Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-18 / 299. szám

1989. december 18., hétfő ■JgHílO^c] Hajnali dráma Temesváron Tőkés Lászlót kilopták lakásából? Kiosz-kiildöttértekezlet jövőt a kisiparosok (Folytatás az 1. oldalról) Melanio Markunova érke­zett Romániából, aki el­mondta, hogy Temesvár- környéki faluban élő roko­nait látogatta (meg, és mi­vel elfogyott a benzinje, be­ment Temesvárra, hogy a szállodában benzinjegyet ve­gyen. Mint köztudott, Ro­mániában a külföldiek szá­mára benzinjegyet csak a ki­A Pravdában, az Izvesz­tyijában és más szovjet la­pokban szombaton közölt hivatalos nekrológ korunk egyik legnagyobb tudósa­ként emlékezik meg a csü­törtökön éjjel elhunyt And­rei Szaharovról, kiemeli köz­életi tevékenységét, és dur­va igazságtalanságnak mi­nősíti az akadémikus Gor­kijba való száműzetését, po­litikai nézeteiért való üldöz­tetését a Brezsnyev-kor- szakban. A nekrológot szá­mos szovjet vezető, köztük Mihail Gorbacsov, a Legfel­sőbb Tanács elnöke, az SZKP KB főtitkára írta alá. A népi küldötté megvá­lasztott Nobel-díjas tudós számos szovjet kitüntetés birtokosa is volt, így meg­kapta a Lenin-rendet, az Ál­lami Díjat, s háromszor ér­demelte ki a Szocialista Munka Hőse címmel járó A MaghuSzó -ban Leningrád KÉT HÉT LEFORGÁSA ALATT másodszor rendezett nagygyűlést a leningrádi, a moszkvai után a Szovjetunió második legnagyobb párt- szervezete. Az elsőn a kon­zervatívok vitték a szót. Rendet akarunk, nem anar­chiát! demagóg jelszavukkal feltüzelték a tömeget. Köve­telték, hogy Mihail Gorba­csov adjon számot tetteiről, magyarázza meg, miért él­nek ma rosszabbul az embe­rek, mint a peresztrojka megindítása előtt. Maró gúnnyal úgy fogalmaztak, hogy nem a közellátást illeti a dicsőség, mert többé nem kígyóznak beláthatatlan so­rok az üzletek előtt, egysze­rűen a boltok konganak az ürességtől. Lelkes éljenzésben része­sültek azok a szónokok is, akik kinyilvánították együtt­érzésüket a sztrájkolni kény­szerülő bányászokkal, mert még szappanuk sincs, hogy tisztálkodjanak nehéz föld alatti munkájuk után. A tö­meget magukkal ragadták azok a tüzes felszólalások is, amelyek a mostani vezetést tették felelőssé a nemzeti forrongásokért. S bár nem mondták ki, mindenki meg­érthette, hogy ilyesmi nem fordulhatott elő az emberi­ség legbölcsebb kormányosá­nak, a Hazjanin idejében, akkor rend és nyugalom ho­nolt a szüntelenül újabb te­rületekkel és gigászi létesít­ményekkel gyarapodó or­szágban, s elnyelte az éjsza­ka azt. aki nem találta ter­mészetesnek az egységes szovjet nép nagyon is orosz jellegét. A Szovjetunióban nem mellékes, mi Leningrád vé­leménye. Az orosz hagyo­mányban feddhetetlen ural­kodóként magasztalt Nagy Péter cár alapította a Néva parti várost. A ’30-as évek derekán Leningrád szembe­szállt Sztálin önkényuralmi törekvéseivel, s a város li­berális párttitkárának, Ki- rovnak máig sem tisztázott halálát, amelyet akkor me­rényletnek nyilvánítottak. jelölt szállodákban lehet vá­sárolni.) Elmondása szerint a városban lövöldözés volt, kitört és eltorlaszolt ablako­kat, barri kádokat, harcko­csikat látott. Lökösházán tegnap este 20.30-kor lépett be egy vonat, amelyen egy NSZK-beli utas, Bauer Cor- dosana elmondta, hogy szombaton este tíz óra kö­rül Temesvár központjában, a Mária út és a Bazilika kö­aranycsillagot. Szaharov tu­dományos múnkásságát mél­tatva a nekrológ emlékeztet arra. hogy a tudós cselek­vőén részt vett a termonuk­leáris szintézis békés és ka­tonai célú kutatásaiban, a hidrogénbomba kifejleszté­sében. — A súlyos veszteség fáj­dalmát mindenki osztja, aki ismerte Szaharovot. még ak­kor is, ha valamiben nem értett egyet vele. Kiemelke­dő tudóst, közéleti szemé­lyiséget, becsületes és őszin­te embert gyászolunk sze­mélyében. Amit Szaharov tett, azt Ielkiismerete, mé­lyen gyökerező, humanista meggyőződése diktálta min­dig — fejeződik be a nek­rológ. A Pravda Ginzburg aka­démikus és Ajtmatov író nyilatkozatát idézi Szaharov halála kapcsán, megemlé­olvastuk: a vártán használta fel Sztálin a min­den szovjet családot sújtó tömeges terror, a csisztka megindítására. Az egész vi­lág kalapot emelt a II. vi­lágháborúban Leningrád előtt, mert a hátországtól el­vágott, többmilliós város­ban fűtés és élelem nélkül, a nehéztüzérség, a tankok ál­landó füzében 300 000-en haltak éhen vagy szenved­tek fagyhalált, de nem hát­ráltak meg. Miután kiűzték a hódító­kat, a Hazjaninnak nem okozott lelkiismereti kérdést a heroikus ellenállás veze­tőinek kiirtása, s ha ma azt elemezzük, miért éppen Le­ningrád a konzervativizmus fellegvára, kézenfekvő a ma­gyarázat, hogy a több hul­lámban végigsöpört tisztoga­tás megsemmisítette az ön­állóan gondolkodókat, az új, friss eszmék hordozóit, he­lyüket az engedelmeskedők, a helyeslők, a hajbókolok foglalták el, s most kemé­nyen ellenállnak a változás­nak, amely kezdeményezést, rátermettséget kíván meg tőlük. Anarchia helyett rendet és nyugalmat kíván az appa- ratcsik és az egyszerű orosz munkás egyaránt, de nem ugyanazt értik alatta, ezért használható fel demagóg jel­szóként. Az átlagember a rend alatt tisztességes bért, megélhetést ért. amely kizár­ja a megalázó sorbanállást, áruhiányt, törvénytelen zak­latását és jogsértő meghur- colását. Az apparatcsiknak a rend az engedelmes munkás­sal egyenlő, aki leadja rá a szavazatát, ha annak kitűzik az idejét, megértést tanúsít az objektív nehézségek iránt, amelyek megoldására hét év­tized nem bizonyult elegen­dőnek. nem bírál, nem fir­tatja, miként jutott el az eszményi társadalomba élcsa­pata, a munkás megalázó életszínvonala ellenére. HA CSAK LENINGRÁD­BAN csapnának magasra az elégedetlenség hullámai, az még nem veszélyeztetné Mi­zött mintegy ötezer embert látott, „nem kell a suszter” —- kiáltozták, mígnem a pajzzsal és vízágyúval fel­szerelt rendőrökbe ütköztek. Ügy értesült, vasárnap esté­re újabb tüntetést hirdettek. A legérdekesebb információ: állítása szerint vasárnap hajnalban kettő és öt óra között a Securitate kilopta lakásából Tőkés Lászlót, akinek sorsa ismeretlen. kezve tudományos eredmé­nyeiről, politikai szerepvál­lalásáról. Több lap írt saját megemlékezést, így például a Komszomolszkaja Pravda posztumusz közli Andrej Szaharovval még december 9-én készített interjúját. Az ifjúsági lap a neves tudós haláláról közölt írásában egyébként élesen támadja a szovjet hírközlő eszközöket amiatt, hogy a halálhírt csak a délelőtt folyamán je­lentették be. noha a nyuga­ti hírügynökségek már az éjszaka folyamán közölték a szomorú hírt. Netalán azért volt ígv, mert a szovjet tö­megtájékoztatás megint a ..legmagasabb engedélyre’’ kellett, hogy várjon? — te­szi fel a kérdést a Komszo- molszkaia Pravda, a pangás esztendőinek „magányos hő­seként" méltatva Sznharo- vot. hail Szergejevics pozícióját. A történelemben gyászosan leszerepelt korszakot nem ál­líthatják vissza a szintén le­ningrádi Nina Andrejevna levelei, nyilatkozatai, ame­lyekben Gorbacsovot és tár­sait átkozza, mert szerinte kiszolgáltatták az orosz ha­zát a cionistáknak. Könnyen semlegesíthető lenne az oroszországi írószövetség szándéka is, hogy a nürn­bergi faji törvények szelle­mében kizárja soraiból nem árja tagjait, mint például Ribakovot. Az Arbat gyer­mekei íróját. Mihail Szergejevics közös nevezőre juthatna a peresz­trojkát túl lassúnak tartó radikálisokkal, élükön Borisz Jelcinnel, hisz törekvéseik azonosak: demokratikusabb, emberibb rendszert, szaba­dabb hazát. A kemény kéz politikájá­nak, a totalitárius pártállam híveinek malmára hajtja a vizet, hogy egyelőre nincs válasz, miként birkózhat meg Gorbacsov a katasztro­fális, vészjósló gazdasági helyzettel. A legfrissebb adatok szerint csökken a termelés, romlik a közellá­tás, olyan alapvető élelmi­szerből is égető a hiány, mint amilyen a cukor és a tej. Nem nehéz megérteni a tömegeket, amelyek torkig vannak az ígéretekkel és a tudományos magyarázatok­kal. A PERESZTROJKA MÁ­SIK SÍRÁSÓJA a nemzetisé­gi forrongás lehet. Megmoz­dultak a balti államok, Mol­dávia, Ukrajna, Azerbaj­dzsán, Üzbegisztán, örmény- ország, az orosz nacionalis­ták riadót fújnak. Gyors, ha­tározott, általánosan elfo­gadható intézkedésekre len­ne szükség, s hogy ez mi­lyen nehezen kivitelezhető, azt Karabah példája beszé­desen bizonyítja. A visszarendeződés veszé­lyét hordozza magában az úgynevezett szocialista kö­zösség összeomlása is. A szovjet átlagpolgárral a pro­paganda elhitette, hogy a Vörös Hadsereg áldozatkész­sége hozta meg Kelet-Euró- pának a szabadságot, s most a7„t kell tapasztalni, hogy Kelet-Európa ebből az aján­dékból nem kér. Fischer Jenő Nem látják a Az 1986 óta eltelt idő ■munkájáról számolt be írá­sos jelentésében a Kiosz Bé­kés megyei vezetősége de­cember 16-án, szombaton a megyei küldöttértekezleten. Bordiné Szilágyi Ilona me­gyei titkár érzelmektől fű­tött szóbeli kiegészítőjében hiányolta a magánkezdemé­nyezésekkel kapcsolatosan beígért újszerű állami ma­gatartást, amely a vállalko­zásokat pénzügyi feltétel- rendszer kialakításával se­gítené. Nincs bizalmuk az állam iránt a vállalkozók­nak, „rémálmuk” az adó, a stabilitás teljes hiányával küszködnek. Kritikus pontot jelentenek a beruházások, nincs többlettermelés, mun­kahelyteremtés. Elviselhetet­lenül magas a társadalom- -biztosítási járulék, ami drá­gítja az élőmunkát és az árakba beépülve inflációs A szeretet ünnepe előtt mindenkinek örömet okoz egy kis ajándék, hát még azoknak, akik elhagyva ott­honukat, rokonaikat, bará­taikat szinte a nulláról kez­dik újra életüket. Az Er­délyből áttelepült családok­ról van szó, akiknek tegnap — mint már oly sokszor — a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat nyújtott segítő ke­zet. Csilla von Boeselager bá­rónő, az Ungarischer Malte­ser Caritasdienst elnöke és alapító tagja többször járt Békéscsabán. Ezúttal magá­val hozta a nyugatnémet ZDF és ARD televízió stáb­ját, s részt vett kíséretében egy amerikai újságíró is. A sajtó képviselői arra voltak kíváncsiak, milyen körülmé­nyek között élnek megyénk­hatású. A pénzintézetek leg­alább átmenetileg töltsék be feladatukat, és vállaljanak részt a termelő-szolgáltató magánszféra tőkeigényeinek reális feltételű kielégítésé­ben. Szól a Kiosz szervezeti megújulásáról, az alapszer­vezetek kezdeményezéseiről. A titkári beszámolót kö­vetően kevesen jelentkeztek hozzászólásra. A jelek sze­rint nem látják a perspektí­vát a kisiparosok, az őket is nagyban sújtó adó, társa­dalombiztosítási járulék, az infláció, a beszűkült piac és a lakossági szolgáltatói igény csökkenése miatt. Povázsay Géza a békés­csabai kisiparosok nevében szólt, tájékoztatta a jelenle­vőket a megyeszékhelyi szervezet életéről. Kurucz Zsigmond, a Kiosz országos elnöke a 165 ezer kisiparos ben a Romániából menekül­tek. Ellátogattak a megye- székhelyen nemrég megnyílt Kétegyházi úti menekült­szállásra és a már megszű­nésre ítélt, de kényszerű­ségből még mindig működő mezökovácsházi átmeneti tá­borba. A filmkockákon, a fény- képfelvételeken meghatott gyermekaircokat örökíthettek meg, amint a bárónőtől a régi mentőállomás raktárhe­lyiségei előtt átveszik a ka­rácsonyi csomagokat. Volt azokban narancs, banán, csokoládé, egyszóval sok-sok finomság, melyben ezeknek a gyerekeknek eddig nem­igen lehetett részük. A bá­rónő által sajátkezűleg ösz- szeállított csomagot kapott minden család, amely jó­részt élelmiszert, s más tisztázatlan helyzetét ele­mezte. Hangsúlyozta, hogy a gazdaságban nemcsak he­lyet, hanem fontos szerepet igényelnek. A küldöttértekezleten Ki­váló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Valnero- vicz Kálmán mezőberényi szobafestő-mázoló kisiparos és Szeverényi Mihály békés­csabai mesterfodrász kis­iparos. Liker István dévavá- nyai villamosgép-tekercselő kisiparos a Kiváló Szerveze­ti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta. A megye több mint 6000 kisiparosát képviselő, 65 sza­vazó küldött a Kiosz Békés Megyei Szervezete elnöké­nek Valnerovicz Kálmánt választotta. Az elnökség me­gyei titkárnak Bordiné Szi­lágyi Ilonát nevezte ki. B. Zs. hasznos ajándékot tartalma­zott. Ezúttal is rövidre sikerült a szeretetszolgálat képvise­lőinek látogatása. Hisz’ a szervezet több száz éve vál­tozatlan célját szem előtt tartva tagjai igyekeznek mindenhol jelen lenni, ahol segítségre van szükség. A megyénkbe eddig érkezett több kamionnyi ruha, bú­tor, egészségügyi berendezés, tanszer bizonyítja, hogy aki a szervezet nyolc irányba mutató jelét hordja, nem a szavak, sokkal inkább a tet­tek embere. A tv-stábnak gyors mun­kát kellett végeznie, mert az NSZK televízió már tegnap este vetítette a megyénkben készült dokumentumfilmet. Kohl kancellár magyarorszá­gi látogatása ugyanis jó al­kalmat kínált arra, hogy a nyugatnémet nézőkkel meg­ismertessék az Erdélyből át­települtek gyakran nem ép­pen szívderítő helyzetét. —gubucz— Sok hasznos ajándékot, köztük margarint is osztott Csilla bárónő Fotó: Fazekas Ferenc Vágja ki! PR|||||||G Telefon, telefax: 66/21-824 | Telefon, telefax: 66/27-441 Nyerhet! Hat napon át figyelje, vágja ki, összerakva ragassza fel egy levelezőlapra és küldje be a ké­pet — amely a Számprog Kis­szövetkezet által forgalmazott egyik terméket ábrázolja — cí­münkre: Békés Megyei Népúj­ság, 5601 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Pf. 11L Egy *darab 5000, egy darab 3000 és 22 db 1000 fo­rintos vásárlási utalványt nyer­het! n pangás esztendőinek magányos hőse volt Ma temetik Andrej Szaharovot Banán, csoki és sok finomság Szeretettel a szolgálattól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents