Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-17 / 14. szám

BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. JANUÁR 17., SZERDA Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 14. SZÁM D floatüveggyár jelkép lehet? % Jacques F. Poos, Luxemburg külügyminisztere Oresházán Jacques F. Poos — képünk jobb oldalán —, a Luxem­burgi Nagyhercegség külügy­minisztere — másfél tucat­nyi üzletember társaságában — tegnap Orosházán megte­kintette az épülő floatüveg- gyárat és tájékozódott a be­ruházás részleteiről. Az ame­rikai székhelyű Guardien cég luxemburgi leányválla­lata — a Guardien Eu­rope — és az Üvegipari Művek 1988 novemberében alapították meg a Hungu- ard Floatüveg Kft.-t, az alapkő letétele 1989 júliu­sában volt. Az új gyár 1991 első negyedévében kezdi meg a termelést. Jacques F. Poos külügyminiszter a gyárláto­gatás utáni eszmecserén töb­bek között arról beszélt, hogy a 115 millió dolláros beruházás nemcsak gazdasá­gilag fontos a luxemburgi— magyar kapcsolatok fejlesz­tésében. Az orosházi példa jelképe lehet a kölcsönösen hasznos termelési együttmű­ködéseknek. Sápi Lajos, a kft. ügyve­zető igazgatója a látogatás kapcsán arról beszélt, hogy a külügyminiszter saját ké­résére utazott Orosházára, miközben Budapesten a lu­xemburgi—magyar együtt­működés bővítéséről tár­gyalt hazánk vezetőivel. A nagyhercegség 10-15 évvel ezelőtt hozzánk hasonló hely­zetben volt, meg kellett küzdjenek gazdaságuk radi­kális átalakításával. A pró­batételt eredményesen vet­ték, tapasztalataikból Ma­gyarország sokat hasznosít­hat az elkövetkezendő hó­napokban, években. Orosházán azt is megtud­tuk, hogy a külügyminiszter kíséretében lévő pénz- és üzletemberek igen erőtelje­sen érdeklődnek a Budapest —Bécs világkiállítás nyúj­totta befektetési lehetősé­gekről, felvetődött egy áru­házi lánc magyarországi ki­építésének gondolata, de szó volt közös szerszámgépgyár­tásról, és a magyar tömeg­kommunikáció fejlesztésé­ben való esetleges luxembur­gi részvételről is. (lovász) Fotó: Kovács Erzsébet Búvópatakként él a szlovák nyelv Jakab Róbertné Békéscsabán A hét elején Békéscsabán járt Jakab Róbertné, a Ma­gyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének fő­titkára, az Országgyűléa alelnöke. Találkozott Mázán Mátyással, a városi tanács elnökével, a helyi Iszlovák nemzetiségi klub tagjaival, a Békéscsabai Szlovák Ál­talános Iskola és Gimnázium tanáraival, tanulóival. A főtitkárt itteni látogatásáról kérdeztük. — Csabára engem mindig egy cél hozott, főtitkárként és korábban pedagógusként is, hogy lássam, mint él az itteni szlovákság — vála­szolta. — Mennyire vallja magát annak, milyen igé­nyei vannak, s azok meny­nyire teljesülnek. — Milyennek ítéli a me­gyeszékhelyen élő szlovákok törekvéseit? — Nagyon örvendetes, hogy az utóbbi évtizedek — talán századokat is említ­hetnék — után, melyek nem nagyon kedveztek egyetlen kisebbségnek sem, itt hely­ben is szerveztek, mégpedig igazán „alulról jövő kezde­ményezésre”. A szervezet vezetése azon töpreng, hogy abszolút függetlenek legye­nek-e. vagy valamilyen mó­don kapcsolódjanak hoz­zánk. Az önállóság nem ta­kar feltétlenül ellentmon­dást, ellentétet. A saját lá­bon állás jelenthet más utat, új módszereket, de ugyanazon célért. A szabad­ságnak nem szabad gátat vetni, a fontos az, hogy aki hangoztat valamit, azért vállalja is a felelősséget, a cselekvést. Az országban összesen 16 helyi szervezet működik, de a csabaiaké, fi­gyelemre méltó ötleteik miatt modellértékű. Az esetleges teljes önállóság kérdésében egyébként szövetségünk új alapszabálya dönt majd. — Tehát jó tapasztalato­kat szerzett... — Békéscsabai találkozá­saim jó emlékekkel zárul­tak. Például a városi tanács elnökétől nem kérdeztem, mit fog tenni a csabai szlo­vákokért, mert ígéretet már kaptam eleget —, úgy ér­zem, olyan ember, aki oda­figyel minden rétegre, nem­csak a leghangosabbakra ... Jó volt a szlovák klubban. Nagyon sokan eljöttek, fon­tos dolgokat vitattunk meg — szlovákul. Én nógrádi va­gyok. és a középszlovák tájnyelv, melyen végül is beszélgettünk, nagyon ha­sonlít az ittenire. Sajnos, az idős emberek, önhibájukon kívül, nem sajátíthatták el az irodalmi változatot. Töb­bek között szóba került a népszámlálás: a kérdésekből nem derülhetett ki minden­ki számára egyértelműen — hacsak az összeíró nem kérdezett rá —, szlováknak vallja-e magát valaki. A szomorú példák sorában jó volt hallani, ahogyan a klub­tagok a nemzetiséghez tar­tozás vállalásáról szóltak. — Bizonyára nem vélet­len, hogy iskcflába is ellá­togatott. Milyennek látja a nemzetiségi oktatás helyze­tét? — A fakultatív nyelvokta­tás szinte semmit sem ér. Ott tapasztalható előrelépés, ahol az utóbbi években át­tértek a kétnyelvű tanítás­ra. A cél az, hogy visszatér­jünk az egynyelvű oktatás­hoz. Természetesen ez idő kérdése, felmenő rendszer­ben, lépcsőzetesen valósul­hat meg. Sikere függ attól, (Folytatás a 3. oldalon) Zárszámadás előtt a tsz-ek Küszöbön a termelőszövet­kezeti zárszámadások idősza­ka. A következő hetekben az országban több mint 1200 tsz, 60 szakszövetkezet és 14 halászati tsz közössége teszi mérlegre múlt évi gazdálko­dását, és tervezi — már amennyire a jelen gazdasági helyzetben hosszabb távra tervezni lehet — az idei esztendőt. Mint Fehér István, az MTI hírmagyarázója írja, az idén mindössze az ad némi támpontot a gazdaságok várható eredményeiről — il­letve eredménytelenségéről —, amit a tsz-ek múlt év decemberében tartott kong­resszusán előre jeleztek. Eszerint tavaly tovább nőt­tek a különbségek, egy sző­kébb réteg az átlagosnál jó­val sikeresebben gazdálko­dott, egy kisebb kör pedig tovább szegényedett. Min­dent egybevetve arra lehet számítani, hogy az eredmény ötszáznál több gazdaságban nem éri el az ötmillió fo­rintot és 350-400 üzemben a gazdálkodás eredménye mindössze 2-3 millió forint. Az eredményből, elsősorban a beruházási adó kiegyenlí­tése után, a szövetkezetek 25-30 százalékában valószí­nűleg nem marad tiszta jö­vedelem, 10-15 százalékuk­ban pedig csak a számviteli elszámolás mutat fel ered­ményt. Ez pedig azt jelenti, hogy a gazdaiságok mintegy felénél folytatódik a vagyon felélése. S hogy mi a helyzet me­gyénkben ? A szakemberek szerint közepes esztendőt zár a mezőgazdaság, amely egyre feszítőbb pénzügyi gondokkal küszködik, még mindig szenvedi az aszály következményeit, amelyhez ráadásképpen a tavalyi ko­ra őszi fagy is párosult, visszavetve a kertészetet. Miként országosan, Békésben (Folytatás a 3. oldalon) Várjuk a pártok képviselőit! Esélyegyenlőség a Népújságban a választási propagandában Szerkesztőségünk a vá­lasztások alkalmából min­den olyan párt és szervezet számára, amely a választá­son részt vesz. programja ismertetéséhez és jelöltje bemutatásához esélyegyen­lőséget biztosít. Ennek ér­dekében megállapodás-ter­vezetet készítettünk, ame­lyeket a pártok, szervezetek képviselőivel szeretnénk megvitatni. A megyei ta­nácstól kapott címlista alap­ján, tegnap a következők­nek küldtünk értesítést: Bajcsv-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Fiatal De­mokraták Szövetsége. Füg­getlen Kisgazda-, Földmun­kás és Polgári Párt, Füg­getlen Szociáldemokrata Párt, Hazafias Népfront me­gyei szervezete, Keresztény- demokrata Néppárt, Kisgaz­da Párt, Magyar Demokrata Fórum Békés Megyei Szer­vezete. Magyar Néppárt, Magyar Szocialista Párt Bé­kés Megyei Koordinációs Tanácsa, Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt, Magyar Paraszt Szövetség Békés Megyei Szervezete, MSZMP Békés Megyei Ügyvezető Elnöksége, Poli­tikai Foglyok Szövetsége, Szabad Demokraták Szövet­sége, Szocialista Demokrá­cia Frontja. Levelünkben javasoljuk, hogy január 19-én, pénte­ken, délután 1 órakor szer­kesztőségünkben (Békéscsa­ba, Munkácsy u. 4.). talál­kozzunk a pártok, szerveze­tek képviselőivel, hogy meg­vitassuk a tervezetet, illetve aláírjuk a megállapodást. Tervek és tények Napirenden a szociálpolitika a megyei tanács vb-ülésén Átlagnyugdíjas Néni ,— ha Békés megyében él — ha­vi 3460 forintos átlagnyugdíjat vesz át a postástól, az­tán papírt, ceruzát kerít, és számolgatja, mire futja a napi cirka 115 forintjából. Persze, tudja ő már fejből is a végeredményt «— ha a majd’ éhenhalást egyáltalán eredménynek lehet nevezni. De az Átlag Dolgozó Ál­lampolgár sem vidámabb mostanában, kiváltképp nem Békésben: átlagkeresete az országos rangsorban (micso­da „rang”!) a 15-18. helyen áll, a reá jutó átlagadósság az országosnál messze magasabb (36 029 forint volt 1988-ban); öt éve ez a megye vezet az eladósodásban. No, és a gyerekek, a fiatalok? A megyében minden har­madik kiskorú állampolgár anyagilag veszélyeztetett helyzetű —, s hogy e hivatalos kifejezés mit jelent a mindennapi életben, az köztudomású. S ez szinte csak a jéghegy csúcsa, de mint a példa mutatja: a napról napra súlyosbodó szociális helyzet az clviselhetetlenség határához közelít. Komor a kép, de ez az igazság — állapította meg Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága Mu­rányi Miklós elnökletével megtartott, tegnapi ülésén, ahol a szociálpolitika volt a fő téma. Egészen pontosan arról tárgyaltak, mit is si­került eddig megvalósítani az 1987-ben elfogadott me­gyei középtávú szociálpoli­tikai tervből. Nos, lényegi kérdésekben a helyzet nem javult, és javulásra nincs is remény. Miként az írásos jelentés fogalmaz: „A körül­mények és a feltételek rom­lására kell felkészülni. Ez nem Békés megyei sajátos­ság, de a megye egyébként is hátrányos helyzete miatt a nehézségek fokozódására kell számítani. A problémák megoldásának nagy része túlmutat a megye határain. Amíg átfogó, a társadalom által is támogatott kormány­zati koncepciókkal nem ren­delkezünk a most tárgyalt kérdésekben, addig csak „tűzoltásra”, válságmened­zselésre vállalkozhatunk.” A szóban forgó középtávú szociálpolitikai terv egyéb­ként, rangsorolva a teendő­ket, a legsürgetőbb felada­tok között jelölte meg az öregek szociális biztonságá­nak megteremtését; a csa­ládalapító fiatalok, a nagy- családosok lakáshoz juttatá­sát; a megváltozott munka­képességűek foglalkoztatásá­nak megoldását; és a fog­lalkoztatási feszültségek el­(Folytatás a 3. oldalon) A gyulai népfront-koalíció javaslata: dr. Herjeczki János A népfront szükségessé­gét dr. Luczi József, a HNF gyulai alelnöke úgy fogal­mazta meg: válsághelyzet­ben a pártonkívüliek törté­nelmi feladata közös szerve­zetbe tömörülni. Mai vilá­gunkban szembe kell néz­nünk olyan fenyegetettsé­gekkel, amelyek erősen be­folyásolhatják jövőnket. A népfront-koalíció fontosságá­ról pedig Ferenczi István városi titkár beszélt, hang­súlyozva: jó ügyet szolgáló, semleges politikai erőknek csak együttesen van esélyük a választásokon, hiszen a törvény értelmében elestek az önálló jelöltállítás lehe­tőségétől. A választójogi törvény la­birintusaiban Luczi József vállalta az „idegenvezető” szerepét, hiszen, mint sza­vaiból kiderült, a törvény- alkotó nem hiába fáradozott, amikor a procedúra bonyo­lultságáról, útvesztőiről gon­doskodott. A személyi javaslatok nyi­tották meg a tulajdonképpe­ni vitát, bár a napirendet záró szavazás alapján egy­öntetűvé vált, a megye 2. számú egyéni választókerü­letébe a gyulai népfrontosok és a koalícióhoz csatlakozni szándékozó szervezetek egyöntetűen dr. Herjeczki Jánost, a népfront megyei elnökét javasolták. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke a választási platformról alkotott elkép­zelésekről szólva elmondta, hogy a gyulai körzetben 47 ezer választópolgár él, s kö­zülük mindössze 1000-1200- an tagjai valamelyik párt­nak. A többséget — akik pártoktól függetlenek — ösz- szefogni nem csupán lehető­ség, hanem kötelesség. Fel­hívta a figyelmet a legna­gyobb veszélyre, arra, hogy a választások a pártok sze­mélyeskedő harcainak jegyé­(Folytatás a 3. oldalon) A békéscsabai szlovák iskola nyolcadikosai kozott Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents