Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-04 / 287. szám

NÉPÚJSÁG 1989. december 4., hétfő Amatőr művészeti csoportok találkozója Mezőhegyesen Nagy siker lehetett volna... — Mit várnak ma az embe­rek a szakszervezettől? — kérdez vissza Vágvölgyi Gá­bor, a MEDOSZ Békés Me­gyei Bizottsága titkára. — Elsősorban azt, hogy hatá­rozottan képviselje érdekei­ket, tegyen meg mindent azért, hogy tisztességes ti- zetés kerüljön a zsebükbe. A szabad idejében minden­ki másodállásban dolgozik, vagy szívesebben van otthon a családja körében. — Az azért eredmény, hogy a pártok és szakszer­vezetek között kezd kiala­kulni a párbeszéd — teszi hozzá Varga Péter, a me- zőhegyesi városi szakszerve­zeti bizottság titkára. — Meg kell tanulnunk „eladni magunkat" — veszi át ismét a szót Vágvölgyi Gábor. — Ezt úgy érjük el, ha az adott feladatokat hoz­záértő szakemberek oldják meg. Nem bizottságok kel­lenek egv-egy munkára, ha­nem egy olyan ember, aki meg tudja szerezni a bizton hozzáértőt, akit természete­sen meg is kell fizetni. Mezőhegyesen, a József Attila Általános Művelődési Központban beszélgettünk, ahol a MEDOSZ területén működő amatőr művészeti csoportok X. jubileumi ta­lálkozóját rendezték meg. szombaton. A Békés megyé­ben levő hetven alapszer­vezethez számtalan amatőr csoport tartozik, amelyek közül ez alkalommal tizen­négy jött el Mezőhegyesre. Énekkar, zenei szakkör, di­ákszínpad. gyermek-, fel­nőtt néptánccsoport, citera- zenekar. rockegyüttes lé­pett a színpadra Mezőhe­gyes. Telekgerendás, Kondo­ros, Szarvas és Gyomaend- rőd színeiben. Hogyan fogadta ezt a kul­turális eseményt a város? Sokan bizonyára csak e so­rokat olvasva szereznek tu­domást róla, hogy jubileumi találkozó volt a művelődési központban, ugyanis plaká­tokat. beharangozókat nem lehetett látni az utcákon. (Igaz, a megyei MEDOSZ-bi- zottság küldött meghívókat, de a helyiek megnyerése nem az ő feladatuk.) Se MEDOSZ-tagok, se helyi ér­telmiség — az egv. diákszín- Dadával fellépő tanárnő ki­vételével — nem nézte vé­gig a műsort. Az üres szék­soroknál csak — a színpa­don levőket egyáltalán nem kímélő — jelenlevők voltak rosszabbak, akik állandó ki- beiárkálással zavarták a programot. Senki nem akadt a száz fős apparátussal dol­gozó művelődési központ­ban, aki odafigyelt volna rájuk. Pedig jó együtt len­ni, sokat lehet tanulni a má­sik produkcióját nézve. A MEDOSZ megyei szervezete romló gazdasági körülmé­nyek között sem mond le erről a kulturális misszióról, a csoportok évről évre új orogrammal áll(ná)nak ki a nézők elé. Mégis kevesen jöttek el. De ami ennél is nagyobb baj. hogy a helyi közreműködők (József Atti­la Általános Művelődési Központ és/vagy a városi szakszervezeti bizottság) nem tett meg mindent ennek el­lenkezőjéért. k. k. Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Faluszövetség Gerendáson - Mi lesz a volt MSZP-székház sorsa? — Kérés a volt MSZMP-tagokhoz ­Nyílt levél az Országgyűléshez, a Minisztertanácshoz és a pártok vezetőihez November 14-én Gerendáson megalakult a Békés Megyei Fa­luszövetség. A szövetség Ideiglenes meg­alakulását kimondó megbeszélé­sen 21 település képviselői vet­tek részt. A szövetség programjának legfontosabb elemei a követke­zők: 1. Nemcsak a városokkal egyenlő elbírálást köevtelünk, hanem a 40 év alatt felhalmo­zott hátrányaink fokozatos le­építését is! 2. Tiltakozunk a falvaink lakosságát Jelenleg is sújtó Infrastrukturális többlet- kiadások és magasabb szolgál­tatási díjak ellen! Kérjük e helyzet azonnali megváltoztatá­sát! 3. Minden eszközzel segí­teni kívánjuk a falvak népes­ségmegtartó képességének Javí­tását! 4. Támogatjuk és köve­teljük a mezőgazdaság hátrá­nyos helyzetének megszünteté­sét! 5. Tulajdonnal rendelkező, felelős önkormányzatot aka­runk! 6. Maradjon helyben a magánszemélyek és a gazdasá­gi egységek által fizetett föld­adó! 7. Nem értünk egyet a ta­nácsi pénzügyi szabályozás 1990. évi új rendjéről közzétett Javaslattal, mert ez falvaink hátrányos helyzetének konzer­válásához vezet! 8. A Jelenlegi döntéshozó megyei apparátus helyett egy kis létszámú kon­zultatív és érdekegyeztető tes­tületre van szükség! Szövetségünk együtt kíván működni minden olyan párttal, szervezettel, amely a fenti cé­lokkal egyetért. Csatlakozásra hívjuk azon tele­pülések tanácsait is, akik ala­kuló megbeszélésünkön nem vettek részt, de céljainkkal egyetértenek ! BMF Ideiglenes Választmánya, Gerendás, Pf. 1, 5925 * * * Az MSZP békéscsabai városi pedagógus-alapszervezetének legutóbbi taggyűlésén parázs vita alakult kl a közérzetünket negatívan befolyásoló anomáli­ákról. Heves kritikával kom­mentálták azt a hírt, mely sze­rint a felszabaduló MSZP-szék- házat a jövőben a Békés Me­gyei Tanács kívánja hasznosí­tani. A hozzászólók egységesen képviselték azt a véleményt, hogy a székház a városi tanács használatában maradjon, s ad­ja bérbe, hogy ezzel is csök­kentse a tanácsra nehezedő sú­lyos adósságok terheit. Mélységesen elítélik, hogy a Békés Megyei Tanács, nem okulva a korábbi problémákból, a központi pénzeket ismételten nem a céloknak megfelelően használja fel (tájvédelem, tu­rizmus). Az 1988. évi BNV ren­dezése során helytelenül szám­lázott 2 638 000 Ft-nak — ha már mindkét fél hibázott — nem 500 000 Ft a fele (amint ez a Népújság november 22-i számá­ban olvasható). Ez a gavalléria megyénk jelenlegi gazdasági helyzetében nem engedhető meg. Tiltakoznak az ilyen eljá­rások ellen. Az alapszervezet vezetősége nevében : Szak Bálintné * * * Az MSZMP Battonyal Városi Szervezete november 20-án tar­totta újjáalakuló ülését, mely alkalommal a 46 tagot számláló alapszervezet megválasztotta ve­zetőségét. Ezúttal kéri mind­azokat, akik csatlakozni kíván­nak, illetve MSZMP-tagságukat meg kívánják tartani, minden hétfői napon du. 4—5 óra kö­zött, a Néphadsereg u. 103, sz. alatt tagsági könyvükkel Jelent­kezzenek bejegyzésre. Silló József, MSZMP-alapszervezet. Battonya * * * Dgy érezzük, hogy az ország vezetése nem tud és nem Is akar a nyugdíjasok helyzetén ja­vítani, ami ahhoz vezethet, hogy a háború előtti évek nyomora vár ránk. Az évről évre romló gazdasági helyzetben elsősorban a nyugdíjas nők érzik magukat hátrányos helyzetben. A nők voltak azok, akik a férfiakhoz képest mindig alacsonyabb bé­rért dolgoztak, amiből követke­zett, hogy a nyugdíjazáskor is kevesebb összeget kaptak, és az utóbbi években már nyugdíjas­ként is érezhették a férfiakkal szembeni hátrányos megkülön­böztetést, hiszen a nyugdíjeme­lések és egyéb támogatások, juttatások 70 éves kortól emel­kednek, így míg a férfiak 10 év elteltével, a nők 15 év után kapják a nagyobb segítséget. Választásra készül az ország. Kit válasszunk? Kire szavaz­zunk? Ki képviseli valóban az érdekeinket? Azt éreztetik ve­lünk, hogy mindenkinek fonto­sak vagyunk, hiszen szavazatot jelentünk. Ugyanakkor halljuk, látjuk, tapasztaljuk nap mint nap a volt munkahelyünkön, a boltban, a tévében, a rádióban, hogy ránk nincs szükség, ter­het jelentünk az ország gazda­ságának, az aktív lakosságnak! Mintha nem tisztességesen le­dolgozott évtizedek munkájával jutottunk volna nyugdijunkhoz, hanem a társadalom adománya lenne, és örülnünk kellene, hogy ennyit is kapunk. Ml azt a jövőképet és azt a pártot tá­mogatjuk, amelyik nem önma­ga hatalmáért, hanem az embe­rek felemelkedéséért harcol, hozzánk és rólunk szól, a ml érdekünkben is cselekszik. Már most elénk rajzolódik egy óriási infláció mellett a gyógy­szer- és energiaár-emelés, lak­bérnövekedés, nem beszélve az élelmiszerek szabadárassá téte­léről. Kérünk mindenkit, aki tud és akar tenni valamit értünk, nyug­díjasokért: SEGÍTSEN! Har­minc-negyven évi munka után élni akarunk; emberhez méltó körülmények között! Látni sze­retnénk gyermekeink, unoká­ink boldogabb életét! A Békéscsabai Kötöttárugyár nyugdíjasai és a nyugdíjasklub tagjai II francia állami tv vendége Pozsgay Imre Párizsban Vasárnap este Párizsba érkezett Pozsgay Imre ál­lamminiszter. A magyar po­litikust az Antenne—2, a francia állami televízió egyik csatornája hívta meg, hogy legyen vendége hétfőn este „Az igazság órája” cí­mű, igen népszerű egyórás politikai fórumának. Pozsgay Imre párizsi lá­togatása során találkozik a francia politikai élet szá­mos vezetőjével. Hétfőn fo­gadja őt Michel Rocard mi­niszterelnök, s kedden meg­beszélést folytat Roland Du­mas külügyi államminiszter­rel. A francia politikai pár­tok számos vezetője is talál­kozik a magyar politikussal. Pozsgay Imre televíziós szereplése előre is nagy ér­deklődést vált ki. A népsze­rű politikai fórumnak ő az első meghívottja Kelet-Eu- rópából, s ugyancsak ez lesz az első alkalom arra, hogy a vitaműsort egyenes köz­vetítésben sugározza a TV— 5. a mesterséges holdról to­vábbított francia televíziós program. így az — megfe­lelő antennákkal — egyidő- ben látható Budapesten is. A kérdéseket — akár Ma­gyarországról is — már elő­re fel lehet tenni a műsor számára, de az adásidőben is nyitva lesz a telefonvo­nal. Megmozdultak a szarvasi szocialisták A szarvasi közélet színes és zajos, hullámzó és érzel­mileg telített, de talán nem annyira goromba, mint más településeken. A politikai paletta nagyon gazdag, mű­ködnek a hagyományos és az új politikai szervezetek, ugyanakkor megerősödtek az alapvetően nem politikai céllal alakult, de jelentős erőket képviselő egyesüle­tek. A politikai porondon jelen vannak a szocialisták barátai, és szövetségesei, de ellenfelei is. Röviden így jellemezte dr. Sonkoly Já­nos, a város politikai hely­zetét a szocialista párt szarvasi szervezetének szom­bat délelőtt megtartott első városi gyűlésén. A jelenleg csaknem 180 tagot és 21 pártoló tagot nyilvántartó pártnak eddig 11 alapszervezete alakult eb­ben a városban, s további két alapszervezet most szer­veződik. Az ideiglenes intézőbi­zottság többek között arról is tájékoztatta a tagságot, hogy miközben az új párt szerveződött, folyt a régi szervezeti keretek felszámo­lása. Megtörtént a szarvasi pártvagyon számbavétele, az ingóságok leltározása, s a területi székházban a párt működési feltételeinek ki­alakítása. Szarvason, a Sza­badság út 36. szám alatt lesz a szocialista párt politikai központja, az alapszerveze­tek döntő többsége itt tart­ja majd rendezvényeit. Ja­nuár 1-jétől a párt lemond a város főterén lévő iroda­házi részéről és a garázsok­ról, a városi tanács javára. Az apparátusi dolgozók munkaviszonya — egy kivé­tellel — november 30-ával megszűnt. Lezárva a múltat, a párt­tagság hosszas vita után döntött az új párt szerveze­ti felépítéséről. A többség sem az egytestületes forma, sem a választmány kialakí­tásával nem értett egyet, így végül koordinációs ta­nács alakult. Ennek auto­matikusan tagjai a már megválasztott alapszervezeti titkárok, továbbá a tagság köréből titkos szavazással beválasztott öt személy. A szervezet társadalmi elnö­kének — szintén titkos sza­vazással — dr. Sonkoly Já­nost választották meg. A választás után újabb szenvedélyes vita bontako­zott ki a párt előtt álló fel­adatokról, ezen belül is, el­sősorban a parlamenti vá­lasztásokra való felkészülés­ről. Sürgető türelmetlenség nyilvánult meg a felszólalá­sokból, annak érdekében, hogy a párt szokásos lépés- hátrányát pótolja. Bár a vá­lasztási feladatok összefogá­sával megbízták dr. Pilis­hegyi Józsefet, világossá vált, hogy ebben a munká­ban mindenkinek meg kell mozdulni, minden párttag­nak szerepet kell vállalni. December 20-ig dönt az MSZP szarvasi szervezete arról, kit indít képviselő- jelöltként az egyéni .kör­zetben és kit ajánl a me­gyei listára. M. Kovács Mária H gyilkos köztünk jár(hat) Rettegés Végegyházán (Folytatás az 1. oldalról) A férfit szólítom meg: — Tudja-e, hogy Faragó Miklós szabadlábon van? — Hallja, csókolom, ha beteszi ide a lábát, akkor én leszek az első, aki a szí­vébe szúrom a kést. Engem, ha pofánvágok valakit, le­csuknának két évre, és biz­tos nem engednének szabad­lábra .. . Olyan indulatba jön, mint­ha meg akarná mutatni, ho­va is szúrná a kést, ha Fa­ragó megjelenne. — Megölte a sógoromat, meg ikelil, hogy haljon! — kiáltja utánam, amikor ki­lépek a füstös helyiségből. Figyelmeztetnek, nehéz lesz Végegyházán tanúkat találnom. Megpróbálom. Ta­lálomra szólítok meg az ut­cán néhány járókelőt, hogy Faragóról érdeklődjek ... Fiatal, jól öltözött, szőke nő. Vonakodik. Fél. ö is, mint olyan sokan még a községben. —I Ügy írja meg kér —, hogy még véletlenül se ismerjenek rám ... Aztán röviden csak ennyit mond: — Ha elkapják Faragót, ki­nyírják. .. Vérbosszú volt aiz is, amiért ő megölte Csű­rért. Ne haragudjon, nem tudok többet... — és gyorsan körbenéz, ki láthatja, hogy beszélgetett velem ... Idős, ősz hajú asszony be- vásárlókosárra'l a kezében, házának ajtaját nyitná ... — Fel vannak háborodva az emberek és félnek. Ho­gyan lehetett egy többszö­rösen büntetett előéletű gyilkost elengedni? Aki ezt tette, nincs tisztában a cigá­nyok között meglévő vér­bosszúval. Szabadon járkál­hat köztünk egy ember, aki már az iskolaigazgató nya­kának is kést szegezett? Holnap rám kerülhet a sor... A gyilkosság helyszínéhez közeli házba csengetek ... Idősebb férfi mér végig, amikor elmondom, miért jöttem. — Megvert engem is ez a senkiházi Faragó. Ok nél­kül. Megáll az ember esze. Ebben az országban már mindent lehet? Akit megölt Faragó, az sem volt egy an­gyal. Azt gondoltuk, a gyil­kosát felkötik, aztán csend­rend lesz már a községben. De hogy kiengedjék? Már ne haragudjon! Mindenki retteg tőle. Egyik embernek a nyakába szúrt, egy busz­vezetőt megpofozott, a má­siknak az oldalába vágta a kést... — Maga szerint mi tör­ténne, ha megjelenne a köz­ségben? — Egyértelmű, hogy meg­ölnék ... Micsoda pénzébe került az államnak elkapni! Tíz rendőr, három rendőr­autó, egy mezőgazdasági- és egy sárkányrepülő kereste vagy három napig. A sár­kányrepülő lezuhant, súlyos sérüléseket szenvedett a pi­lótája. Egy gyilkos miatt... akit most szépen kienged­nek ... Csurár Nóra, az elhalt lá­nya. — Az édesapukámat ölte meg, gyilkos, öt is ki fogják nyírni, ha ki nem szökik Ausztriába a sógornőjé­hez ... Paulik Sándor éppen ebé­delni készül. — írhatja a nevem, én nem félek. Ami megtörtént, megtörtént. Faragó engem pedig nyakon szúrt és a szemöldököm is felhasította a késével. Csak azért, mert egyszer azt tanúskodtam, hogy ittasan vezette a ko­csit, ami igaz volt. És ezek után is azt mondja, ezt az embert kiengedték? Csak úgy egyszerűen? Érthetet­len ... A községi tanács elnöke Nikula Mihály. Legyint, mi­kor jövetelem céljáról tájé­koztatom. Ha valaki, akkor ő igazán ismeri a község apraját, nagyját... — Szombaton tudtam meg, hogy Faragót szabadlábra helyezték. Ügy vélem, nagy taktikai hiba. Ha ugyanis beteszi ide a lábát, megölik. A cigányok azt tartják: vérért vért... Nem ismer ez az ember se istent, se embert. Üt, vág. akárki le­gyen is a közelében. Engem is megütött... Nem rajta múlt, hogy már jó pár gyil­kosság nem terheli a lelkét. Sokszor lefogták, hogy ne szúrjon... * * * Mi a véleménye három — az ügyben érdektelen — jo­gásznak az esetről? Egy ügyvéd: — Húsz éve praktizálok, a bíróság dön­tése példátlan! Egy büntetőbíró: — Har­minc évi bíráskodásom alatt nem fordult elő olyan eset, hogy egy többszörösen bün­tetett előéletű, szándékos emberölést elkövetett sze­mélyt a bíróság szabadlábra helyezett volna. Egy ügyész: — Nem hogy a megyében, de az országban sem fordult elő hasonló jog­szabálysértés! És mit tett a szabadlábra helyezés ellen az ügyben el­járó ügyész? Természetesen fellebbezett. De ettől még a gyilkos — sajnos — szabad­lábon szaladgál ! Egyedi esettel állunk szemben? Meglehet! De az emberek egyre zaklatottabb világunk­ban mintha érzékenyebbek lennének az igazságszolgál­tatás torzításaira! Béla Vall

Next

/
Thumbnails
Contents