Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-19 / 16. szám

1990. január 19., péntek A francia államfő Budapesten Szűrös Mátyásnak, a Ma­gyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására csü­törtökön délelőtt kétnapos hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett Francois Mitterrand, a Francia Köz­társaság elnöke. Ütjára el­kísérte felesége, Danielle Mitterrand. Kíséretében van Roland Dumas külügyi állammindsz- ter, Pierre Beregovoy gazda­sági, pénzügyi és költségve­tési áUamminiszter, Roger Fauroux ipari és területren­dezési miniszter, Paul Quiles postaügyi, űrhajózási és táv­közlési miniszter, számos gazdasági szakember, vala­mint csaknem száz újságíró. Az Országház Nándorfe- hérvár-termében Szűrös Má­tyás és Francois Mitterrand egyórás szűk körű megbe­szélést folytatott, amelyen részt vett Kovács László külügyi államtitkár, vala­mint Roland Dumas, illetve a két nagykövet, Nagy Gá­bor és Pierre Brochand. A tárgyalásról Szűrös Má­tyás rövid nyilatkozatot adott az MTI-nek. Az ideiglenes köztársasági elnök elmondotta többek kö­zött: Mitterrand elnök láto­gatásának célja erkölcsi és politikai támogatást nyújta­ni Magyarországnak, meg­erősíteni, továbbfejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat, s ezen keresztül az európai or­szágokkal való együttműkö­dést. Magyarország és Fran­ciaország kulturális kapcso­latai példaértékűek — bár még e téren is van tenni­való —, a gazdasági együtt­működés azonban jelenleg szerény. Magyarország mind­össze a 60. helyen áll Fran­ciaország gazdasági • partne­rei sorában. A szívélyes légkörű meg­beszélést követően Francois Mitterrand a Hősök terén koszorút helyezett el á Ma­gyar Hősök emlékművén. A délutáni órákban némi­leg módosult Francois Mit­terrand látogatásának előze­tesen egyeztetett programja; Németh Miklós betegsége miatt Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes keres­te fel szállásán a Francia Köztársaság elnökét. A meg­beszélésen részt vett Roland Dumas, Pierre Beregovoy, illetve Medgyessy Péter kí­séretében Kovács László. Medgyessy Péter rövid át­tekintést adott Francois Mit- terrand-nak a magyar gaz­daság helyzetéről. Hangsú­lyozta, hogy hazánk a piac- gazdaság kiépítésén mun­kálkodik, ez azonban hosz- szabb és nehezebb folyamat lesz. mint a politikai intéz­ményrendszer reformja. A folyamatok egy sajátos vo­nása, hogy a kormány a vá­lasztásokra készülő pártok kampányának egyik fő cél­pontjává vált. A választási kampány jellemzője, hogy az ellenzéki pártok a múlt ta­gadásával erősítik pozícióju­kat. Medgyessy Péter vélemé­nye szerint a gazdasági ne­hézségekből való kimozdulás egyik legfőbb feltétele a pri­vatizáció folytatása. Ehhez azonban feltétlenül szükség van a külföldi tőke bevoná­sára, tekintettel a hazai tő­keínségre. Míg Medgyessy Péter fő­ként a gazdaság állapotát elemezte, Francois Mitter­rand főként az európai re­gionális problémákkal kap­csolatban fejtette ki néze­teit, részletesebben is ismer­tetve magyar partnereivel az európai konföderáció megte­remtésével kapcsolatos el­képzeléseit. A miniszterelnök-helyet­tessel folytatott megbeszélés után Antall Józsefet, a Ma­gyar Demokrata Fórum el­nökét fogadta Francois Mit­terrand. Antall József em­lékiratot adott át a francia államfőnek a romániai ma­gyarság helyzetéről. Ugyancsak szálláshelyén kereste fel Francois Mitter- rand-t Nyers Rezső, a Ma­gyar Szocialista Párt elnö­ke. A megbeszélésen a párt­elnök méltatta Franciaor­szág átfogó, markáns Kelet- Európa-politikáját. Szóba ke­rült az MSZP felvételi ké­relme a Szocialista Interna- cionáléba. Francois Mitter­rand pozitívan értékelte a kérelmet. Este Szűrös Mátyás dísz­vacsorát adott Francois Mit­terrand tiszteletére a Parla­mentben. Olasz hozzájárulás „közös vállalkozáshoz” Horn Gyula és Gianni De Michelis csütörtökön, a meg­beszélések végeztével, közös sajtóértekezletet tartott a római Magyar Akadémia Via Giulián álló palotájá­ban. A magyar külügymi­niszter rendkívül tartalmas­nak minősítette római tár­gyalásait. Az előző nap aláírt meg­állapodásokat méltatva, a vízumok kölcsönös megszün­tetéséről Horn hangsúlyozta, hogy ez legalább olyan je­lentős fejlemény, mint a „vasfüggöny” (a műszaki ha­tárzár) felszámolása volt magyar részről. De Michelis pedig azt fűzte hozzá: újabb fal vagy korlát omlott le ezzel, a lépés „etikai és po­litikai jelentőségű”. A megtárgyalt nemzetközi témák között az európai le­szerelés szerepelt nagy hang­súllyal. De Michelis ismertette az olasz kormány Magyaror­szágnak szánt gazdasági se­gítségét, illetve — általa szí­vesebben használt kifejezés­sel — „a közös vállalkozás­hoz” nyújtandó hozzájárulá­sát (azon túl természetesen, hogy Olaszország kiveszi a részét az EGK keretében el­indított kezdeményezések­ből): — 150 millió dolláros ál­lami exporthitelkeret (olasz cégektől történő vásárlások­ra), amelynek feltételeit kedvezőbbé tették az első ajánlatnál; — három év alatt mintegy 75 mililiárd lírás, igen ked­vezményes hitelkeret, szak­emberképzésre, szociális, egészségügyi fejlesztésekre, élelmiszer-ipari együttműkö­désre; —« 50 milliárd lírás alap Lengyelországban és Ma­gyarországon vállalkozni, társulni kívánó olasz kis- és középvállalatok ösztönzésére. Ezen túl az olasz beruhá­záséi ztosítási rendszert ki­terjesztették magyarországi befektetésekre is. A magyar export mennyiségi korláto­zásait január 1-jétől meg­szüntették. Tovább éleződött a helyzet Karabahban Azerbajdzsánban és Ör­ményországban csütörtökön tovább éleződött a helyzet — jelentette a szovjet tv. A be­számoló szerint a nap folya­mán az Azerbajdzsán Nép­front tagjai ügyet sem ve­tettek a bűnös akciók be­szüntetését követelő felhívá­sokra, s Örményországban sem szüneteltek a fegyver­szerző akciók, a szélsősége­sek harci technikát is zsák­mányoltak. Mindkét köztár­saság területén folytatódik a fegyveres csoportok szerve­zése, polgári lakosokat, ka­tonákat ejtenek túszul. Vál­tozatlanul tartanak a rend­bontások a szovjet határon, az azerbajdzsáni területe­ken. Feszült a helyzet Bakuban is, ahol a TASZSZ jelenté­se szerint a főbb útvonala­kon torlaszok akadályozzák a közlekedést, részben leállt a tömegközlekedés, s több vállalat csak csökkentett ka­pacitással termel. Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet értesíti minden kedves ügyfelét, hogy a takarékbetétek kamatait 1990. FEBRUÁR 1-JÉTŐL FELEMELI. Látra szóló betét kamata: évi 14%. Lekötött betét kamatai az alábbiak szerint alakulnak: — 1 évre lekötött évi 19% — 2 évre lekötött évi 19,5% — 3 évre lekötött évi 20%. Takaréklevél 6 év eltelte után 20,8%. Gépkocsi-előtakarékossági betét: — 1 év után célirányos felhasználás esetén 20,5% — 1 éven belüli felhasználás esetén 14% — 1 év után nem célirányos felhasználás esetén 19%. Átutalási betét (1990. január 1-jétől) 14%. Ifjúsági betét, Otthonteremtő betét — öt éven belüli 18% — öt éven túl 22%. A közölt adatok 'nettó kamatok, takarékszövetkezetünk a betétek kamatadóját ebben az évben is megfizeti az ügyfelek helyett. Őrizetbe vették Zsivkovot A Bolgár Népköztársaság főügyészsége a politikai, tár­sadalmi, gazdasági torzulá­sok és törvénysértések ki­vizsgálásával foglalkozó par­lamenti bizottságtól olyan anyagokat kapott, amelyek adatokat tartalmaznak Tó­dor Zsivkov és környezete által elkövetett bűncselek­ményekről — olvasható a fő­ügyészség csütörtökön dél­ben kiadott közleményében. Ezeknek az anyagoknak az alapján a főügyész elrendel­te Todor Zsivkov őrizetbe vételét és előzetes vizsgálat megindítását ellene nemze­tiségi ellenségeskedés és gyűlölet szítása, különösen nagy értékű társadalmi tu­lajdon jogi alap nélküli el­sajátítása és a szolgálati helyzetével való különösen súlyos visszaélés miatt. A vizsgálatot a Bolgár Népköztársaság főügyészsé­gének egy ügyészi csoportja végzi. Átmeneti munkanélküli-járadék — Az IKV kivonul a lakáskarbantartásból — Mennyivel emelkedik a lakbér és a vízdíj? (Folytatás az 1. oldalról) járadék bevezetését javasol­ta, s amit a kormány el is fogadott. Utalt arra, hogy az egy évvel ezelőtt rendszere­sített munkanélküli-segély egy esztendeig vehető igény­be. Ez az időintervallum le­telt, ezért vetődött fel az új konstrukció szükségessége, amely körülbelül 1500, meg­felelő munkahelyet mégnem talált embernek garantál megélhetési lehetőséget. A járadék összege a munka­nélküli-segély 75 százaléka, s az igénybevétel időszaka munkaviszonyban töltött időnek számít. Az Országos Tervhivatal előterjesztése alapján tár­gyalt a kormány az idei gazdaságpolitikai program megvalósítását szolgáló kor­mányzati intézkedésekről. A foglalkoztatáspolitikával függ össze, hogy a 8 milliárd forintos Foglalkoztatáspoliti­kai Alapból 1 milliárdot el­különítetten kezelnek a kri­tikus helyzetű körzetek fe­szültségének enyhítése érde­kében. Ebből, valamint a Területfejlesztési és Szerve­zési Alapból mintegy 2,1 milliárd forintból a gazdasá­gilag elmaradott, a szerke­zetátalakításban erőteljesen érintett térségek gondjain kíván a kormány enyhíteni. •Ezek a régiók: Baranya, Bé­kés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom—Esztergom, Nóg- rád, Somogy, Szabolcs-Szat- már-Bereg, Tolna, Vas és Zala megye. - Ezt követően Lackó László külügyminiszter-helyettes vette át a szót. — Az IKV kivonul a lakáskarbantartás­bólj a bérlő a továbbiakban IKV-hozzájárulásra nem szá­míthat lakása felújításakor — mondta. A miniszterhe­lyettes hozzátette: ez a te­her önmagában erőteljesen nagyobb, mint amit a no­minális lakbéremelés jelent. A kormány csütörtöki ál­lásfoglalása szerint a kom­fort nélküli és a félkomfor­tos lakások bére nem válto­zik. A komfortosoké átlago­san 25 százalékkal — négy­zetméterenként 12-ről 15 fo­rintra —, az összkomfortos lakásoké pedig átlagosan 46 százalékkal — 15-ről 22 fo­rintra — emelkedik. A ki­emelt övezetekben felszá­mítható pótlék 25-ről 50 szá­zalékra nő. A kormány azt várja, hogy az intézkedések enyhítik a lakosság csökkent terherviselő-képességű réte­geinek gondjait. Változik a nem lakás célú helyiségek bére is. A már meglévő szerződé­seknél az emelkedés legfel­jebb 100 százalékot érhet el, új szerződések esetén a bér­lő és a bérbeadó közötti megállapodás alapján álla­pítják meg a díjat. Állásfoglalás született ab­ban is, hogy a lakbért meg­fizetni csak korlátozottan képes családok esetében szo­ciális kompenzációra kerül­jön sor. E kategóriába tar­toznak a három- és több- gyermekesek, a testi fogyaté­kosok, valamint azok a csa­ládok, amelyeknél az egy fő­re jutó jövedelem nem éri el a 4300 forint nettó össze­get. TáSnogatásban részesül­nek a 70 éven felüli nyugdí­jasok is, közülük is elsősor­ban azok, akiknek a nyug­díja nem éri el a létmini­mum háromszorosát. Az ál­lásfoglalás kiterjed arra is, hogy gyorsítani kell a bérla­kások értékesítésének folya­matát, csökkentve az eddig erőteljesen ható bürokrati­kus intézkedéseket. A lakás nélküli fiatalok az egyéb­ként meglévő kedvezménye­ken felül 150 ezer forint tá­mogatást kaphatnak. A köz­ponti költségvetés erre mint­egy 3 milliárd forjnitot irányzott elő. A víz- és csatornahaszná­lati díjakra áttérve Lackó László elöljáróban leszögez­te : bérlakások esetében nin­csenek meg a lakásonkénti mérés lehetőségei. Az opti­mális az lenne, ha minden lakásban vízmérő működne, e berendezések ára azonban rendkívül magas. Az összeget a lakás mé­retéhez igazodóan, a szoba­szám alapján állapítják meg. Példaként említette, hogy egyszobás lakásnál ez 120, négyszobásnál 380 forint le­het. A bérleti díjak, a víz­díjak és egyéb szolgáltatások fizetendő összegéről minden bérlő február végéig értesí­tést kap. A támogatásra jo­gosultaknak a helyi tanács­tól kell igényelni a lakbér- támogatást a lakbérértesí­téshez mellékelt igénylőla­pon. A lakások megvásárlásá­val függ össze, hogy a jövő­ben a lakbér a bérlő és a bérbeadó közötti megállapo­dás tárgyává válik. Felvetették az újságírók a sokakat foglalkoztató lehall- jgatási botrány sorsát is, amellyel kapcsolatban Baj­nok Zsolt elmondta: az er­ről szóló előterjesztés vár­hatóan a szombati ülésen szerepel a kormány előtt. Szigorítják a rubelexport engedélyezését A Minisztertanács határo­zata alapján Beck Tamás kereskedelmi miniszter 1700 vállalatnak küldött körleve­let, amelyben közli: január 18-án felfüggesztette a ru­bel elszámolású export tel­jes engedély- és kötésállo­mányát, beleértve az 1990. évi államközi megállapodá­sok kontingenseit is. A szigorú intézkedés hát­teréről Apró Piroska keres­kedelmi miniszterhelyettes tájékoztatta az MTI munka­társát. Elmondta: a szocia­lista export több mint 1 mil­liárd rubeles tavalyi aktívu­ma már az év első napjai­ban tovább növekedett. 15 nap alatt 250 millió rubel­aktívum keletkezett, ennek több mint fele a magyar— szovjet külkereskedelemben. Radikális lépések nélkül a hatalmas összegű rubelaktí­vum tovább növekedhetne, holott már a jelenlegi mér­ték is elviselhetetlen terhet jelent a magyar gazdaság számára. Az ellentétel nél­küli exportszállítások ugyan­is meghatározatlan idejű ka­matmentes hitelként funk­cionálnak, s a külföldi hite­lezők is joggal nehezménye­zik, hogy a nyugati hitelek­ből keleti forráskihelyezést finanszírozunk. Emellett az azonnali inkasszó következ­tében árufedezet nélküli pénz jelenik meg a magyar gazdaságban, hiszen az ak­tívum mértékéig nem tud­nak ellentételeket beszerezni partnereiktől a vállalatok. Mindez szükségessé tette az egyedi engedélyek bevezeté­sét, ám ezt a minisztérium csak átmeneti kényszerintéz­kedésnek tekinti. Az egyedi engedélyt — amely ezentúl negyedévre szól — indokolt esetben ter­mészetesen megadja a mi­nisztérium. Vélhetően azok a vállalatok kapják majd, amelyeknek az államközi egyezmények kontingenst határoznak meg, valamint amelyek barterüzleteket kötnek. Az engedélykérel­mek elbírálásánál a minisz­térium azt nem veszi ala­pul, hogy mennyi az expor­tálandó termék dollártartal­ma. Ez egyrészt nem férne össze az importliberalizáció elvével, másrészt a dollár­tartalomról amúgy is csak a vállalatoknak van pontos in­formációjuk. A minisztérium tisztában van azzal, hogy az export visszaszorítása súlyos prob­lémákat okoz a vállalatok­nak — mondotta Apró Pi­roska —, ám tekintettel a kialakult válsághelyzetre, ezt a lépést meg kellett tenni. Kongresszusra készülő szövetkezetek Mészöv-küldöttközgyűlés Nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a tegnap délelőtti Me- szöv-küidöttközgyűlés már csak formájában, illetve me­netrendjében hasonlított a korábbiakhoz. Hiszen a moz­galom olyan kongresszusra készül, melynek kimenetelé­ről ma még az alapító szö­vetkezetek is csak jósolgatni tudnak. Tény azonban, hogy az érdekképviselet szüksé­gességét senki nem vitatja. Formáját illetően azonban már igencsak eltérőek a vé­lemények. Különösen azok a gazdálkodók, akiknek anya­gi lehetősége korlátozott, ök mindenképpen egy kisebb apparátussal működő utód­szervezet létjogosultsága mellett kardoskodnak. A te­hetősebbek véleménye sze­rint viszont, egy kevesebb pénzzel gazdálkodó, kisebb létszámú apparátus képtelen lenne az érdekek valódi ér­vényesítésére. Fönnáll az a veszély is, hogy formaivá válna a működés. Felmerül az is kérdés­ként, vajon a fogyasztási szövetkezetek, takarékszö­vetkezetek és lakásszövetke­zetek tagjaiért, avagy csu­pán a vezetők érdekeiért munkálkodott eddig az ér­dekképviselet. A kongresz- szusi küldötteket a koráb­biaktól eltérően, most a tag­ság delegálja minden egyes szövetkezetből. Ügy tűnik, a különböző tevékenységeket folytató tagszövetkezetek az ágazati tagoltságot tartják előnyösebbnek. Ebben az esetben a kongresszuson fö­deratív szövetség alakulna. Á különböző napirendi pon­tok vitájából az derült ki, hogy 1990-ben mindenkinek nehezebb dolga lesz. A ked­vezőbb adózási feltételek el­lenére is olyan költségnöve­kedésre lehet számítani, amely miatt lényegesen ki­sebb nyereség lesz az év vé­gén. Az ülés végén a nyugdíj­ba vonuló dr. Tanai Ferenc, elnök kérte a küldöttköz­gyűlést, hogy korábbi tiszt­ségeiből mentse fel, s egy­ben köszönetét fejezte ki kollégáinak, hogy munkájá­ban az elmúlt években se­gítették. A megüresedő Mé­szöv elnöki tisztségét dr. Bótgi Sándor tölti be.- rákóczi -

Next

/
Thumbnails
Contents