Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-06 / 289. szám
1989. december 6„ szerda Nyílt fórum «Nyílt fórum • Nyílt fórum «Nyílt fórum • Nyílt fórum • Elhagyták-e a parasztok földjeiket? Nem vagyok tollforgató ember, csupán egyszerű parasztember vagyok. írásomra az késztetett, hogy olvasom az újságok cikkeit, amelyek néha messze eltérnek a valóságtól. Például „a parasztok elhagyták földjeiket" stb. A színigazság az, hogy elüldözték őket. Kénytelenek voltak elmenekülni. A negyvenéves dicsszólamok a nagyüzemek gazdálkodásáról, eredményeiről és előnyeiről pusztán propagandacélt szolgáltak. Kiderült az igazság, hogy a nagyüzemek az állandó és erős állami támogatások mellett is állandóan veszteségesek. Miért van ez? Mert nem veszik figyelembe a gazdaságosság törvényét. Termelnek, kerül, amibe kerül, fontos, hogy papíron kimagasló eredmény legyen, melynek egy célja volt, a milliós nagyságú prémium, kinek- kinek. Vannak még élő emberek — köztük én is —, akik szemtanúi és szenvedői voltak a személyi kultusz emberietlen zsarolásának. A tíz hektár körüli parasztokat „kulákósították”, tanyájukat karhatalommal elvették, kilakoltatták. Ezek a tősgyökeres parasztok fizették a legtöbb adót, a beszolgáltatást. Viselték gondját a tanyasi iskoláknak. A háború után igen rövid idő alatt megszüntették az élelmiszerhiányt. A földosztáskora földhöz jutottak — levett kalappal, könnyes szemekkel — verték le a karót, hogy azt senki soha onnan ki ne vegye, hálát adva az Istennek. Gombamódra épültek a tanyai virágos kertek, békésen dolgoztak és nem sztrájkoltak! Jött a személyi kultusz! Sorra szántották ki a verejtékkel levert karókat, és újból fellépett az élelmiszer- hiány. A parasztokból újra zsellérek lettek, a kolhoz elnyomottal, az úri elnyomás áldozatai. Tönkre ment a paraszt, az ipar, a magán- vállalkozás. A virágzónak reklámozott nagyüzemek csőd szélén állnak, vezetőik sztrájkot hirdetnek, a munkás dolgozik tovább. Micsoda ellentmondás a történet és a történelem között. A magyar paraszt mindig a közmegegyezés, a megbékélés híve volt és az ma is. Békésen tűrni és szenvedni képes, nem zúgolódik alacsony nyugdíja miatt. Egyet kér: állítsák vissza jogaiba, adják vissza jussát. Az ország élni fog, a katasztrófát csupán azok hirdetik, akiknek a privilégiuma leáldozóban van. Sokszor nézem a televízióban Németh Miklós miniszterelnök úr gondterhes arcát, melyből kiviláglik a magyar vér, a tenniakarás. Sajnos, még mindig ott vannak mögötte a fenyegető erők, akik a hatalmukat féltik. Én hitben élő ember vagyok, kérem a jó Istent, adjon a magyar népnek békét, erőt és egészséget. Kepenyes György, Szarvas, Deák F. u. 46. Egy hazáját megtalálni vágyó értelmiségi A Népújságban olvastam cikkét, melyet „Örökös ha- zátlanságra ítélve” címen tett közzé. (A levélíró — Romániából áttelepült magyar — a beilleszkedés nehézségeire és a sorozatos megkülönböztetésre panaszkodott — a szerk.) Szóvá kell tennem, hisz oly régen bennem van, amit most leírok önnek. Kérem, vegye fontolóra, szálljon magálja és fejezzék be az önsajnálkozást. Sajnálkozásra magunknak Is van okunk. Én is ötven felé járok, felneveltem két gyermeket egyedül, szakmát adtam a kezükbe, de egyet nem tanítottam meg nekik. Ha majd felnőnek, és önálló családot alapítanak — nem lesz hol lakniuk. Az egyik gyermekem a kis unokámmal albérletben lakik, egy fizetésből próbálnak lakásra gyűjteni, mert a gyes kell az albérletre. Talán mire nyugdíjba mennek, lesz egy kis lakásra való pénzük. Jómagam 5300 forintot keresek. 3700 forint az OTP-kölcsö- nöm a lakásfenntartással együtt. Tehát a gyermekeimet csak jó szóval tudom segíteni. Ez az ország visszafogadja önt és a hasonló társait. Élvezzék a szabadságot, a biztonságot, és értékeljék azt, hogy itt nincs mitől félni, van mit enni. Vegyék észre, hogy itt vannak munkanélküliek is. örüljenek a felajánlott munkának, az ígért lakásnak, az ingyenes kosztnak, a segélynek. Nagyon tudom tisztelni önt és a hasonló társait, akik megőrizték magukat magyarnak és visszajöttek hozzánk, hogy olyan életet éljenek, mint mi, hát akkor olyan életet éljenek, mint mi! Dolgozzanak tisztességesen, és ne azon meditáljanak, hogy ..hideg a légkör”. Ez csupán abból adódik, hogy mi nem mehetünk segélyért, nekünk nem ígérnek lakást és nem kapunk ingyen semmit, mert mi nem hontalanok vagyunk. Mi megértjük Önöket, és mint magyar embert igenis elfogadjuk, csak ne sírjanak állandóan, és a fiatalabbak várják ki azt az időt, amit a mieinknek kell. Várják meg, míg a kétkezi munkájukkal (és nem segélyből és vissza nem térítendő kölcsönökből) összekuporgatnak egy lakásra valót. Honnan van a segély? — kérdezem. — A ml keresetünk adójából. Sajnos, személyes tapasztalatom, hogy egy munkatársunk azért nem hajlandó jobban dolgozni, mert 6000 forintos (ez nem adózik) bérből nem tud megélni. Állandóan segélyért szaladgál, mert neki az jár, ő hazátlan. Hát kérdezem én, mi hová forduljunk? Tisztelt Honfitársam! Most megírok önnek egy megtörtént és hozzám közel álló esetet. 1947-ben akinek nem magyar neve volt, kitoloncolták az országból. 15 évig istállóban, albérletben nyomorogtak családostól, míg végre önálló otthont tudtak teremteni. Ennek már 42 éve. Most már senki nem nevezi őket betolakodóknak. ugyanolyan állampolgárok, mint az ott születettek, de a magyarságukat ők sem felejtik el soha. Ezt csupán azért írtam le, hogy egy új életet ne egyik napról a másikra akarjunk megteremteni, legyünk türelmesebbek, ne keressük a hibát az embertársainkban, hisz mindannyiunknak megvan a maga baja. Inkább arra törekedjünk, hogy kisegítsük ezt az országot a bajból. Ez Önökre is vonatkozik, hisz Önök is itt élnek velünk, itt akarnak úgy élni, mint mi! Tisztelettel egy magyar honfitársa, Cs. I.-né (Teljes név és cím a szerkesztőségben) Társulatunk alábbi feliratú bélyegzője elveszett: KÖRÖS—BERETTYÓI VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT 5631 BËKËS, Szánthó A. utca 20. OKHB: 260-08596. Tel.: 41-777. Adószám: 101085942046. A bélyegző használata 1989. december 2. napjától érvénytelen. A gyomaendrődl ABC-kisáruházunkba azonnali belépéssel FELVESZÜNK BOLTVEZETŐT. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen, Szolnok, Ságvári krt. 22.. I. em. 25-ös ajtó, a személyzeti vezetőnél. Most még biztos, hogy ha decemberben megrendeli, változatlanul az 1988. évi árainkon VÁLLALUNK 1990-RE IS sirktfkészflést a megye egész területén a Vegyesipari Szolgáltató Kisszövetkezetnél, BÉKÉSCSABA, KISS ERNŐ U. 6. Telefon: 21-988. Jézus Krisztus születése Határ Győző misztériumjátékából közepes színvonalé ősbemutaté „És maga vitte keresztjét, mig kiment az úgynevezett Koponya-hegyre, amelyet héberül Golgotának hívnak." (János evangéliuma, 17.) A Jókai Színház ragyogó, elegáns, méltóságteljes homlokzata előtt betlehemi hangulatot teremtettek a színészek, amikor a vándorkomédiások korát idéző szekerükön eljátszották Mária és József egybekelésének történetét. A hosszú távoliét után hazatérő, idős József megdöbbenve látja, hogy Mária gyermeket vár, el akarja bocsátani, ám Gábriel angyaltól megtudja: Szűz Mária a Szentlélektől került áldott állapotba. Így hát feleségül veszi, majd Názáretből elindulnak Betlehembe. Tulajdonképpen ennyi a kinti, az utcai játék Határ Győző középkori angol misz- tériumjátékainak (mysteries) átkötéséből, amelyet Bohák György rendező és Czetö Bernât László dramaturg állított színpadra Jézus Krisztus születése címmel. A hideg téli estéhez karácsony közeledtével jól illik a bibliai téma egyszerű, népies előadásban. Játék és szertartás, élő képeskönyv és liturgia, a templomok falairól jól ismert jelenetek, közérthető, szemléletes szimbólumok elevenednek meg. De nem csak a középkori freskókra emlékeztet mindaz, amit látunk, hanem Christopher Marlowe-ra és kortársaira — William Shakes- peare-re, hogy csak a legismertebb író- és színésztársat említsem —, a nagy reRéti Andrea Máriája a pieták gyermek Madonnáját idézi neszánsz drámára, ami máig a világirodalom egyik legizgalmasabb és meghatározó fejezete. Maradjunk azonban a békéscsabai előadásnál ! Mire a közönség az utcáról felmegy a vigadóba, Mária és József megérkeznek Názáretből Betlehembe; sőt, a Kisjézus is megszületik. „Üdv, boldog Betlehem becses Báránkája! Üdv, sok sanyaróság megédesítője! Üdv, éjnek és napnak alkotó gazdája! Üdv, igaz példázat igehirdetője!" A középkor jellegzetes műfaja, .a misztériumdráma, beköltözik a négy fal közé, s bár szűkebb a tér, egy ideig úgy tűnik, otthon van az ütött-kopott, szegényes, szürke helyiségben. A beállványozott, náddal borított falak elhitetik, hogy istállóban vagyunk, a kiszolgáltatottság érzését keltik és előrevetítik a tragédiát. A színpadkép abból a szempontból is szerencsés ötlet, hogy azonnal mutatja a hármas tagoltságot, ami a műfaj meghatározó vonása, vagyis előttünk az ég, a föld és a pokol. Ezeket a szinteket az előadás során nagyjából kihasználják, jól élnek a hely és nyilván a díszlet lehetőségeivel. (Díszlettervező: Koós Iván m. v., látvány: Szalay András m. v., jelmez: Wieber Marianne m. v.) A templomok elől, a városok tereiről tető alá hurcolt játék azonban hamarosan „feszeng” ott benn, sok lesz az ide-odakocsizás, a lépcső- és a létramászás. Sok, mert nyikorog, nyiszog, zörög, zavar. Ráadásul: alighanem erőtlen már a technika és koreográfia, amikor a néző — ahelyett, hogy inkább a játékban gyönyörködne — arra gondol, hogy a színészek testi épségét tekintve bizony nem lehet veszélytelen, amit itt müveinek. Határ Győző verses drámája egyszerre bibliai, humoros, költői és ízesen népies. Szép a zene, és a szerényen „elbújtatott” zenekar sokat emel az előadáson (zenei szerkesztő Nagy Árpád m. v.). Az est leghatásosabb jelenetei a szabadtérin kívül még az altató, amikor Mária Kisjézust ringatja, később a siratás, hatásos a Heródes királynál játszódó rész, amikor Jézus, a Messiás maga hurcolja fel keresztjét a hegyre, a ravasz főpapok „összeesküvése” vagy a pokoljelenet. Magyar Tivadar hat különböző kisebb szerepéből nagyot alakít, Zsótér Sándor m. v. Jé- zus-Antikrisztusa (talán szándékosan) halk és halo- vány. Réti Andrea a pieták egyszerűségét, kedvességét, a gyermek Madonnát idézi. Külön említést érdemel még Dariday Róbert József és Pilátus, valamint Harkányi János főleg Heródes és Kajafás szerepében. Valami hiányzott nekem ebből az előadásból. Lehet, hogy műfaji korlátok, a misztériumdráma „keresztje”, lehet, hogy a színészek játéka volt az oka, talán más. De a Jézusban rejlő — a küldetése és a kereszt- refeszítése közötti hatalmas — feszültségből, a példabeszédekből és a csodákból mintha keveset érintene ez a színpadi változat. Tévedés ne essék, nem a Szentírást kérem számon, nem valamiféle vallás- vagy kultúrtörténeti hűséget hiányolok, nem feledkezem meg arról, hogy színházban vagyok! Am különösebben nem is érzem. Ahhoz kicsit több kell, más arcok, szavak, mozdulatok talán — amelyek hozzám is szólnak. Niedzielsky Katalin Előttünk a jellegzetes hármas tagoltság: az ég, a föld és a pokol Fotó: Gál Edit
