Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-18 / 299. szám

NÉPÚJSÁG 1989. december 18.. héttő Előadás a kisgazdapártban Megyénk az élelmiszeriparból profitálhat Az MSZMP nem testvérharcra, hanem a baloldal összefogására törekszik Három kérdés id. Marosán Györgyhöz — Miért a Magyar Szocialista Munkáspárt mellett döntött, miért nem a Magyar Szocialista Párttal szim­patizál? — Világéletemben munkás voltam, ezért azt a pártot érzem magamhoz közelebbnek, amelyik nyíltan felvál­lalja a munkásság érdekeinek képviseletét. Az MSZMP-t ilyennek tartom, s mint marxistához, hozzám ez áll kö­zelebb. De fontosnak tartom a két szocialista párt együttműködését, mert a baloldaliságot erősíteni kell. Hiszen az MSZMP-t sem a külső erők, hanem a belső viszályok verték szét. — Igaz-e, hogy felkérték, legyen az MSZMP örökös, tiszteletbeli elnöke? — Igen, igaz, valóban megkeresett néhány elvtárs ez­zel a kéréssel, de nem vállaltam, öregember vagyok, és amiben aktívan nem tudok részt venni, abba nem is kezdek bele. Voltam én már reflektorfényben elégszer. Jöjjenek a fiatalok. — Mint a szociáldemokrata mozgalom régi harcosa, hogyan látja az MSZMP és a szervezett dolgozók jövő­beli kapcsolatát? * — Hasonlóan, mint egykoron a Szociáldemokrata Párt idejében. A munkásság pártja és a szakszervezeti moz­galom mindig támaszkodott egymásra. Ha az MSZMP már kiszorult a munkahelyekről, akkor a jövőben leg­alább a szakszervezettel karöltve álljon a sarkára. (Folytatás az 1. oldalról) nak nyújtandó segítség tör­vényét az amerikai parla­ment. Alapgondolata a pol­gári demokratizálódás ki­bontakozását kívánja előse­gíteni és a szabadpiaci gaz­dálkodás feltételeit megte­remteni. Ha nem ilyen mó­don változik az élet Magyar- országon, a törvény szank­ciókat helyez kilátásba. Az anyagi segítség nem mehet sem a lengyel, sem a ma­gyar kormányhoz, közvetle­nül a vállalkozókhoz kell kerülnie. így a magánvállal­kozó kemény valutával a fejlett ipari országokból sze­rezheti be a vállalkozásához szükséges gépeket és nyers­anyagokat. A dollárok sor­sa felett vállalkozási alap, igazgatótanács dönt, de a kormányokkal nem tárgyal­hatnak. Ez a pénz nem olyan segély, amely Magyarország adósságállományát növelné. Az amerikai költségvetésből megajánlott összeg megsok­szorozódhat magánvállalko­zók tőkebefektetésével. A magánberuházók számára á.Llami garanciát jelent az amerikai kongresszus Ma­gyarország iránti bizalma. Politikai bölcsességre, ál­lamférfiúi előrelátásra, jó politikusokra és kedvező légkörre van szükség ahhoz, hogy az amerikai nép szim­Megyei vallásügyi tanács alakult pénteken Békéscsa­bán. Az esemény természe­tesen nem minden előzmény nélkül való; az elmúlt hó­napban, november dere­kán került szóba első ízben ez a javaslat, mégpedig azon a megbeszélésen, amelyre Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke hívta össze — az állam és az egyházak kö­zötti együttműködés fejlesz­tésének reményében — a megyében működő egyházak vezetőit, képviselőit. Miután a meghívottak egyetértettek abban, hogy szükséges es in­dokolt egy megyei vallás­ügyi tanács életrehívása, an­nak alakítására előkészítő bizottság alakult. Az egyhá­zak, felekezetek képviselői­ből létrejött előkészítő bi­zottság november végén megállapodott a vallásügyi tanács felekezeti összetételé­ben. Ezen előkészítő munka után került sor a megyei vallásügyi tanács első ülé­sére, ahol Murányi Miklós A szerződés aláírása a népe« közönség és Radványi Miklós (az aláírók között áll) jelen­létében Fotó: Fazekas Ferenc pátiáját és segítő kedvét a magyarság ne veszítse el. Az egyik felszólaló aggo­dalmát fejezte ki az iránt, hogy a pénzügyi politika el­tapossa az éledő magánvál­lalkozásokat. „Az anyagi se­gítség csak addig realitás, amíg a vállalkozókat élni hagyják — hallottuk a vá­laszt —, a támogatás meg­szűnik, ha a kormány nem teljesíti a feltételeket.” A nemzetközi pénzügyi forrá­sok akkor csordogálnak, ha az új Parlament és kormány változtat az adózás jelenle­gi-helyzetén, a forintot kon­vertibilissá teszi, visszavon­ja a fedezet nélküli nagy mennyiségű papírpénz egy részét, és politikai stabilitást, biztosít. — A támogatásra a ma­gyar paraszt becsületes munkájával nyújt garanciát — erősítette meg az egyik hozzászóló a hallgatók közös szándékát. A főtanácsos így reagált: a nyugati tőke igé­zete ne kápráztassa el a magyar vállalkozókat. Le­gyen bátorságuk kritikusan megnézni és kiválasztani a megfelelő ajánlatokat. Dr, Zsíros Géza a földel- adósokkal kapcsolatban el­mondta. hogy az Ország- gyűlés jelenlegi ülés­szaka előtt tárgyalnak Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszterrel: hatálytalanit­a következőket mondta be­vezetőképpen: „Köszönöm a megjelenésüket, mellyel ki­nyilvánítják, hogy Békés megyében az egyházak, íe- lekezetek létrehozzák, illet­ve közösen létrehozzuk az állam és a vallási közössé­gek közötti párbeszéd fontos fórumát, a vallásügyi taná­csot.” E tanácsban a római katolikus és a református egyház négy-négy, a Békés­ben működő két evangéli­kus egyházmegye két-két, a kisegyházak, felekezetek pe­dig egy-egy képviselővel vesznek részt. A megyei ta­nács elnöke úgy fogalma­zott, hogy az állam és az egyházak együttműködésével új szakasz kezdődik, s a ta­nács úgy tekint az egyhá­zakra, felekezetekre, mint a társadalom értékhordozó, kö­zösségteremtő tényezőire, s felbecsülhetetlen hasznossá­gé munkájukhoz az állam részéről igyekeznek minden feltételt megteremteni. Murányi Miklós szerint az állami szándék az, hogy a vallásügyi tanács ülésein sák az ez év szeptember 1-je utáni földeladásokat. Állítsák vissza az 1947-es állapotokat. A Parlament döntésének megfelelően ér­dekeik védelmében cseleked­nek majd. Bejelentette, hogy január 15-ére a megye min­den településén működik kisgazdapárti szervezet.- A találkozó meglepetése: a helyszínen ismertettek és írtak alá együttműködési megállapodást, amelynek célja Békés megye mezőgaz­dasági struktúrájának vál­lalkozó szellemű átalakítása. A háztáji hús-, zöldség-, gyümölcstermékek feldolgo­zására kisüzemek létesítése, a közvetlen piaci kapcsola­tok kiépítése, a szállítási ka­pacitás bővítése a feladat. Ily módon három-öt év táv­latában tíz-tizenöt telepü­lés szintű feldolgozó üzem teremthetne 800-1200 mun­kahelyet, közvetve 10-15 ezer embernek biztosítva megél­hetést. A Békés Megyei Ter­vező Vállalat és a kisgazda- párt közös feladatait meg­határozó megállapodás a tervek szerint a megye ha­tárain túlmutató fejlődés alapja is lehet. A megál­lapodást dr. Zsíros Géza, a kisgazdapárt megyei szövet­ségének elnöke és Gál Ist­ván, a Békésterv igazgatója írta alá. megfogalmazott vélemények, javaslatok képezzék az egy­házpolitika alapjait. Az ál­lami szervek felfogása sze­rint a vallásügyi tanács ja­vaslattevő, konzultatív szerv, amelyet a résztvevők szabad, önálló véleménynyilvánítása jellemez. Megkülönböztetett figyelemmel kísérik, és idő­ről időre áttekintik a lelki- ismereti és vallásszabadság érvényesülését, a szabad val­lásgyakorlatot. A továbbiakban a vallás­ügyi tanács ülésének részt­vevői a tanács működésére vonatkozó konkrét gyakor­lati kérdéseket tárgyalták meg. Végül arra vonatko­zóan kért, és kapott, illetve kap a következő hetekben javaslatokat Lénárt Imre, a megyei tanács elnökének egyházügyi, referense, az új vallásügyi tanács titkára, hogy melyek azok a temp­lomok, lelkészlakások, ame­lyek sürgős állagmegóvásra szorulnak, de a költségek az egyház erejét meghaladják. T. I. (Folytatás az 1. oldalról) marxizmust, s azon munkál­kodik, hogy visszaszerezze a tudományos szocializmus, a marxizmus hitelét. Kérte a küldötteket: segítsenek ab­ban, hogy a politikai köz­életbe visszakerüljön az ön­kéntes mozgalmi munka. Megítélése szerint a Kong­resszus egyik leglényegesebb feladata a hit és a bizalom helyreállítása. Ezek után felkérte a kong­resszus elnökségének tagjait — Berecz Jánost, Púja Fri­gyest és Szűcs Ervint —, hogy közösen vezessék a ta­nácskozás munkáját. A küldöttek ezt követően egyhangúan állást foglaltak abban, hogy az MSZMP er­kölcsi és politikai elégtételt szolgáltat méltánytalanul megsértett tagjainak, közöt­tük Marosán Györgynek. Grósz Károly, a kongresz- szusi előkészítő bizottság el­nöke lépett ezután a mikro­fonhoz, az ország politikai és gazdasági helyzetéről, a párt szervezéséről tartva re­ferátumot. Elöljáróban le­szögezte: az MSZMP nem szűnt meg, él és dolgozik szerte az országban. Léte és újjászervezése mellett a tag­ság döntött, amely meggyő­ződéssel vallja, hogy a ma­gyar politikai közéletből nem hiányozhat az a párt, ame­lyik a munkások, a dolgom zó emberek szolgálatát te­kinti munkája legfőbb ér­telmének. amelyik a marxiz­mus tudományos elméletével kíván választ adni a jelen és a jövő kérdéseire. Szólt arról, hogy már meghaladja a 65 ezret azok száma, akik aláírásukkal bizonyították: ragaszkodnak az MSZMP- hez, s több tízezren kollek­tív listán jelezték e szándé­kukat. Hozzátette: a szerve­zést társadalmi munkában végzik a vezetés nélkül ma­radt MSZMP aktivistái. A továbbiakban — az ok­tóberi Kongresszus ’89 ta­nácskozását értékelve — ki­jelentette; a hosszabb idő óta szervezkedő frakciós erők a párttagság megkérde­zése nélkül, antidemokrati- kusan, a szabályosan meg­választott küldötteket félre­vezetve megváltoztatták a párt jellegét és nevét, szét­verték országos vezetését, s létrehozták — szándékuk szerint az MSZMP helyett — a Magyar Szocialista Pártot. A tagság jelentős része azon­ban felismerte, hogy becsap­ták, s ragaszkodik pártjá­hoz. Hangoztatta: a magyar baloldalt a frakciózások, az egyéni ambíciók rombollák szét, a pártot nem kívülről, hanem belülről bomlasztot­ták fel. Saját felelősségét említve idézettel élt, amely szerint barátnak vélte az el­lenséget. Részletesen beszélt atról, hogy a pártot tartalmi és személyi kérdések osztják meg. Egyesek eltérően delik meg a májusi pártértekez­let eredményeit és az azóta végbement változásokat. A párt tagjai az MSZP-vel va­ló viszony alakításában sem egységesek, bár azt elisme­rik, hogy a viszony alaku­lása nemcsak az MSZMP-n múlik. Az ellentétek ellenére az MSZMP mégsem testvér- harcra, hanem a baloldal összefogására törekszik. Re­ményét fejezte ki, hogy a Magyar Szocialista Pártban levő elvtársaiknak lesz ere­jük arra, hogy pártjukban háttérbe szorítsák a jobbol­dali erőket, s eltávolítják az alkalmi és tartós együttmű­ködés elől a személyi aka­dályokat. Az MSZMP fő po­litikai ellenfeleit a jobbol­dalon elhelyezkedő, a kapi­talista restauráción munkál­kodó szocialistaellenes erők­ben látják. Marxista, baloldali tömeg- pártot 'kell létrehozni — mondotta —, amely a vá­lasztásokon is tisztes ered­ményt tud elérni. Az MSZMP a munkások, a dolgozó em­berek pártja akar lenni, po­litikai képviseletüket szeret­né minél jobb színvonalon ellátni. A párt számít a fia­talokra, ugyanakkor karrie­ristákat nem kíván a sorai­ban látni. Az előadó kije­lentette: a szellemi alapjá­nak a marxizmust tekintő MSZMP szakít elődje poli­tikájának hibás, azóta ide­jétmúltnak bizonyult elemei­vel. A folyamatosság megőr­zése mellett a megújulásra teszi a hangsúlyt; a nemzeti érdekek védelmét nem ren­deli alá elvont, internacio­nalista érdeknek; a demok­rácia erősítését kívánja a centralizmussal szemben. A párt vezető funkcióira fiatalok megválasztását sür­gette Grósz Károly, hangsú­lyozva, hogy az idősebbek tapasztalataik átadásával se­gítsék munkájukat. Végül utalt arra, hogy az MSZMP legsürgetőbb feladata az or­szággyűlési és helyhatósági választásokra való felkészü­lés eredményes megszervezé­se, kulcskérdés a saját je­löltek megfelelő kiválasztása. A referátumot követő vi­tában — jóllehet a szerve­zeti szabályzat lett volna a napirend szerinti téma — számos, a szorosan vett pártügyeken kívüli kérdést is érintettek a felszólalók. Az újjászerveződő MSZMP- ről egybehangzó volt a vé­lemény: az a tény, hogy a párt ilyen gyorsan képes volt újraéledni, az széles és alulról jövő népi akaratot fejez ki. Mint elhangzott: az új politikai programmal színrelépő MSZMP-nek — szakítva a korábbi búrokra­0 rend az rend... A kongresszus öt percben határozta meg a hozzászó­lások idejét, hiszen délelőtt 11 órakor már 67 küldött je­lezte, hogy szólni kivan. A rendezők pedig este nyolc órára szerették volna befe­jezni a tanácskozást. Az idő kevés, a mondanivaló ter­jedelmes, ezért a levezető el­nök szigorú volt. Mindenkit figyelmeztetett, ha túllépte a maximált időt. Így történt ez Púja Fri­gyes Békés megyei küldött esetében is, aki hosszúra nyújtott előzetes bevezető­jében az ügyrendi kérdések­ről beszélt. Majd az előre le­irt hozzászólásának felolva­sásához kezdett volna, ám ideje letelt, ezért az elnök megállította. Ekkor Púja Frigyes ta­nácstalanul nézett az elnök­ségre, és megkérdezte: — Nekem is csak öt percem van? — Igen — válaszolta az el­nök. — A rend az rend. S így a politikus dolgavé- gezetlenül, sértődötten visz- szaballagott a helyére. tikus központi intézmények egész pártéletet meghatáro­zó szerepével — immár a párttagokat, illetve az alap­szervezeteket kell a közép­pontba helyeznie. Felvetődött annak kérdé­se is, hogy kikre számíthat az MSZMP e szocialista program megvalósításában. Többen úgy ítélték, hogy az MSZMP számos kérdésben közös célt fogalmazhat meg, illetve együttműködhet a szakszervezetekkel, a szoci- áldamokratákkal. Volt olyan felszólaló, aki a Magyar Néppárttal, illetve az MDF és a kisgazdapárt balolda­lával való együttműködést sem tartotta elképzelhetet­lennek. * * * Késő estig elhúzódott va­sárnap az MSZMP X1.V. kongresszusán a szervezeti szabályzat feletti vita, emi­att a küldöttek úgy hatá­roztak: második fordulóban — a jövő év elején — vitat­ják meg az MSZMP prog­ramnyilatkozatát, s más ál­lásfoglalásokat. A mintegy nyolcszáz kül­dött — lapzártakor — a ve­zető tisztségviselők és a tes­tületek megválasztásával folytatta munkáját. A tudósításokat irta: Dá- nyi László és Papp János. Anikó Az „idősek |kongresszusának” egyik látványossága két­ség kívül Sáfár Anikó megjelenése volt. A népszerű — és még mindig nagyon csinos — színművésznő készség­gel válaszolt kérdéseimre. — Az előbb számoltam, egy perc alatt hárman puszil­ták meg. Kinek szóltak ezek az érzelemnyilvánítások? Netán Berecz János feleségének? — A, dehogy. Engem a fiúk mindig is szerettek, a lá­nyok •— féltékenységük miatt — már annál kevésbé. Egyébként nem /vagyok dörgölödzös típus. — Miért jött el a kongresszusra? — A férjem miatt, mert nagyon féltem. A naivitásom ellenére is jobban ismerem az embereket, mint ő. Erőt ad neki az, ha tudja és érzi, hogy mellette vagyok. — Azt beszélik: harmincmillió forintot érő villában lakik a Berecz család. Mi igaz ebből? — Annyi, hogy két lakásunkat elcseréltük egy tanácsi bérházra, amelyben hatan élünk. B. ZS. I párbeszéd fóruma Megyei vallásügyi tanács alakult

Next

/
Thumbnails
Contents