Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-16 / 13. szám

1990. január 16., kedd MDF-tiintetés „Hz elit leváltását akarjuk!” (Folytatás az 1. oldalról) is akarjuk, ha tisztességte­lenül jutott hatalomhoz. E kijelentését nagy he­lyesléssel fogadta a hallga­tóság, s további tippek, ja­vaslatok özöne zúgott fel minden irányból. Ezt köve­tően Murányi Miklós megyei tanácselnök szólt a tüntetők­höz. Első mondatai után a tömeg túlkiabálta, ám a szervezők rendet csináltak. — Jogállamban akarunk élni, s azt szeretnénk, ha a tanácselnök urat ugyanúgy meghallgatnák, ahogy min­ket — intett józanságra Her- czeg Tamás hangja. A többség fel-felkiáltva fejezte ki egyetértését az in­dítvánnyal, így Murányi Mik­lós folytathatta beszédét. Szavai — hallhatóan — nem nyerték meg a tüntetők tet­szését. A zajos végkifejlet után néhány járókelővel közvetlenül is véleményt cserélt az elnök. A tüntetés végeztével a felvonulók úgy . távoztak, ahogy jöttek: csendben, fe­gyelmezetten, s MDF-zászlók alatt. K. A. J. Lelkész a koalícióban (Folytatás az 1. oldalról) polgárt megnyerjenek, akik már nem bíznak az MSZMP- ben és utódpártjában, de még nem fogadják el a kö­zelmúltban alakult új párto­kat sem. A közös jelölt kiválasztá­sakor nyilvánvalóan a koa­líció javaslata adta meg az alapvető irányt, amely fedd­hetetlen, köztiszteletben ál­ló, etikailag kifogástalan, szakmailag elismert, pártok­tól, vallási, faji, nemzetiségi és egyéb elfogultságtól men­tes személyiséget helyez elő­térbe. Kutyej Pál jelölésével a városvédők, a nagycsalá­dosok egyesülete, a szak- szervezetek, a szlovák nem­zetiségiek helyi csoportjá­nak, a nőszervezet megje­lent képviselője egyetértett. Felmerült, hogy a jelölt megismertetésére, egyáltalán a választási hadjárat meg­kezdésére sürgősen létre kell hozni egy irodát, hiszen az időveszteség miatt behozha­tatlan lépéshátrányba kerül­hetnek. Ugyancsak lényeges, hogy a jelölt személyén túl annak programját, céljait is népszerűsíteni kell. A választási koalícióhoz tegnap hivatalosan is csat­lakozott a nagycsaládosok egyesülete és a szlovákok szövetségének helyi csoport­ja. A többiek — mint kide­rült — pusztán azért várnak még, mert az általuk képvi­selt szervezet vezetőségének, testületi tagjainak egyetérté­sét még nem kérték ki. Ép­pen ezért január 19-én, pén­teken délután 2 órakor is­mét összeülnek az érintettek, hogy hivatalosan is belépje­nek a koalícióba, amely egyébként nyitott szövetség, bárki beléphet, aki elfogad­ja a választási koalíció prog­ramját és támogatja a váro­si jelöltet. L. E. Békéscsabai testvéreinknek! Hamis százmárkások Kézfogás barátainktól A sok évi kommunista, terrorista, nacionalista el­nyomás és a sok félelem után eljött a testvéri kéz­fogás pillanata. Az önök képviselője, Vi- rok Dezső biztosított minket a magyar nép együttérzésé­ről és szeretetéről. Az önök képviselője által küldjük az összes pankotai lakosok nevében, nemzeti­ségre és vallásra való tekin­tet nélkül szívből jövő kö- szönetünket. Köszönjük együttérző szimpátiájukat és emberi megnyilvánulásukat. A román'—magyar barát­ság alapkövének tekintjük ezt a szép megnyilvánulást és nem felejtjük el soha. Annak ellenére, hogy ka­rácsonykor gyászoltuk hősi halottainkat, ez volt az utób­bi évek legszebb karácso­nya. Nichita Szrbu, a Nemzeti Megmentésj Front Pankota Városi Tanácsának elnöke Pénzhamisítók, illetve ha­mis pénzzel üzletelők után nyomoz a rendőrség Csong- rádban. Az elmúlt hetekben összesen hét darab hamis nyugatnémet százmárkás ke­rült a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság gaz­daságvédelmi osztályára. A bankjegyek közül öt azonos sorszámú. December 23-án hívták fel a rendőrség fi­gyelmét négy gyanús bank­jegyre, amelyek Szegeden, a piacon cseréltek gazdát, da­rabonként 5000 forintért. A rendőrségi vizsgálat ki­derítette: a százmárkások utcán, piacon keltek el, 50 forintos egységáron. Lares-iroda nyílt a megyeszékhelyen Lares, a családi tűzhelyet őrző istenség rohanó, ellent­mondásokkal teli világunk­ban egyre fontosabb szere­pet játszik. Ezért kapta ezt a jóhangzású nevet az a hu­mán családsegítő szolgálta­tást közvetítő iroda, melyet tegnap nyitott meg Békés­csabán, a Jókai út 12. szám alatt dr. Szűtsné dr. Czirok Zsuzsanna. Ez az első hu­mán jellegű „maszek” szol­gáltatás megyénkben, de az országban is csak néhány hasonló működik. Díjazott szolgáltatásaikat elsősorban szülőknek, időseknek, bete­geknek, magányosoknak szánják. Szinte mindenben segítséget kínálnak, a gyer­mekfelügyelettől az albérlet kereséséig. Kérésre megszer­vezik a takarítást, a mosást, a kertgondozást, házhoz kül­dik a fodrászt, a kozmeti­kust. Aki ide bekopog, ta­nácsadást kaphat egészség- ügyi, szociális és jogi kérdé­sekben, segélyezési ügyek­ben, klubszervezésben. Az iroda megnyitó ünnep­ségén Tóth Jolán, a Békés­csabai Városi Tanács Család- segítő Szolgálatának vezető­je köszöntötte az új kezde­ményezést. Elmondta, hogy a két intézmény együttmű­ködése természetes, hisz mindkettő a megyeszékhe­lyen élő, rászoruló rétegek­nek kíván más-más módsze­rekkel segítséget nyújtani. g. k. Fotó: Kovács Erzsébet UUHAH AWMWtQ SS«XőAUMMTi «omriro t«00A flz MTV műsorokat készítsen! Szabálytalan tudósítás egy „szabályos” politikai gyűlésről A Magyar Televízió El­nöksége a‘z alábbi nyilatko­zatok közzétételére kérte fel az MTI-t: A Magyar Televízió El­nöksége a továbbiakban nem óhajt sajtónyilatkozatokban foglalkozni azokkal a belső szervezeti és személyi vál­tozásokkal, amelyek a mos­tani időszakban szükségsze- rűek. Sajnálatos módon az el­múlt másfél évben a sajtó hasábjain és a képernyőn a magyar közönség mind töb­bet találkozhatott a külön­böző rendű és rangú televí­ziós vezetők és személyisé­gek közgondíként megjelenő magánközleményeivel. A továbbiakban az elnök­ség nem nyilatkozatok fo­galmazásával, hanem műso­rok készítésének ösztönzésé­vel és elindításával kíván foglalkozni. A híradó és A Hét fel­mentett főszerkesztőjével kapcsolatban- az elnökség méltatlannak tartaná mind önmagával, mind a felmen­tett főszerkesztővel szemben, hogy a nagyközönség előtt vitassa meg a volt főszer­kesztő emberi tulajdonságait és vezetői gyakorlatát, mely — képességeinek elismerése mellett — arra késztette az elnökséget, hogy felmentse. Fekete selyemmellényben és farmerruhában érkezik — negyedórát késve — a tett színhelyére, a gyulai volt Erkel moziba. Ahogy Vádolom 1-pózban (mindkét kezét zsebre dugva, lábait szétvetve) odaáll a mikrofon elé, senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy mi következik. A mártírha­lált halt „vaskezű” kommunista belügyminiszter (Méray Ti­bor kifejezése) fia ismét tűz alá veszi a kommunistákat — vagy legalábbis azokat, akiket annak vél. A történelmi név viselője azt mondja, a szabad demok­raták nem választási kampányuk részeként robbantották ki a lehallgatási botrányt; csak azt folytatják, amit a demok­ratikus ellenzék a ’80-as évek elején elkezdett, ök békés és csendes forradalmat akarnak, csakhogy számításukat ke­resztül húzza a rendőrség, mert beszélgetéseiket lehallgat­ják, leveleiket elolvassák. Hogy melyik párt tehet minder­ről? A szocialista, amely semmiben sem különbözik az MSZMP-től. Meg is rágalmazza nyíltan a párt egyik veze­tőjét: „Én azt hiszem — bár erre nincs bizonyítékom —, hogy a lehallgatási botrány szálai Pozsgay Imre asztalához vezetnek”. * Szívének egyformán nem kedves a Magyar Demokrata Fórummal (illetve azzal is) szimpatizáló Pálfy G. István, Chrudinák Alajos és Aczél Endre. Csengey Dénesnek pedig — mert azt javasolta, hogy vizsgálják felül a „titkos doku­mentumok” valódiságát — egyszerűen csak azt üzeni: „Men­jen a francba!” Szavait nagy taps és nevetés követi. Mind­ezek után kijelenti: „Felnőttnek és a demokráciára érett­nek tartom magam!” Politikusunk még azt is megengedi magának, hogy a nemrégiben lezajlott népszavazás kimenetelét a Parlament áskálódásának, sumákságának és személy szerint Horváth István belügyminiszter inkorrektségének tudja be. Aztán váratlan párducugrással a múltban terem, hogy fel­idézze a weimari köztársaság időszakát, mikor is hasonló gazdasági helyzetben egy Adolf Hitler nevű kancellár lé­pett fel. egyre nagyobb hatalmat követelve magának. Enny>- (dányi) flcapulcóba Kaszópusztán át vezethetett út... (Folytatás az 1. oldalról) A nap másik meghallga­tott személyisége, Lázár György nyugalmazott mi­niszterelnök volt, aki 1975 májusától 1987 júniusáig töl­tötte be e tisztséget. El­mondta, hogy Czinege La­jost elsősorban hivatalból is­merte. életmódját, életvitelét annyiban, amennyire vala­mely „esemény” ráirányítot­ta a figyelmet. Ellentmondá­sos személyiség volt, a ma­gyar érdekeket azonban a nemzetközi színtéren megfe­lelően képviselte, a VSZ ajánlásaival gyakran nem értett egyet. Amikor Czinege Lajos miniszterelnök-helyet­tes lett, elbeszélgetett vele. Felhívta a figyelmét arra, hogy korlátozottabbak lesz­nek a lehetőségei, „itt má­sok az elvárások”. Lázár György kifejezte meggyőző­dését: ha annak idején fel­jegyzést kap Czinege Lajos viselt dolgairól, ügyeivel hi­vatalból foglalkozott volna, jelzés azonban sem a mi­nisztériumból, sem a honvé­delmi bizottságtól nem érke­zett. Jobb évet! Fekete Sérültek és halottak, tes- tileg-lelkileg egy egész élet­re rokkantak, felismerhetet- lenné nyomorodott jármű­vek, szomorúság, szenvedés bukkan elő lépten-nyomon a döbbenetes statisztika mö­gül. Az elmúlt 15 esztendő, és benne nagy fekete szá­mokkal a tavalyi év közúti közlekedési baleseti statisz­tikája ez; talán mondani sem kell, hogy szinte évről évre növekedtek a számok: míg 1975-ben Békés megye közútjain 577, sérüléssel já­ró karambol történt, két év­vel később már ez a szám 700 fölött járt, és váltakozott hétszáz-egynéhány és nyolc- száz-egynéhány között, 198.0- ban például 768, öt évvel később 817, ’86-ban 744,1988- ban már 819 baleset fordult elő. Elszomorító és elgondol­kodtató az a tény, hogy a héit-nyolcszázas nagyságrend után ez a szám az elmúlt A képviselők kérdéseire a továbbiakban elmondta azt is: a honvédelem pártirá­nyítás alatt állt, katonapoli­tikai kérdésekben- a kor­mány döntéseket nem hozott. A képviselők Czinege La­jos viselt dolgait firtatva rá­kérdeztek: igaz-e, hogy 1986- ban vagy 1987-ben hivatalos útjáról hazatérőben Czinege Lajos ellátogatott volna Aca- pulcóba. Lázár György a tényt elismerte, amelyről ő maga is jóval később „fo­lyosói pletyka” révén érte­sült. Ennek az ügynek a nyo­mán rendelte el a volt mi­niszterelnök, hogy a minisz­terek milyen anyagi eszkö­zök felett rendelkezhetnek külföldi útjuk során. Ezután Berki Mihály ve­zérőrnagy beszélt a kaszó­pusztai munkákról is, ame­lyek elvégzésére az akkori minisztertől. Czinege Lajos­tól kapott parancsot. Ezre­dével fél évig dolgozott Ka­szópusztán. Ez idő alatt egyebek között 130 kilomé­ter hosszan bekerítették a vadászterületet, s a kerítés mentén utat készítettek a tereniáróknak, ahol pedig szükséges volt, ott hidakat, esztendőben az ezret is meg­haladta, pontosan 1030 sze­mélyi sérüléssel járó közúti baleset történt a megyében. Ezen karambolok következ­tében 1245-en sérültek meg — közülük 501-en súlyosan —, 103-an pedig életüket vesztették. Tanulságos 1989 decembe­rének alaposabb elemzése is: az elmúlt hónapban szinte minden napra esett 3 ka­rambol, 130-an estek áldo­zatul — 14-en haltak meg, a többiek könnyebb-súlyosabb sérülésekkel kerültök kór­házba. A 90 baleset közül 18 alkalommal az ittasság volt a közvetlen kiváltó ok, s emiatt egy ember vesztette életét. Megdöbbentő, hogy 24 alkalommal ütöttek el gyalogost, és közülük 6-an meghaltak. Történt halálos baleset decemberben közúti­vasúti kereszteződésben is. A helyszín Mezőberény volt, átereszeket építettek. A munka értékét csak becsül­ni tudta, véleménye szerint a beruházás értéke tízmilli­ókban mérhető. Végezetül Fábián József ezredes, a Magyar Néphad­sereg fenntartási és elhelye­zési főigazgatója válaszolt a bizottságnak a magas rangú katonai vezetők lakásügyei­vel kapcsolatos kérdéseire. Azzal kapcsolatban, hogy a Czinege-villa 4 vagy 40 mil­liójába került-e az államnak, nem tudott konkrét számok­kal szolgálni, mert — mint mondta — amikor jelenlegi beosztásába került, Czinege Lajos már ott lakott. Amiről tud. az az, hogy a nyolcva­nas évek elején felújították a villa alagsorát, majd 1985 —86-ban az alsó szintjét. Amikor Kárpáti Ferenc lett a honvédelmi miniszter, azt a feladatot kapták, hogy mérjék fel a munkák állá­sát, a folyamatban levőket fejezzék be, de a felső szint eredetileg tervbe vett felújí­tásához már ne kezdjenek hozzá. Az akkori munka ér­téke körülbelül 5-6 millió forint volt. ahol egy gyalogos a lezárt karos sorompó ellenére pró­bált meg áthaladni a ke­reszteződésen. A balesetek nagyobbik há­nyada, mintegy 64,5 száza­léka lakott területen követ­kezett be. A települések kö­zött a szomorú statisztikát tíz karambollal Gyula veze­ti, majd Orosháza és Békés­csaba következik 9, illetve 8, lakott területen történt balesettel. S hogy milyen okok vezet­tek a kisebb-nagyobb tragé­diákhoz? Szinte állandóan élen áll ezen a szomorú lis­tán a gyorshajtás, illetve a sebesség helytelen megvá­lasztása — ez történt decem­berben 24 alkalommal —, majd a második leggyako­ribb ok, mint általában, ez­úttal is az elsőbbségadás el­mulasztása. Persze nem ma­radit el sokkal a harmadik gyakori tényező, az ittasság sem; az italosán okozott bal­esetek részaránya elérte a 20 százalékot! Az új esztendőben a havi baleseti krónika helyett szí­ves-örömest közölnénk: „A közutakon súlyos baleset nem történt.” krónika

Next

/
Thumbnails
Contents