Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-04 / 287. szám
a 1989. december 4., hétfő iüHUUFfiTc! ■■■■■■■éhmAiébééíéI Visszhang Nyílt levél Magyar Máriához Életemben először írok újságnak, válaszul Magyar Mária „Egy kis háború Szarvason” című cikkére. Én. mint „mezei”?! (lásd Békés Megyei Népújság 1989. november 21-i számának idézete) pedagógus — aki soha nem voltam sem szakszervezeti, sem párttitkár —, igy bérezési dolgokba soha bele nem szóltam. — és nem is áll szándékomban — alig tudtam valamit az iskolánkban folyó „kis és nagy háborúkról" — a „kettészakadt tantestületről”, de főképp nem .,gyanakodtam” semmiféle sztrájkra sem — mivel az időmet és energiámat a gyermekek tanítására és nevelésére próbáltam fordítani. Igaz. hogy a cikkben leírtakból sok mindent nem értek — ebből a PDSZ képviselői szerint egyenesen következik, hogy a „még váltani nem tudók” közé tartozom. Azt sem értem, a sztrájk ki ellen irányulna? Talán iskolánk vezetője ellen, akit néhány hónappal ezelőtt 96 százalékos többséggel mi választottunk? Ha 13-a helyett 14-ére állítanánk ki a bizonyítványokat, talán előbbre .vinnénk az oktatás helyzetét? Vagy már megtettünk minden tőlünk telhetőt a gyermekekért? Én 17 éve tanítok megszakítás nélkül, de még sohasem jutott eszembe, hogy a munkám hasonlít a színészetre. Az a véleményem, hogy a gyermekek elé csak őszintén, színészkedés nélkül állhatok ki. Meggyőződésem, hogy a gyermek az első, aki az őszinteséget megérzi, és értékeli. Az én munkám nem színdarab, és ezért tapsot sem várok a „közönségtől”. — Kit érdekel a tanítás?! — kérdi a cikk. Szeretném kiemelni, hogy engem érdekel. Én a naplót is pontosan kitöltőm, — s ha az a demokrácia, hogy nem köszönök az általam tisztelt, közmegbecsülésnek örvendő igazgatóhelyettesnek vagy' nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illethetem munkahelyi vezetőmet —, akkor én nem kérek a demokráciából! Nem tartozom az „újak” közé, de kollégáimmal és az iskolavezetéssel együtt „örömmel üdvözöltem” az egyházzal való ■ jó együttműködést. Nem mintha hirtelen vallásossá váltam volna, de tisztelem az emberi jogokat, így a szabad vallásgyakorlást is. Az újságból arról is értesültem, hogy a PDSZ segítségével 400 forint lett az osztályfőnöki pótlék alsó határa. Sajnos, én nem tartozom azon szerencsések közé, akik pótléka ezt az alsó határt eléri. _ Tisztelettel: Győri Gáborné, tanítónő, 1. sz. általános iskola, Szarvas Matematikai szakmai nap Mezőhegyesen Iskolánkban 3 évvel ezelőtt kezdtük újra a szakosított matematika tantervű osztályok szervezését. Az emelt óraszámban történő matematikatanítás egy lehetőség arra is, hogy tanulóink biztosabb matematikaalapokkal mehessenek továbbtanulni. Ugyanakkor ez az oktatási forma lehetőséget biztosít a kiemelkedő matematikai képességű tanulók fejlesztéséhez. Az iskolavezetés kezdettől fogva támogatta törekvéseinket, és vállalta az ezzel járó anyagi terheket. A szülők is éltek a lehetőséggel, és örömmel íratták be a gyerekeket ebbe a csoportba. Szaktanácsadónk kezdeményezésére november közepén Orosháza és környéke iskolái számára matematika szakmai napot rendeztünk a nálunk bevált forma népszerűsítésére. Ez alkalommal a tagozatos osztályokban bemutató órákat is látogathattak a részt vevő pedagógusok, és tapasztalatainkat átadva segítettük a szakmai nap programját. Az óralátogatásokat követő beszélgetés bizonyította, hogy a kollégák meglátták a szakosított matematika tantervű oktatás előnyeit, és a jövőben keresik a lehetőséget a bevezetésre. Matematika Munkaközösség, Mezőhegyes Véleményem szerint... Jogi tanácsok Bizonyítvány az internáltaknak Sok más állampolgárral együtt nem szeretném, ha a népszavazás eredményéből bármely párt politikai tőkét kovácsolna magának. Ezért örömmel üdvözlöm az SZDSZ kezdeményezését, miután én kezdettől fogva ezen a véleményen voltam, hogy az országgyűlési választások után, de közvetlenül dönthessen a nép a köz- társasági elnök személyét illetően. Nem értek egyet az általam tisztelt és nagy államférfinek tartott Pozsgay Imre azon véleményével, miszerint „a távolmaradás azoknak az álláspontja, akik úgy vélték, nincs tétje a választásnak”. Ezt az MDF országos vezetősége hirdette, de ennek itt a megyében sem tett sok MDF-tag eleget. Személyesen is ismerek ilyeneket, akik ezt közölték velem, jó ismerősükkel. Lehet, hogy Pozsgay Imre államminiszter úr állítása igaz lehet az ország más vidékén (esetleg). De a megyei tanácstagi választási részvétel azt bizonyította pl. BéDerűs órák A közelmúltban bensőséges ünnepség volt a gyulai 7. sz. Idősek Klubjában. Megható és kedves jelenet volt a 2. sz. iskola leánykáinak köszöntője, akik dallal, szavalattal tisztelték meg az idős embereket. Az ünnepi beszédet Szered! Eta, a városi nőklub vezetője tartotta. Kifejezésre jutatta a megbecsülést azok iránt, akik idős korukra, ebben a közösségben is megtalálják helyüket. Vázolta, hogy az évtizedeken át megszokott családi otthont részben pótolja az idősek klubja. Jól bevált ez az intézmény. A városi tanács nemcsak pénzzel segíti, hanem rugalmasan oldja meg a felvetődő problémákat. Nem tesz kivételt, egyformán ad minden klubtagnak. A meleg terem, a meleg étel, szórakozás egyformán jár mindenkinek. Akad itt társ és barát is bőven, akikkel el lehet beszélgetni arról, mi történik a nagyvilágban —, kártyázhatnak, tévét nézhetnek és az egymáshoz tarkéscsabán, hogy az MDF agitációja hatástalan maradt. körülbelül fele nem jelent meg a választóknak: politikailag közömbös! A pártoknak nem egymás ellen, hanem ezen közönyös, vagy csak politikailag bizonytalan tömegek megnyeréséért kell harcba indulniuk. Minél nagyobb lesz a részvétele a kisembereknek a közéletben, annál inkább nem alakulhat ki az emberek feje felett politizáló elit! Ezért köszönet azoknak az MDF-tagoknak, szimpatizánsaiknak, akik a bojkott ellenére is elmentek szavazni (akár így, akár úgy). A Békés Megyei Népújságtól és minden tömegkommunikációs eszköztől azt várom el jómagam, hogy minél szélesebb körhöz szóljon, minél több (ha kell, egymásnak ellentmondó) véleménynek adjon helyt — hitelesen. Csak ez lehet az útja, alapja mindenfajta politikai stabilizációnak. Paál Tamás, Kamut tozás meleg barátsággá ko- vácsolódik össze. Beszélt Szeredi Eta az egyszeri nyugdíjkiegészítésről, amelyet decemberben fizetnek az arra illetékeseknek. Megköszönte a gondozók sok türelmet igénylő munkáját, az egészségügyi osztálynak és a gondozási központnak a házi betegápolást, az orvosi ellátást, a buszkirándulásokat, a rendkívüli segélyek kifizetését. Ezután a gondozók finom uzsonnával és ajándékcsomaggal kedveskedtek az időseknek, majd tombolasorsolás következett. Érdekes volt, hogy mindenki égy-egy kis emléktárgyat nyert. A jó hangulathoz hozzájárult Geszner József, aki vidám nótákkal, zenével szórakoztatta az idős embereket, hogy ezen a szép, őszbe hajló napon kellemesen érezzék magukat. Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek azok, akiknek szívügyük az öregekkel való törődés. Szabó Istvánné, a 7. sz. Idősek Klubjának vezetője, Gyula A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott személyek munkaviszonyának és társadalombiztosítási helyzetének rendezéséről szóló rendelet hatálya kiterjed az 1949. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizetben fogva tartott személyekre (a továbbiakban internáltakra), kivéve a háborús és népellenes bűncselekmény miatt jogerősen elítélteket. A rendelet nem alkalmazható azokra az internáltakra, akiknek a munkaviszonyába, illetőleg szolgálati idejébe az itt szóban forgó in- ternálási időt már beszámították. E rendelet alkalmazásában az internálás időtartamaként az 1949. január 1. és 1953. december 31. között, továbbá — ha az internálás 1949. január 1-je előtt kezdődött és folyamatosan fennállt — az 1949. január I l-je előtt internálásban töltött időt kel] figyelembe venni. A Belügyminisztérium az 1992. december 31-ig benyújtott kérelmekre hatósági bizonyítvánnyal igazolja az internálás tényét és időtartamát. A háborús bűnösök és a munkaviszonyukba inter- nálási idejüket beszámítottak számára a bizonyítványt nem adják ki. A bizonyítvány alapján az internálás időtartamát munkaviszonyban töltött időként keli figyelembe venni. Havi ötszáz forinttal fel kell emelni az internáltaknak az e rendelet hatályba lépése előtti időponttól megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját, ha ezt a nyugdíj- folyósító szervtől — a bizonyítványt mellékelve — kéri. Az e rendelet hatályba lépése előtt meghalt személy után járó özvegyi nyugdíjat, szülői nyudgíjat és az özvegyi nyugdíjjal azonos ösz- szegben járó árvaellátást — kérelemre — személyenként havi kettőszázötven forinttal, az árvaellátást is 250 forinttal emelni kell. Ezt az összeget akkor is folyósítani kell, ha az özvegy az özvegyi nyugdíjnál magasabb összegű saját jogú nyugdíját választja. Annak, akinek az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját a rendelet hatályba lépését követően állapítják meg, a bizonyítvány alapján az internálás időtartamát szolgálati időnek kell tekinteni. A jogszabály még pontosabbá teszi az egyes szituációkat. Mi itt a rendeletszámot és a hatályba lépés időpontját közöljük, hogy az érdekeltek alaposabban utánanézhessenek. Tehát a Minisztertanács 72/1989. (VII. 4.) Mt. rendelete 1989. augusztus 1-jén lépett hatályba. Dr. Kertész Éva Mintegy 60-70 százalékos termelésnövekedést várnak a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi paplanüzemében attól az NSZK-beli International Betten Union vállalattól származó géptől, mely sorozatban képes a paplanokat tűzni. A gépkezelők hathetes betanulása után a gép január 1-jétől teljes üzemben dolgozik Fotó: Oravszki Ferenc Nem tilos a népszavazás előtti közvéleménykutatás Tisztelt Szerkesztőség! A népszavazást megelőző napok egyikén a csabai vasútállomáson beültem a kultúr váróterembe olvasni. A másik asztalnál egy viseltes műbőr nagykabátos, sárga nylontáskás, idős bácsi olvasott. A műanyag szatyrán egy sokat forgatott vasúti menetrend feküdt. Annak okán figyeltem fel rá, hogy ő olvasta azt a Népszavát, amit én szerettem volna, de hiába, majd félretette, és a Békés Megyei Népújság olvasásába kezdett. Rövidesen dühösen kifakadt. Erre mentem oda azzal a szándékkal, bogy felindulását kihasználva „elorozzam" végre a Népszavát tőle. De ebből nem lett semmi, mert hozzám kezdett beszélni, és így illetlenségnek tartottam volna a zsákmánnyal távozni. Ez a nyugdíjas korú, feltehetően kétkezi munkát végző, széles körű tájékozottságot és műveltséget eláruló férfi azt mondta nekem (?), hogy felháborítja a Békés Megyei Népújságban a szerkesztőség által közzétett közvéleménykutatás, mert szerinte nem erkölcsös dolog két nappal a népszavazás előtt közzétenni bármiféle, ezzel kapcsolatos előrejelzést. Tudniillik, befolyásolja az önök által „felmért ' bizonytalan, még nem döntött szavazókat — vélte ö, majd hirtelen fürkészve megkérdezte, hogy újságíró vagyok-e (úgy látszik, ma már csak azok hallgatják meg embertársaikat!)? „Nem.” Válaszom elgondolkodtatta, majd a karomat megragadva mégis segélykérőén várta, hogy mit szólok a véleményéhez. Én sajnos nem ismerem sem a sajtótörvényt, sem az újságírói etikát, igy hát nem tudtam neki válaszolni. Nagyon szépen kérem, válaszoljanak az én „szellemi dolgozó” közbenjárásomra, ennek a kicsi, mérges öregúrnak! ö mindig elolvassa az Önök újságait, és ez talán feljogosítja öt a tisztelt szerkesztőség válaszára. Annál is inkább, mert az Önök hitvallása a dolgozók, a kisemberek tájékoztatása, sőt bevonása a közéletbe... Tisztelettel: Paál Tamás * * * A levélírónk által jelzett észrevételre a válaszunk kézenfekvő: előzetes közvéleménykutatás közzétételét a választási törvény nem tiltja. Mindössze arról rendelkezik, hogy a választást (népszavazást) megelőző nap 0 órájától semmiféle választási propaganda nem folytatható. Ezt szerkesztőségünk is betartotta, kínosan ügyelve arra, hogy még utalásszerűén se foglalkozzunk a pártoknak a népszavazásról kialakított álláspontjával. Hasonlóan ügyeltünk arra is, hogy a pártok egyenlő esélyt kapjanak a lap hasábjain nézeteik kifejtésére. Ezek sorából kiemelkedett az MSZP választási plakátjának kétszeri közzététele. Ezek egyikét hirdetésként közöltük (ezt a szöveg alatti ,X betű jelezte), s a hirdetési díjat leszámláztuk az MSZP központi irodájának. A másik közlés ingyenes volt, de a kiskoalíció közel azonos terjedelmű felhívását is térítésmentesen jelentettük meg. Úgy véljük, a hozzávetőleges esélyegyenlőséget sikerült biztosítanunk, a lelkiismeretűnk e vonatkozásban is tiszta. Szerkesztőség „Mi! eszünk, ha van eszünk?” megjutalmazzunk. A vetélkedő után a korszerű táplálékokból kóstoló volt. Itt szeretnénk köszönetét mondani az Orosházi Baromfifeldolgozó Konzervgyárának. amely több kiló baromfivirslit, parizert, sajtos parizert, pulykasonkát ajánlott fel az „Egészségkultúra hónap” alkalmából. Szendrei Éva és Blahut Mária vöröskeresztes titkárok Kaszaper Újgazdagok Milliomos lettem. Nem lottón nyertem, még csak nem is örököltem gazdag nagybácsitól. Reggel még a létminimum alatt vegetáló rokkantnyugdíjasként ébredtem, ám estére, újgazdagként tértem nyugovóra. Történt, hogy felkeresett az Állami Biztosító szakembere. Elmondta, lejár a régi, 300 forintos EHÁ (épület- és háztartási) biztosításom, kívánok-e újat kötni? Persze, mondtam. Jó gazda módján védem az őseimtől örökölt vályogépületet. Én is ragasztottam hozzá egyszoba-kony- hát, de van olyan fal, amelyik közel 200 éves. Azt magam jegyeztem meg, hogy a 300 forintos, éves biztosítási díj már jelképnek is kevés volt, ismerve a mai építőanyagárakat. Ennek vége — tájékoztatott a szakember. Ha akarom, új biztosítást köthetek, és kár esetén mindent az érvényes új árakon térítenek meg. Akartam. Felmértük a lakóhelyiségeket, sőt, még a melléképületeket is biztosítani kívántam. (Tyúkól, lomkamra, szerszámos, disznóól). A szakember összegezte a biztosított vagyontárgyaim értékét. Csak az ingatlan egy- millió-hatszázötvenezer forint. Ennyit térít a biztosító, ha totális kár ér. Nem semmi! Eddig azt hittem, négyszázezret sem adnának a házamért. Hol éltem eddig?!... Azóta másként járok a világban. Ahogyan egy milliomoshoz illik. És szakértő szemmel nézem a telepürés házait. Sok a régi, vályogtéglából épült, sárral tapasztott, fehérre meszelt házikó. De többé már nem szegényes hajlékok. tSok-sok milliót érnek! A nép meg inflációról, drágaságról panaszkodik- Ugye, milyen az ember?!... Minél több van neki, annál több kellene! Cseppet sem csodálkozom, ha hamarosan új vagyonadót vetnek ki ránk. Természetesen büntetőkamatokkal együtt, hiszen évtizedekig eltitkoltuk, hogy milyen gazdagok vagyunk. Farkasinszki Lajos, Gyomaendrőd A Kaszaperi Általános Iskola Vöröskeresztes csoportja novemberre „Egészség- kultúra hónapot” hirdetett. Az egészséges életmóddal, testápolással kapcsolatos kiállítást is rendeztünk „Mit eszünk, ha van eszünk?” címmel, november 22-én pedig nagyszabású vetélkedőre hívtuk a felsőtagozatos osztályok tanulóit. A községi Vöröskeresztes alapszervezet és az úttörőcsapat anyagi támogatása lehetővé tette, hogy minden versenyzőt
