Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-18 / 15. szám

1990. január 18., csütörtök o izHslUkfiTcl Itália ismét ajánlatot tett Akiknek a talpa alól kihúzzák a földet! (Folytatás az 1. oldalról) kft. létrehozására keresett partnert. A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet elnö­ke mutatós és gazdag kíná- latú termékkatalógust nyúj­tott át az olasz vállalkozók­nak. A Kner Nyomda vezér- igazgatójának — ajánlat­ként — már csak annyit kellett ehhez hozzátennie, hogy „e prospektust mi ké­szítettük”. (A beszélgetés során kiderült: a magyar termékek eladhatóságában igen fontos szerepe lesz a korszerű csomagolásnak.) A Kunság Füszért kereskedel­mi hálózata és nyereséges­sége ugyancsak felkeltette az olasz üzletemberek ér­deklődését. Nem kerülte el figyelmüket a termelő és szolgáltató, kisiparosok je­lentős száma sem. A Körös­(Folytatás az 1. oldalról) további munkájukra; szerel­jenek le, és hagyják el a gyárat. A miértre annyi volt a válasz, hogy nincsenek megelégedve velük. Ennyit a sztrájk előzményeiről... A többiek vállalták véleményüket Szerdán, január 17-én reg­gel megkerestem néhány munkást (Duna Györgyöt, Hídvégi Istvánt, Belicza Mi­hályt, Lőrincsik Pált), akik a kollégáikon statuált példa után is vállalták véleményü­ket. Apró incidenssel kezdő­dött a beszélgetésünk, mert Tóth Rudolf műszaki igaz­gató nekem szegezte a kér­dést: — Ki engedte ide?! — Majd felszólított, hagy­jam el a műhelyt! Mégis sikerült a munká­sokkal szót váltanom. El­mondásuk szerint az igaz­gató ősszel és decemberben is kijelentette, hogy semmi­féle bérfejlesztésre nincs le­hetőség, csak 1990 júniusá­ban, akkor is csak tíz szá­zalékra számíthatnak. — Mi két műszakban 170 órával, 6—6 és fél ezret vi­szünk haza, a vezetők meg ennek két-háromszorosát — menti Skála Közös Vállalat diszkont áruház és békés­csabai vámszabadterület lét­rehozására keresett olasz vállalkozót. Ajánlattal ér­kezett a Gyulai Húskombi­nát és a Békés Tourist is. Székely László, a megye va­lamennyi ipari szövetkezeté­nek termelését bemutató prospektust nyújtott át a vendégeknek, akik sűrű so­rokban jegyzetelték a hal- lotakat. Az olasz mezőgazdasági szakemberek elmondották, hogy pénzzel, gépekkel és technológiák átadásával se­gítenék egyes keresett ter­mények termesztését és for­galmazását. A sűrítmény ki­vételével minden más — elsősorban különlegességnek számító — paradicsomter­méknek nagy és igényes, ezért jól fizető piacot terem­érvelnek. — Azért kértük a béremelést, mert megtudtuk, hogy a vezetők és alkalma­zottaik fizetésemelést kaptak. A szakszervezet egyáltalán nem támogatott bennünket. Pedig úgy érezzük, ennyi munka után megérdemel­nénk azt a pénzt. Megkérdeztem Nemes László igazgatót is, aki a sztrájkról — elmondása sze­rint — nem tudott. — Ha erről értesülök — mondta —, akkor előbb be­széltem volna a munkások­kal. Azt érzékeltem, hogy mostanában a teljes kollek­tíva elégedetlen. (Négyszáz dolgozó, ebből hatvan alkal­mazott.) Érthető, hiszen az utóbbi hónapok, napok sej­tetik a hehéz jövőt, a jöve­delmi gondokat. A sztrájk egyelőre elmarad Ezután arról tájékoztatott, hogy január 1-jétől leány- vállalatként működnek. Nagy pénzhiánnyal küsz­ködnek az önállósodás kö­vetkeztében, csak ha termel­nek és eladják áruikat, ak­kor jutnak saját pénzhez, amiből bért tudnának fej­leszteni. tenének. A termelés és a feldolgozás a Békés me­gyeiek dolga lenne. Véle­ményük szerint a nálunk eddig nem ismert technoló­gia meghonosítására képes lenne mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk. Élénken érdeklődtek mélyhűtött ter­mékek — főként zöldbab — iránt. Szívesen társulnának olyan vegyes vállalat létre­hozására is, amely nyugati színvonalú és olasz stílusú szupermarketeket üzemel­tetne. (Volt köztük, aki élel­miszerek. volt, aki éppen ezek kivételével a lakásban található minden más tárgy árusítására vállalkozna.) Minden mennyiségben ven­nének szépen csomagolt, mélyhűtött csirkét, kacsát, nyulat. A szállodaépítés és a vadászat lehetőségei halla­tán is felcsillantak a mély­— Egyelőre azonban a be­ruházások miatt csak adós­ságaink vannak — fejti ki. — A decemberi fizetéseme­lések az új munkakörökhöz igazított bérrendezések vol­tak. A délutánra ígért munkás­gyűlés egy órakor kezdő­dött. A két kárvallott „mun­kanélküli” (Kis Zoltán és Béres József) csak rendészi kísérettel léphetett a gyár terülétére. A gyűlés elején Kis Zoltánt az igazgató ki­küldte a teremből. A két­órás igazgatói magyarázatot kérdések követték, amelyek­tüzű olasz szemek. Borké­szítést ajánlott egyikük, s egészségre, környezetre ár­talmatlan mosóporokat. Sőt, több évtizedes magyar kínok feloldásában is segédkezné­nek: ők már tudják, hogy mibe kell tölteni hasadó zacskó helyett a tejet... El- adhatónak találták a tár­gyalóasztalra tett akácmé­zet, s népművészeti termé­kek gyártását is számításba vették. A vesszőkosarak és bútorok ugyancsak helyet kaphatnának Itália kék ege alatt. Végül a vendégek névjegykártyák cseréjére hívták fel partnereiket. (Mit mondjunk, nem mindenki­nél volt...) A küldöttség délután üz­leti tárgyalásokat folytatott Szarvason, paradicsomsűrí­tésről és öntözőipari együtt­működésről, majd a Nagy­szénás! Október 6. Mgtsz - szel történő együttműködés lehetőségeiről tájékozódtak. Kiss A. János re nehezen születtek a vála­szok. Nemes László a gazda­sági helyzetet ecsetelte, in­nen is, onnan is véve a pél­dákat. Amikor végre a bér­emeléshez ért. a júniusra tervezett tízszázalékos bér­emelés február 1-jére törté­nő előrehozását tudta csak megígérni. (Vajon miből?) A munkások — talán a féle­lem miatt is — elfogadták a javaslatot. Két társuk mellett kiálltak a dolgozók, Béres Józsefet visszavette a vezetés, bár nem az eredeti munkakörébe. A hétfőre ígért sztrájk pedig elmarad. Az ügy még sincs lezárva, mert a felmondás mikéntje jogilag támadható... Herpai Attila (Folytatás az 1. oldalról) A szövetkezet földeladása a jelenleg érvényes földtör­vény szerint jogszerűnek mondható. Bár az ügyész megjegyezte: a megváltott földek tulajdonosaival szem­beni konfliktus elkerülhető lett volna, ha a földtörvényt módosító parlament rögzíti, hogy a megváltott földeket a szövetkezet, illetve a mező- gazdasági nagyüzem nem ad­hatja el. Az ügyészséget a Békés Megyei Földhivatal úgy tájékoztatta, hogy a vá­sárolt földeket még nem ír­ták az új tulajdonosok nevé­re ... A törvényes értékesítés el­lenére viszont, a hektáron­kénti 10 ezer forintos vétel­ár megkérdőjelezhető. Sza­badpiaci eladás esetén a je­lenlegi forgalmi érték 80-100 ezer forint. Dr. Tóth Tamás hangsúlyozta, hogy az ügyészség a földár összeg- szerűségével nem tud mit kezdeni. Azzal azonban már igen, hogy értéken alul ke­rül az ingatlan a vevő tu­lajdonába, hiszen ez esetben a vagyon elkótyavetyélésé­nek gyanúja áll fenn. Az új- kígyósi szövetkezet vezetése az ügyészség kérésére adott indoklásában egyébként a hatóság számára elfogadható érveket tudott felhozni a földértékesítésre. A vizsgá­lat sorén megállapítást nyert az is, hogy kívülállók, tehát illetéktelen személyek ebből a földből nem vásároltak, s olyan sincs,-aki esetleg négy hektárnál többhöz jutott vol­na. Ennek ellenére a megyei ügyészség javaslatot terjeszt a Legfőbb Ügyészségnek az Üjkígyósi Aranykalász Ter­melőszövetkezet földeladás­ról szóló közgyűlési határo­zatának megsemmisítése vé­gett. Erre azért kerülhet sor. mert a közgyűlés anélkül hozott Újkígyóson határoza­tot a szövetkezet tulajdoná­ban levő földek tagi értéke­sítéséről, hogy arról az alap­szabályban előzetesen ren­delkezett volna. Következés­képp a határozat érvényte­len, mert a döntéshozók el­járási jogszabálysértést kö­vettek el. Dr. Tóth Tamás kitért ar­ra is, hogy az ügyészség munkája az egymásnak el­lentmondó törvények, tör­vényerejű rendeletek, vég­rehajtási utasítások miatt a legtöbb esetben csődöt mond. Különösen a most el­uralkodó spontán privatizá­ciós ügyleteknél érezhető, hogy az ügyészség hatáskö­re is igen szűkreszabott. Például a gazdasági műve­letek okszerűségét, célszerű­ségét nem vizsgálhatják. Jogszerűtlen privatizáció felfüggesztésére sincs az ügyészségnek hatásköre. Legjobban a helyi ügyészsé­gek szigetelődnek el, pedig most, a zűrzavaroktól egyálr talán nem mentes átmeneti helyzetben. nagy szükség len­ne munkájukra. A magára maradt bürokrácia, a végre­hajtó apparátus, mentesülve a politikai kényszertől, saját érdekeinek érvényesítésére használja fel adott hatalmát. Az ügyész azt is megemlí­tette, hogy az utóbbi idők­ben például csak akkor ta­nulmányozhatják át egy-egy törvény tervezetét, ha azt valamelyik országgyűlési képviselőtől sikerül megsze­rezni. A jogalkotás anomá­liájának köszönhető az is, hogy a társadalom egyéb­ként természetes szövetsége­sei, például a vidék lakossá­ga egymás ellensége lesz, holott a megváltott földek és a privatizálással földhöz jut- tatottak érdeke közös. Az ügyészségi tájékoztatón dr. Zsíros Géza, az FGKP megyei elnöke kijelentette, hogy a parlamenti képvise­lethez jutó kisgazdapárt el­ső lépése az új Országgyű­lésben az lesz, hogy a múlt év szeptember elsejétől meg­valósított állami és szövet­kezeti földeladásokat hatá­lyon kívül helyezi, s olyan földtörvényt alkot, amely nemzeti közmegegyezést tük­rözve megteremti a hazai földforgalom alapját. Enél- kül ugyanis agrár-piacgaz­daságról még csak beszélni sem lehet. A békési kisgaz­dáiknak számos más, rossz tapasztalata is van. Békés­csabán a tanyák körüli ház­táji földeket adják el a ter­melőszövetkezetek, s a me­gyében többfelé az igen nagy befektetéssel följavított, me- liorált területeket is értéke­sítik a nagyüzemek. — rákóczi — Az igazgató nem tudott a sztrájkról Magyar—francia gazdasági kapcsolatok Lemondott a belső biztonsági szolgálat vezetője Horváth József vezérőrnagy, a BM belső biztonsági szolgálatának vezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy a napokban le­velet írt a belügyminiszternek, amelyben kérte felmentését, mert a belső biztonsági szolgálattal és személyével szemben meg­rendült a bizalom. Elmondta: az állambiz­tonsági tevékenységgel összefüggő ügyész­ségi vizsgálathoz minden okmányt, anyagot benyújtottak, hogy minél hathatósabban se­gítsék munkájukat. Hozzátette: véleménye szerint a belbiztonsági szolgálat nem vég­zett alkotmányellenes tevékenységet, s mi­közben igyekezett az októberben módosított alkotmányhoz hozzáigazítani munkáját, ál­dozata lett a politikai csatározásoknak. Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások testvérkapcsolat Nagyszalontával — Összefogásra hív az agrárszüvetség — I népfront mást támogat B szocialista párt elnökségének állásfoglalása az állambiztonsági szolgálat körűi kialakult helyzettel kapcsolatban Az MSZP sarkadi alapszerve­zete javasolja Sarkad Város Ta­nácsának, hogy vegye fel a kap­csolatot Nagyszalonta város elöljáróságával abból a célból, hogy a két város testvérváros­sá váljon. Meggyőződésünk, hogy a föld­rajzi fekvés, a történelmi ha­gyományok, a romániai forra­dalom megalapozottá teszi ezen közeledési szándékot. A két város — eltérően az eddigi testvérvárosi gyakorlat­tól *— érdemben és kölcsönösen előnyösen tudna együttműköd­ni, társadalmi, gazdasági, kul­turális és idegenforgalmi terü­leten. Városaink közötti kap­csolat segítené ia két szomszé­dos állam között kialakulófél­ben levő oly fontos megértést és barátságot. Indítványozzuk, hogy a tanács minden illetékes állami fórum előtt kezdeményezze, s ösztö­nözze a Kőtegyán községnél meglevő vasúti határátkelőhely kibővítését közúti határátkelő­hellyé is. A közúti határátkelés biztosí­tása mindkét fél részére lehető­vé tenné az idegenforgalmi inf­rastruktúra megteremtését. Közelebb hozná az anyaor­szághoz a legnagyobb román nemzetiségű települést, Méhke­rékét. Csökkentené a térség tra­gikus lemaradását az ország más vidékeihez képest. * * * Az agrárszövetség hűen eddigi gyakorlatához, fontosnak tart­ja a politikai erők összefogását, és mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a jelenlegi vál­ságból történő kilábaláshoz reá>- lis és megvalósítható alternatí­váik elé állítsuk a választókat. Ehhez nem a politikai erők dif­ferenciálódása, hanem közele­dése vezethet el. Az Országos Választmány ezért felhatalmaz­ta a megyei választmányokat és az országos elnökséget, hogy folytassák egyeztető tárgyalá­saikat annak érdekében, hogy létre lehet-e hozni egy olyan választási együttműködést, amely később mint politikai centrum stabilizáló szerepet tölthet be az úd Parlamentben. Az Országos Választmány ha-tá- rozottan és erélyesen tiltakozik az Igazságügyminisztérium al­kotmány erejű törvénytervezete ellen, amely az országgyűlési képviselők jogállását úgy kí­vánja szabályozni, hogy ezzel gyakorlatilag kizárja a gazda­sági ólet és így az agrárvilág képviselőit is abból, hogy or­szággyűlési képviselőként részt vegyenek a Parlament munká­jában. A jelenlegi átmeneti po­litikai és gazdasági helyzetben ugyanis megengedhetetlen, hogy a társadalom bármely csoport­ja is normatív szabályozással kizárásra kerüljön az ország politikai életéből. Agrárszövetség Országos Választmánya * * * A Békés Megyei Népújság ja­nuár 15-ei számában közzétett választási MSZP-nyilatkozatban megalapozatlan utalás történt a népfrontra. Nemhogy „sorozatos”, de sem­milyen „politikai konzultáció” nincs az MSZP városi szerveze­te és a (népfront városi szerve­zete, mint önálló jogi személy között. Sajnálatos tehát, hogy az 1. számú választókerület je­löltje esetében iaz MSZP a nép­frontra is úgy hivatkozik, mint egyik ajánlóra. A városi népfront — mint az­óta ismeretes — választási koa­lícióban Kutyej Pál lelkész je­lölését támogatja. Szabó Lászlóné, városi titkár, •Hankó András, elnök A fejlett tőkés országok között Franciaország az ex­portban az ötödik, import­ban a hatodik legfontosabb partnerünk. 1986-ig a keres­kedelmi mérleg Magyaror­szág szempontjából passzív volt. 1987-re a forgalom ki­egyenlítődött, ’88-ban pedig magyar aktívum keletke­zett. Előzetes számítások szerint, a múlt évben ex­portunk 22 százalékkal, im­portunk 12 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. A kétoldalú forgalom megkö­zelítette a 400 millió dol­lárt. Kivitelünket anyagok, félkész termékek, fogyasz­tási cikkek, valamint élel­miszer-ipari áruk adják. Be­hozatalunk több, mint 80 százaléka anyag jellegű cikk, gép és alkatrész. Míg a kereskedelmi kap­csolatok kedvezően alakul­nak, a magyar és a francia vállalatok közötti kooperá­ciók száma, az együttműkö­dési szerződéseken alapuló forgalom aránya viszonylag alacsony. A francia tőke- befektetés az elmúlt né­hány hónapban felgyorsult, s így ma már megközelíti a harmincat a francia tőkével működő magyarországi ve­gyes vállalatok száma. A pártellnökség megtár­gyalta az állambiztonsági szolgálat körüli botrányról szóló tájékoztatót. A szocia­lista párt elítél mindennemű alkotmányellenes tevékeny­séget. Sürgeti az elavult jog­szabályok felszámolását és azt, hogy a gyakorlatot meg­felelő jogszabályokkal a kor­mány hozza összhangba az alkotmánnyal. Meg kell ál­lapítani, kit terhel a felelős­ség a késlekedésért és a szükséges szervezeti, szemé­lyi konzekvenciákat le kell vonni. Horváth István belügymi­niszter ,a reformpolitikát képviselve az elmúlt évek­ben sokat tett az államigaz­gatás megújításáért, a jog­államiság megteremtéséért, a parlamentáris demokráciáért és az állampolgári jogok ér­vényesüléséért. Tevékenysé­gével segítette a békés át­menetet. Az alkotmány őszi módo­sításakor a kormány 1990. április 30-ig kapott időt az alacsonyabb rendű jogszabá­lyok módosítására. Az át­szervezés azonnal megindult, die nem az ügy politikai je­lentőségének megfelelő erő­vel és ütemben. Ez a hiá­nyosság nem sújthatja a mi­nisztérium személyi állomá­nyát. A szocialista párt elnök­sége szerint ezt a munkát meg kell gyorsítani. Egyet­ért a belügyminiszter azon kezdeményezésével, hogy a belbiztonsági szolgálat a mai formában szüntesse be mun­káját és kerüljön a Minisz­tertanács felügyelete alá. Az újjászervezett állambizton- sá.gi szolgálat új törvény alapján, közvetlen kormány- felügyelet alatt és parla­menti <. ellenőrzéssel tevé­kenykedjen. A szocialista párt szerint az alkotmányos alapon és célszerűen műkö­dő áUamibiztonsági szolgálat minden tisztességes magyar állampolgár és párt érdekeit szolgálja. Az elnökség visszautasítja azon vádakat, melyek sze­rint a szocialista pártnak szerepe volt a titkos megfi­gyelések elrendelésében. Pártunk megalakulása óta nem kért, nem igényelt ál­lambiztonsági információkat és ilyeneket nem használt fel politikai tevékenységé­ben. „Senkitől sem várhatunk pénzt.. ” Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents