Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-06 / 289. szám
O 1989. december 6., szerda Kell-e személyzeti munka? Békéscsabán a Kner Nyomda egyik legmodernebb gépén exportkönyvek ível készülnek. A Heidelberg! Speedmaster ofszetgép olyan rendszerrel működik, mely a legtökéletesebb négyszínű nyomatot tudja biztosítani Fotó : Gál Edit Névváltozások a szocialista pártmozgalomban a munkás szó kimaradásáról I j . Az MSZMP XIV., illetve a Magyar Szocialista Párt I., alakuló kongresszusát követő tagszerveződés során tény, hogy sok a vita és a bizonytalanság. Az egyik leggyakrabban előforduló érthetetlenséggei, az új szocialista párt nevéből a munkás szó kimaradásának kritikájával, az objektív történelem segítségével célszerű vitatkozni. A nyolcvanas évek végén megkerülhetetlen, és sürgető feladatként szembesülünk a gazdaság átalakításával, a szerkezetváltás gondjaival. A gazdaság- irányítási mechanizmus változása, a szabályozás és az intézményrendszer átalakulása — minit a váltáshoz elsődlegesen szükséges feltételrendszer fő elemeinek változása — már mindany- nyiunk számára érzékelhető, és valóságos folyamat. Az iparvállalatok szakemberei számára azonban a szerkezetváltás, illetve az ezzel részben összefüggő szervezeti átalakulás nyer prioritást, hiszen mindennapjainkat közvetlenül meghatározza. A termékszerkezet-váltás több vonatkozásban is kulcsfontosságú vállalati mozzanat. Sarkalatos, mert a nehéz gazdasági helyzetben húzóelem lehet, de stratégiaként is fontos, A társadalomtudományi elemzések ezzel kapcsolatban gyakran úgy foglalnak állást, hogy a termékszerkezet-váltás sikere az elhatározás és megvalósulás egységének függvénye és ennek értelmében vezetői kérdés is, tehát erőteljesen függ az emberi tényezőtől. Az új gazdasági folyamatok közvetlenül érintik a vállalatok személyzetvezetési munkáját, az emberi erőforrás-gazdálkodás egyik fő alappillérét. Különösen azért fontos ez, mert az elmúlt évek során a személyzeti politika és a személyzeti munka szerepe értékesebb lett. Az elképzelések, tervek, a feladatok megoldása a jövőben színvonalas, kezdeményező, felkészült vezetők nélkül nem lehetséges. A gazdasági, társadalmi változások, az irányítási, szervezeti és érdekeltségi rendszerek jelentősen befolyásolják a személyzetvezetést, melynek legfontosabb jegyei közül néhányat szeretnék kiragadni, pl.: a személyzeti munka a szervezéssel és végrehajtással összekapcsolva, a személyzeti munka hatásterületeit szélesíti. Ez azt jelenti, hogy a személyzeti politika és a személyzeti munka érvényessége kiterjed a szervezet teljes személyi állományára. Az emberi tényezővel való ésszerű gazdálkodás egyre inkább megköveteli a „humánstratégia” kidolgozását a szervezetekben. és feltételezi a személyzettel kapcsolatos feladatok elvégzésének és irányításának integrálását. Olyan integrált szervezetet célszerű létrehozni, amelyben koordinálják a személyzeti, oktatási, képzési és továbbképzési, munlca- ügyi, szociális és munkaerőgazdálkodási tevékenységeket. Természetesen mindez, a szervezet tagjaitól nagyfokú innovációs készséget kíván, a párhuzamosságok elhagyása pedig egyúttal a jobb szervezés feltételeit is megteremti. Egyre világosabb az is, hogy az új típusú munkavállalói magatartás új módszereket, eszközöket kíván a munkáltatóktól. A gazdaság szerkezetének átalakítása, a hatékony foglalkoztatás a munkavállalók folyamatos és állandó képzését is jelenti. Az átképzés, újrafoglalkoztatás ugyanakkor növeli a konfliktusforrásokat. A személyzetvezetésnek nagy szerepe van a konfliktuskezelési mechanizmusok kidolgozásában, kialakításában, de a munkavállalók konfliktustűrő képességének erősítésében is. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy a személyzeti munkát végzők fogékonyak legyenek a gazdasági folyamatok emberi vonatkozásai iránt és tegyenek erőfeszítést a konfliktushelyzetek feltárására és nem utolsó sorban megoldására. A nemzetközi folyamatokat szem előtt tartó, de a hazai gazdaság adottságait nem elfeledő, sőt azt részleteiben is elemző gondolkodás jelentős mértékben hozzájárulhat a szerkezet- átalakítás emberi problémáinak rendszerezéséhez, a lehetséges beavatkozási pontok meghatározásához, a megoldási módozatok felváA magyarországi szocialista (szociáldemokrata és kommunista jellegű) pártmozgalom kibontakozása óta mintegy tíz esetben változtatta nevét. Az 1878-ban alakuló Választásra Jogosulatlanok Pártja és az 1888-ban szerveződő Magyarországi Általános Munkáspárt 1890-ben egyesül. Az egyesülő szervezet felveszi a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) nevet. A párt nevéből a munkás szó kimarad. De ez nem okoz kritikai bonyodalmakat, hiszen a lényeg abban az elvi állásfoglalásban van, miszerint az MSZDP minden eszközzel az egész magyar társadalom jobbításáért, szocialisztikus átalakításáért küzd. Az MSZDP név 1919. március 21-én — a Tanácsköztársaság kikiáltása napján — változik először. Ekkor a Kommunisták Magyarországi Pártjával, azaz a KMP- vel egyeáül, és ideiglenes névvel létrejön a Magyarországi Szocialista Párt. Az MSZDP és a KMP-ból szerveződő párt a Tanácsköztársaság negvedik hónapjában, 1919 júniusában tartja kongresszusát, amely úgv dönt. hogy a Szocialista-Kommunista Munkások Pártja nevet veszi fel. A Magvar Tanácsköztársaság Idején létesülő marxista párt nevében a munkás szó összesen 48 napig marad. Közimert ugvanis. hogv a tanácshatalom a rendkívül szerteágazó külső'katonai és belső gazdasási. valamint politikai nyopiásnok csak 1919. augusztus elseiéig kénec ellenállni. E napon megalakul az úgvnevezett (átmeneti) Peidl Gvula vezette szakszervezeti kormány, amellvel esv időben a Szocialista-Kommunista Munkások Pártla beszünteti működését. Először az MSZDP. majd a KMP is újjáalakul. A munkás szó mindkét marxista párt nevéből ismét kimarad. Az eseményekhez tartozik, hogy a két marxista párt közül a KMP 1919 augusztusától két és fél évtizeden át kegyetlen illegalitásba kényszerül. A rendkívül terhes tiltás elleni védekezés egyik legjobban bevált szervezési módja az MSZDP- ben való tevékenykedés. A másik módszernek pedig az olyan párt alakítása mutatkozott, amely nem használja a kommunista nevet. Ilyen az 1925-ben alakuló Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP). Hat esztendő után tehát a magyar- országi szocialista mozgalomban ismét van olyan párt, amelynek nevében a munkás szó is megtalálható. A legális lehetőségeket kiaknázni akaró, 1928-ig élő MSZMP tevékenységének a lényege azonban akkor sem az elnevezésben van, hanem egyebek között a köztársaságért. a földreformért, a nép- lólétért és az általános, titkos választói jogért való harcban. A II. világháború küszöbén. 1939-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt XXXII. kongresszusa az internacionalizmust hangsúlyozva a párt nevének első szavát elhagyja. A Szociáldemokrata Párt elnevezés megmarad 1945 — azaz a felszabadulás — után is. A másik marxista párt, az illegális KMP 1943 júniusa és 1944 szeptembere között Békepárt elnevezéssel szervezkedik. A felszabadulás kezdetétől pedig Magvar Kommunista Párt (MKP) névvel lén a legális politikai színtérre. A két marxista párt 1945- től 1947-ig szoros eszmei és gyakorlati együttműködést igazol. Azonban alig 3 év után az MKP főtitkára, Rákosi Mátvás az 1947-es országgyűlési választási harc kellős közepén megengedhetetlen módszerrel felveti a k'ét marxista munkáspárt egyesülésének gondolatát. S egy évvel később létrejön a két párt elvtelen egyesítése. Az egyesített párt nevében pedig a munkásságra utalás széles értelmezéssel ismét megjelenik. Am a Magyar Dolgozók Pártjának 8 esztendeje. ha valamit igazol, úgy egyebek között azt feltétlenül, hogy neve ellenére az egyesített szervezet vezetői az ipari, a mezőgazda- sági és szellemi munkások érdekeit egyaránt megsértik. Az is világos, hogy az 1958- os népfelkelés napjaiban — november elsején — alakuló Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) — neve ellenére — főleg a hetvenes évek közepétől a társadalom és benne a bérből és fizetésből élők érdekeit is — főleg a sztálini módszerek tekintélyes részének megmaradása miatt — mind kevésbé képes képviselni. Befejezésként a múltbéli szocialista politikai mozgalmak dokumentumaiból legalább egy lényeges gondolatsort érdemes megidézni. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1890-es alakuló kongresszusát összehívó felhívása egyebek között a következőket tartalmazza: eddigi mozgalmunk .......sai át hibáiban is szenvedett ... Személyes házsárko- dások, véleménykülönbség egyes kérdésekben követendő taktika iránt.... amit még a személyes kultusz is, mint minden tárgyi sikernek legveszélyesebb ellensége, fokozott és elkeserített... De ami az ellenfél kíméletlen hatalmának nem sikerült. azt a saját hibák sem vihették véghez.” E gondolatok majdnem száz esztendő után is annyira megszívlelendők, hogy nem illik hozzájuk kommentár. zolásához. Bagó József Független tűzolté-szakszervezet Gyulán Megunták mostoha sorsukat a gyulai tűzoltók és önálló szakszervezet alapításába kezdtek. Érdekképviseletük ugyanis nem lévén, ebben látják felemás helyzetük megoldását. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy 1972- től a tűzoltóság területi szervei — a tűzoltó-parancsnokság — kettős irányítás alá kerültek. Szakmai irányításuk, a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága (BM TOP) közvetlenül a Belügyminisztériumnál maradt, a konkrét tűzoltással és tűzmegelőzéssel foglalkozó tűzoltóságok költségvetését viszont az illetékes megyei tanácsok mindenkori pénzügyi helyzete határozta meg. A tűzoltók így eszközellátásban és nem utolsósorban illetményben méltánytalan helyzetbe kerültek. „Az árak szakadatlan emelkedése miatt a fizetés — fogalmaz egy Nyíregyházáról keltezett levél — a Nyíregyházi Tűzoltó-parancsnokságon 80 főnél, az állomány 81 százalékánál nem éri el az egy családtagra jutó létminimumot.” A meglévő hiányosságok megszüntetése céljából történtek már kezdeményezések. így a Tűzvédelem című szakmai folyóirat ez évi 10. számában olvashatjuk, hogy egy felülről induló érdekvédelmi szervezetet kíván létrehozni a BM TOP, amelyben összemosódik a hivatásos és polgári alkalmazotti állomány munkavállalói, valamint a társadalmi munkában segítők egyesületi érdekvédelme. A gyulaiak úgy látják, hogy e fenti kezdeményezés nem más, mint a nagy taglétszám megteremtésével létrehozható apparátus kiépítésére és az íróasztalok számának növelésére irányuló, számukra hátrányos lépés. Ezzel szemben az általuk megfogalmazott cél olyan érdekvédelmi szervezet (szakszervezet) létrehozása, amelyik alulról építkezve, a hivatásos tűzoltó és a polgári alkalmazotti állomány érdekképviseletére koncentrál. Az önszerveződő tűzoltóság egyébként nem újdonság, hiszen már 1870-ben Országos Tűzoltószövetség alakult a korabeli Magyar- országon. Sorsukat persze ők sem kerülhették el, mint annyi mást, gyakorlatilag őket is felszámolták 1949- ben. A gyulaiak teljes személyi állománya megvitatta és egyhangúan elfogadta az alapszabályzatot, és ameny- nyiben azt a Gyulai Megyei Bíróság is jóváhagyja, hivatalosan is megalakulhat az ország első Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete. A jelenlevők Kovács János főtörzsőrmestert megválasztották titkárnak és felhívással fordultak az ország sokezer tűzoltójához — csatlakozzanak kezdeményezésükhöz. — knt — Csipkelődés ellen A minap véletlenül hallgattam bele a rádióba, s épp valami kamaszokhoz szóló műsor ment. Egy fiatal nó és több gyerek hangja hallatszott, problémák, kellemetlenségek kerültek szóba, persze a hozzájuk fűzött tanácsok Is. Egy hetedikes kislányt nagyon bánt, hogy osztálytársai tüntetőén kinevetik, mert mint osztályismétlő, sok mindent előre megmond nekik, s ha feleltetik, nem titkolja el azt sem, amit most hozzátanul a tavalyi anyaghoz. A társaság ezt a stréberséget nehezen viseli el, tehát cikizik, s őt ez nagyon bántja. Eztán következett a párbeszéd. Nem tudná esetleg megvitatni velük? Nem, az kínos lenne. Hát az osztályfőnökkel? Nem lenne jó a hátuk mögött tenni bármit — mondta erre a kislány. Végül megszületett az utolsó ajánlat: osztályfőnöki órán álljon föl, s beszéljék meg közösen a problémát. Nem túl nagy kedvvel, de kötélnek állt a gyerek. Nekem meg eszembe jutott a régi-régi saját történetem. Tízéves voltam. Épp akkor, ősszel kerültem a gyulai polgári leányiskola első osztályába, egy kis faluból. Egyedül, barátnő, de még ismerős se az egész iskolában. S ott álltam kövéren, a teljes 50 kilómmal, nyilván, hogy azonnal céltáblája lettem az élesebb nyelvű lányoknak. Akiknek a csipkelődéséhez még jó páran csatlakoztak, hisz jó mulatság az ilyesmi. Először csak kapkodtam a fejem, mintha nem Is hozzám szólnának, hisz nem voltam hozzászokva a gúnyolódáshoz. Akkor sem csúfolt senki, amikor két évvel előbb olyan sovány voltam, mint egy gebe. (A két állapot közt egy nagyon súlyos betegségen estem át, s azután kezdtem el rohamosan hízni.) De visszatérve a csúfolódásra. Senkinek nem szóltam, így senki tanácsot nem adhatott, magatartásom ösztönös' volt, ám ugyancsak hatásos. Egyszerűen úgy tettem, mintha nem hallanám a ducitól a dagadtig terjedő válogatott kifejezéseket. Az akkori Idők szavával élve: nem vettem föl. Nem voltam dühös, mérges, sértődött. még bánatos sem. Ezt az örömöt nem szereztem meg nekik. Három, négy nap után, soha többet, még csak célzást se tett senki az alakomra. S hamarosan barátnők vettek körül. Másnak sem tudok mást ajánlani. Csipkelődő, csúfolódó gyerekek (felnőttek is) mindig lesznek és persze célpontok is. Csak a célbatalálást nem kell hagyni. V. M. I,ónyal Sándor Megyei feladatok ellátására — személygépkocsival rendelkező — számítógépes műszaki szakember jelentkezésit várjuk HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ Békés Megyei Igazgatósága, Békéscsaba, István király tér 10.
