Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-27 / 305. szám
1989. december (27., szerda Alapítvány az Élővízért A Körkövizig vízkészletgazdálkodási osztálya egy tárgyalási anyagot állított össze a három város — Békéscsaba, Gyula, Békés — — önkormányzati vezetőivel, tanácstagjaival, pártok képviselőivel az intézmények vezetőivel folytatandó konzultációra. Ennek legfontosabb célja: az érintett városokon átfolyó Élővíz- csatorna-rehabilitációja. Az első tárgyalás Gyulán, a minap volt a Körkövizig székházában, ahol dr. Goda Péter, az intézmény igazgatója tájékoztatta a résztvevőket az elképzelésekről, célkitűzésekről és legfontosabb teendőkről. Egyebek mellett elhangzott, hogy közérdekű kötelezettségvállaláson alapuló alapítvánnyal oldható meg a már akuttá váló gondok megoldása. Megtudtuk, hogy különösen fontos lenne a téli időszakban — amikor alacsony a Fehér-Körös vízállása, olyan megoldást találni, amivel biztosítható a megfelelő víz bevitele az Élővíz-csatornába. Persze az sem elhanyagolható, hogyne csak maga a folyó váljon élővé, hanem a környezete, a partja is rendezett, szép legyen. Az alapítvány célja az is, hogy —- itt főleg azokra a szervezetekre, vállalatokra, intézményekre gondolnak — megfelelő pénzügyi alap képződjék, amelyet a rendezés céljaira lehetne hasznosítani. Az alapítványtételre felkértek névsorát Gyulán, a városi tanács műszaki osztályával a Körkövizig állítja össze és meghatározza a célkitűzésekkel kapcsolatos legfontosabb tennivalókat. Sok kérdés hangzott el a tanácskozáson, és a válaszadás után a résztvevők végigsétáltak a belvárosi részen, ahol Sándor József portája előtt jólesően állapították meg: így kellene kinézni a partszakasznak végig a városon. b. O. Átadták tegnap Sarkadon az 1500 adagos diákétkeztetési konyhát, melyet a helyi Lenin Tsz I. számú építési szakcsoportja készített el. A beruházás 35,5 millió forintba került, s az összeg java része kötvényekből jött össze Fotó: Fazekas Ferenc Tanácsülés Szeghalmon Faludy György levele a tanácselnöknek Szeghalmon a minap a város tanácstestülete egyperces néma felállással adózott dr. Krattinger Márton, a november 17-én elhunyt megyei tanácstag emlékének. Ezt követően Varga Istvánná tanácselnök egy levelet olvasott föl, melyet Faludy György költő neki, illetve a városatyáknak címzett. Ebben Faludy György kifejti, hogy Maróthy Lászlót, a körzet országgyűlési képviselőjét, volt környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztert már évekkel ezelőtt alapos tanulmányokban figyelmeztették, hogy a vízlépcső megépítése szennyvízcsatornává változtatja a Dunát. Ezeket a figyelmeztetéseket a miniszter semmibe vette. Tavaly októberben hamis érvekkel rávette az Országgyűlést, hogy szavazzák meg a vízlépcsőt, és ez több százmillió dollárjába került az országnak. Remélhető — fogalmazott Faludy György —, hogy Maróthy László hamarosan független, igazságos magyar bíróság elé kerül, hogy tettéért feleljen. Miért nem kényszeríti arra — szól a levél —, hogy mandátumáról mondjon le? Az nem érv, hogy hamarosan új választás lesz, az igazságot rövid időn belül diadalra kell vinni. A levéllel kapcsolatban Varga Istvánné elmondta : válaszában megírta Faludy Györgynek, hogy a képviselőt nem a tanács választotta meg, így visszahívni sem áll módjában, sőt már a visszahívás is megszűnt. Véleménye szerint külön kell választani Maróthy László miniszteri és képviselői tevékenységét. Mint minisztert, az Országgyűlés felmentette, mint képviselőt, a lakosság minősítheti. A jövő évi pénzügyi tervet első olvasatban tárgyalta a testület, de az teljes bizonyossággal kitűnt, hogy jelentős forráshiánnyal kell számolnia a városnak. A bejelentések között dr. Kardos Mihály vb-titkár kérte a testületet, hogy december 31-től mentse őt fel a beosztásából, mert mind az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, mind a megyei tanács elnöke hozzájárult a korengedményes nyugdíjba vonulásához. A vb-titkár egészségügyi állapotára tekintettel kérte a nyugdíjazását, «mit a testület elfogadott. Varga Istvánné a „Szeghalomért” kitüntetést, dr. Pataky István megyei vb-titkár pedig több évtizedes eredményes munkásságáért a belügyminiszter kitüntetését nyújtotta át dr. Kardos Mihálynak. — ml — Január Métöl Változás a Phaedra mozi műsortervében Üjévtől a békéscsabai Phaedra filmszínház (Irányi u. 10.) nyitva tartása és műsorpolitikája módosulni fog — kaptuk a hírt a mozi igazgatóhelyettesétől, Békésiné Boldizsár Ellától. A hírt magyarázat is követte: — A változtatásokhoz az adott indítékot, hogy a lakosság körében viszonylag nagy számban élő nyugdíjasok látogatják filmszínházunkat a legkevésbé. Természetesen ennek oka is1 van. Az egyik, hogy igen kevés a nekik szóló nosztalgiafilm műsoraink között. Ha mégis akad ilyen, nem biztos, hogy megfelel számukra az esti kezdési idő. Ezért arr' gondoltunk, hogy január elsejétől minden hétköznap 14 órától kimondottan nyugdíjasoknak szánt filmeket vetítünk. Ilyesmikre gondolok, mint a Liliomfi, Állami Áruház, Hyppolit, a lakáj és így tovább ... Tegyük hozzá, azt sem tudja minden nyugdíjas (ideértve a rokkantnyugdíjasokat is), hogy ők ötven százalékos kedvezménnyel vásárolhatják meg a belépőjegyeket. — A műsorpolitika megváltozása az idősebbeken kívül a gyerekeket is érinti — hallhattuk aztán. A' vasárnap délelőtti matiné megtartása mellett ríiimden hétköznap 16 órától kizárólag gyerékeknék szóló ifjúsági, kaland-, vagy rajzfilmekkel várja a mozi a legkisebbeket. Este hat és nyolc órai kezdéssel pedig a felnőtt lakosság számára vetítenek. Itt láthatók majd a legújabb sikerfilmek, az úgynevezett „kasszát megtöltő alkotások”. Egy másik újdonság, hogy a kamarateremben délelőtt és délután is videóműsorok láthatók a legkülönbözőbb műfajokban. Az értékes művészfilmek kedvelői számára pedig este 5 és 7 órai kezdettel ígérnek élményeket a mozik vezetői. Volt-e a tanácselnöknek „lakásügye”? — Mennyi az áfész-elnök fizetése? — Eladhatja-e a téesz a földet? Úikfgyósen, falugyűlésen örvendetes, hogy településeink lakossága mindinkább igyekszik saját sorsának alakításában részt venni. Ennek láttuk tanújelét Újkígyóson, ahol a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezésében a minap falugyűlést hívtak össze. A több mint háromszáz résztvevő kérdéseket tehetett fel a község vezetőinek, a területen működő pártok és gazdasági egységek vezetőinek, illetve a falu plébánosának és a rendőrség képviselőjének. Igaz-e, hogy...? A fórumon kulturált vitában, de nem kevés érzelemmel áthatva, szokatlan őszinteséggel kerestek választ az újkígyós! emberek lakóhelyük problémáira. Többek között felvetődött Szabadkígyós és Újkígyós különválásának kérdése is. A két települést 1977 áprilisa óta közös tanács irányítja. Süli János tanácselnök tájékoztatójában elmondta, hogy az önállósági szándék eddig még konkrét formában nem került megfogalmazásra. Ha bármelyik község ilyen 'igénnyel lép fel, akkor az érvényben levő jogszabályok alapján a tanács nem zárkózik el előle. Szabadkígyós és Újkígyós 1990-ben 77 millió 500 ezer forinttal gazdálkodhat, amelynek felhasználásáról a tanácsülés dönt. — Igaz-e — tette fel a kérdést az egyik résztvevő —, hogy a tanácselnök a tanáccsal megvásároltatta a családi házát és most úgy lakik benne, mint bérlő? — Mi az igazság abból — folytatta egy másik személy —, hogy a tanácselnök fia 80 ezer forint lelépést kapott, mert kiköltözött a bérlakásból? Süli János nem jött zavarba az elhangzottak után. Elmondta : nem adta el a házát és nem is akarja. A fia pedig, mivel részére nem állapítottak meg használati bérletet (jogszabály szerint), így lelépés címén nem kaphatott egy fillért sem. A falugyűlés nyíltságára mi sem jellemzőbb, mint hogy Seres Mihálytól, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ elnökétől az apparátus létszámán és a helyi áfész önállóságának lehetőségén túl a fizetésére é§ a prémiumára is rákérdeztek. (Zárójelben jegyzem meg azt, ami Sikerkönyvek Ki ne hallott volna még olyan „mágiákról”, megfejthetetlen, okkult, titokzatos erőkről, jelenségekről, amelyeket nagyon sokáig —jobbik esetben — megmosolyogtak, vagy nyilvánvaló csalásoknak minősítettek? Rosszabbik esetben pedig akár máglyára küldték egy eretQek tan hirdetőjét, ám a tudományok fejlődése később bebizonyította : mégis lehetséges az, amit koráb- .ban lehetetlennek tartottak. Dús Magdolna matematikus és Egely György fizikus. mérnök kötete, a Titokzatos erők tudománya? avagy magánvélemény a pa- ra.ielenségekről sok-sok példáit, kutatási eredményt felsorakoztatva, elemezve igyekszik választ adni arra, hogy mivel és miként, milyen hipotézisekkel magyarázható például a tűzön járás, az asztaltáncoltatás, a többszemélyűség, a gondolatátvitel, vagy bútorok, tárgyak „röpködése”, eltűnése, kanalak simogatással való már szinte tipikus hazánkban: túlságosan felfokozott vezetőellenesség volt tapasztalható. Nem a személyeket érintő egyenes kérdésekre, hanem a hangnemre, az indulatokra gondolok.) Az áfész-elnök válaszolt: a szövetkezet 1200 dolgozójára 100 adminisztratív beosztású alkalmazott jut. Ez kevesebb az országos átlagnál, de a vállalkozások elindulásával feltételezhetően néhány üzlet magántulajdonba kerül, s akkor ez a létszám is csökkenni fog. — Megfelelő vagyonmegosztás mellett — hangsúlyozta az elnök — lehet az újkígyósi áfész önálló, ha a szövetkezet úgy dönt. Egybe- maradhat-e a gazdaság? Az önállóság témája felmerült a Kemikál vonatkozásában is. Ám Pólonka György, az üzem igazgatója szerint a jelenlegi vállalati struktúrában ma ilyen kérést megfogalmazni eredménytelen lenne. Talán később sor kerülhet rá. Minden bizonnyal nem túlzóm el, ha azt állítom, hogy a legnagyobb érdeklődést az Aranykalász Termelőszövetkezet földeladási kísérlete váltotta ki. Erdélyi István, a téesz főmérnöke tájékoztatta a lakosságot a szövetkezet földértékesítési tervéről. E szerint: 2400 hektár állami tulajdonú földet kívánnak eladni, kizárólag saját tagjaiknak. Céljuk, azokat a szövetkezetben dolgozó tagokat földhöz juttatni, akik több éve tevékenykednek a téeszben, de földjük soha nem volt. — Erre a meglévő jogszabály lehetőséget ad — érvelt Erdélyi István, majd így folytatta: — A tényleges (telekkönyvi) tulajdonosok érdekeit ezzel nem sértjük. Sőt, a rehabilitálás jogosságát is elismerjük, de ezt csak az állam tudja magára vállalni. A politika ígérete szerint, a jövőben a magán- tulajdon szent dolog lesz és mi tagjainkat (600 személy) nem akarjuk kisemmizni. Tehát, ha a 2400 hektár meg lesz személyesítve .— azaz mögötte tulajdonos áll —, akkor azt semmilyen kormánydöntéssel nem lehet a elgörbítése és még számos olyan fizikai, biológiai talány, ami „egészen addig valószínűtlen, amíg rá nem jövünk az okára”. A mindvégig érdekfeszítő, gyakran meghökkentő, megdöbbentő könyv szerzőpárja hadat üzen a „már mindent tudunk” felfogásnak, s abból kiindulva vizsgálja a titokzatos erőket, hogy ha mai ismereteink szerint nem is vagyunk képesek megmagyarázni őket, attól még létezhetnek. Már maga ez a megközelítési mód is szokatlan, sőt, az utóbbi évekig lehetetlen volt. Magyarországra az e témákkal foglalkozó szakkönyv vagy folyóirat évtizedek óta nem kerülhetett be, s mint a kötetben olvashatjuk: „Nem csoda, ha ezek után a hazai hivatalos tudományos élet egyöntetűen elutasítja a titokzatos jelenségeknek még a létezését is”. (Egy akadémikus például dr. Egely György egyik kísérletét azért áltatta be, mert „azt mondta, hogy akkor se hiszi, ha látia, és ilyen dolog nincs, mert nem lehet, és azért nem lehet, mert nincs”.) szövetkezettől elvenni. Így egybemaradhat a gazdaság. A vitában felmerült még a tsz-elnök korkedvezményes nyugdíja, földvásárlási szándéka és a két fia házépítése. De mivel az elnök a falugyűlésen nem jelent meg, így a válaszok elmaradtak. Programhirdetés vagy falugyűlés? Jelep .volt viszont Bakos István, a Független Kisgazda- és Polgári Párt megyei elnöke, aki hevesen támadta a téesz földeladási tervét. Véleménye szerint a szövetkezet saját hatalmát akarja átmenteni és a későbbi jogos tulajdonost a régi jogos tulajdonossal szembefordítani. — A föld, amit a szövetkezet el akar adni — jelentette ki Bakos István — nem a téeszé, hanem az újkígyósi parasztságé. A kisgazdapárt a teljes tulajdonreform híve, a földet az 1947-es állapot szerint visz- sza kell adni jogos tulajdonosának, vagy örökösének. Akinek nincs földje, azt sem akarjuk kisemmizni. A té- esznek van vagyona, ezt osszák el 50-50 százalékos arányban a végzett munkaóra alapján. Ezért felmentünk Kulcsár Kálmán mi-, niszter úrhoz, aki megígérte: hatályon kívül helyezi az újkígyósi akciót. Bakos úr felszólalását többen tapssal, míg az MDF felháborodással fogadta. Mert „nem programhirdető gyűlésre jöttünk össze” — érvelt Bő báné, a helyi MDF egyik vezetője. Egyébként az MDF sem ért egyet a téesz földeladási tervével. Szerintük (és a lakosság egy része szerint is) Újkígyóson nem volt úgynevezett állami földtulajdon. Minden területnek volt (van) gazdája. Más témában Szigeti Antal katolikus plébános a vallásoktatásról beszélt, Bagi Mihály törzszászlós, körzeti megbízott a közbiztonság nehézségeiről beszélt. A fórum éjfél felé ért véget. Számtalan kérdés és fontos téma került még szóba. Mindet felsorolni azonban nem áll módunkban, ezért kérjük az újkígyósiak megértését. Papp János Dr. Dús Magdolna és dr. Egely György kötete a racionálisan gondolkodó, de a titkokra, a megmagyarázha- tatlanra mindig fogékony emberek számára íródott, akik egyebek közt kíváncsiak arra is, hogy miként képzelhető el a ma még sokak által eretnek gondolatnak tartott, negyedik térdimenzió. V. Z.
