Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-24 / 20. szám

1990. január 24., szerda NÉPÚJSÁG Választási etikai kódex A nyilatkozatban részes politikai szer­vezetek és személyek meggyőződése: hogy a választások tisztasága — Ma­gyarország jelene és jövője, a nemzet ön­értékelése és nemzetközi megbecsülése szempontjából egyaránt — meghatározó jelentőségű; hogy működőképes kormányzat csak vitathatatlanul tiszta választások után te­remthető meg; hogy csak akkor jöhet létre a nép való­di akaratát képviselő olyan Országgyűlés és kormány, amely képes a magyar társa­dalmat az erkölcsi, gazdasági és politikai válságból kiemelni, ha az ország lakosai átérzik a négy évtized óta első szabad parlamenti választások történelmi jelen­tőségét, és hajlandók tevékenyen részt venni azokban; hogy a társadalom csak akkor fog meg­mozdulni, ha olyan politikai erőket is­merhet meg, amelyeket nem önző hata­lomvágy, hanem a nemzet szolgálatának őszinte óhaja vezet, és amelyek nem meg­tévesztéssel és félrevezetéssel, ellenfeleik lejáratásával és törvénytelen eszközök felhasználásával igyekeznek minél több szavazathoz jutni, hanem szándékaikat és céljaikat, képességeiket és lehetőségeiket őszintén feltárva törekszenek a választó- polgárok bizalmának elnyerésére, ha olyan jelöltekkel találkozhat, akik nem csupán személyes ambícióktól fűtve, ha­nem az ország jövője iránti elkötelezett­ség által vezérelve, illő méltósággal vesz­nek részt a választásokon. Ezekből a megfontolásokból kiindulva, a nyilatkozatban részes szervezetek és sze­mélyek, a magyar nemzet sorsáért és a Magyar Köztársaság jövőjéért őket ter­helő felelősséget átérezve — az önkorlá­tozás szükségességét felismerve — kötele­zőnek fogadják el a következőkben meg­fogalmazott etikai szabályokat. I. 1. A nyilatkozatban részes politikai szer­vezetek és személyek a köztársaság tör­vényeit maradéktalanul betartják, tartóz­kodnak a választójogi törvény bírálatától, nem tesznek olyan nyilatkozatot, amely- lyel a választások súlyát és jelentőségét kétségbe vonják. II. 2. A kódex szabályai a választások mindazon résztvevőjére (jelöltet állító szervezetek; független jelöltek; sajtó, rá­dió, televízió és azok szervezetei — to­vábbiakban felék) kötelezőek, akik, il­letve amelyek a Független Jogász Fórum­hoz eljuttatott nyilatkozatukkal azokat el­fogadják. A felek befolyásukat latba vetve tevőlegesen részt vesznek az etikai kódex szabályainak megismertetésében, elfogad­tatásában és betartásában. 3. A Független Jogász Fórum a nyi­latkozatokat nyilvántartja, és az érdekel­teket, valamint a nyilvánosságot a nyil- vántartásbavételről tájékoztatja. 4. A nyilatkozatban részes szervezetek felelősséget vállalnak azért, hogy tagjaik, megbízottaik és támogatóik a kódexben foglaltakat betartják. Megbízottaik és tá­mogatóik működéséért a nyilatkozatban részes független jelöltek is felelnek. A felek az érdekükben eljáró személyeket megbízólevéllel látják el. 5. A felek kötelezik magukat, hogy a kódexben foglalt kötelezettségeket a kí­vülállókkal szemben is betartják mindad­dig, amíg azok a kódex rendelkezéseit nyilvánvalóan meg nem sértik. 6. Amennyiben a felek valamelyike a kódex rendelkezéseit megsérti, ez nem jogosítja fel a többieket arra, hogy ha­sonlóan cselekedjenek. 7. A kódex rendelkezései a felekre nyi­latkozatuk megtételének napjától a vá­lasztás végleges eredményének közzététe­léig hatályosak. III. 8. A felék az ajánlások megszerzése so­rán tartózkodnak minden olyan tevé­kenységtől, amely a választópolgárok ma­gánéletének megzavarásával jár. 9. Az ajánlási szelvények gyűjtésének kizárólagos célja a törvényes jelöltállítás, ezért a felek tartózkodnak az ajánlási szelvények öncélú, versenyszerű gyűjtésé­től. 10. Kitöltetlen ajánlási szelvények gyűj­tése tilos. IV. 11. A választási ikampány célja, hogy a felek saját jelöltjeiket bemutassák, prog­ramjukat, politikai céljaikat ismertessék és értelmezzék. Ennek során tartózkodnak egymás lejáratásától. 12. A választási kampány során tilos a jelöltet bűncselekmény elkövetésével vá­dolni, mentesítés (rehabilitáció) esetén korábbi elítéltetésére utalni, jó hírnevét kétségbe vonni, magánéletére vonatkozó adatot ellene felhasználni. (Hitelrontás.) 13. Nem tartozik a hitelrontás fogalmi körébe a jelölt korábbi politikai tevé­kenységének ismertetése és értékelése. 14. A felek a választási etika követel­ményének tekintik, hogy a független je­löltek, a valósághoz hűen, minden ren­delkezésükre álló eszközzel, hozzák a vá­lasztópolgárok tudomására azt, ha vala­mely politikai párt nézeteivel rokonszen­veznek vagy támogatását élvezik. 15. A felek szükségesnek tartják, hogy a televízió és a rádió formálisan semleges (nem választási) műsoraiban az objekti­vitás, a pártatlanság és a kiegyensúlyo­zottság elve érvényesüljön. Ezekben a műsorokban szereplő személyek párt­szimbólumokat nem viselnek, és válasz­tási propagandát nem folytatnak. A felek ugyanakkor közösen törekszenek arra, hogy megnyilvánulásaikban mozgósítsa­nak a választásokban való részvételre. 16. A felek szorgalmazzák, illetve biz­tosítják, hogy a helyi lapokban, rádió- és televízióadásokban valamennyi helyi je­löltnek és szervezetnek — az érintett * szervezetek helyi megállapodása szerint — arányos megjelenési lehetőség jusson. 17. A felek kívánatosnak tartják, hogy a pártok a rádióban és a televízióban közzétett választási hirdetések mennyisé­gét — külön megállapodással — önként korlátozzák. 18. A felek tartózkodnak attól, hogy egymás választási gyűléseit és egyéb ren­dezvényeit megzavarják, azokat céljuktól eltérítsék vagy saját céljaikra felhasznál­ják. 19. Nemzeti szimbólumainkat a válasz­tásokon fellépő szervezetek kampányuk során azonos feltételek mellett szabadon használhatják, azok kisajátítása_ tilos. A felek egymás szimbólumait nem" használ­hatják. 20. A felek választási propagandaanya­gaikon kötelesek nevüket feltüntetni. 21. A felek tartózkodnak egymás plakát­jainak és egyéb ábrázoló propagandaanya­gainak eltávolításától, eltorzításától és a plakátok elhelyezésére alkalmas helyek kisajátításától. Ez utóbbi tilalom megsze­gője nem kifogásolhatja, ha érintett pla­kátjait — a feltétlenül szükséges mérték­ben — mások saját plakátjukkal átra­gasztják. Egyéb esetben a plakátok átra­gasztása tilos. 22. Plakátot magántulajdonban álló épületre vagy kerítésre elhelyezni csak a használó hozzájárulásával szabad. 23. A szavazás kezdete előtt 30 órával a szavazóhelyiség 100 méteres körzetéből minden nyilvánosan kihelyezett választási propagandaanyagot el kell távolítani. Amennyiben ezt a kihelyező elmulasztja, az eltávolításra bárki jogosult. V. 24. A felek a választási szervekbe tag­jaik sorából minél nagyobb számban fel­készült személyeket delegálnak, akik mun­kájuk során az etikai kódex szabályait betartják, és a választási eljárás során pártszimbólumok viselésétől tartózkodnak. 25. A választásra fordítható költségve­tési támogatás felhasználásánál a felek figyelemmel vannak a takarékosság szem­pontjaira. VI. 26. A felek vállalják, hogy az érdekük­ben megvalósított etikai szabálysértést ki­vizsgálják, az elkövetőt felelősségre von­ják, súlyosabb esetben a megbízást tőle visszavonják, illetve a választásban való további közreműködéstől eltiltják, és az intézkedésről a sérelmet szenvedett felet tájékoztatják. 27. A sérelmet szenvedett fél vállalja, hogy a nyilvánossághoz csak az intézke­dés elmaradása, illetve jelentős vagy is­mételt etikai szabálysértés esetén fordul. 28. A felek kívánatosnak tartják, hogy a tömegkommunikációs eszközök etikai ügyekben csak a sérelmet szenvedő fél hozzájárulásával tudósítsanak. 29. A felek etikai összeütközés esetén a választókerületben jelöltet állító pártok képviselőiből ad hoc bizottságot állíthat­nak fel. A bizottság a vitában konszen­zussal dönt. 30. A nyilatkozatban részes szervezetek helyi szervei egymás között és másokkal további etikai szabályokban állapodhat­nak meg. A felek a választásokkal összefüggés­ben különös jelentőséget tulajdonítanak március 15-e ez évi méltó megünneplésé­nek. Mindent megtesznek azért, hogy az ünnep a nemzeti öntudat erősítője legyen, s a magyarság összefogását szolgálja. Le­mondanak arról, hogy a közös rendezvé­nyeket közvetlen választási propagandára használják fel. Mutatkozzék -meg ország-világ előtt, hogy a magyarság képes összefogni önma­ga megmentéséért. Segítsen a megemléke­zés abban, hogy a magyar nép megérezze saját nagyságát és erejét, felismerje a szabad választások sorsfordító jelentőségét és azt, hogy végre megnyílt előtte a lehe­tőség, hogy birtokba vegye hazáját. Budapest, 1990. január 23. A bizalmat köszönöm, de mégsem vállalom önmagában az a tény, hogy a Népújság január 17-i és a Gyulai Hírlap január 19-i számában szándékom és akaratom ellenére került nyilvánosságra a Hazafias Választási Koalíció javasla­ta képviselői jelölésemről — nem adna okot arra, hogy lehetőséget kérjek a szemé­lyes nyilatkozásra, önma­gában még az sem szolgál­tatna okot erre, hogy a je­lölést nem vállalván, dönté­semet megindokoljam. De a kettő együtt, valamint az, hogy hivatásom gyakorlása során a szó klasszikus ér­telmében is közfeladatot tel­jesítek, arra ösztönöz, hogy ebben a kérdésben a nyil­vánosság elé álljak. Tarto­zom ezzel azoknak az em­bereknek és szervezeteknek, akik bizalmukkal megtisz­teltek már a jelölés során és tartozom azoknak is, akik szavazatukkal is szá­míthattak volna rám. Mielőtt a választási (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Simon Mihály, a váro­si tanács vb-titkára szerint minden egyes esetet az ille­tékes választási bizottság­nak kell bejelenteni. Az ál­lamigazgatási szerveknek csak a kopogtatócédulák kézbesítése, a választók nyil­vántartása, a szavazókerü­letekben a választási lebo­nyolítás és a feltételek meg­teremtése a feladata. Egyéb­ként a békéscsabai 1-es szá­mú választókörzet választá­si bizottsága hétfő, szerda, Döntésem megmásíthatat­lan abban a tekintetben, hogy az előttünk álló vá­lasztáson egyéni kerületben nem kívánok indulni. Bizo­nyosan sokan lesznek, akik döntésemet megértik és el­fogadják annak indokául azt, ami való. Az, hogy a parlament nem döntött a mai napig sem a képviselők jogállásáról és így nem va­gyok abban a helyzetben, hoííy felelősen határozhas­sak az indulásról. Nem hagyhatom figyelmen kívül azokat az érdekeket, ame­lyek jelenleg is folyamat­ban lévő ügyeim részéről megnyilvánulnak. És bizto­san lesznek olyanok is, akik e döntés mögött más indo­kokat keresnek. Így igazuk lehet azoknak is, akik azt feltételezik, hogy olyan vá­lasztási küzdelemben, amely — az előzetes jelek szerint — nem esélyes a fair play- díjra, nem vállaltam a har­cot. Napjaink politikai küz­pénteki napokon délután 14—16 óra között a városhá­zán tart ügyeletet a féleme.T let 67-es számú irodában, a 27-056-os telefonszámon le­het őket hívná. A vb-tiitkár véleménye sze­rint a választójogi törvény egyik hiányosságából fakad az ajánlócédulák körüli bo­nyodalom. Tudniillik nincs olyan joghatóság, amelyik megkövetelhetné a választá­si etikát a pártoktól. Nincs olyan szervezet sem, ame­lyik most elbírálhatná a négy nappal korábban in­delmei kezdenek olyan for­mát ölteni, amelyben a ma­gamfajta, jó szándékú em­ber tisztességgel még akkor sem vehet részt, ha a köz­élet iránti elkötelezettsége megvan. És igazuk lehet azoknak is, akik döntésem mögött azt kutatják, hogy biztosan „savanyú a szőlő”. Mert való igaz, senki sem biztos befutója az előttünk álló választásnak, arról nem is beszélve, hogy nem ele­gendő csak a választást megnyerni. Mindezek ellenére a ve­lem együttérzőket arra biz­tatom, hogy ne adják fel a reményt. Eljön az idő, ami­kor a pártküzdelmek he­lyett az összefogás szüksé­gessége lesz erősebb. Hogy a választások után tisztul- tabb viszonyok között tisz- tultabb gondolatok kelnek életre a ma még indulato­san egymásnak feszülő fe­jekből. Dr. Herjeczki János dúló akciókat. Az előjelek arra engednek következtetni, hogy a jelenlegi hisztériát súlyos atrocitások követhe­tik. A gyűjtési akció sikere egyfajta erőfitogtatásra is lehetőséget ad, melyet a pár­tok előnyösen konvertálhat­nak a választáskor. Az is valószínűsíthető, hogy senki nem áll meg a szükséges hétszáizötven ajánlócédulá­nál, hiszen amennyit meg­szereznek, azt már az ellen­fél sem használhatja fel... — rákóczl — startpisztoly eldördül... Szégyen, vagy erkölcsi megtisztulás? Diáksztrájk Gyulán (Folytatás az 1. oldalról) után óráikra, mások viszont még hosszú ideig ácsorog- tak a lépcsőházban, nem mentek tantermükbe, mert nem érezték kielégítőnek az elhangzottakat. — Az igazgató úr techni­kai felszereltségről szólt, holott mi a tanárok modo­rát, módszereit kifogásoltuk — mondták. — Űj diákbi­zottságot javasolt, mi vi­szont a régit akarjuk, de úgy, hogy működni is en­gedjék. Szeretni akarjuk a szakmánkat, vagyis felké­szült oktatók tanítsanak és ne hiábavaló dolgokat. Az eseményekről beszél­getve az igazgatói irodában kiderült, dr. Daka István sem tudott mindenről és van, amit ő sem ért. A szülői ér­tekezleten tudta meg példá­ul, hogy a diáklányokat ta­pizzák, Nem érti, miért nem szóltak? Megkérdeztük, ül­dözi-e az iskolavezetés Veres tanárnőt? Határozott nem­mel válaszolt, a két fegyel­mit a tanárnő sértő maga­tartásával érdemelte ki. Az iskola igazgatója végül el­mondta, hogy a diákság előtt kötelezettséget vállalt ész­szerű javaslataik jövőbeni teljesítésére, mindenkori ki­vizsgálására. Veres tanárnő jelenleg ott­hon van, beteg. A sztrájkról tőlem hallott. — Ha valaki nem bántott meg, úgy — ok nélkül — én sem másokat — magyaráz­ta idegesen. — Az a baj, a kollégák nem tudják elvi­selni, hogy szeretnek a gye­rekek. Ez a legnagyobb bű­nöm. Hogy összeférhetetlen lennék? Látom, a tanulók­nak jobban kell az embersé­gem, mint a szaktudásom. Nehéz a kívülállónak az érvek és ellenérvek között rendet tenni. Mindenesetre sérelmeikről a diákok to­vább már nem hallgattak, és igazuk van, mert egy sztrájk nemcsak szégyent hozhat az intézményre, hanem erköl­csi megtisztulást is jelent­het. (szőke) 0 megyei lapok gazdasági és politikai függetlenségéért A Zalai Hírlap szerkesz­tősége és a Zala Megyei Lapkiadó Vállalat kollektí­vája kedden táviratot inté­zett Fodor Istvánhoz, az Or­szággyűlés megbízott elnö­kéhez. Ebben megismételték azt a korábban már előter­jesztett kérésüket, hogy a megyei lapoknak, amelyek, mint hangoztatják, az or­szágos sajtóhoz hasonlóan, nemzeti érdekeket képvisel­nek, a nemzeti szolgálatot megtestesítő Minisztertanács, illetve annak illetékes szer­ve, a Minisztertanács Hiva­tala legyen a felügyeleti szervük, szakmai munkájá­hoz pedig — mint minden jogállamban —, a tájékozta­tási törvény betűje és szel­leme legyen az irányadó. A zalai vállalat szakszer­vezeti bizottsága és újság­írócsoportja egyidejűleg le­velet intézett a sa.jtószerve- zethez és a Magyar Újság­írók Szövetségéhez 'is. Kez­deményezik: a megyei la­pok képviselői még ezen a héten üljenek össze és vi­tassák meg annak lehetősé­gét és módját, hogy közö­sen lépjenek fel gazdasági, politikai függetlenségükért. Végső esetre úgynevezett szövegsztrájk indítását ja­vasolják, ami azt jelenti, hogy a politikai jellegű írá­soknak csak a címe jelen­ne meg a lapokban. * * * A fenti ’hírrel csaknem egy időben érkezett egy te­lexüzenet szerkesztőségünk­höz. Eszerint január 25-én, csütörtökön, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségé­nek székházában kerül sor a szorgalmazott tanácsko­zásra, amelyen szerkesztő­ségünk is részt vesz.

Next

/
Thumbnails
Contents