Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-27 / 305. szám
1989. december 27., szerda Csehák Judit a rakodómunkások között Gyulán Önkéntesek százai dolgoztak karácsonykor Nehéz szavakat találni arra az összefogásra, tenni akarásra, ami elkezdődött hazánkban a romániai forradalom támogatására. Ezrek és ezrek adományoztak élelmiszereket, gyógyszereket, ruhákat a romániai emberek megsegítésére. Gyula, mint közvetlen határ menti település, igen jelentős szerepet játszott és játszik ma is a segélyek eljuttatásában. Az ország különböző városaiból, falvaiból induló rakományok jelentős része ide érkezett, érkezik. A fürdőváros lakói ugyancsak kivették részüket a munkáiból. A városi kábeltévé már 23-án este-éjszaka kérte a polgárokat, hogy menjenek a vasúti pályaudvarra. A felhívás értő fülekre talált, ennek eredményeként mintegy 15 vagont töltöttek meg az önkéntesek 24-én délelőttig. A teherautók, kamionok, furgonok szenteste napján is folyamatosan érkeztek a városba, így változatlanul szükség volt segítő kezekre. E sorok írója ugyancsak a városi kábeltévéből értesült arról, hogy a kórházban rakodókat várnak, mert több kamiont kell átpakolni. A várt osztrák kamionok helyett egy kisteherautó érkezett, de a szakmunkásképző intézetben akadt munka bőven. Egy pótkocsis teherautót dugig raktunk meg kenyérrel — mintegy száz mázsa fért rá — és más élelmiszerekkel. A legváratlanabb helyekről érkeztek a szállító járművek a magánemberek, vállalatok, szövetkezetek adományaival. A vasúti pályaudvaron 100-150 tettre kész ember várakozott, de Ide sem érkezett meg a kamion. Mindenesetre, 24-én éjszaka két tele vagon így is elindulhatott Békéscsabára, majd onnan Romániába. A 25-én reggel induló konvojhoz még hajnali 5 órakor is megpakoltak egy pótkocsis járművet a városban. A jelenlevők közül sokan megszakítás nélkül dolgoztak az ünnepekre, a családjukra, egyszóval mindenre való tekintet nélkül. Huszonnegyedikéről huszonötödikére virradó hajnalon a gyulai városi tanács ügyeletén jártam, ahol éppen egy pótkocsis IFÁ-t próbáltak előkeríteni a szolgálatban levő tanácsi dolgozók. (Mint később kiderült, sikerrel.) Látván az úgynevezett egyszerű emberek hozzáállását, tartozunk annyival nekik és az igazságnak, hogy bizonyos kritikával illessük a segélyszállítmányok szervezését. Tudniillik, nagyon sokszor fejetlenséget tapasztaltunk, hol a jármű hiányzott, hol a rakodni való áru, és senki sem tudta megmondani, hogy mi várható a következő percekben, órákban. A tanácsi ügyelet ráadásul kizárólag a különböző vállalatok vezetőinek megértésére, jóindulatára apellálhatott, semmiféle eszköz nem volt a kezükben ... így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy az önkéntes segítők nemegyszer becsapva érezték magukat. Remélem, mire ezek a sorok megjelennek, már lényegesen szervezettebben oldják meg a segélyszállítmányok gyűjtését, rakodását, rendszerezését és szállítását. Kár lenne eljátszani mindazok őszinte és önzetlen tenni akarását, akik kizárólag lelkiismeretűktől vezérelve vállalják a tevőleges részvételt a romániai forradalmárok támogatásában! * * * Szentestén, úgy 10 óra körül a gyulai vasúti pályaudvaron Csehák Judit m.i- niszterasszonnyal találkoztunk a rakodásra váró tömegben. Kérdésünkre elmondta, hogy Gyulán élő lányát látogatta meg. De olvasták a városi televízió képújságában, hogy rakodó- munkásokat keresnék, ezért eljöttek segíteni. A miniszterasszonytól azt is megkérdeztük, hogy ezekben a nehéz órákban hogyan tartják a kormány tagjai egymással a kapcsolatot. (Ki/ tudja, milyen fontos döntést kell esetleg perceken belül meghozniuk.) Csehák Judit szavaiból kiderült, hogy élő összeköttetésük van, mégpedig rádión keresztül. A segély- szállítmányokról szólva kijelentette; még csak megjósolni sem lehet, hogy az- odáig milyen^ értékű élelmiszert, gyógyszert és ruhaneműt gyűjtött össze az ország a romániai embereknek. Végül így fogalmazott: nagyon jó érzés tapasztalni ezt az összefogást Magyarországon. Az emberekben szinte hihetetlen tenni akarás van, s a mostani események jelzik, hogy nemes ügy érdekében mire képes ez a kis ország ... Lovász Sándor Halló, itt Arad — Jelen Tegnap, miután többszöri próbálkozás után sem sikerült telefonon elérnünk az aradi magyar nyelvű lap, a Vörös Lobogó szerkesztőségét _micsoda telepátia —, ő k hívtak bennünket. Mózer István szerkesztő beszélt a vonal túlsó végén. Elmondta, hogy a lap a forradalom másnapjától Jelen címmel kerül az utcára. A lap elnevezéséről egy egész nagygyűlés döntött december 22- én. A szerkesztőség egyébként a Nemzetmentő Front Arad Megyei Tanácsának lapjaként jegyzi a Jelent. Kollégánk beszámolt ar- ról, hogy óriási erőfeszítések közepette készítik az újságot. A forradalom első napjaiban valóságos polgárháborús viszonyok, között írták és nyomták. Az első lapok kétoldalasak voltak és úgynevezett plakátbetűkkel készültek. Mózer István azt is elmondta, hogy az eddigi elzártság és tiltás alól felszabadulva mihamarabb szeretnének testvérkapcsolatot létesíteni lapunkkal! Addig is sürgős segítséget kémek: küldjük meg a magyar televízió műsorát, hogy közölhessék (eddig ugyanis nem jelentethették meg) és adjunk magyar helyesírási szótárt (ennek is évek óta híján vannak.) Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a Ceau- sescu-gépezet 7-8 évvel ezelőtt a temesvári román nyelvű lápot, a Vörös Lobogót jelölte ki a lapunkkal való együttműködésre. Egy temesvári látogatásunk alkalmával megpróbáltuk felvenni az ottani szerkesztőséggel egy épületben levő magyar újság szerkesztőségével is a kapcsolatot, de ezt meghiúsították. Azóta — mintegy öt éve — nincs kapcsolatunk román lapokkal. Összehangoltabb segélyakciókat a határ mentén! Megyénkbe látogatott a kereskedelmi miniszter A keleti határvidéket — nem véletlenül — ezekben a napokban kormányszinten is megkülönböztetett figyelemmel kísérik. Korábban a (honvédelmi és a belügyi, tegnap pedig a kereskedelihi tárca vezetője, Beck Tamás és munkatársai látogattak megyénkbe. A miniszter — akit Murányi Miklós megyei tanácselnök és vezető kereskedelmi szakemberek fogadtak — elöljáróban elmondta, személyesen kívánta felmérni a határmenti helyzetet, hiszen a segítségadás csak annak függvényében szervezhető meg. A vendéglátók arra kérték Beck Tamást, tolmácsolja a megye vezetőinek kérését, nevezetesen: több, részletesebb információkra van szükség ahhoz, hogy a megfelelő összetételű szállítmányok a legjobban rászorulókhoz jussanak el. Szót ejtettek arról is, hogy feszültségek keletkezhetnek a megye élelmiszer-ellátásában a rendkívüli állapot megszűnése után, ha normalizálódik a határforgalom. Erre időben fel kell készülni! A miniszter ideiglenes raktáráruházak felállítását, mozgó elárusítóhelyek kialakítását, s velük együtt az alapvető technikai, műszaki berendezések biztosítását szorgalmazta. Megígérte: mihelyt a helyzet konszolidálódik, az igényeknek megfelelően több élelmiszert és egyéb szükséges árucikket irányítanak megyénkbe. A minisztérium 5 millió forintot adott a Tisza Füszértnek, hogy ebből a pénzből a nemzetközi Vöröskereszt szabványainak megfelelő alapvető élelmiszereket tartalmazó segélycsomagokat készítsen és szállítson Romániába. Murányi Miklós elmondta, hogy a kereskedelmi hálózat 1990- es fejlesztési alapjának kialakításakor előnyben részesítik azokat a pályázatokat, amelyek az említett tervek megvalósítását leginkább szolgálják. A rövid tanácskozást követően Beck Tamás — vendéglátói kíséretében — megtekintette a különböző pártok által tóalakított gyűjtőhelyeket és a Máltai Szeretetszolgálat ideiglenes raktárát. Kép, szöveg: Kovács Erzsébet Határkép (Folytatás az 1. oldalról) Mi ezzel a két 15 tonnás kocsival Temesvárra tartunk. Vasárnap este 7 órakor indultunk útnak Hollandiából, élelmiszert, gyógyszert, kötszert szállítunk. Két személy- és két kis- tehergépkocsi gördül a határállomás elé. Békéscsabáról indultak és Illiába tartanak. Oda kértek élelmi-' szert és gyógyszert. Az adminisztrációs munka olajozott és gyors. A határőrségtől megtudtuk, hogy sem illegális, sem legális átlépőt nem regisztráltak az ünnepek alatt. * * * A békéscsabai raktár hatalmas hodály. Talán 13 fok sincs. Élelmiszer, gyógyszer nincs raktáron. Csak ruhanemű. — Arra kérünk mindenkit. hogy ne hozzanak több ruhát — kéri Wágner Sándor. — Köszönik, de nem kémek ruhaneműt. Kenyér Gyomaendrődről — Mióta tartja a frontot ilyen mostoha körülmények között? — Szerencsére ez a kis ■ villanykályha úgy, ahogy ad egy kis meleget. Egyébként valóban nem komfortos ez a helyiség. Péntek óta éjjel-nappal itt vagyok. Pontosabban a hétfőről keddre virradó éjszakát otthon töltöttem, és kialudtam magam. Szentestén egy szállítmányt kísértem ki. A szerdai konvojjal valószínű, ismét kiutazom én is. Hússzállítmányt jeleztek. Harminc disznót ígértek és több tonnát még a hűtőházból. — Kivel egyeztetik, hogy hova, mit szállítsanak? — A fővárosi Vöröskereszttel tartom a kapcsolatot. Nagy teherautóból kicsibe kenyeret pakolnak. A gyo- maendrődi Körösi Sütő- és Édesipari Vállalat kedd reggeli sütését küldte. Harmincöt mázsa indul a határon túlra. A Niza gépkocsi tulajdonosa Stelkovics Kornél: — Dunakesziben lakom. A szüleim élnek Békéscsabán, őket látogattam meg az ünnepek alatt. Ügy döntöttem, segítek és vállalom, hogy átviszek egy szállítmányt. Egy Aradtól 60 kilométerre levő városban osztjuk ki. A határőrségen elmondták, hogy december 23-tól 26-ig 87 teherautó-szállítmány indult kl a gyulai határállomásról. * * * Péntek óta ' folyamatos ügyeletet tart a békéscsabai ellenzéki központ a József Attila utca 5. szám alatt, ahová állandóan érkeznek a segélyszállítmányok az ország legkülönbözőbb részeiből. Fülöp Zoltántól, a Fidesz országos politikai tanácsadó testületének tagjától megtudtuk, hogy eddig mintegy 150 tonna gyógyszert, élelmiszert, ruhaneműt szortíroztak és továbbítottak RoFelhívás a lakossághoz! A szeghalmi Hazafias Népfront és a vöröskereszt városi vezetősége felhívással fordul a város és környéke valamennyi polgárához. A város népfront-irodájában, Május 1. út 4. sz. alatt, 1989. december 83-tól elkezdi a romániai lakosok megsegítésére küldött adományok gyűjtését. Elsősorban nem romló élelmiszereket, gyógyszereket, antibiotikumokat, kötszereket, takarókat várnak. Az összegyűjtött adományok a Vöröskereszt szállítmányaival együtt készülnek Romániába. A szervezők egyúttal köszönik a lakosság önzetlen, gyors segítségét. mániába, vasúton, teherautóval vagy személygépkocsival. A segíteni akaró magánszemélyek, illetve szervezetek folyamatosan hozzák, küldik az adományokat, így a szállítás is menetrend- szerű. A beérkezett pénzadomány összege tegnap 60 ezer forint volt. A Békéscsabáról Induló szállítmányokat a határon túl kórházakban és egyházaknál adják át a rászorulóknak. Mint Fülöp Zoltán elmondta, számos város, település mozdult meg, hogy segítsen a szenvedőkön, például Budapestről. Gödöllőről érkeztek küldemények, rengeteg kenyér, gyógyszer és sok pénz jött Pápáról. Kezdettől bátran vállalkoznak gépkocsivezetők az útra, csak a pénteki lövöldözések miatt volt némi félelem. Remélik, hogy a helyzet normalizálódásával csökken a veszély, és egyre távolabbi településekre juthat el a segítség. Tapasztalataik szerint Aradot már jól ellátták a szükséges gyógyszerrel, élelemmel, Temesváron és az ország belsejében viszont óriási hiányok vannak. B. V. — N. K. Az MDF mezőkovácsházi szervezetének tájékoztatása szerint a gyűjtés első napján 15 mázsa nem romlandó élelmet, gyógyszert, kötszert és ruhaneműt vitt a lakosság a helyi művelődési házba. Mint elmondták, a gyűjtést ma folytatják. * * * Üttörők csatárlánca és plakátok jelezték Gerendáson, hogy önzetlen segíteni akarókat várnak. Az akció eredményességét bizonyítja, hogy több mint 70 ezer forint értékű áru — liszt, cukor, kolbász, szalonna, zsír —, valamint 55 ezer forint készpénz gyűlt össze. Ai utóbbiért gyógyszert vásárolnak. *** , Szombaton a kora délutáni órákban már egjfc teherautónyi adomány gyűlt össze Újkígyóson, a helyi V&riiskereszt, a tanács, a pártok és az egyház szervezésé- ‘ ben. A plakátokon kívül autókra szerelt hangszórókon keresztül értesítették az új- kígyósi és a szabadkígyósi lakosságot a gyűjtésről, s kérték a segítségüket. Ma reggel 8 órától ismét várják az önzetlen segíteni akarókat.