Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-17 / 14. szám
BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. JANUÁR 17., SZERDA Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 14. SZÁM D floatüveggyár jelkép lehet? % Jacques F. Poos, Luxemburg külügyminisztere Oresházán Jacques F. Poos — képünk jobb oldalán —, a Luxemburgi Nagyhercegség külügyminisztere — másfél tucatnyi üzletember társaságában — tegnap Orosházán megtekintette az épülő floatüveg- gyárat és tájékozódott a beruházás részleteiről. Az amerikai székhelyű Guardien cég luxemburgi leányvállalata — a Guardien Europe — és az Üvegipari Művek 1988 novemberében alapították meg a Hungu- ard Floatüveg Kft.-t, az alapkő letétele 1989 júliusában volt. Az új gyár 1991 első negyedévében kezdi meg a termelést. Jacques F. Poos külügyminiszter a gyárlátogatás utáni eszmecserén többek között arról beszélt, hogy a 115 millió dolláros beruházás nemcsak gazdaságilag fontos a luxemburgi— magyar kapcsolatok fejlesztésében. Az orosházi példa jelképe lehet a kölcsönösen hasznos termelési együttműködéseknek. Sápi Lajos, a kft. ügyvezető igazgatója a látogatás kapcsán arról beszélt, hogy a külügyminiszter saját kérésére utazott Orosházára, miközben Budapesten a luxemburgi—magyar együttműködés bővítéséről tárgyalt hazánk vezetőivel. A nagyhercegség 10-15 évvel ezelőtt hozzánk hasonló helyzetben volt, meg kellett küzdjenek gazdaságuk radikális átalakításával. A próbatételt eredményesen vették, tapasztalataikból Magyarország sokat hasznosíthat az elkövetkezendő hónapokban, években. Orosházán azt is megtudtuk, hogy a külügyminiszter kíséretében lévő pénz- és üzletemberek igen erőteljesen érdeklődnek a Budapest —Bécs világkiállítás nyújtotta befektetési lehetőségekről, felvetődött egy áruházi lánc magyarországi kiépítésének gondolata, de szó volt közös szerszámgépgyártásról, és a magyar tömegkommunikáció fejlesztésében való esetleges luxemburgi részvételről is. (lovász) Fotó: Kovács Erzsébet Búvópatakként él a szlovák nyelv Jakab Róbertné Békéscsabán A hét elején Békéscsabán járt Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, az Országgyűléa alelnöke. Találkozott Mázán Mátyással, a városi tanács elnökével, a helyi Iszlovák nemzetiségi klub tagjaival, a Békéscsabai Szlovák Általános Iskola és Gimnázium tanáraival, tanulóival. A főtitkárt itteni látogatásáról kérdeztük. — Csabára engem mindig egy cél hozott, főtitkárként és korábban pedagógusként is, hogy lássam, mint él az itteni szlovákság — válaszolta. — Mennyire vallja magát annak, milyen igényei vannak, s azok menynyire teljesülnek. — Milyennek ítéli a megyeszékhelyen élő szlovákok törekvéseit? — Nagyon örvendetes, hogy az utóbbi évtizedek — talán századokat is említhetnék — után, melyek nem nagyon kedveztek egyetlen kisebbségnek sem, itt helyben is szerveztek, mégpedig igazán „alulról jövő kezdeményezésre”. A szervezet vezetése azon töpreng, hogy abszolút függetlenek legyenek-e. vagy valamilyen módon kapcsolódjanak hozzánk. Az önállóság nem takar feltétlenül ellentmondást, ellentétet. A saját lábon állás jelenthet más utat, új módszereket, de ugyanazon célért. A szabadságnak nem szabad gátat vetni, a fontos az, hogy aki hangoztat valamit, azért vállalja is a felelősséget, a cselekvést. Az országban összesen 16 helyi szervezet működik, de a csabaiaké, figyelemre méltó ötleteik miatt modellértékű. Az esetleges teljes önállóság kérdésében egyébként szövetségünk új alapszabálya dönt majd. — Tehát jó tapasztalatokat szerzett... — Békéscsabai találkozásaim jó emlékekkel zárultak. Például a városi tanács elnökétől nem kérdeztem, mit fog tenni a csabai szlovákokért, mert ígéretet már kaptam eleget —, úgy érzem, olyan ember, aki odafigyel minden rétegre, nemcsak a leghangosabbakra ... Jó volt a szlovák klubban. Nagyon sokan eljöttek, fontos dolgokat vitattunk meg — szlovákul. Én nógrádi vagyok. és a középszlovák tájnyelv, melyen végül is beszélgettünk, nagyon hasonlít az ittenire. Sajnos, az idős emberek, önhibájukon kívül, nem sajátíthatták el az irodalmi változatot. Többek között szóba került a népszámlálás: a kérdésekből nem derülhetett ki mindenki számára egyértelműen — hacsak az összeíró nem kérdezett rá —, szlováknak vallja-e magát valaki. A szomorú példák sorában jó volt hallani, ahogyan a klubtagok a nemzetiséghez tartozás vállalásáról szóltak. — Bizonyára nem véletlen, hogy iskcflába is ellátogatott. Milyennek látja a nemzetiségi oktatás helyzetét? — A fakultatív nyelvoktatás szinte semmit sem ér. Ott tapasztalható előrelépés, ahol az utóbbi években áttértek a kétnyelvű tanításra. A cél az, hogy visszatérjünk az egynyelvű oktatáshoz. Természetesen ez idő kérdése, felmenő rendszerben, lépcsőzetesen valósulhat meg. Sikere függ attól, (Folytatás a 3. oldalon) Zárszámadás előtt a tsz-ek Küszöbön a termelőszövetkezeti zárszámadások időszaka. A következő hetekben az országban több mint 1200 tsz, 60 szakszövetkezet és 14 halászati tsz közössége teszi mérlegre múlt évi gazdálkodását, és tervezi — már amennyire a jelen gazdasági helyzetben hosszabb távra tervezni lehet — az idei esztendőt. Mint Fehér István, az MTI hírmagyarázója írja, az idén mindössze az ad némi támpontot a gazdaságok várható eredményeiről — illetve eredménytelenségéről —, amit a tsz-ek múlt év decemberében tartott kongresszusán előre jeleztek. Eszerint tavaly tovább nőttek a különbségek, egy szőkébb réteg az átlagosnál jóval sikeresebben gazdálkodott, egy kisebb kör pedig tovább szegényedett. Mindent egybevetve arra lehet számítani, hogy az eredmény ötszáznál több gazdaságban nem éri el az ötmillió forintot és 350-400 üzemben a gazdálkodás eredménye mindössze 2-3 millió forint. Az eredményből, elsősorban a beruházási adó kiegyenlítése után, a szövetkezetek 25-30 százalékában valószínűleg nem marad tiszta jövedelem, 10-15 százalékukban pedig csak a számviteli elszámolás mutat fel eredményt. Ez pedig azt jelenti, hogy a gazdaiságok mintegy felénél folytatódik a vagyon felélése. S hogy mi a helyzet megyénkben ? A szakemberek szerint közepes esztendőt zár a mezőgazdaság, amely egyre feszítőbb pénzügyi gondokkal küszködik, még mindig szenvedi az aszály következményeit, amelyhez ráadásképpen a tavalyi kora őszi fagy is párosult, visszavetve a kertészetet. Miként országosan, Békésben (Folytatás a 3. oldalon) Várjuk a pártok képviselőit! Esélyegyenlőség a Népújságban a választási propagandában Szerkesztőségünk a választások alkalmából minden olyan párt és szervezet számára, amely a választáson részt vesz. programja ismertetéséhez és jelöltje bemutatásához esélyegyenlőséget biztosít. Ennek érdekében megállapodás-tervezetet készítettünk, amelyeket a pártok, szervezetek képviselőivel szeretnénk megvitatni. A megyei tanácstól kapott címlista alapján, tegnap a következőknek küldtünk értesítést: Bajcsv-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Fiatal Demokraták Szövetsége. Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, Független Szociáldemokrata Párt, Hazafias Népfront megyei szervezete, Keresztény- demokrata Néppárt, Kisgazda Párt, Magyar Demokrata Fórum Békés Megyei Szervezete. Magyar Néppárt, Magyar Szocialista Párt Békés Megyei Koordinációs Tanácsa, Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt, Magyar Paraszt Szövetség Békés Megyei Szervezete, MSZMP Békés Megyei Ügyvezető Elnöksége, Politikai Foglyok Szövetsége, Szabad Demokraták Szövetsége, Szocialista Demokrácia Frontja. Levelünkben javasoljuk, hogy január 19-én, pénteken, délután 1 órakor szerkesztőségünkben (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.). találkozzunk a pártok, szervezetek képviselőivel, hogy megvitassuk a tervezetet, illetve aláírjuk a megállapodást. Tervek és tények Napirenden a szociálpolitika a megyei tanács vb-ülésén Átlagnyugdíjas Néni ,— ha Békés megyében él — havi 3460 forintos átlagnyugdíjat vesz át a postástól, aztán papírt, ceruzát kerít, és számolgatja, mire futja a napi cirka 115 forintjából. Persze, tudja ő már fejből is a végeredményt «— ha a majd’ éhenhalást egyáltalán eredménynek lehet nevezni. De az Átlag Dolgozó Állampolgár sem vidámabb mostanában, kiváltképp nem Békésben: átlagkeresete az országos rangsorban (micsoda „rang”!) a 15-18. helyen áll, a reá jutó átlagadósság az országosnál messze magasabb (36 029 forint volt 1988-ban); öt éve ez a megye vezet az eladósodásban. No, és a gyerekek, a fiatalok? A megyében minden harmadik kiskorú állampolgár anyagilag veszélyeztetett helyzetű —, s hogy e hivatalos kifejezés mit jelent a mindennapi életben, az köztudomású. S ez szinte csak a jéghegy csúcsa, de mint a példa mutatja: a napról napra súlyosbodó szociális helyzet az clviselhetetlenség határához közelít. Komor a kép, de ez az igazság — állapította meg Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága Murányi Miklós elnökletével megtartott, tegnapi ülésén, ahol a szociálpolitika volt a fő téma. Egészen pontosan arról tárgyaltak, mit is sikerült eddig megvalósítani az 1987-ben elfogadott megyei középtávú szociálpolitikai tervből. Nos, lényegi kérdésekben a helyzet nem javult, és javulásra nincs is remény. Miként az írásos jelentés fogalmaz: „A körülmények és a feltételek romlására kell felkészülni. Ez nem Békés megyei sajátosság, de a megye egyébként is hátrányos helyzete miatt a nehézségek fokozódására kell számítani. A problémák megoldásának nagy része túlmutat a megye határain. Amíg átfogó, a társadalom által is támogatott kormányzati koncepciókkal nem rendelkezünk a most tárgyalt kérdésekben, addig csak „tűzoltásra”, válságmenedzselésre vállalkozhatunk.” A szóban forgó középtávú szociálpolitikai terv egyébként, rangsorolva a teendőket, a legsürgetőbb feladatok között jelölte meg az öregek szociális biztonságának megteremtését; a családalapító fiatalok, a nagy- családosok lakáshoz juttatását; a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának megoldását; és a foglalkoztatási feszültségek el(Folytatás a 3. oldalon) A gyulai népfront-koalíció javaslata: dr. Herjeczki János A népfront szükségességét dr. Luczi József, a HNF gyulai alelnöke úgy fogalmazta meg: válsághelyzetben a pártonkívüliek történelmi feladata közös szervezetbe tömörülni. Mai világunkban szembe kell néznünk olyan fenyegetettségekkel, amelyek erősen befolyásolhatják jövőnket. A népfront-koalíció fontosságáról pedig Ferenczi István városi titkár beszélt, hangsúlyozva: jó ügyet szolgáló, semleges politikai erőknek csak együttesen van esélyük a választásokon, hiszen a törvény értelmében elestek az önálló jelöltállítás lehetőségétől. A választójogi törvény labirintusaiban Luczi József vállalta az „idegenvezető” szerepét, hiszen, mint szavaiból kiderült, a törvény- alkotó nem hiába fáradozott, amikor a procedúra bonyolultságáról, útvesztőiről gondoskodott. A személyi javaslatok nyitották meg a tulajdonképpeni vitát, bár a napirendet záró szavazás alapján egyöntetűvé vált, a megye 2. számú egyéni választókerületébe a gyulai népfrontosok és a koalícióhoz csatlakozni szándékozó szervezetek egyöntetűen dr. Herjeczki Jánost, a népfront megyei elnökét javasolták. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke a választási platformról alkotott elképzelésekről szólva elmondta, hogy a gyulai körzetben 47 ezer választópolgár él, s közülük mindössze 1000-1200- an tagjai valamelyik pártnak. A többséget — akik pártoktól függetlenek — ösz- szefogni nem csupán lehetőség, hanem kötelesség. Felhívta a figyelmet a legnagyobb veszélyre, arra, hogy a választások a pártok személyeskedő harcainak jegyé(Folytatás a 3. oldalon) A békéscsabai szlovák iskola nyolcadikosai kozott Fotó: Veress Erzsi
