr. Kocsis Elemért, a magyarországi református egyház ’j zsinatának lelkész elnökét arról kérdeztük, hogy meg- j ítélése szerint a törvény jelent-e új alapot, lehetőséget * a magyarországi egyházak felvirágzásához, avagv erre j nem alkalmas? — Feltétlenül új startesélyt, kedvező induló helyzetet < jelent, tudniillik megszűnik az egyház jogbizonytalan- j sága! — válaszolt az egyházi vezető. — Rendkívül fon- ! tos, hogy jogi garanciákat kaptunk a szabad vallásgva- í korlásra. A törvényjavaslat másik vívmánya, hogy felhatalmazást ad az egyháznak a széles körű társadalmi | munkára. Ami az elmúlt negyven évben kivétel volt. az { általánossá válik. Lehetőséget kaptunk, hogy újra vál- I lalkozzunk, visszakapjuk régi iskoláinkat, kórházainkat, | épületeinket, szociális intézményeinket. Természetes, I hogy itt olyan folyamatról van szó, amely az ország | teherbíró képességének függvénye. Mindezek azonban p feltétlenül szükségesek lesznek a vallásos élet működé- i sébe.z, ahhoz, hogy elfoglalhassuk méltó helyünket egy | egészségesen funkcionáló társadalomban. — Sokak szerint szerencsésebb lett volna ezt a tör- 1 vényt az új Országgyűlés elé vinni. — Van benne részigazság, de fontos volt a törvény ; m.ihamarébbi elfogadása. Nem most, hanem évekkel ez- ■ előtt kellett volna szentesíteni ezeket a jogokat. A vallásügyi tanácsban ugyancsak sokat vitatkoztunk erről a - kérdésről, de szóba kerül ez a gondolat az ellenzéki pántokkal való tárgyalásainkon is. A törvényt lehet l majd módosítani, jobban kibontani. Valóban nem töké- \ letes. de nekem meggyőződésem, hogy minden lehetőség j adott a továbbépítésére.
