Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-13 / 295. szám

1989. december 13., szerda NÉPÚJSÁG Megkezdte munkáját a népi küldöttek II. kongresszusa Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában kedden délelőtt Mihail Gor­bacsov szokatlanul rövid megnyitó beszédével meg­kezdte munkáját a népi kül­döttek II. kongresszusa. A tíznaposra tervezett ülésszak első ülése is megmutatta, hogy a májusi első kong­resszushoz hasonlóan most is heves, gyakran a szemé­lyeskedésig fajuló viták várhatók. Mihail Gorbacsov megnyi­tójában utalt az első kong­resszus, május óta végzett feszített ütemű munkára, amely a politikai intézmény- rendszer gyökeres reformját volt hivatva szolgálni. Ered­ményesnek minősítette a Legfelsőbb Tanács munkáját e történelmi időszakban, s úgy fogalmazott, hogy a szovjet társadalomban is tudati áttörés valósult meg: a párt által kezdeményezett átalakítás, a szocialista jog­állam megteremtése vissza­fordíthatatlanul a tömegek ügyévé vált. Az eddig vég­zett törvényhozói munkából elsősorban a gazdasági meg­újhodást lehetővé tévő doku­mentumokat emelte ki a Legfelsőbb Tanács elnöke. majd ezzei összefüggésben — hosszú idő múltán először — ismét az „uszkorenyie" (gyorsítás) kifejezést hasz­nálta, a reformok ütemének fokozását sürgette, mert az eredmények jelentős előrelé­pést jelentenének a szovjet társadalom konszolidációjá­nak irányában. Az NKK munkaelnökséget választott, amelybe az LT el­nökén és elnökhelyettesén kívül csak a 15 köztársaság egy-egy képviselője került be. Megválasztották a kong­resszus titkárságát is. Itt egy ukrán képviselőről bontako­zott ki éles vita, amely már csaknem az ukrán naciona­lizmus és történelmi hagyo­mányok boncolgatásáig fa­jult. De végül az elnök fel­lépése, az ukrán képviselő- csoport későbbi állásfoglalá­sát kérő döntése megnyug­tatta a kedélyeket. Számos félreértés, derült­ség forrása volt a Kongresz- szusi Palotában egyelőre ideiglenes jelleggel felszerelt szavazógép, de ebben való­színűleg nem a szállító Phi­lips cég volt a hibás, hanem a honatyák gyakorlatlansága, idegenkedése a jelentős idő­megtakarítást jelentő gépe­sített szavazatszámlálástól. De végül is órák múltán megbarátkoztak az új gépe­zettel a küldöttek. Az első két napirendi ponthoz nem volt hozzászóló. Annál hevesebb vita bonta­kozott ki az alkotmánymó­dosítással kapcsolatos pont körül. A balti képviselők, köztük Mariu Lauristin, az észt népfront vezetője szor­galmazta, hogy az NKK fog­lalkozzék a elavult, a fejlő­dést akadályozó hatodik cikkely felülvizsgálatával is. Ez az SZKP vezető szerepé­ről intézkedik. A Komszomol egyik kép­viselője kezdeményezte azt is, hogy a szakszervezetek­nek, a Komszomolnak előjo­gokat biztosító hetedik cik­kelyt is változtassák meg. Sokan felvetették, hogy ha az alkotmánvt változatlanul hagyja, az LT törvénysértés­re kényszerül, hiszen a föld­ről, a tulajdonról, az állami berendezkedésről módosítá­sok nélkül nem lehet dön­teni. Andrej Szaharov aka­démikus ezért azt javasolta, hogy a gazdasági reformokat akadályozó összes cikkelyt érvénytelenítsék, és támo­gatta a hatodik cikkely megváltoztatását. Egy kép­viselő a demokratikus cent­ralizmus elvét törvényesítő harmadik cikkely eltörlésé­ért emelt szót. míg egy má­sik az egyesülési szabadsá­got szabályozó cikkely átfo­galmazását szorgalmazta. A népi küldöttek II. kongresszusa keddi ülésén úgy döntött, hogy most nem nyit vitát az alkotmánynak az SZKP vezető szerepét kimondó cikkelyéről, és csak a választásokat érintő alkotmányos icikkelyek módosításával fog 'foglalkozni. Nem tű­zi napirendre az egyes társadalmi szervezeteknek előjogot biz­tosító 7. cikkely módosítását, mint ahogy nem kezdik meg a gazdasági és politikai reformokhoz szükséges törvények elfő-* gadását akadályozó cikkelyek felülvizsgálatát sem. A döntés értelmében az az álláspont kerekedett felül, amely az átfogó alkotmányreformot szorgalmazza ugyan, de azt csak n folya­matosan megvalósuló változásokat követően, nagyobb előkészí­téssel kívánja elvégezni. A kongresszus (kedden a 2245 küldöttből 210«-an voltak Jelen) 1138 szavazattal 839 ellenében elutasította azt, hogy napirendre tűzzék a párt vezető szerepéről rendelkező hatodik cikkely megvitatását. Jóval nagyobb többséggel utasították el a tulaj­donreform, a földtörvény kidolgozásához szükséges alkotmány- módosítások jelenlegi megvitatását, akárcsak a demokratikus centralizmusról szóló 7. cikkely törlését, és a gazdasági reform alkotmányjogi feltételeinek megteremtését szorgalmazó, Andrej Szaharoy akadémikustól származó Javaslat napirendre tűzését. Románia dúsított uránja A Schleswig-Holstein tar­tománybeli Husum városá­ban a múlt héten letartóz­tatott nyugatnémet terroris­táknál NSZK-beli politiku­sokra, gazdasági vezetőkre, igazságügyi és rendőrségi tisztviselőkre vonatkozó sze­mélyi dossziékat találtak. A terrorista pár, amely a feltételezések szerint Ger­hard Stoltenberg védelmi miniszter nyomába szegőd­ve a katonai ügyek kor­mányfelelősét szerette volna kikapcsolni, a Vörös Had­sereg frakció rajtaütő cso­portjának titkos állományá­ba tartozik. Fölkér Deliké­nél és Ute Hladkinál össze­sen 76 kartotékköteget fog­laltak le. Akit ezen a RAF feltüntet, az a terroristák célpontjává válik. A nyugatnémet belbizton­sági szervekkel szoros kap­csolatban levő Express cí­mű kölni napilap keddi je­lentése szerint a lefülelt pár dossziéiban rábukkantak a közelmúltban meggyilkolt Alfred Herrhausenről, a Deutsche Bank elnökéről kézírással készített adatösz- szeállításra is. Ebben a halállistaként va­lószínűsíthető dokumentá­cióban azonban éppúgy meg­találták Gertrud Höhler asz- szonynak, a szövetségi kancellár bizalmasának és tanácsadójának a nevét. Egy aimeriikai nukleáiris fegy­ver/ eteLl en őrzési kutatóintézet ellenzi, hogy az Egyesült AlLa*- mok a mai helyzetben átadja Román iárnak azt a magasan dú­sított urániumot, amelyet Ro­mania már régebben megvásá­rolt. Az uránium ugyanis atom­fegyver előállításaira is alkal­mas dúsítású. és nagy a koc­kázata annak, hogy Románia terroristáknak adná tovább — mondta az intézet igazgatója az AP amerikai hírügynökségnek. Az urániumot Románia a Bu­karest környékén levő trigai ku­tatóreaktor számára vásárolta még 1978-ban. Abban az évben az Egyesült Államok 38 kilo­grammot le is szállított belőle. A maradék 16,4 kilót a megál­lapodás értelmében az Egyesült Államok tárolja, és bármikor kiadja, amikor a . románok biz­tonsággal el tudják szállítani. Az illetékes amerikai hatóság tavaly megadta az engedélyt az urán kiszállítására, de az egye­lőre ott maradt az Egyesült Ál­lamokban, mert a románok nem tudták megoldani az elszállítá­sát. Akik az Egyesült Államokban ellenzik az urán kiadását, em­lékeztetnek arra, hogy Romá­nia minden jel szerint már megsértette az atomfegyverek, illetve az atomfegyverek előál­lításához szükséges anyagok to­vábbadását tiltó atomsorompó- szerződést. A megállapodás ér­telmében ugyanis a részes álla­moknak nemzetközi ellenőrzés nélkül nem lehet 1 tonnánál több nehézvizet exportálni, ez­zel szemben Románia 1986-ban 12,5 tonna nehézvizet vásárolt Norvégiától, s nem volt hajlan­dó magyarázatot adni. mi lett a sorsa az anyagnak. Erős a gyanú, hogy a nehézvizet titok­ban- eladta. HATSZÖGLETŰ HASÁBBURGONYA Ki találta fel a hatszög­letű hasábburgonyát? A belga közvélemény most e „nagy horderejű” kérdésre keresi a feleletet, amely kedvező döntés esetében a flamand. illetve a vallon zsenialitást zengi majd vi­lággá. A frit-t, azaz a ha­sábburgonyát a talponállók­ban eddig négyszögletűre vágva szolgálták fel. Eddig, mert ezentúl a belga ha­sábburgonyát hatszögletűre fogják vágni! Robert Stro- bandt brugei vendéglős „tu­dományosan” kísérletezte ki az újítást, amely a feltalá­ló véleménye szerint forra­dalmasítani (?) fogja a bur­gonyasütés művészetét. Strobandt úr találmányát máris törvényes védelem alá helyezte. Nem úgy van az! — jelent meg egy este a tévé kamerája előtt Di­dier Houben Hegei ügyvéd, akit Jean Boussignol azzal bízott meg, hogy közölje a világgal : a hatszögletű bur­gonya nem flamand, hanem vallon találmány, amelyet ő már két éve forgalomba hozott... Lehet hogy a vi­lágszerte ismert belga etni­kai ellentétek legújabb csa­táját ezentúl a burgonya- földeken vívják majd meg? A REMBRANDTOK NEM MIND EREDETIEK A Rembrandtnak tulajdonított festmények közül 39 valójában nem a mesternek, hanem ta­nítványainak a müve — ezzel a hírrel rázta meg a művésze­ti világot egy szakértői cso­port, amely pénteken Amszter­damban közzétette a Remb­randt életművéről szóló tanul­mánysorozatának legújabb kö­tetét. A Rembrandt Research Project nevű alapítványban tö­mörült tudósok a most lezárult kutatási szakaszban 86 olyan alkotást vetettek alá alapos vizsgálatnak, amely 1635 és 1642 között készült. Azt állítják, hogy például a leningrádi Er- mitázsban látható Dávid búcsú­ja Jonatántól, a Szőlőskerti munkások példabeszéde, vagy a Louvre-ban őrzött A szent csa­lád Szt. Annával, valójában nem Rembrandtnak, hanem egyik leghíresebb tanítványá­nak, Ferdinand Bolnak az al­kotása. A New York-i Mctro- politanban látható Hetvenéves nő portréját egy másik tanít­vány, Frans Hals festette. A szakértők azonban siettek meg­nyugtatni a műértő közvéle­ményt, hogy Rembrandt leg­híresebb képe, az Éjjeli őrjá­rat, bizonyosan a XVII. száza­di németalföldi mester keze- munkája. Az eredetükben két­ségbe vont festmények között található az Ermitázs, a New York-i Metropolitan, a párizsi Louvre, valamint a brit Wal- la'ce-gyüjtemény több, féltve őrzött kincse. A 20 éve fölállí­tott kutatócsoport megállapítá­sait sokan vitatják. Első vizs­gálati eredményét 1982-ben tet­te közzé, előidézve több, Remb­randtnak tulajdonított festmény értékének zuhanását, A most közzétett felfedezések is több millió dollárral csökkenthetik egy sor alkotás névleges érté­két. A csoport nagyon alapos vizsgálatokat végez, egyebek "mellett felhasználja a lézer­technikát is egy-egy kép ere­detének megállapításához. VALUTAVÄLTÄS A nyugatnémet kormány olyan valutaváltási rendszer felállítását fontolgatja, amely eltörölné az „üdvözlőpénz” eddigi gyakorlatát, viszont lehetővé tenné a keletnéme­tek számára, bizonyos ösz- szeg előnyös feltételek mel­letti átváltását, közölte » bonni kormány illetékese. A nyugatnémet kormánynak már több tagja is jelezte, hogy jövőre fokozatosan megszünteti a 100 márkás üdvözlőpénzt, amelyet most még minden NSZK-ba ér­kező NDK-s beutazó éven­te egyszer kézhez kap. A jelenlegi elképzelések sze­rint, 300 nyugatnémet már­kát vásárolhatnának az NSZK-ba érkező NDK-sok, l:4-es árfolyamon. A nyu­gatnémet bankok, amelyek egyáltalán beváltanak kelet­német márkát, jelenleg 20 keleti márkáért adnak egy nyugatit, míg az NDK-ban az átváltási árfolyam Ili­hez. Csehszlovákia II Kétezer szótól... a Néhány mondatig fl bevonulók önkritikája Nem múlik el nap, hogy a televízió, a rádió és a sajtó ne foglalkozna az 1968-as csehszlovákiai demokratikus szo­cializmus eltaposásával. Mégis úgy érzem, hogy a magyar tájékoztatásnak a Dubcekkel készült szenzációs tv-interjúk után is a téma kerekké tételében van tartozása. Elsősorban a Kétezer szó... c. írás tartalmára, és az 1968. augusztus 2-i két pozsonyi esemény hangulatára gondolok. A Kétezer szó a munkásoknak, földműveseknek, hivatal­nokoknak, tudósoknak, művezetőknek és mindenkinek című Ludvik Vaculik szerző helyzetelemzése — 68 közéleti sze­mélyiség aláírásával — 1968. június 27-én több csehszlová­kiai újságban jelenik meg. A csehszlovákiai közvélemény nagy része a Kétezer szóval... egyetért, de a sztálinizmus­hoz hú és a hatalom tekintélyes részét uraló szűk réteg az írás kritikai hangvételét végletekig eltúlozza. így hát 21 esz­tendő távlatából is érdekes és lényeges is az, hogy mit tar­talmaz az a Kétezer szó..., amire a Varsói Szerződés ál­lamainak 1968 júliusi és augusztusi dokumentumai oly sok­szor hivatkoznak, de tartalmát — tudomásom szerint — or­szágunk polgárainak többsége sem 1968-ban. sem később nem ismerhette meg. A dokumentum bevezető részében Va- culik megállapítja: „Először a háború fenyegette népünk életét. Utána is rossz idők következtek. Olyan eseményekre került sor, amelyek népünk lelki egészségét és jellemét ve­szélyeztették.” Az írás a továbbiakban az 1948-tól 1968-ig terjedő időszakot egyebek között eképpen minősíti: „A ve­zetés téves irányvonala a pártot politikai pártból és eszmei szövetségből hatalmi szervezetté változtatta. Nagy vonzerőt gyakorolt a hatalomvágyó egyénekre, a gyáva számítókra és a lelkiismeretlen emberekre. Ezek hatást gyakoroltak a párt természetére és magatartására... Sok kommunista harcolt e hanyatlás ellen, de nem tudta elejét venni annak, ami bekövetkezett. A mai helyzetért valamennyien felelősek vagyunk, a kom­munisták közülünk azonban nagyobb mértékben. A fő fe­lelősek mégis azok, akik részesei vagy eszközei voltak az ellenőrizhetetlen hatalomnak. Valójában egyetlen szervezet sem volt saját tagjaié, még a kommunista párt sem. E kormányzók főbűne ugyanaz volt, ami a fő eredménye: saját akaratukat a munkások akaratának tüntették fel. Ha felülnénk ennek az ámításnak, akkor ma a munkásokat kellene hibáztatnunk gazdaságunk hanyatlásáért, az ártatlan emberek ellen elkövetett bűntet­tekért, a cenzúra bevezetéséért, amely megakadályozta, hogy mindezt megírjuk.” Az eddig idézettek is meghalad­ják azoknak a „testvérországi” vezetőknek a tűrőképessé­gét, akik elképzelhetetlennek tartják, hogy bármely hatal­mon levő kommunista párt saját országában nyilvános kri­tikában részesüljön. Amire azonban, főleg Berlinben, Var­sóban és Moszkvában, de másutt is leginkább felhorkannak, a Kétezer szó... következő mondatai: „Követeljük azok­nak az embereknek a távozását, akik visszaéltek hatalmuk­kal, megkárosították a közvagyont, becstelen vagy brutális módszereket alkalmaztak. Meg kell találni a módját annak, hogy távozásra bírjuk őket. Alkalmas módja lehet ennek a nyilvános kritika, a határozathozatal, a tüntetés, tüntető munkabrigádok alakítása, adakozás a soronkívüli nyugdí­jaztatásra. a sztrájk, a bojkott.” A Kétezer szó... bátorítja a társadalmi haladást köve­telőket, és vele együtt felfokozza a sztálini politikai reak­ció haragját. A tőkés restauráció és az ellenforradalom ve­szélyét harsogják a Varsói Szerződés államainak haszonél­vezői. Ezt fejezi ki az 1968-as nyári drezdai, varsói, majd a kelet-csehszlovákiai ágcsernyöi több és két ország (Cseh­szlovákia és Szovjetunió) pártvezetőinek találkozói, illetve közleményei. A tárgyalási sorozatnak legkiemelkedőbb ré­sze az augusztus 2-i pozsonyi csúcstalálkozó. A szlovák fő­városban már a délelőtti órákban kiszivárog, hogy Ágcser- nvőn „felülkerekedett” a Dubcek, Svoboda és Smirkovszky ama érve. miszerint Csehszlovákiában a demokratikus szo­cializmus építése egyáltalán nincs veszélyben. Ellenkezőleg. S a jó hír hatására a pozsonyi hősi emlékmű megkoszorú­zásánál Brezsnvevet, Todor Zsivkovot. Gomulkát, Ulb- richtet. Kádár Jánost és Dubceket tízezrek köszöntik. (Ro­mánia nem képviselteti magát). Délután pedig, mivel elter­jedt a híre annak, hogy a város Principális terén, a város­háza tükörtermében lesz a csehszlovákiai emberarcú szo­cializmus dokumentális elismerése, az érdeklődés sokszoro­san felfokozódik. A hatok nyilatkozata, amelynek tartalma ugyancsak ismertté válik, sokat és szépet mond a csehszlo­vák demokratikus szocializmusról. Csak keveseknek tűnhet fel, hogy az „ördögöt” is belefogalmazták a közös nyilat­kozat részleteibe. Ez így hangzik: „A testvérpártok törté­nelmi tapasztalatok alapján meggyőződtek arról, hogy csak úgy haladhatnak előre a szocializmus és a kommunizmus útján, ha szigorúan és következetesen szem előtt tartják a szocialista társadalom építésének általános törvényszerűsé­geit ...” E szubjektív tartalmú és tetszés szerint magyaráz­ható megállapítás esetleges következményeivel akkor talán senki sem számolt. A pozsonyi belvárosi tér a késő délutáni órákban teljesen megtelik. Egy kisebb nyári zápor sem képes lehűteni a minden emberi fantáziát felülmúló és állandóan növekvő lelkes tüntetést. „Éljen Dubcek! Éljen Brezsnvev! Éljen a csehszlovák és a szovjet szocializmus!” jelszavak skandá- lása megremegteti a tér öreg házait. A százezres tüntetés résztvevői látni akarják a Varsói Szerződés hat országának vezetőit. Dubcekkel és Brezsnyevvel az élen — egy nagy virágcsokorral — egymásba karolva, a csúcstalálkozó veze­tői néhány percre megjelennek az erkélyen. Barátságosan integetnek, beszédet azonban egyikük sem mond. A pozso­nyiak azonban nem adják fel. Végül is a szónok szerepét Smirkovszky — a csehszlovák parlament elnöke — vállal­ja. „Most legőszintébben azt akarom Csehszlovákia népei­nek kiáltani — hangsúlyozza —: Éljen a Szovjetunió, élje­nek a testvéri szocialista országok!” Alig három hét elteltével — augusztus 21-én — a ma­gyar televízió, a rádió és újságok híradásaiból pedig az de­rül ki, hogy ami Pozsonyban és egész Csehszlovákiában au­gusztus 2-án — illetve előtte és utána — lezajlott, az sem­mi más nem volt, mint álcázott ellenforradalom. Az au­gusztus 2-i nyilatkozat sorai között az elrejtett „ördögi" gondolatokra hivatkoznak azok, akik önmagukat a mai na­pig sem nevezik meg. Ám 1968. augusztus 20-án egyebek között — több felelős személyiség nevében — ezt közlik a világgal : országunkban ......nyilvánosan és rendszeresen m egsértik a hat testvéri kommunista és munkáspártnak képviselői által is aláírt pozsonyi nyilatkozatból folyó kö­telezettségeiket.” Ennek testvéri összefogással véget kell vet­ni. És a támogatást kérők felhívásukat eképpen folytatják: „Szövetségeseink megadták nekünk ezt a segítséget.. Akik a csehszlovákiai prágai, brnói, pozsonyi, 1968-as nyári eseményeket nyitott szemmel és halló fülekkel átél­ték, azok tudva tudták, hogy a Kétezer szó... igazsága előbb vagy utóbb diadalmaskodik. S 21 esztendő után a csehszlovákiai demokratikus szocializmus hívei töretlenség- gel, gyarapodó erővel, egyebek között ismét egy — 1989 jú­niusában készült — írással lobbantják fel a szabadság min­dig is izzó lángját. A Néhány mondat című írás az egész országban gyorsan elterjed, amely bevezetőjében arra szó­lít, hogy 1968 után ismét elérkezett a cselekvés ideje. A Vaclav Havel drámaíró. Jiri Menzel filmrendező. Hana Za- gorova énekesnő, Boleslav Polivka színész és mások által is aláírt Néhány mondat különösen azt hangsúlyozza: „Fel­szólítjuk a kormányt, hogy a dokumentumot ne tekintse szokásához "híven felforgató nézeteknek. Ez végzetes csa­pást mérne reményünkre, hogy létrejöhet az igazi párbe­széd. amely az egyetlen lehetséges kiút Csehszlovákia mai zsákutcájából.” A Néhány mondat, csakúgy, mint az 1968-as Kétezer szó.. . 1989 novemberéig nem talál igazi meghallgatásra. Csakhogy Csehszlovákia népe tudja, hogy 1968. augusztus 21-e nem ismétlődhet meg. és mind határozottabban kiáll a sztálinizmus elleni harca mellett. A küzdelem teljes győ­zelmet ígér. A kérdés az, hogy mikor? 1. Akkor, amikor a Varsói Szerződés illetékes államainak mindegyike elismeri, hogy 1968-ban a katonai beavatkozásukkal nem a haladást, hanem a sztálini* reakciós diktatúra visszaállítását szolgál­ták. Ez az önkritika a minap — 1989. december 4-én — megtörtént. Bizonyosan azok is pontosan fogalmaznak, akik a csehszlovákiai demokratikus népakarat beteljesülé­sét Alexandr Dubcek és harcostársai teljes rehabilitációjá­ban látják. Talán már ez sem várat magára sokáig. Lónyai Sándor Kohl tanácsadója a MF listáján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents