Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-04 / 287. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. DECEMBER 4., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM Mai számunkból: Nagy siker lehetett volna... (3. oldal) Újgazdagok (4. oldal) Otthon, amelynek nincs lakója (5. oldal) Föld alá süllyed az agrárkerekasztal? (5. oldal) II Yamahák (6. oldal) Ónodi újabb bravúrja (8. oldal) Gazdaságpolitikai témákkal fejeződött be a háromnapos tanácskozás Ülést tartott a Minisztertanács MSZP-killdöttgyíilés Orosházán H vidéknek erősödik a hangja — mondja Vastagh Pál, az MSZP elnökségi tagja Kovács György, az orosházi városi szervezet ügyvezető el­nöke beszél CA szerző felvétele) A kormány az 1990. évi költségvetés, a .lövő évi gaz­daságpolitikai program ter­vezetének és a lakáspolitika távlati fejlesztési koncepció­jának megtárgyalása után további fontos gazdaságpoli­tikai kérdések megvitatásá­val fejezte be szombaton há­romnapos ülését. A Minisztertanács java­solja az Országgyűlésnek, hogy decemberi ülésszakán vitassa meg a társadalom- biztosítási alapról és a tár­sadalombiztosításról szóló törvények módosítását. A kormány ugyancsak a parla­ment decemberi ülésére ter­jeszti be a fogyasztási adó és a fogyasztói árkiegészítés törvényi szintű szabályozá­sára vonatkozó tervezetét. A Minisztertanács az álla­mi vagyonalapról és az ál­A Fiatal Demokraták Szö­vetségének legfelső döntés- hozatali fóruma, az Orszá­gos Tanács ülésezett a hét végén Békéscsabán, a me­gyei művelődési központ­ban. Az ország Fidesz-cso- portjainak képviseletében megjelent majd kétszáz fia­tal előtt, a Választmány tag­jai elemezték a közelmúlt és a jelen politikai helyzetét. Hegedűs István, sajtófő­nök, a Fidesz és a tömeg­kommunikáció közötti kap­csolat fontosságáról beszélt. Megismételte szervezete ál­A rövid történet: 1988. augusztus 30-án, Végegyhá­zán, a cigány soron, Faragó Miklós leszúrta Csurár Jó­zsefet, aki a kórházba szál­lítás után sérüléseibe bele­halt. Faragó elmenekült, a rendőrség kétnapi kutatás lám vállalatokra bízott va­gyonának védelméről szóló törvénytervezeteket az Or­szággyűlés januári ülésszaka elé viszi. A kormány elfogadta a piacbefolyásolás és a piac- felügyelet eszközrendszeré­rői szóló előterjesztést. A Minisztertanács — egy szűk felhasználói kör kivételével — megszüntette a termék- forgalmazás kötöttségeit. A művelődési miniszter tájékoztatta a kormányt a volt MSZMP, illetve az MSZP oktatási rendeltetésű épületeinek hasznosításáról. A beszámolót a Miniszterta­nács jóváhagyólag tudomá­sul vette. Az egykori oktatási igaz­gatóságok épületeinek jelen­tős része a Művelődési Mi­nisztérium felsőoktatási in­láspontját, mely szerint nem értenek egyet, a tv működé­sét felügyelő, nemrég kine­vezett kuratórium munká­jával, s ezért nem is vesz­nek részt abban. A pártpo­litikai szempontok ugyanis előbb-utóbb szétzilálják a televízió munkáját. A meg­oldást egy pártatlan, de szak­emberekből álló testület ki­nevezésében látják. „Az elmúlt hetekben do­minóként megbukott a kom­munista rendszer Kelet-Eu- rópában” — kezdte hozzá­szólását Rockenbauer Zoltán után találta meg. Előzőleg már nyolcszor állt bíróság előtt. * * * Végegyháza egy méhkas­hoz hasonlít. Az emberek a hírre felháborodtak, majd megrettentek. tézményeinek kezelésébe ke­rült, illetve decemberben át­veszik azt. A politikai főis­kolát az MSZP január 1-jén átadja a művelődési tárcá­nak. A Minisztertanács úgy foglalt állást, hogy a Társa­dalomtudományi Intézet össztársadalmi szempontok miatt az ország fontos in­tézménye, ezért átmenetileg, egy évig a költségvetésből támogatja és a Magyar Tu­dományos Akadémia fel­ügyelete alá helyezi az in­tézményt. A kormány megbízta a művelődési minisztert, kezd­jen tárgyalásokat a Buda­pesti Tudományegyetem lét­rehozásáról. A művelődési miniszter az Országgyűlés januári ülésszakán tájékoz­tatja az elképzelésekről a képviselőket. (MTI) —, ezáltal már nem állunk egyedül reformpolitikánk­kal. A megnövekedett kül­politikai mozgásteret ki kell használni. A népszavazás eredményéről elmondta: „A Fidesz nem nagyon hitt a si­kerben, ezért a kampány­ban csak félgőzzel vett részt. Az SZDSZ kockáztatta a leg­többet, viszont az eredmény őket igazolta. Elemezte az egyes pártok mai helyze­tét is. Véleménye szerint, az MDF a népszavazássál kap­csolatban kényszerpályára (Folytatás a 2. oldalon) A kocsma tele iddogálók- kal. Mondják, Végegyházán innen indul útjára a bűn. Az egyik asztalnál két asz- szony ül egy kalapos, ala­csony férfi társaságában. Cigányok. (Folytatás a 3. oldalon) Orosházán szombaton tar­totta meg küldöttgyűlését az MSZP városi és városkör­nyéki tagsága. Varga Zoltán — ideiglenes ügyvivő — el­nökletével több napirendet tárgyalt a közel 110 párttag. Legfontosabb felSdatuk az MSZP városi szervezetének kiépítése és az irányító tes­tület megválasztása volt. A rendezvényen megjelent Vastagh Pál, az MSZP vidé­ki titkára és dr. Forrai Jó­zsef, a párt megyei szerve­zője. Szokatlan a politikai önállóság Varga Zoltán levezető el­nök röviden számot adott az ideiglenes szervezőbizottság egy hónapos tevékenységéről. Mint elhangzott, Orosházán és vonzáskörzetében 12 MSZP-alapszervezet jött ’ét­re. tagságuk eléri a 263-at. Egyelőre a volt MSZMP-hez tartozók egy része — de­rült ki a tájékoztatóból — még várakozó állásponton van. Többen nem látják az új szocialista párt irányvo­nalát. Mások sérelmezték, hogy magukra maradtak, nincs aki (mint régen az apparátus) koordinálja a tagtoborzó munkát. Minden­ki mástól (felülről) várja az útmutatást. Kevés az ön- szerveződés, nincs megfelelő tenniakarás. Szokatlan a po­litikai önállóság. Például a már MSZP-be átjelentkezők közül a városban negyvenen nem találtak maguknak sa­ját pártalapszervezetet. Elég nagy a bizonytalanság, s előtérbe került az óvatos ki­várás taktikája. Minél előbb parlamenti választásokat A fenti orosházi tapaszta­latokat hozzászólásában megerősítette Vastagh Pál, a Magyar Szocialista Párt el­nökségi tagja, akinek mint vidéki titkárnak egyik fel­adata a vidéki tagság tobor­zása. — Eredménynek tekinthe­tő — mondta a vendég —, hogy lassan túljutunk a holtponton, hiszen egyre több helyen alakulnak meg az MSZP alapsejtjei, az alap­szervezetek. A vidéknek erő­södik a hangja, ki akarja fe­jezni politikai akaratát. Az ország politikai életének for­málója, alakítója kíván len­ni. Az MSZP és az MSZMP viszonyáról Vastagh Pál ki­fejtette: egyelőre még nem lehet meghatározni, hogyan alakul a két párt kapcsola­ta. Mindenekelőtt az MSZMP-nek saját sorait kell tisztázni, mert most sokféle nézet tarkítja a pártot. Az MSZMP decemberi kong­resszusa után már többet le­het erről a kérdésről be­szélni. A vidéki titkárság vezető­je a népszavazásról elmond­ta: — Az ország 15 megyéjé­ben a „Nem” szavazat ke­rült fölénybe, s ez biztató, mert a szocialista párt is ilyen álláspontot képviselt. Ugyanakkor az országos el­nökség hibának minősítette a népszavazás kiírását. Csu­pán pártérdekek miatt kény­szerült az ország szavazást kérni a lakosságtól. Ennek költségei meghaladták a 200 millió forintot, s például az erdélyi menekültek segélye­zésére mindössze 300 millió forintot tudott az Országgyű­lés biztosítani. — A másik probléma: a lakosság jelentős hányada nem tudta, mire adja vok- sát. A 6100-as szavazattöbb­let, amit az „Igen” kapott, nem jelent politikai erőfö­lényt. Ebben a véletlen dön­tött így. Az SZDSZ-nek csu­pán egy célja lehetett : meg­akadályozni az MSZP köz- társasági elnökjelöltjének befutását. A szocialista párt célja viszont nem lehet más, mint kezdeményezni a mi­nél előbbi országgyűlési vá­lasztások kiírását, ha lehet, már kora tavasszal. Az MSZP feladata: erre a vá­lasztásra megfelelő .jelölte­ket állítani. Szégyenlős jelöltek Vastagh Pál hozzászólása után a jelölőbizottság ja­vaslatot tett az MSZP Oros­házi Városi Szervezetére. Előzetesen a bizottság mint­egy 185 véleményt hallgatott meg és ebből többségi elv alapján elnökség és választ­mány létrehozását terjesztet­ték a küldöttgyűlés elé. A választmányba az alapszer­vezetek közvetlenül delegál­ják képviselőjüket, az elnök­séget a küldöttek választják meg titkos szavazás útján. Az MSZP tagjai szavazás­sal elfogadták az elnökséget és a választmányt, mint fel­sőbb irányító testületüket. Az elnökséget az operativi­tás és a tagság számarányá­nak megfelelően hét tagból állónak határozták meg Am a szégyenlős jelöltek némi gondot és vitát kavartak, mert közülük Hatos István kivételével senki nem merte felvállalni a párttisztséget. Később a küldöttgyűlés úgy döntött: megválasztják a héttagú elnökséget, s az el­nökség saját soraiból elnö­köt választ január 13-ig (ek­kor lesz a következő MSZP- értekezlet). A határozat ér­telmében a hét elnökségi tag meghatározott időközön­ként felváltva gyakorolja az elnöki funkciót. Ezek után már csak a tit­kos szavazás maradt hátra, melvnek végeredményeként megválasztották az orosházi MSZP elnökségét, az pedig ügyvezető elnöknek Kovács Györgyöt, a helyi tanács pénzügyi csoportvezetőjét. Papp János „A Fidesz gerince nem eladó” ________________________________________________________ A gyilkos köztünk jár(hat) Rettegés Végegyházán — Szabadlábon van egy gyilkos! Na, mit szólnak hozzá? — szegezte nekünk az igencsak meglepő kérdést egy végegyházi illetőségű, felháborodott fiatalember. A hír annyira mellbevágott, hogy igazát hinni sem akartam. Utánanéztem! A megyei bíróságtól kértem segítséget az ügy megismeréséhez. Azt a választ kaptam, hogy a jelenlegi stádiumában erre nincs jogi lehetőség. Annyit viszont megtudtam, hogy Faragó Miklóst, ahogyan nevezték a szabadlábon lévő gyilkost, emberölésért a Békés Me­gyei Bíróság nyolcévi börtönbüntetésre ítélte, s utána nyomban szabadlábra helyezte. Az ítélet nem jogerős! Naponta tíz órán át várjuk, szombaton is nyitva tartunk « Hétköznap reggel nyolctól este hatig, szombaton nyolctól tizenkettőig adhatja fel hirdetését Békéscsabán, a Munkácsy utca 4. szám alatt

Next

/
Thumbnails
Contents