Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-13 / 295. szám
BÉKÉS MEGYEI fl HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1989. DECEMBER 13.. SZERDA POLITIKAI NAPILAP Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM NÉPÚJSÁG! Nígy megye országgyűlési képviselőinek találkozéja ü TOT utódja: A lakáskoncepció tárgyalásának elhalasztását indítványozták Parlamenti képviselőink körében mostanság ritka vendég a rózsás hangulat, 'sőt az optimizmus is „száműzetett”, már ami a jövő évi költségvetést és rokon témáit illeti. Ám érdekes módon nem is a költségvetés egésze, hanem annak egy szűkebb fejezete, a tervezett lakásgazdálkodási rendszer kavart meglehetősen heves indulatokat négy megye — Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok — országgyűlési képviselőinek közös tanácskozásán tegnap Lakitelken. A jövő esztendőre kidolgozott költségvetési terv, azon belül is a kormány legutóbbi módosításai nem hatottak az újdonság erejével, hiszen a honatyák már ismerték a koncepció egészét. Járai Zsigmond pénzügyminiszter-helyettes külön is kiemelte: az IMF, a Nemzetközi Valutaalap kőkemény követelményeket támasztott a kilátásba helyezett hitelek folyósításának fejében. Változást jelent az is, hogy 10 százalék helyett 19,5 százalékos árindex-szel számol a tervezet. Ugyancsak be kellett építeni a Parlament elé terjesztendő dokumentumba a módosításokkal elfogadott adótörvény költségvetésre gyakorolt hatásait is, hiszen jövőre várhatóan csökkennek az adóbevételek. Egy nem kevésbé fontos témában, a tanácsok költségvetésével kapcsolatos, tervezett szabályozóváltozások körében sem voltak derűlátóbbak a képviselők. Mint elhangzott: a költségvetési reformfolyamat elkerülhetetlenül érezteti hatását a tanácsi szférában is, másrészt a készülő önkormányzati törvény is mindenképpen új szabályozórendszer kidolgozását igényli. Az elhangzottakat a honatyák nyomban megtoldották aggályaikkal; Balogh László többek között azt emelte ki, hogy az ország három része — a főváros, a gazdag vidék és a koldusok régiója — között még inkább nő majd a különbség. Ennek elsősorban a személyi jövedelemadók közötti eltérés az alapja. A legtöbb és legélesebb kritika — mint bevezetőnkben már említettük — a tervezett lakásgazdálkodási rendszert illette. Több képviselő tolmácsolta a lakosság körében kialakult elkeseredettséget, hiszen a koncepció teljesen figyelmen kívül hagyta az emberek teherbíró-képességét, megélhetési körülményeit. Németh Ferenc, megyénk képviselőcsoportjának vezetője javasolta: a legközelebbi parlamenti ülésszakon a négy megye egységesen indítványozza, hogy a lakáskoncepciót ne tárgyalják decemberben. hiszen az a tervek szérint is csak májusban lépne hatályba. Azt külön is kifogásolta, hogy a pénzügyi tárca nem olyan szakembert küldött a tanácskozásra, aki kifejezetten a lakástémával foglalkozik. A tanácsi szabályozórendszer jövőbeni elképzeléseivel összefüggésben Bereczki András, a Békés Megyei Tanács terv- és költségvetési osztályának megbízott vezetője többek között elmondta: fejlesztésre vagy beruházásra igazán nincs elegendő forrás. Hangsúlyozta: a központi támogatás szétosztásánál jobban figyelembe kellett volna venni a helyi sajátosságokat, eltéréseket. L. E. Téli juhtúra Battonyára Trabantot próbáló utakon és hidegben eredtünk tegnap délelőtt a Romániából „áttelepült” birkák nyomába. Emberi számítások szerint u yanis most járt le az a 42 napos karanténfogság, amely után újabb fejezet kezdődhet életükben. A mezőhegyesi pusztán az élet nyomaira először csak egy „menedékházzá” alakított zöld pótkocsi utalt, aminek összes komfortját egy rozzant cserépkályha alkotta. Később feltűntek az árokparton didergő szamarak, amiket néhány kutyus ingerelt játszadozásra — eredménytelenül —, majd elődugták fejüket az erdő sűrűjéből végre a birkák is. Olyan rendben vonultak előttünk, mint egy jól kiképzett hadsereg. Erre persze megvolt a magyarázat. Velük együtt ugyanis előkerült a vezényszavakat harsogó főnök, beosztottjaival. A puszta hirtelen benépesült, hiszen megérkeztek az állatok felett ítéletet hirdető orvosok, dr. Soós József, a Békés Megyei Állategészségügyi és ' Élelmiszer-ellenőrző Állomás szakállatorvosa és dr. Totth Balázs kerületi főállatorvos is. Járványvédelmi okokból fehér köpenybe bújtunk, majd megpróbáltunk szóba elegyedni — kezdetben mo- rózus — vendéglátóinkkal. A megértésben egy szintén Romániából áttelepült férfi segédkezett, aki magáról csak annyit árult el, hogy hétfőtől főállásban (!?) tolmácsként dolgozik a gazdánál. A főnök nehezen állt kötélnek, egy-egy kérdés után mélyen fejébe húzva kucsmáját, csak a bajsza alatt mormogott valamit. Aztán, amikor megtudta, hogy az (Folytatás a 3. oldalon) Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége A mezőgazdasági szövetkezetek VI. kongresszusa kedden a Budapest Kongresszusi Központban az érdekvédelemről és az írásban kiadott alapszabály-tervezetről nyitott vitával folytatta munkáját. Hetyei János, az érdekvédelmi munkabizottság vezetője, az Adonyi Március 21. Tsz elnöke tájékoztatta a kongresszust a bizottság munkájáról. Hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének romlása, a szövetkezeti modellváltás szükségessége külön-külön is elegendő ahhoz, hogy a korábbi érdekképviseleti szervezetet új váltsa fel. A vita sarkalatos kérdésévé vált, hogy az érdekvédelmi szervezet egyáltalán milyen termelői köröket képviseljen. Az alapszabály tárgyalásakor a kártalanításról és a rehabilitációról folyt éles vita. A vita végeztével a kongresszus elfogadta a TOT utódaként létrejött Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének alapszabályát, létrehozva ez- ' zel a szövetséget. Ezt követően határozatot hozott, amelyben — egyebek között — leszögezik, hogy a mezőgazdasági alaptevékenység vagyonarányos nyeresége érje el az iparét, méghozzá ne a kormányzat által ígért három év alatt, hanem előbb. A dokumentum megállapítja: a szövetkezeti tulajdonban levő földeket a tsz-ek az államilag előírt módon és áron váltották meg, ezért nincs sem törvényes, sem erkölcsi alap arra. hogy ezek értékét a szövetkezetektől utólag bárki is követelje. A kongresz- szus leszögezi, hogy a szövetkezeti vagyon a tagok tulajdona, éppen ezért egyetért azzal, hogy a közgyűlés a teljes vagyont a tagok között akár száz százalékig is nevesítheti. Az állami vagyon valós tartalmát és fogalmát tisztázni kell, ugyanis ezt a szövetkezetek állami támogatásként és nem tőkejuttatásként kapták, így nem terhelhetők járadékfizetési kötelezettséggel. Állást foglaltak a küldöttek abban is, hogy a korábbi hibás gazdaságpolitika miatt a felszámolás küszöbéig jutó tsz-ek 1990. január 1-jétől részesüljenek hitelvisszafizetési moratóriumban, és töröljék kamat- terheiket. * A közvélemény eddiginél jobb tájékoztatása érdeké-, ben javasolják agrártelevízió és agrárrádió létrehozását. továbbá azt is indokoltnak tartják, hogy a nemzeti televízió és rádió felügyelő bizottságában az agrárágazat képviselője is helyet kapjon. A kongresszus úgy döntött, hogy határozatát eljuttatja az Országgyűlésnek, a Minisztertanácsnak és a Nemzeti Agrár Kerékasztalnak, azért, hogy e dokumentumot tekintsék tárgyalási alapnak a mezőgazdaságot érintő intézkedések meghozatalakor. A kongresszus megválasztotta az érdekképviselet tisztségviselőit. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke Nagy Tamás, a Gyáli Szabadság Tsz elnöke, főtitkára Eleki János lett. Az ellenőrző bizottság elnökévé Hetyei Jánost, az Adonyi Március 21. Tsz elnökét választották. Harc a létért... Népművelők továbbképzése Békéscsabán Egyik előadóról sem mondható el, hogy kímélte a hallgatóságot a főhivatású népművelők továbbképzésén, december 12-én, Békéscsabán, a Tégla Közösségi Házban. Elsőként Luczi József, a megyei tanács elnöki hivatalának osztályvezetője tájékoztatta a megjelenteket az ún. önkormányzati törvénytervezetről, amelynek második változata most van a kormány előtt, és csak később várható, hogy belső használatra megkapják. Természetesen szóba került a megyék létjogosultsága, Békés megye — és egyáltalán az alföldi vidék, a kistelepülések — hátrányos helyzete is. Mert igaz ugyan, hogy önkormányzatról beszélünk, de hol vannak ehhez a képzett emberek, az intézmények? Mi legyen a vidéki művelődési házak sorsa, ha le kell mondaniuk a központi támogatásról? Rövid szünet után Vadász János, a Közgyűjteményi és Mint ismeretes, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény értelmében a népi ellenőrzés ez év végén megszűnik. A Békés Megyei Népi Ellenőrző Bizottság eme különleges alkalomból tartotta utolsó ülését tegnap Békéscsabán, a Szabadság téri irodaházban, ahol Józsa Béla, a megyei NEB elnöke elmondotta : véleménye szerint a népi ellenőrzés betöltötte hivatását, az adott hatalmi viszonyok közepette a Közművelődésügyi Dolgozók Szakszervezetének országos titkára ismertette véleményét az önkormányzati és államháztartási (költségvetési) reformról. Mint elmondotta a (költségvetésben a közművelődés „megtűrt” kategóriájából átlépett a nem támogatott szférába. Hangsúlyozta, hogy a költségvetési tervezetet így nem szabad elfogadni. A lakosságnak szüksége van ezekre az intézményekre, szolgáltatásokra, de nem terhelhető ezek finanszírozásával, ezért bér- és dologi automatizmus kell minden intézménynek. Bár a költségvetési tervezet jelzői között a válság és a takarékossági szó szerepel, ennek ellenére több helyen belső pazarlás figyelhető meg. Vadász János kiemelten szólt arról, hogy vannak belső tartalékaink, csak szemléletváltás kellene. A dologi- és bérautomatizmust együtt követelik az oktatási, egészségügyi, szociálpolititársadalmi haladást szolgálta. Más kérdés, hogy a mindenkori hatalom mennyire támaszkodott a szervezet munkájára és vette figyelembe eredményeit. Az ilyen jellegű tevékenységre továbbra is szükség van, annál is inkább, mert az Állami Számvevőszéket nem azzal a céllal hozták létre, mint harmincegy éve a népi ellenőrzést. Józsa Béla kitért arra is, hogy áthúzódó vizsgálati ügyek a megyében nem makai, művelődésügyi és művészeti terület részére. Éppen ezért aláírásgyűjtésre hívta fel a megjelenteket — amit egyébként Szolnok megyében kezdeményeztek — ezen dolgok követelésének megerősítésére a lakosság körében. Vasárnap szeretnék az íveket az Országgyűlés kulturális bizottsága elé terjeszteni. Ezután Pál Miklósné, az MMK igazgatóhelyettese rövid tájékoztatást adott a debreceni vándorgyűlés tapasztalatairól. és Földeák András, a Mai*var Népművelők Egyesi’ ete titkára Glatz Ferenc ' történt találkozásáról Ebből kiderült, hogy a szakminisztérium feladat-finanszírozási rendszert képzel el a közművelődés számára. Délután az MMK és a megyei tanács illetékesei válaszoltak a hallgatóság körében felmerült kérdésekre. K. K. radtak (január elsejétől értelemszerűen telefonon és levélen keresztül nem érdemes már keresni a megyei NEB-et), s megnyugtatóan rendeződött csaknem valamennyi függetlenített állásban dolgozó népi ellenőr helyzete. Végezetül megköszönte a népi ellenőrök sok esetben jelentős áldozatvállalással is párosuló, nem anyagi szempontok által vezérelt munkáját, és Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést adott át Oláh Ferenc- nének, Horváth Imrének, Patkósné Szegeda Ildikónak és Kovács Józsefnek. D. L. II NEB megtette kötelességét...
