Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-15 / 297. szám

1989. december 15., péntek A NATO Miniszteri Tanács napirendjén a kelet-európai változások A NATO külügyminiszte­rei, belga forrásból szárma­zó értesülés szerint csütörtök reggeli ülésükön megegyez­tek a hagyományos fegyver­zet csökkentéséről tárgyaló bécsi értekezletre kidolgozott szerződéstervezetük benyúj­tását már egy hónapja kés­leltető görög—török vita zá­rójelbe tételéről és a ter­vezet előterjesztéséről. A Varsói Szerződés orszá­gai előzőleg csütörtökön elő­terjesztették saját szerződés- tervezetüket, amely —akár­csak a NATO-é — jogi nyel­ven fogalmazza meg az ed­dig tett javaslatokat. A tanácskozás különben a hagyományos keretek között, Manfred Wörner NATO-fő- titkár beszédével kezdődött. Wörner szerint a tanácsko­zásnak különleges jelentő­séget adtak azok a kelet-eu­rópai változások, amelyek a fél éve megtartott legutóbbi miniszteri tanácsülés idején még elképzelhetetlennek tűntek. Wörner, akárcsak mostanában minden felelős nyugati tényező, azt hang­súlyozta, hogy a változáshoz stabilitásra van szükség, és figyelmeztetett, hogy bár eddig minden figyelemre­mél tóan békés voilt, nem le­het kizárni a felhalmozódott nyomás következtében a robbanás veszélyét sem. Ezért sürgette ismét a szö­vetség szolidaritásának és a szilárd védelemnek a meg­őrzését. Wörner kifejtette, hogy a NATO célja túllépni Európa megosztottságán, minden nép önrendelkezésének biz­tosítása révén, a „poszt- kommunista” rend már for­málódik, egész Európában a Nyugat demokratikus érté­keinek általános uralmára fog alapozódni, mondotta. Először tett említést egy NATO-tanácskozáson Wör­ner arról, hogy a szövetség védelmi erejét ki fogják igazítani a „kiegyensúlyozott fegyverzetcsökkentés” révén, figyelembe véve a „csök­kent fenyegetést”. Az erők leépítésének „rendezett mó­don” kell végbemennie, a NATO-nak azt ellenőrzés alatt kell tartania, mondot­ta. Végül, de talán legsür­gősebb kérdésként említette az új európai „biztonsági architektúra” kialakítását, ezen belül a német nép egy­ségét, amelyet önrendelkezés útján kell elérnie. Géppuskát tessék! A szovjet fegyveres erőket érintő jelentős csapatcsökkentési és leszerelési intézkedések nagy mennyiségű hadfelszerelést tettek fe­leslegessé. A gépjárművek, vontatók, híradástechnikai és más ha­ditechnikai eszközök népgazdasági hasznosítására nyílt „árubörze” Moszkvában, a Szokolnyiki parkban. Működik azonban már jó ide­je egy feketepiac is, ahol nem éppen népgazdasági célra lehet fegyvereket kapni. A leszereléshez persze semmi köze e piac ár­folyamainak. A szovjet belügyminisztérium adatai szerint Moszk­vában egy pisztoly 800 rubelért (valamivel több mint 15 000 forin­tért) kapható. Egy Kalasnyikov géppisztoly sem sokkal drágább ezer-másfél ezer rubelnél. Egy szövetkezet és egy kutatóintézet kö­zösen — természetesen illegálisan — különleges ötvözetből még go­lyóálló mellényt is gyártani kezdett a szervezett alvilág számára: darabonként 1300 rubelért értékesítették azokat, amíg le nem buktak. „Nem érzem magam bűnösnek” Nem érzi magát bűnösnek az öt VSZ-tagállam 1968-as csehszlovákiai katonai be­avatkozásáért, mert azt a világpolitikai helyzet tette szükségessé — mondta a csehszlovák hírszolgálati irodának adott interjújában Vasil Bitek, a CSKP KB volt titkára, aki a párt fő ideológusa voLt az elmúlt két évtizedben. Csütörtökön közzétett nyi­latkozatában a bevonulással kapcsolatban azt hangoztat­ta, hogy „mindenkinek tud­nia kell, milyen volt akkor a helyzet”. A szövetségesek veszélyeztetve érezték ma­gukat, attól féltek, hogy ki­tör a harmadik világháború, ezért biztosították a határo­kat, a szocialista közösség biztonságát — mondta. A november 17-i rendőr­terrorral kapcsolatban kije­lentette, hogy „igen rossz” a véleménye a történtekről, annak nem lett volna sza­bad előfordulnia, nem érti, hogyan kerülhetett arra sor. Vasil Bitek arra a kérdés­re, hogy vajon lemond-e KB-tagságáról,. azt válaszol­ta: ha a rendkívüli kong­resszusig a testület összeül, igen, de egyébként — te­kintettel a rövid időre, és arra, hogy tulajdonképpen már nem is létezik a Köz­ponti Bizottság —■ nem tart­ja szükségesnek a lemon­dását. I’rága: fiatalok gyújtottak gyertyákat a kommunizmus ál­dozatainak emlékére a Vencel téren december 13-án DER SPIEGEL Túl nagy lenne Európához képest? Egy amerikai történész az újraegyesített Németországról Azt akarja ezzel mondani, hogy ha újra létrejönne egy német nemzetállam, akkor óhatatlanul hasonlóan erős gya­nakvással találná szembe magát? — A történelem olyan, mint egy nagy ruhásszekrény, amelyet mindig végigbogarászunk, hogy az alkalomhoz illő ruhára leljünk benne. Már pusztán az a gondolat, hogy egy újraegyesített Németország körül kell kialakítani az új eu­rópai egyensúlyt, meghaladja az ember képzelőerejét. El­végre egy állam, amely a legnagyobb gazdasági hatalom Európában, előbb vagy utóbb új politikai eszméket fog ki­alakítani. Ezek az eszmék lehetnek jók, de lehetnek rosz- szak is, veszélyesek Németország szomszédaira nézve. Ügy, hogy Európa többi része kényszerűségből ismét be­kerítené ezt a túl erősnek érzett Németországot? — Legalábbis gondolatban, igen. Milyen óvintézkedéseket tehetne a négy hatalom egy eu­rópai német hegemónia ellen? — Megpróbálhatnánk például a német egység más for­muláját megkeresni. Újraegyesítés helyett lehetne például egyfajta konföderáció: két szuverén német állam, talán el­térő politikai rendszerrel, viszont demokrata-struktúrával. Ez részben eloszlathatná az aggodalmat, hogy Németország túl nagy és erős Európa többi részéhez mérten. De mi van akkor, ha a németek önrendelkezési jogukra hivatkoznak, és az újraegyesítést követelik? — Őszintén szólva, valamennyiünk boldogulása és a szó­ban forgó bonyolult kérdések megoldása érdekében az len­ne a legjobb, ha az NDK-ban beindulnának a reformok, a bürokratákat elűznék, és a keletnémetek nyugati segítség­gel elölről kezdhetnék. Akkor nem lenne gondunk az újra­egyesítéssel. A jelenlegi válság megoldásának ez lenne a legkellemesebb módja. Egy stabilizált, megreformált NDK alkalmat adna nekünk arra, hogy a két német államot kö­zelebb vigyük egymáshoz, és egyben előmozdítsuk az euró­pai unió ügyét is. Az NSZK kormánya, de nemcsak ő, hanem nyugati part­nerei is, folyton azt erősítgették eddig, hogy a német egy­séget csak az európai egység keretei között lehet megte­remteni. Csalás és ámítás volt az egész? — Mint Peter Schneider berlini író a minap mondta, Bonn partnerei kínos helyzetben vannak. A nő, akinek 40 éven át örök szerelmet esküdtek, most váratlanul ott áll az ajtó előtt, és azt mondja: itt vagyok, végy feleségül. Most egyszerre kiderül, mennyire kétes volt mindig is a szerelmi vallomás, amit a nyugati államférfiak tettek a né­met egység kérdésében. Nem hiszem, hogy volt valaha is amerikai politikus, akinek eszébe jutott volna, hogy ezt az ígéretét egy szép napon be kell váltania. Ezért nem gon­dolkodtak el soha komolyan ennek a lehetőségeiről sem. Semmiféle tervet nem készítettek erre az esetre. És most tessék, a nő ott áll az ajtó előtt. És csúf, mint a sötét éjszaka? — Mi tagadás ... A Nyugat persze visszarettenhet, de megteheti-e, hogy elhatárolja magát korábbi vallomásaitól? Bush elnök a mi­nap ismét szót emelt az újraegyesítés mellett. — Nem hiszem, hogy ez alakoskodás volt. A politikában nyilatkozatokat kell adni. Az, amit Bush mondott —, hogy senkinek sem kell félni az újraegyesítéstől, és hogy az min­den németnek hő óhaja —, kérdéses. Nem arról van szó azonban, hogy őszintétlen. Egyszerűen csak azt ismétli, ami mindig magától értetődőnek tűnt. Az amerikaiakban talán kevésbé él a félelem az állítólag kiszámíthatatlan németektől, mint a britekben és a franci­ákban ? — A londoni Timesben nemrégiben feltűnt egy Negye­dik Birodalom rémképe, ahol minden városban Hitler-szob- rok állnak és egy új fajelmélet uralkodik. Ez abszurdum­nak tűnhet, de egv sajátos európai vagy éppen angol fel­fogás tükröződik benne. Az Egyesült Államok a háború után hamar elfelejtett és megbocsátott mindent, mert a németek józan emberek módjára viselkedtek, majdhogynem amerikai módra. Az amerikaiaknak rövid az emlékezetük. A britek és a franciák emlékezete jóval messzebbre nyú­lik vissza. e A németek józanabbak lettek ... — Megszűnt a misztikus tisztelet az állam iránt; az ál­lampolgárok és a kormány között pragmatikusabbá vált a kapcsolat. Kiűzték a politikából a miszticizmust és a mito­lógiákat. Ez már igazi demokrácia. Mégis, eg.v igen erős ér­zelem, erős érzelmi fellobbanás hatására, például egy vá­ratlan újraegyesítés esetén, azzal a tudattal, hogy vala­mennyien ismét összetartoznak, kipattanhat egy szikra. Új­ra megindulhat a nagy menetelés a ragyogó horizontok fe­lé, amelyeken túl az ígéret földje rejlik. Vagyis a békében próbálnák megszerezni azt, amit Né­metországnak két világháborúban nem sikerült elérnie: az európai hegemóniát? — Megeshetne. Professzor úr, köszönjük a beszélgetést. 1 (Vége) (Martin Klián és Romain Leiek) $SS T1EH3EH< KÖZLEKEDÉS­KORLÁTOZÁS A mexikói hatóság közle­kedéskorlátozást vezetett be napközben, hogy megakadá­lyozza a szmog (füst köd) képződését a város felett. Ndvember 28 óta az autó­vezetők félmillió jármüvet nem hajthatnak, vagyis a járművek 20 százalékát. Minden járművezető egy kartonlapot fog kapni, amelynek színe határozza meg, mely napon nem ve­zetheti járművét. Mexikó fő­városában egyébként 2,5 millió járművet tartanak nyilván, a tilalom nem ér­vényes a hétvégeken. ■ Száz napig lesz érvényben, vagyis februárig, amikor új intéz­kedéseket vezetnek be a szmog csökkentésére. Ezek­kel az intézkedésekkel na­ponta kétmillió liter benzint is megspórolnak és a ki­párolgó ártalmas gázok mennyisége 2000 tonnával fog csökkenni. JANE FONDA VÁLIK Jane Fonda válófélben van Tom Haydcntől, a kalifor­niai parlament tagjától. Há­zasságuk 16 évig tartott. A híres színésznő már tavaly december óta nem él együtt férjével. Válásuk okát nem magyarázták meg. 16 éves lányukra egyformán fognak gondot viselni, s a pénzügyi kérdéseket már rendezték. Amikor beadták keresetü­ket — sok szerencsét kíván­tak egymásnak. A válóper valószínűleg hat hónapig fog tartani. ELFUJTA A SZÉL Az Amerika déli részében levő Atlanta városban ebben a hónapban egy hétig ün­nepük majd meg különféle rendezvényekkel az Elfújta a szél című film bemutatá­sának 50 éves jubileumát. Azért Atlantában, mert a film többek között a város sorsát mutatja be a polgár- háború idején. A film, ame­lyet Margaret Mitchell regé­nye alapján forgattak, an­nak idején Pulitzer-díjat ka­pott és addig a legdrágább film volt: elkészítése 4 mil­lió dollárba került. Az ün­nepségek keretében bemu­tatják a film javított vál­tozatát: a színeket felfrissí­tették és a hangot is megja­vították. Franklin Garret, atlantai történész azonban kijelentette, hogy a film né­zői nem kapnak reális képet a városról. NYUGAT-BERLINI FÖLÖK A nyugat-berlini szuvenírbol­tok is igyekeznek lépést tarta­ni az eseményekkel: a kiraka­tolt sok-sok változatban kínál­ják a fal megnyitását megörö­kítő pólóingeket. A legkereset­tebbek azok, amelyeken Mihail Gorbacsov látható, amint a szu­perhősről készített Batman filmsorozat legyőzhetetlen hőse­ként (Gorbacsovman) felirattal a brandenburgi kapunál állva éppen áttöri a falat. A „Dan­ke” (köszönet) mellett ez a dá­tum olvasható: 1989. november 9. Egy másik, Genschman felira­tú trikó köszönetét mond Hans Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszternek, mint a két német állam közötti kapcsola­tok élharcosának. Van olyan is, amelynek viselője a nyitott fal képével és a november 9-i dá­tummal azt hirdeti, hogy „ott voltam”. ILLATSZERÉRT ÁLLNAK SORBAN Örákig állnak sorban a moszkvai asszonyok: a mi­nap ott is megnyílt Estéé Lauder illatszerüzletnél, de távozásukkor kiderül, sokan csak körülnézni mennek a boltba. A tipikusan „keleti” tumultus során a kíváncsiak tömegében a rendőrök is fel­bukkantak. Egy időre a „technikai okokból zárva” táblát is ki kellett tenni. Az első két napon több mint 300 ezer rubel értékű for­galmat bonyolított -le az üz­let. Egy üveg Estéé Lauder kölnivíz 120 rubelba kerül, ami csaknem fele az átla­gos szovjet havi bérnek. COCA-COL A-REKLÁM MOSZKVÁBAN Moszkva központjában, a Puskin téren a napokban megjelent egy nagy nyugati cég első reklámja. A Coca- Cola-reklám felállítása al­kalmából Moszkvába ér­kezett Neville Isdell, az amerikai táfsaság alelnöke is, aki a TASZSZ hírügy­nökségnek adott nyilatkoza­tában emlékeztetett arra, hogy a Coca-Cola már 1979 óta együttműködik a Szov­jetunióval. Moszkvában és Leningrádban két „kísérleti” üzem létesítését tervezik. E gyárak a szovjet piacra és kivitelre termelnek. Az Andi névre hallgató kétéves kacsa a gazdájától kapott tornacipőben totyog vidáman a ház körül. A lábfej nélkül született kacsa gazdája habszivaccsal bélelte ki a cipőt, és a cipőfűzővel erősítette a lábához. Az önfeledt totyogás kö­vetkeztében Andinak havonta egy új pár cipőre van szük­sége (Telefotó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents