Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-22 / 18. szám

1990. január 22., hétfő fl Független Kisgazdapárt programismertető országos nagygyűlése Nemzetbiztonsági kormánybiztost neveznek ki (Folytatás az 1. oldalról) kerülnek. A kormány tudo­másul vette azt a belügy­miniszteri döntést, amely szerint elrendelte minden iratmegsemmisítés azonnali leállítását. Abból kiindulva, hogy a törvényes keretek között végzett állambizton­sági munka a nemzeti és ál­lami érdekek védelme szem­pontjából nélkülözhetetlen, sürgősséggel törvényjavasla­tot terjeszt a parlahrient elé, eddig is, amíg a nemzetbiz­tonsági törvény elkészül. Egyidejűleg a nemzetbizton­sági feladatok új - szervezete személyi, anyagi, technikai feltételeinek kialakítására kormánybiztost kíván kine­vezni. Az új szervezet köz­vetlenül minisztertanácsi felügyelettel működik majd. Ugyanakkor a katonai elhá­rítás január 21-től érvényes hatállyal a katonai parancs­nokság szervezetéhez tarto­zik. A kormány — Horváth István javaslatára — Palla- gi Ferenc rendőr-vezérőrna­gyot. belügyminiszter-helyet­test felmentette tisztségéből, saját kérésére, nyugállo­mányba vonulása miatt, 1990. január 18-i hatállyal. Az ülésen a testület kife­jezésre juttatta — mutatott rá a szóvivő —, hogy el­határolódik minden olyan törekvéstől, amely az ál­lamtitkok körül kialakult helyzetben az egész belügyi apparátust akarja gyengíte­ni, lejáratni, amely a bel­ügyi munka szétzilálására akarja kihasználni a létre­jött szituációt. Felhívta a nemzetbiztonsági üggyel kapcsolatos vizsgálatokat folytató testületeket, hogy mielőbb fejezzék be a vizs­gálatot. A Minisztertanács szándéka szerint az ered­ményről tájékoztatja a köz­véleményt. A továbbiakban Barsi To­rna), a Belügyminisztérium szóvivője volt segítségére Bajnok Zsoltnak, hogy az újságírók záporozó kérdései­re válaszoljon. Már az első, majd utána számos felvetés a belügyminiszter személyé­vel függött össze. A vála­szokból kitűnt: Horváth Ist­ván —, aki 1980-tól öt éven át már dolgozott a minisz­térium élén —, bejelentette a kormánynak, hogy az ügy­höz való viszonyáról az Or­szággyűlés kedden kezdődő ülésén nyilatkozik. A kon­zultáción egyébként a kor­mány tagjai elismeréssel szóltak a tárca, a miniszter tevékenységéről, a békés át­menet érdekében, illetve a reform kibontakoztatásában szerzett érdemeiről. Termé­szetesen a kritikát sem nél­külözték a vélemények. Az ismételten feltett kérdésre, miszerint az Országgyűlé­sen lemond-e Horváth Ist­ván, Bajnok Zsolt kitérő vá­laszokat adott. Elhangzott az is, hogy Végvári József tervszerű te­vékenységet folytatott a do­kumentumok összegyűjtésé­vel. Cselekménye jogszerű akkor lett volna, ha az őr­nagy az általa vélelmezett alkotmánysértést megfelelő, illetékes fórum — a katonai ügyészség, a Parlament Honvédelmi Bizottsága, vagy az újonnan létrejött alkotmánybíróság — elé tárja. Pártokat bekapcsolni ilyen ügybe, a széles közvé­lemény elé tárni a belső el­hárítás működését, a hír­szerzés munkáját, a kém­elhárító szervezetet — min­denképpen államtitok-sértés. Az őrnagy személyes bizton­ságának garanciája iránt ér­deklődő kérdésre Barsi To- maj válasza így hangzott: amennyiben valaki Magyar- országon veszélyeztetve érzi életét, a Magyar Köztársa­ság rendőrségéhez fordulhat, amely védelmet biztosít számára. A továbbiakban a Minisz­tertanács napirendjén sze­replő témákat ismertette Bajnok Zsolt. Tájékoztatott arról, hogy a kormány dön­tött Pozsgay Imre sajtófel­ügyeleti jogkörének vissza­vonásáról. Tudomásul véve indokait, az államminisztert saját kérésére felmentette a Magyar Rádió és Magyar Televízió feletti kormányza­ti felügyeleti teendők gya­korlása alól. E feladatokat — érintetlenül hagyva á fel­ügyelő bizottság és a televí­zió elnökének, elnökségének hatáskörét — a továbbiak­ban a Minisztertanács testü­letileg látja el. Teljes mér­tékben osztva a különböző pártok, politikai, társadalmi szervezetek egységes állás­pontját, úgy ítéli meg, hogy a két nemzeti médiának pártpolitikától függetlenül, tárgyilagosan és elfogulatla­nul kell tájékoztatnia a la­kosságot. A kormánynak nincs oka kétségbe vonni az elnök és a neves, megbe­csült szakemberekből álló elnökség szakmai hozzáérté­sét és a nemzeti televízió­zás iránti elkötelezettségét. Ezért az elnökség saját ha­táskörébe tartozó szakmai, szervezeti, és személyi dön­tésekbe nem kíván és jogi­lag sem tud beavatkozni. A kormányülés lapzárta­kor még tartott. Az FKGP választási had­járatának sikeres megvívá­sa, történelmi szerepvállalá­sának teljesítése a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt jelenlegi legna­gyobb feladata. Történelmi múltja, 1930 óta folytatott politikai harca feljogosítja az FKGP-t arra, hogy emelt fővel vegyen részt a válasz­tási küzdelemben — hang­súlyozta Vörös Vince elnök a párt szombaton megrende­zett programismertető or­szágos nagygyűlésén, a MOM művelődési házában. Vörös Vince megnyitó be­szédében kiemelte: a kisgaz­dapárt az „elnyomott, ki­semmizett vidék”, főleg a falvak és a kisvárosok la­kosságának érdekeit kívánja szolgálni. A földkérdés át­fogó rendezésével vissza akarja helyezni jogaikba mindazokat, akik szerették és megművelték a földet. Még téziseinek ismertetése előtt szólalt fel Torgyán Jó­zsef, a párt választási irodá­jának vezetője. Arról szólt, hogy a magyar demokratizá- ciós folyamat véghezvitelé­hez szükség van a szovjet A társadalmi, gazdasági kibontakozáshoz elengedhe­tetlen a magánszektor talp- raállítása — hangzott el egyebek között a Vállalko­zók Pártjának első kong­resszusán, a MEDOSZ- székházban, szombaton. — Ahhoz, hogy Magyar- ország a vállalkozók orszá­gává válhassék, szükséges, hogy az új induló vállal­kozások a jelenleginél na­gyobb mérvű támogatást kapjanak — mondotta Szabó Tibor pártelnök. csapatok haladéktalan kivo­nására hazánk területéről. Kijelentette: amennyiben a Független Kisgazdapárt kor­mányzó párt lesz, javasolni fogja, hogy Magyarország lépjen ki a Varsói Szerző­désből. Szükségesnek nevez­te az elmúlt negyven esz­tendőben felhalmozott csőd­tömegért felelős vezetők pol­gárjogi, sőt büntetőjogi fe­lelősségre vonását. Torgyán József azt ígérte: amennyiben a kisgazdák földprogramját sikerül el­fogadtatni, rövid időn belül drasztikusan csökkenthetők az élelmiszerárak. A Független Kisgazdapárt, amely önmagát a keresztény értékrend alapján álló, pol­gári pártnak tekinti, prog­ramjában hangsúlyozza a magántulajdon elsődlegessé­gét és kiáll a teljes vállal­kozási szabadság mellett. Szükségesnek tartja az adó­kulcsok csökkentését, illető­leg megfelelő adó- és hitel­politikával. a gazdaságélén­kítő és új munkahelyterem­tő beruházások támogatását. A program kifejti: a költ­ségvetés kiadási oldalán do­Szólt arról, hogy a vállal­kozásbarát politika egyelőre sajnos, csak szónoki frázis, a kormányzati szándék és a megtett intékedések kö­zött szakadék tátong. A helyzet megváltoztatá­sára a Vállalkozók Pártja összeállította követeléseit. Ezek között szerepel, hogy a kormány haladéktalanul szakítson a restriktiv politi­kával. Szükséges egy olyan hitelpolitika, amely lehetővé teszi a műszaki, technikai fejlesztéseket. Követelik to­vábbá, hogy a külföldről mináns tényezőnek a klasz- szikus állami funkciókból következő elemeknek kell lenniük. Ilyennek tekintik az egészségügy, a kultúra, az oktatás és a szociálpolitika finanszírozását. A Kisgazda- párt szerint az egészségügy legégetőbb problémáit mind­addig a költségvetésből kell megoldani, amíg a társada­lombiztosítás önálló rend­szere nem lesz képes gazda­ságosan működni. Teljes ok­tatási' szabadságot szorgal­maznak, s az állami és egy­házi oktatás egyenlő állami támogatását. A program megvalósítása során sok szó esett a párt­ból kiváltak által létreho­zott Nemzeti Kisgazdapárt­ról. Többen kifogásolták, hogy szerintük a „szakadá- rok” jelentőségükhöz képest túl nagy teret kapnak a saj­tóban és a médiákban. Volt, aki tiltakozott az ellen, hogy a kivált csoport a kisgazda nevet viseli. Ügy vélekedett, hogy nekik is követniük kel­lene az 1945 utáni kivált volt kisgazda politikusok — például Barankovics vagy Sulyok — gyakorlatát, és más nevet adni pártjuknak. felvett és a később felveen­dő hitelekből a magánvál­lalkozók is részesüljenek, to­vábbá, hogy a szándékosan fizetésképtelenség látszatát keltő vállalatok a magán- vállalkozókkal szembeni tar­tozásukat gyorsított bírói eljárás után legyenek köte­lesek kifizetni, s a vállalko­zók pénzük használatáért 30 százalékos kamatot kap­janak. Jelenleg ugyanis egy- egy nagyvállalatnak jobban megéri a vállalkozónak tartozni, mint magas ka­matra bankhitelt felvenni. II Vállalkozók Pártjának első kongresszusa az H3BECTHH lrJa Negyvenkét évig az erdőben Az újságírók hírül adták, a breszti területen több mint négy évtizedes remeteség után visszatért szülőfalujába, Bosztinyba Ivan Busilo. Gépkocsink egy parasztudvar előtt állt meg. Iván Busilo itt kapott hajlékot egyik rokonánál. A gyümölcsösben a méhkaptárak körül egy idős, középtermetű férfira figyeltünk fel. Arra készültem, hogy egy mesebeli, szakállas ember­rel találkozom majd. Ezért, amikor nem így sikerült, rög­tön a szakálláról kérdeztem. — Sohasem volt szakállam — mesélte. — Ha egy hétig nem borotválkoztam, már nagyon zavart. De nem akartam elveszíteni emberi külsőmet és a legnagyobb fagyban is megborotválkoztam. Oly hosszú remeteség után nem könnyű beszélgetni. Igyek­szünk nem félbeszakítani, amikor mesélni kezd nehéz sor­sáról. . .. 1947-ben történt, amikor a frontról hazatért. Az I. Belorusz Fronton harcolt, ott volt Varsó és Berlin bevételé­nél, amelyért több kitüntetésben részesült. Egy nyári este hazafelé indult az erdőirtásról. Találkozott a helyi körzeti megbízottal, akinek a nevét azóta elfelejtette és egy NKVD-s főhadnaggyal a járási központból. Érdeklődtek, hol harcolt. A Kunágotai Bercsényi Mgtsz profiltisztítás miatt eladja az alábbi eszközöket: 3 db Rába IH 10—720—5 6—16” MBF, 1 db JD—4630 traktor, 1 db Castor P—403 rakodógép, 2 db Bizon-Rekord Z—50 gabonakombájn (üzemképtelen), 1 db IFA W—50 L FC 5000 1-es üzemanyag-szállító gk„ 7 db UN—050 rakodógép. Érdeklődni lehet a tsz gépüzeménél munkanapokon, Sebők Mihály műszaki főágazatvezetőnél. Telex: 83-380. Telefon: (69) 11-805. Mikor megmondta, durván sértegették Zsukov marsallt. Ak­koriban a neves hadvezér is kegyvesztetté vált. A fronthar­cos nem tudta elviselni egykori parancsnokának sértegeté­sét. Védelmébe vette és olyan dolgokat mondott, amiket annak idején megtoroltak. „Holnap elküldünk a fehér med­vékhez!” — fenyegették meg és ő tudta, hogy ez nem. egy­szerű ijesztgetés. Akkoriban a faluban több eset is volt, hogy elvitték „a nép ellenségeit” és sorsukról azóta sem tud senki. Aznap éjszaka Ivan felkerekedett és elbujdosott az erdőben. Többször keresték. Előfordult, hogy télen sítalpakon, kutyákkal egész haj tó vadászatot indítottak, de mindig sike­rült elrejtőznie. Az erdőben otthon érezte magát, hiszen is­merte minden ösvényét. Csak ritkán találkozott rokonaival, akik kisegítették élelemmel és ruházattal. Néha felkereste idős ismerősét egy távoli tanyán. Előfordulj hogy véletle­nül találkozott a környékbeli emberekkel, de soha senki nem árulta el. Hol kalyibában, hol pedig szénaboglyában húzódott meg. Olyan is volt, hogy három hónapig nem hal­lott emberi hangot, különösen télen kerülte el rokonait, ne­hogy a hóban nyomára bukkanjanak. Miután szülei meghaltak (temetésükön sem tudott ott lenni), megfeledkeztek róla. Azt hitték, elpusztult. Nekünk is bemutatta egykori tanyáját. Kis kalyiba a sűrű fenyvesben, 7-8 kilométerre a falutól. Itt minden úgy ma­radt, ahogy ő hagyta. A fűrész, a fejsze, néhány táska és egy kis kamra a legszükségesebb dolgokkal. A sötét éjsza-- kákon tüzet rakott, hogy egy kicsit felmelegedjen. A tűz el­riasztotta a farkasokat és a vaddisznókat. Viszont a móku­sok nem kerülték el. Hű társa lett a csalogány és népes csa­ládja. Nyáron ő mentette meg. Barátja lett az erdő. Megta­nult hurkot és csapdát állítani. A fákra nyolc kaptárt füg­gesztett. Mindegyikből néhány kilogramm mézet szedett ki. Nyáron gombázott, bogyót gyűjtött, halászott. így éldegélt, állandóan változtatva tartózkodási helyét, mindig távol az emberektől. Természetesen fázott. De különleges zsákokat varrt magának, amit szalmával töltött meg. Nagyon keveset evett, hiszen takarékoskodnia kellett. Szerencsére a beteg­ségek elkerülték. 42 év alatt csak egyetlenegyszer fájt a fo­ga. Korábban, 10-20 évvel ezelőtt is visszatérhetett volna az emberek közé? Valószínűleg. De Ivan Busilo másként véle­kedett erről. Tudatában még él a ’47-es év. Bár ha ritkán találkozott emberekkel, próbálták meggyőzni, hogy most már nincs mitől félnie. —• Nem hittem nekik —• meséli. — Meggyőződésem, hogy az embernek joga van a szabadságra és a méltóságra. Tud­tam, így nem élhetek. Régebben csak néha került újság a kezébe. Az utóbbi években azonban egyre többet olvasott. Többször átolvasott minden cikket és sokáig elmélkedett a leírtakon. Megértette, hogy elérkezett az az idő, amikor már senkitől sem kell fél­nie. Nagyon sajnáltam ezt az embert, aki a félelem időszaká­nak áldozata ltett. Lehetett volna családja, munkája, háza, normális emberi körülmények között élhetett volna. Ivan Busilo szeretne még dolgozni a kolhozban, 68 éves kora ellenére jó egészségnek és erőnek örvend. A kolhoz elnöke megígérte neki, hogy keres neki valamilyen munkát a friss levegőn, amihez vollt ideje hozzászokni. Közületek, szervezetek, vállalkozók figyelem! A Thermál Invest Befektetési és Gyógyidegenforgalmi Rt. egy közös üzemeltetésű irodaház építését kezdi meg Békéscsabán, a Luther—Kinizsi utca sarkán. Jelentkezéseket 1990. január 27-éig lehet írásban vagy személyesen megtenni a Micsurin u. 10—12. címen. Az irodaház földszinti részén a Luther utcára nyílóan üzletek kerülnek kialakításra, melyre a jelentkezéseket szintén január 27-éig várjuk. Valamennyi előzetes jelentkező részére 1990. február 1-jén délelőtt 10 órakor, a beruházás részleteit érintő megbeszélést tartunk a Micsurin u. 10—12. sz. alatt, de folyamatos felvilágosítást ad a 26-844-es 'telefonszámon Szlkora Endre és Kovácsné Iyőrinci Nóra is. VÁRJUK JELENTKEZÉSÜKET AZ IGÉNYÜK MEGHATÁROZÁSÁVAL. I. Kuksza

Next

/
Thumbnails
Contents