Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-05 / 288. szám

NÉPÚJSÁG 1989. idecember 5., kedd Ez nem vicc! Ezer forintot nyerhet! Akár hiszi, akár nem. kedves olvasó, jó három hét múlva Ut a Szilveszter. Oévbúrsúzt&tó lapszámunkat — rendhagyó módon — az. ön közreműködésével szeret­nénk összeállítani. Ezért humorpályázatot Írunk ki. Kér­jük, küldjön he eredeti vicceket, karikatúrákat, aforiz­mákat. vagy olyan humoros eseteket, amelyeken jót »át­vettek társaságban vagy a családban. Aki pályázik, két­szer nyerhet. Először akkor, amikor munkáját nyomta­tásban is viszontlátja a lap hasábjain, másodszor pedig akkor, amikor a Közlés után járó honoráriumot » PUS* | tás kézbesíti. Ezen felüt a pályázók között 10 darab 1000 forintos vásárlási utalványt is kisorsolunk. Rajta! Lehet versengeni és szerkeszteni* Egy kiköté­sünk van csak: eredeti (vagyis másutt meg nem jelenti ötleteket és vicceket küldjenek be. Beküldési határidő: december 18-a, hétfő. Cím: Békés Megyei Népújság szerkesztősége, 5601 Bé­késcsaba, pf. ill. A borítékra írják rá: Viccpályázat. A maga nemében páratlan település Kaszaper. Templomá­nak építésekor nem futotta a toronyra, így — jobb híján — haranglábat húztak fel a harangoknak. Fiatal településről lévén szó — 1922-ben épült az első lakás, és csak 1941-ben lett önálló közigazgatásilag — a felszabadulásig nem sike­rült a torony hiányát pótolni. Aztán meg — ehhez magya­rázat nem szükséges — nem került ismét napirendre ez a kérdés. így hát maradt a maga nemében egyedülálló a me­gyénkben Kaszaper Fotó: Fazekas Ferenc Kongresszusra készülve Érdekvédelmi „rendszerváltás” előtt az Éfédosz Jaj a legyözöttnek? Bár az eset több mint egy éve történt, talán érdemes az olvasó figyelmére. Az egyik csabai nagyvállalat MSZMP-alapszervezete tavasz ősszel meghívta Kádár Já­nost a megyeszékhelyre. Nem volt ebben semmi külö­nös: a szervezett munkásság hajdani élharcosainak kései utódai szerettek volna magától az érintettől információ­kat kapni sorsának alakulásáról. A Központi Bizottságtól érkezett levél tanúsága sze­rint Kádár János eleget is tett volna a felkérésnek — csakhogy sem a vállalat akkori vezérigazgatója, sem a városi pártbizottság első titkára nem támogatta az el­képzelést. Miért is tették volna, hiszen „Jani bácsi” ak­koriban már bukott embernek számított. (Jaj a legyö­zöttnek!) Hogyan is jönnek ahhoz a dolgozók, hogy az MSZMP volt első számú vezetőjével felvegyék a kap­csolatot: Kádár János mégse Mari néni — érvelt a ve­zérigazgató. A találkozó szervezője felkereste a városi pártbizott­ság első titkárát, mert úgy vélte: főként onnan fúj a szél, az MSZMP helyi vezetői hiúsítják meg a látogatást. S valóban. Részükről az a kifogás merült fel, hogy a meghívás nem egy közösség akciója, nem kérték a váro­si pártbizottság segítségét, pedig annak van közvetlen vonala a KB-val. A beszélgetés végső konklúziója pedig az volt: a városi pébé nem helyezkedett szembe az el­gondolással, csupán (?!) nem támogatta azt. A helyzet kuszaságát, felemás voltát mi sem jellemez­te jobban, mint az, hogy a fiatal párttagoknak — hosszas kínlódás, rejtélyes vonalmegszakadások után — sikerült ugyan kapcsolatot teremtenie a Központi Bizottság egyik felelős beosztású munkatársával (aki közölte vele: ép­pen most jön Kádár Jánostól, aki betegsége miatt, saj­nos, nem tud elutazni Békéscsabára), végül is három nappal a tervezett taggyűlés után érkezett meg tőle a várva várt, végleges választ tartalmazó levél. Az érte­sítésben már az állt, hogy Kádár János más irányú el­foglaltsága miatt, nem tudja elfogadni a meghívást. (A munkások október 15-én azért megtartották — szürkére és szokványosra sikeredett — taggyűlésüket.) Eddig a történet. Nem ragoznám tovább. Ki-ki vonja le magának belőle a megfelelő tanulságokat. (dányi) Hz új nyugdíjrendszert 1991-ben vezetik be Az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szak- szerveze (Éfédosz) december 9—10-én tartja 35. kongresz- szusát. Ebből az alkalomból kérdeztük a — mintegy 4 ezer tagot számláló — Pan- nonglas Ipari Rt. Orosházi Üveggyára szakszervezeti bizottságának titkárát, Fór­ján Zoltánt alapszervezetük munkájáról és a felkészülés feladatairól. Az Éfédosz tagjai, így az Orosházi Üveggyár is sokat vár a téli kongresszustól. Fórján Zoltán elmondta, a korábbi szerveződési mo­delltől teljesen eltérő érdek- védelmi rendszert kívánnak létrehozni. Céljuk a munka- vállalói, a szakmai, az anya­gi, a szociális és a kulturá­lis érdekképviselet és -vé­delem. Az érdekképviseleti szervezet teljesen önálló alapszervezetekből állna, amelyek szövetségi rend­szerbe tömörülnének. A szakszervezeti szerveződést erősítik a különböző szak­mai alapszervezetek, ame­lyek szakosztályokba, azok pedig tagozatokba tömörül­nek. Az országos szervet a tagozatok alkotják szakszer­vezeti szövetség néven. Ez az elképzelés. A tagság ön­kéntes, minden alapszerve­zet egyenlő jogállású. Rö­viden, ezek az új Éfédosz jellemzői. — Mi már a fenti szel­lemben indítottuk meg ez év tavaszán az üveggyárban a szakszervezeti választásokat — folytatja a beszélgetést az szb-titkár. A szakszerve­zeti bizalmiak, bizalmihe­lyettesek és ( főbizalmiak te­rületi megválasztásával kezdtük el a munkát. Ezt követően a gyár gazdasági felépítésének megfelelően a szállítási főosztály, az I-es, Il-es, III-as gyáregységek területén létrehoztuk a fő­bizalmiak tanácsát. Innentől már könnyebb volt a dol­gunk, hiszen csak a vezető testületek kialakítása ma­radt hátra. Korábban az üveggyárban 400 választott tisztségviselő tevékenykedett, a felsőbb bizalmi -testület 99 tagú volt. Az irányító szakszervezeti bizottság 11 emberből állt. Ám a rugalmasabb munka­végzés miatt a bizalmi tes­tület kisebb létszámú, de hatékonyabb vezetői testü­let — szakszervezeti tanács —, valamint egy többségé­ben delegáltakból álló szak- szervezeti bizottság létreho­zását határozta el. A leírtak szellemében kezdte el mun­káját a jelölőbizottság, amely a személyi javaslato­kon túl, a gyári érdekképvi­selet módjáról is kikérte a tagság véleményét. A dolgozóknak 17 bizott­sági tagot, egy szb-elnököt és egy szb-titkárt kellett megválasztaniuk a küldött- gyűlésen. Burka Lászlót el­nöknek, Fórján Zoltánt pe­dig — három jelölt közül, titkos szavazással, fölényes többséggel — a szakszerve­zeti bizottság titkárának választották. Fizetésüket a szakszervezeti tanács hatá­rozta meg. — A munkások számta­lan észrevételt tettek — tá­jékoztat Fórján Zoltán —. amit a szakszervezeti mun­kában mi hasznosítani fo­gunk. Mindenekelőtt na­gyobb hangsúlyt kell fek­tetnünk a munkavállalói ér­dekek képviseletére. Célunk, hogy aki az üveggyárban dolgozik, annak a jövőben is legyen munkahelye. Termé­szetesen nem a „vattaembe­rekre” gondolunk. A bér és jövedelem alakulása során el szeretnénk érni, hogy munkásaink legalább a min­denkori fogyasztói áremelést kompenzáló béremelésben részesüljenek. Ehhez meg kívánjuk nyerni vezetőink aktív részvételét, irányító munkáját is. A szakma ér­dekképviseletének hatékony­ságát is fokozni kell. Ezért csatlakoztunk a november­ben már megalakult üveges szakosztályhoz, majd az építőipari tagozathoz. Az üveggyár szb-titkárától értesültünk arról, hogy je­lenleg dolgozzák ki az alap­szervezet működési szabály­zatát, munkamódszerét. En­nek tagsági vitája december közepén lesz. A kongresz- szuson Fórján Zoltán az üveges szakosztály nevében az üvegipari dolgozók hely­zetéről és az érdekképvise­let munkájáról kíván szólni. Papp János (Folytatás az 1. oldalról) nak, míg 20 és 25 ezer fo­rint közötti ellátásban 622- en részesülnek. A következő napirend, a nyugdíjak és a gyermekes családok juttatásainak jövő évi kompenzálásának meg­vitatására a bizottság már olyannyira megfogyatkozott, hogy határozatképtelenné vált* holott alig múlt déli 1 óra. A különféle érdekkép­viseleti szervek küldöttei vi­szont — érthetően — végig kitartottak, s minden lehe­tőséget megragadtak, hogy elmondják álláspontjukat. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium előter­jesztése szerint a kormány jövőre 15 százalékos ár­emelkedést véve alapul a nyugdíjaknak átlagosan ha­vi 700 forintos, a családi pótléknak pedig 300 forintos emelését javasolja. Ennek megvalósítására nyújtottak be különféle variációkat a képviselőknek. A jelen levő bizottsági tagok szakértőket is igénybe véve abban ma­radtak, hogy az 5300 forin­tos átlagnyugdíjhoz legalább 800 forintos ellentételezés­nek kell tartoznia, s az eme­lést az év elején egy összeg­ben célszerű végrehajtani. A Szakszervezetek Orszá­gos Koordinációs Tanácsá­nak képviseletében Csikós Pál, a SZOT titkára is egyet­értett a 800 forintos javas­lattal, s a SZOT-hoz tartozó érdekvédelmi szervezetek véleményét tolmácsolva le­szögezte: a családi pótlékot legalább 500 forinttal kelle­ne emelni jövőre. A családi pótlék tervezett 300 forintos emelését kevesellte két bu­dapesti képviselőnő, Kovács Lászióné és Benjámin Judit is. A miniszterasszony hang­súlyozta: a Parlamentnek olyan költségvetést kell a jövő évre összeállítania, amit a hitelezők is hajlan­dók finanszírozni. Ez azon­ban nem tántorította el a képviselőket javaslataiktól. Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások I pártvagyon sorsáról ­Bajtársi közösséget ígérünk — Földhivatali dolgozók demonstrációja Az eddig MSZMP-keaelésben álló ingatlanok és egyéb va­gyontárgyak további helyi hasz­nosításáról egyre több szó esik. A Minisztertanács 1133/1989. (X. 29.) számú, a Magyar Közlöny idei 76. számában közzétett ha­tározata mind a pártok, mind a tanácsok, s utóbbiakon ke­resztül a szakértői szervezetek számára is lehetőséget nyújt, hogy terveiket, elképzeléseiket érvényesítsék. £ javaslatok ösz- szehangolása helyhatósági, me­gyei tanácsi és kormánybiztosi szinten történik 1990. január 31- ig­A békéscsabai Ideiglenes Sza­badművelődési Tanács egy szak­értői csoportot bízott meg a kérdés értékelésével. A munka- bizottság egyrészt a határidőt túl rövidnek érzi az ésszerű, megalapozott döntések megho­zatalához, másrészt a jogsza­bály centralizált volta miatt pe­dig fél, hogy e döntésekben nem a tényleges helyi érdekek lesznek meghatározóak. Har­madrészt úgy gondolja, hogy a határozat végrehajtásának me­chanizmusa a „jól bevált gya­korlatot*» követi, és a magán- személyek, kisközösségek, egye­sületek és más társadalmi cso­portok véleményét, ötleteit fi­gyelmen kívül hagyja. Ezért ezúton felhívja a város polgárait, közösségeit, hogy a kérdéssel kapcsolatos észrevé­teleiket, javaslataikat levélben írják meg a békéscsabai Ideig­lenes Szabadművelődési Tanács címére (5600 Békéscsaba, Béké­si út 15.), vagy jöjjenek el 1989. december 9-én. szombaton dél­előtt 10 órakor a Békés Megyei Művelődési Központ klubtermé­be (Békéscsaba, Luther u. 6.), ahol egy baráti beszélgetés ke­retében a szóbeli javaslatokat gyűjtjük össze. A szabadműve­lődési tanács az elképzeléseket összesíti, és még a határidők lejárta előtt eljuttatja azo-kat az illetékeseknek. A Békéscsabai Ideiglenes Szabadművelődési Tanács nevében Szente Béla * * * Baj társak! Dogmatikus politikai megfon­tolások megfosztottak bennete­ket, az új Magyar Demokrati­kus Hadsereg V. hadosztályáé­nak volt katonáit attól, hogy ez ideig tagijai lehessenek a ma­gyar ellenállók és antifasisztáik bajtársi közösségének. Pedig ti ugyanúgy vállaltátok a fasiz­mus elleni fegyveres harcot, mint az új hadsereg többi egy­sége. Mostoha gyermekek vol­tatok. nem rajtatok múlt, hogy nem jutottatok ki a hadműve­leti területre. Sérelmetek jogos! Ezt belátva, a Magyar Ellenál­lók és Antifasiszták Szövetsé­gének Országos Vezetősége, mó­dosítva az alapszabályt, elve­tette a hátrányos megkülönböz­tetést. és előttetek is kinyitot­ta a szövetség kapuját. Ne a sértettség sugallta indu­lat vezessen benneteket. Éljetek a lehetőséggel és jöjjetek kö­zénk. Szeretettel várunk benne­teket ! Bajtársiak! Vegyétek fel a kapcsolatot a Magyar Ellenál­lók és Antifasiszták Szövetsé­gének békéscsabai szervezeté­vel (székhelye: MN Helyőrségi Klub Békéscsaba, Szabadság tér). Nem tudunk kiváltságokat ígérni, de ígérünk igazi bajtársi közösséget. Azt szeretnénk, ha körünkben második otthonotok­ra tail állná tok. Jödjetek. várunk benneteket! Metlicsák István titkár * * * A Földhivatali Dolgozók Or­szágos Szakszervezeti Tanácsa csütörtöki ülésén a hivatalok­ban dolgozó mintegy 3500 em­ber életkörülményeivel, bérük alakulásával foglalkozott. Meg­állapította, hogy a helyzetüket érintő központi, állami ígéretek mind ez idáig nem valósultak meg. A testület ezért a helyzet gyökeres és gyors változását követeli, és egyetért a tagság azon törekvésével, hogy ennek demonstrációval adjanak nyil­vánosságot. Ezért úgy határo­zott, hogy december 6-án a földhivatalok a kormánynak címzett figyelemfelhívó de­monstrációt rendeznek. A döntés értelmében a Békés megyében működő földhivatalok december 6-án (szerdán) a tel­jes körű ügyfélfogadást és adat­szolgáltatást szüneteltetik. Kérik a lakosság megértését. Óregné Thurzó Mária Tegnap reggeltől Fogyasztói árváltozások — bárom nagyobb élelmiszercsoportban (Folytatás az 1. oldalról.) csupán, a Budapesti Húsipa­ri Vállalat emelte, a Szegedi Szalámigyár és Húskombi­nát árai változatlanok. A hűtőipari termékek ár­változása 10 és 30 százalék közötti, a Budapesti Hűtő­ipari Vállalat legjobban a csöves csemegekukorica árát növelte, a 350 grammos cso­magolású kukorica 14,60 fo­rintról 19 forintra, a 400 grammosé 16,30 forintról 21,20 forintra nőtt. A Sugár üzletközpont árjegyzéke szerint a 400 grammos zöld­borsó új fogyasztói ára 11 százalékkal magasabb a ré­ginél, 25,20 forint; a 300 grammos zöldbabért 15 szá­zalékkal magasabb árat kell fizetni, az új ár: 16,80 fo­rint. A magozott, mélyhűtött meggy csomagonkénti ára 3 forinttal, a szamócáé 4 fo­rinttal, az 1 kilogrammos hámozott őszibaracké csak­nem 5 forinttal emelkedett, a szalonnás pizza darabon­ként 3,70, a sajtos pizzáé 3,30 forinttal emelkedett, A Nagvrédei Szőlőskert T(sz termékei közül a mély­hűtött, cukrozott szamóca 5,20 forinttal, a meggy 4,10 forinttal drágult csomagon­ként, a vegyes főzelék ára 25,60 forintról 30,70 forintra emelkedett, a zöldborsót ezentúl 26.10 forint helyett 29,80 forintért vehetik meg a vásárlók. Ugyancsak emel­te mirelittermékeinek árát a Ráckevei Aranykalász Tsz; a 12 kilogrammos zöldborsó bolti ára a koráb­bi 31,70 forint helyett 35,70 forint lett, a vegyes főzelék éra pedig 20,70 forintról 24,40 forintra nőtt. A szeszipari cikkek árát ezúttal a Budapesti Likőr­ipari Vállalat emelte. Mint Bartha Gábor kereskedelmi igazgató elmondotta : a kényszerűséget az szülte, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben nőttek fuvar- költségeik és a banki kama­tok: a forint idei többszöri leértékelése miatt viszont az importköltségeik növeked­tek. Hozzátette: a mostani ár­emelés nyereségüket nem gyarapítja. A Sugár . üzletközpontban a 0,2 literes Unicumot a ko­rábbi 75-80 forint helyett ezentúl 95 forintért, a 0,5 li­tereset 150 helyett 199 fo­rintért, a litereset pedig 300 helyett 395 forintért árusít­ják. Kisebb mértékben emelkedett a szatmári szil­vapálinka, valamint a Mari­na gin ára is. Az MTI munkatársának a Duna Élelmiszer- és Vegyi- áru-kereskedelmi Vállalatnál elmondották, hogy a hús­ipari szárazáruk fogyasztói árát csak december 11-től emelik meg. December 4-étől ők csupán a libamájkonzerv, a paradicsomalapú üdítő­italok, a burgonyacukor és a gyógyvizek fogyasztói árát emelték. A sikeres felvásár­lás miatt viszont átmeneti­leg ötödével csökkentették a mák árát. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents