Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-18 / 15. szám
BÉKÉS MEGYEI a Haza minden előtt I 1990. JANUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Ára: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 15. SZÁM Itália ismét ajánlatot tett Olasz üzletemberek megyénkben Piacenzából és környékéről érkezett olasz üzletembereket fogadott tegnap délelőtt a békéscsabai Garzon szállóban Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke. A vendéglátók között volt dr. Vastagh Pál, az MSZP országos elnökségének tagja, egyben vidéki titkára, a megye, illetve Békéscsaba MSZP-vezetői, valamint az „olasz kapcsolat” iránt érdeklődő gazdasági vezetők. A kölcsönös bemutatkozás után dr. Forrni József, a szocialista párt városi szervezetének elnöke a vendégek köszöntése mellett a gazdasági kapcsolatok kiépítésének az olaszok által megfogalmazott gondolatát is üdvözölte, majd megállapította : — A szocialista párt nem kíván a szociális demagógiát harsogókhoz csatlakozni, inkább — nemzetközi kapcsolatait is kihasználva — az itt élők munkához, nagyobb jövedelemhez juttatásán munkálkodik. A Giorgio Pellacani által vezetett hétfős — szocialista orientációjú vállalkozókból álló — küldöttség egyetértéssel fogadta ezt a megállapítást. Pellacani úr, aki üzleti tevékenysége mellett az Olasz Szocialista Párt egyik piacenzai titkára, nem tagadta, hogy a két szocialista párt közötti igen jó kapcsolat, a magyar párt és a magyarországi változások iránt érzett szimpátia indította őket erre az utazásra. Ugyanakkor hozzátette: — Szeretném, ha gazdasági és kulturális téren is együttműködhetnénk. Konkrét ajánlatokra számítunk, s magunk is hoztunk ilyeneket. A küldöttség tagjai által nem képviselt ágazatoknak szóló ajánlatokat tisztességgel feljegyezzük, s hazaérkezésünk után átadjuk az érdekelt vállalkozóknak. Most elsősorban feltáró munkát végzünk, de mögöttünk igen jelentős gazdasági erők állnak. Mindenekelőtt vegyes vállalatok létrehozását látnánk kölcsönösen gyümölcsözőnek, de más termelési, kereskedelmi ajánlatokat is szívesen fogadunk. Segíteni kívánjuk az önök gazdaság- fellendítési törekvéseit. Két éve működtetek olasz részről egy magyarországi vegyes vállalatot. Ennek tapasztalatai alapján ajánlom figyelmükbe, hogy fel kell lazulniuk, gyorsabbá és rugalmasabbá kell válniuk itt Magyarországon. Murányi Miklós áttekintést adott a megye gazdasági szerkezetéről, szolgáltatási, kereskedelmi lehetőségeiről, majd átadta a szót a megyebeli gazdasági vezetőknek. A Békéscsabai Állami Gazdaság kukoricáját, borsóját, teljes körű, vadászatszervezési szolgáltatását, idegenforgalmi kapacitását ajánlotta fel. A Szarvasi Állami Tangazdasági tej. és rizsfeldolgozásra remélt érdeklődést. míg a szarvasi Integrál Gmk. nemzetközi (Folytatás a 3. oldalon) Szemtől szemben az olasz vállalkozókkal fotó: Kovács Erzsébet Akiknek a talpa alól kihúzzák a földet! Mit tehet a gúzsba kötött ügyészség? A legélesebb társadalmi és sajtókritika ellenére a nyilvánosság nélküli spontán privatizációs folyamat megyénkben is egyre nagyobb méreteket ölt. A jelenség egyik példaértékű esete az Üjkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet decemberben történő földeladása. A tagok az oszthatatlan közös földből hektáronként 10 ezer forintért — ötéves kamatmentes törlesztési lehetőséggel — egyénenként négy, összesen 1140 hektárt vásároltak meg. A helyi kisgazdapárt szervezete azonban, hivatkozva az eredeti földtulajdonosok sérelmére, az igazságügyi miniszterhez, dr. Kulcsár Kálmánhoz fordult segítségért. A miniszter a Legfőbb Ügyészségnek adta át a panaszügyet. Ennek megbízásából a Békés Megyei Főügyészség ügyésze, dr. Tóth Tamás vizsgálta ki az esetet, aki tegnap a sajtó képviselői előtt és a kisgazda- párt megbízottai jelenlétében számolt be a vizsgálat eddigi fejleményeiről. (Folytatás a 3. oldalon) Mennyi lesz a minimális bér? Hz Országos Érdekegyeztető Tanács ülése szociális szempontból ugyan elfogadhatónak ítélték a jelenlevők, mert így, adó nélkül, még a nehezebb helyzetben levő szervezetek is végrehajthatnának valamilyen minimális béremelést, de a kormány szerint ezt a lehetőséget jogosan kifogásolnák azok a gazdálkodók, amelyek csak súlyos többletteljesítmények árán emelnék dolgozóik fizetését ennél valamivel nagyobb mértékben. Döntés született viszont több kritikus terület 16 százalékos adómentes béremelési lehetőségéről. Így az idén 16 százalékkal növelhetik adózatlanul a béreket a közszolgáltatók, valamint a munkahelyi vendéglátásban és gyermekélelmezésben tevékenykedő szervezetek. A szakszervezetek részéről Nagy Sándor hangsúlyozta: amennyiben valahol is előfordul, hogy nem fizetnek bért a dolgozóknak, az alkotmánybírósághoz fordulnak, mert az elvégzett munkáért a törvény szerint is fizetni kell. Bár a szakszervezetek más napirendek megvitatását is kérték, így például bizonyos árintézkedésekről is tárgyalni akartak, az ÓÉT azokat nem fogadta el, mert kívül esnek hatáskörén. Amennyiben a szakszervezetek hétfőn nem vétózzák meg az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodását a minimális bér új összegéről, úgy február elsejétől a legalacsonyabb munkabér 4800 forint lehet — ez a tanács történetében formailag szokatlan döntés ‘született az ÓÉT szerdai, a Parlamentben tartott ülésén. A minimális bérek új ösz- szegére a SZOT-hoz tartozó szakszervezetek képviselői azért jelentettek be hétfőig moratóriumot, mert 5100 forintos javaslatukat nem tudták elfogadtatni az ÓÉT többi tagjával, viszont azok 4800 forintos ajánlatában ők nem dönthettek szövetségük felhatalmazása nélkül. A Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa a jövő héten hétfőn tartja soros ülését, akkor döntenek majd arról, hogy megelégednek-e a minimális bér jelenlegi 4000 forintról 4800 forintra való emelésével. Ha igen, úgy automatikusan életbe lép az ÓÉT megállapodása. A szakszervezetek által kezdeményezett általános 10 százalékos adómentes béremelési lehetőség kérdésében viszont a kormány jelentett be moratóriumot. A szakszervezetek érvelését A mezőgazdasági kistermelésről Kutyaszorítóban az érdekeltek Magyarországra látogat Tőkés László A debreceni nagytemplomban prédikál A mezőgazdasági kistermelés időszerű kérdései címmel szervezett tegnap tanácskozást Békéscsabán, a megyei tanács mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi osztálya, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete. (A megyei tanács nagyterme zsúfolásig megtelt agrárszakemberekkel és termelőkkel.) Kurucz Miklós, a MÉM osztályvezetője tartott vitaindító előadást. Többek között szólt a közgazdasági szabályozás változásairól. Kiemelte: o mezőgazdasági termelés ilyen szempontból szektorsemlegessé vált. Az adózási feltételek összességében a termelési kedv növelését szolgálják. Kurucz Miklós részletesen elemezte a Világbank mezőgazdasági tevékenységre felvehető hiteleinek jelentőségét. A világbanki hitel jelenleg olcsóbb, mint a magyar bankok által kölcsönadott pénz és a futamideje is kedvezőbb. Igen előrehaladott tárgyalások föl, .ak a Világbankkal további hitelekről. Valószínűleg júliustól újabb konstrukció lép életbe. Az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel lehet majd hitelekhez jutni a mezőgazdasági nagyüzemeknek és a kistermelőknek egyaránt. Az új világbanki hitel módot ad — legalábbis a tervezett konstrukcióban — földvásárlásra, kereskedelmi, illetve kiegészítő tevékenységre. Elhangzott egy igen érdekes fölmérési eredmény: az agrárnagyüzemek 115-120 millió dollárt vennének igénybe a hitelből, a kistermelők — áz integrátorok becslése szerint — 165-170 millió dollárt. Végül az osztályvezető a következőre hívta föl a figyelmet: a termelőknek ma először tájékozódniuk kell az új, jogszabály adta lehetőségekről, hogy élhessenek a több szempontból kedvezőbb feltételekkel. A hozzászólók, kérdéseket feltevők azonban kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a jelenlegi körülmények sem ösztönzik kellően a mezőgazdasági vállalkozásokat, kistermelőket. Egymás szavába vágva sorolták a tarthatatlan kötöttségeket, a nagyüzemeknek, élelmiszer- ipari üzemeknek való kiszolgáltatottságukat, amely hovatovább megfojt minden vállalkozási kedvet. Hiszen például a jelentős húsáremelésből a termelők mindössze kilenc százalékot kaptak, ugyanakkor a tápok, takarmányok ára az egekbe szökött. Ráadásul Békés megyében a húsfelvásárlási árak alacsonyabbak az országos átlagnál, de a táp és a takarmány itt kerül a legtöbbe! Krisztován József, a Gyulai Gazdakör elnöke például így tört ki: most arról hallhattunk, hogy vannak viszonylag kedvező hitelek is, de a kistermelők többsége nem felel meg a feltételeknek. De tegyük föl, hogy valaki felvehetné a pénzt. Nem teszi, mert a „kedvező” hitelkamat is elviselhetetlenül magas. Nincs az a mezőgazdasági tevékenység, amivel ki tudnánk termelni a kamatokat. Vagy ott van az újrakezdési három-négyszázezer forintos lehetőség. Aki ennyit állapított meg, egyszerűen nem ismeri a valóságot, nem ért a mezőgazdasági tevékenységhez. Eny- nyi pénzből egyszerűen nem lehet „beindítani valamit”, legalább 2-3 millió forint kellene... Többen hangsúlyozták a termelői infrastruktúra hiányát és azt, hogy a gazdálkodók nem ismerik a piac igényeit, vagy az új jogszabályokat. Egyszóval, a sötétben tapogatóznak! Pedig az önszerveződést már most el kellene kezdeni, ha nem akarjuk, hogy nagyon rövid időn belül élelmiszerhiány keletkezzen — a termelési 'kedv vészes zuhanása miatt — Magyarországon. Végül elhangzott, hogy a megyei tanács illetékes osztálya kész vállalni a hatáskörén túllépő feladatokat is a terrpelők segítése érdekében. Egyebek között az új világbanki hitelkeret életbe lépése előtt a mostanihoz hasonló tanácskozást szerveznek, hogy az érdekeltek tájékozódhassanak a megváltozott — remélhetőleg további kedvezményeket nyújtó — feltételekről. (Lovász) Az MTI debreceni tudósítójának értesülése szerint február elején Magyarországra látogat Tőkés László. A magyarországi református egyház zsinatának meghívására tesz prédikációs körutat hazánkban, s egyebek között — február 4-én, délután 2 órakor — a debreceni református nagytemplomban tart istentiszteletet. A lelkész Szilágy megyei Menyő községben adott nyilatkozatában azt is elmondta, hogy jószolgálati körutat tervez a Duna-menti orszáKét munkásember keresett meg a nginap — bízva a sajtó lehetőségében — a Békéscsabai Cserép- és Téglaipari Leányvállalattól (3. sz. cserépgyár). 46 társuk aláírását hozták, amelyen figyelmeztető sztrájkot helyeztek kilátásba 22-ére, amennyiben a vállalat vezetése nem orvosolja a 20 százalékos bérkövetelésüket. Kis Zoltánnak és Béres Józsefnek (vendégeimnek) jutott az a szerencsétlen feladat az elmúlt héten, hogy a munkások által megfogalmazott petíciót átadják a szakszervezeti bizalminak, és a segítségét kérjék a további tárgyalásokhoz. Ehegokba azzal a céllal, hogy a. nemzetek egymásra találásának szellemét, a testvériesség eszméjét hirdesse. Meghívásokat kapott Hollandiából, Franciaországból, Svájcból és az Amerikai Egyesült Államokból is. Ezeknek — mint mondta — a román vezetéssel egyetértésben szeretne eleget tenni. — Abban a szerencsés helyzetben vagyunk — jelentette ki —, hogy a román és a romániai magyar érdekek egybeesnek, s ezekkel az utakkal is szeretném mind lyett január 16-án, amikor dolgozni mentek, vezetőik közölték velük: már nincs szükség a munkájukra. Már nem a gyár dolgozói Kétségbeesetten mesélték az eseményeket. Januárban tudták .meg a munkások, hogy az előzetes igazgatói ígéretekkel ellentétben (az igazgató az önállósodás során kialakult nehéz helyzetre hivatkozott) decemberben béremelést kaptak a vezetőik és az alkalmazottak, a fizikaiak viszont nem. Ezért a romániai általános kibontakozást, mind a romániai magyarság sorsának jobbra- fordulását szolgálni. Azzal kapcsolatban, hogy Doina Cornea asszonyt és őt együtt jelölték Nobel Békedíjra, Tőkés László hangsúlyozta: önmagában nagyra értékeli, és a jövőre nézve iránymutatónak tartja azt a tényt, hogy eljutottunk egy olyan korba, amikor egy román és egy magyar ellenzéki személynek a. neve egy lapon szerepelhet. petíciót fogalmaztak meg, amelyben kérték az ő fizetésük rendezését is. Január 12- én találkoztak Horváth József gyáregységvezetővel, aki csak a vezetés tájékoztatását helyezte kilátásba. — Tőlem 15-én az igazgató megkérdezte: miért vagytok vezetőellenesek? — emlékezik Béres József. Ezek után Nemes László igazgató megígérte, munkásgyűlést hív össze január 17- ére. Horváth József és Za- horán Zoltán középvezetők a 16-i munkába álláskor közölték a két munkással, hogy a vezetés nem tart igényt a (Folytatás a 3. oldalon) Az igazgató nem tudott a sztrájkról Kompromisszum a békéscsabai cserépgyárban
