Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-15 / 297. szám
1989. december 15., péntek O £\C1 Éfédosz-kongresszus után „Nem a körmönfont beszéli a lényeg” Tanyai tanítók találkozója Jólesik a régi, szép időket felidezgetni Fotó: Kovács Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról) — Már jó néhány éve vagyok szakszervezeti funkcionárius — idézi fel emlékeit Fórján Zoltán —, de még ilyen aktív kongresszuson nem vettem részt. Üres szólamokat, frázisokat nem túrt el a közönség. Akinek érdektelen volt a mondanivalója, azt egyszerűen kitapsolták. Felkészített hozzászólók, mint egykor szokványosán, nem mertek a mikrofon elé állni. A legnagyobb vitát, ahogy a küldöttől megtudtuk, az alapszabály-tervezet váltotta ki. Ebben különösen a megyei, területi szövetségek létrehozása okozott dilemmát a résztvevőknek. Hiszen a szabályzat értelmében mellérendelt szervezetek alkotják az országos szövetséget, így a megyei szak- szervezeti szövetséget is önálló alapszervezetek egységes akarataként lehet létrehozni. Ám az is elképzelhető, hogy nem egy megye, hanem esetleg több alkot egy-egy területi szövetséget. A kongresszus a tagságra bízta a közbeeső koordináló szövetség kialakításának módját. Az előbbihez hasonló érdeklődés mutatkozott az országos szövetség működési feltételeit szolgáló járulék meghatározásakor. Az előterjesztés, amit az 1990-es költségvetési tervezet alapján számoltak ki, úgy szólt, hogy a tag alapszervezetek tagdíjuk 30 százalékát engedjék át járulék címén a szövetségnek. Hosszas vita után a kongresszus küldöttei leszavazták a javaslatot, majd 25 százalékban állapították meg az anyagi támogatás mértékét. Az alapszabály-tervezeten túl más fontos érdekképviseleti kérdést is megtárgyaltak az építők. Ezek közül a legfontosabbakat említjük. Az egyik ilyen: az építők speciális gondja a visszafogott beruházások témája. — Az ágazat nehezen viseli el — mondja Fórján Zoltán —, hogy kevés a fejlesztés, az építkezés. Nekünk viszont munkát kell adnunk minden egyes dolgozónak, s nemcsak az idén, hanem hosszú távon. Például emiatt is kardoskodunk a világkiállítás magyarországi megrendezése mellett. A munkalehetőségen túl a gazdaság fellendülését és a nemzeti vagyon gyarapodását várjuk tőle. A másik göröngyös terület, amire a kongresszus különösen nagy figyelmet fordított: a bérek költségként történő kezelése. Javaslatuk szerint a vállalati bérgazdálkodást fel kell szabadítani mindenfajta korlátozás alól. A szakszervezet olyan gazdaság kiépítésében partner, ahol a bért nem az infláció ellensúlyozására költik a dolgozók, hanem életviszonyaik jobbátételére. Ennek gyakorlati megvalósítását a béralku rendszerének bevezetésében látják. Természetesen az inflációt meghaladó bérigény fedezetének megteremtését is vállalják. Az építők a jövőben keményen kívánják tagjaik érdekeit képviselni. Programnyilatkozatuk jelmondata is ezt támasztja alá, így szól: „Célunk a tagság szolgálata”. A jelszavuk mellé a „modern fegyver” — a sztrájk — bevezetésétől sem riadnak vissza, ezért sztrájkalap létrehozását határozták el. A munkavállalók kardinális érdekeit, ha másként nem megy, akkor sztrájkkal is védelmezni fogják. S hogy a dolgozót munkabeszüntetéskor se érje anyagi kár, arról majd a szakszervezet gondoskodik. — Ügy érzem — érvel az szb-titkár —, egészen más lesz ez a szakszervezeti szövetség, mint amit eddig megszoktunk. Már a vezetés személyi összetétele se hasonlít a korábbihoz. A megválasztott országos vezetőség kisebb létszámú, csak kilenc tagú, titkára Somogyi Gyula, helyettese Sipos Szabolcs lett, akik inkább szakemberek mint politikusok. Ma már nem a körmönfont beszéd a lényeg, hanem a hozzáértés. Papp János Tanácsülés Mamuton Kamuton a társadalmi tulajdon ellen 1988—89-ben hat bűncselekményt követtek el. Ezek közül mindösz- sze egy esetben sikerült a tettest felderíteni — hangzott el tegnap a községi tanács — Laurinyecz Pál megbízott tanácselnök elnökletével megtartott — ülésén. A közlekedés terén elsősorban a fiatalok motorozása okoz gondot, mivel sok esetben figyelmen kívül hagyják a megengedett sebességet. A lakosok panaszkodnak, de nem hajlandók megnevezni a tetteseket! Hardi Kálmán rendőr főtörzsőrmester, körzeti megbízott szükségesnek tartotta azt is elmondani, hogy Kamuton 18-an rendelkeznek fegyver- tartási engedéllyel, s a fegyverek tárolására vonatkozó szabályok megszegése miatt az értékelt időszakban két esetben kellett rendőri eljárást indítani. Felvetődött az is, hogy amennyiben valaki a megszokott húsmennyiségnél többet szeretne igényelni a Béke Mgtsz által üzemeltetett húsboltban, azt minden héten kedden 16 óráig írassa fel az állattenyésztési adminisztrátornál. d. 1. Részvénytársasággá alakult az IKR Részvénytársasággá alakult az Iparszerü Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR. A továbbra is bábolnai székhellyel működő termelésfejlesztési és kereskedelmi részvénytársaságot 278 alapítótag — 211 termelőszövetkezet, 49 állami gazdaság és 16 nem mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalat, kutatóintézet — hozta létre. Az alapítók zöme — 12 kivételével — eddig is az IKR tagja volt. A Békés Megyei Pedagógiai Intézet, a Pedagógiai Társaság, valamint a Pad- rah Lajos Általános Iskola nevelőtestülete egykori tanyai tanítók és fiatal pedagógusok között rendezett találkozót tegnap délután Békéscsabán, a Padrah Iskolában. A résztvevőket az egyik volt tanyai tanító, nyugalmazott igazgató. Gajdács Pál köszöntötte elsőként, idézve a „régi, szép időket”, majd átadta a szót annak, aki — bár nem volt tanyai tanító és nem is fiatal —, mégis volt miről beszéljen a délután meghívottainak. Dr. Kincses László, a Pedagógiai Intézet igazgatója ugyanis azokat a művelődéspolitikai intézkedéseket idézte fel, melynek eredményeként az ötvenes években, majd a hetvenes években kampányszerűen végre kellett hajtani a körzetesítést. Ezzel kimondták a tanyai iskolák halálos ítéletét. Am a tanvai tanítók példája máig is követendő példa lehet. Módszerük — új köntösben ugyan —, de máig is a legjobbnak, a legtökéletesebbnek bizonyult, hiszen nem egy. „új” pedagógiai módszerben visz- szaköszön a tanyai tanítók gyakorlata. Többek között ezért volt eredményes a tegnapi délután: a köszöntő szavak, majd a Bozó Dezső, Erdélyi Mihály és dr. Novák Pál által megtartott nosztalgia tantestületi ülések. A találkozó idős résztvevői a Csa- baszabadi és környéke, a Fényes tanyai iskola és környéke, valamint a Kisme- gyer és környéke tanyai iskola hajdanvolt fénykorát idézték fel e kedves délutánon, melyet — mint Ancsin Pálné igazgató (házigazda) elmondta — azért éppen ebben az iskolában rendeztek meg, mert Békéscsabán itt dolgozik a legtöbb tanyai tanító máig is. Iz ítélet még mindig várat magára Kovács Gábor „lassabban” menekült a rendőrök elől? n csillogó város árnyékában (Folytatás az 1. oldalról) ‘87. október 29-én, s már a telken is, később pedig több szórakozóhelyen italozott. Délután az Ibolya presszóból kilépve, autóba ült, ám pechére útközben a rendőrök igazoltatni akarták. Megijedvén az ittas vezetés következményeitől, Kovács Gábor megállás nélkül tc- vábbhajtott, s a rendőrök elől menekülve halálra gázolta Hirsch Jánost. A tragédia helyszínén nem állt meg, csak jóval később, egy sötét utcában rejtette el kocsiját. A rendőrség másnap reggel tartóztatta le. Azóta első fokon már született ítélet, ám azt a megyei bíróság hatályon kívül helyezte, s új eljárás lefolytatására kötelezte a városi bíróságot. A tegnapi tárgyalás középpontjában az új műszaki szakértői vélemény és készítője, Tóth Imre, a Szegedi Műszaki Szakértői Iroda vezetője állt. S mint már említettük, az egyik leglényegesebb megállapítás alapos és kitartó elemzést kívánt, nevezetesen: a szakértő szerint a vádlott 65 kilométer/ óra sebességgel haladt, amikor a kerékpárost elütötte. Hirsch János 20 métert repült, bár — ha nem ütközik az előtte álló tehergépkocsi magasítójához — 4,9—6,7 méterrel is távolabb zuhanhatott volna az úttestre. A bizonyítékok között — mint a szakértő többször is utalt rá — nem elhanyagolható, hogy Kovács Gábor gépkocsiján a roncsolódás viszonylag enyhe mértéke jelzi: 65 kilométeres sebességnél semmiképpen sem mehetett gyorsabban a vádlott. A vád képviseletében dr. Fleischmann József ügyész felhívta a figyelmet a büntetés céljára: egy bűncselekmény elkövetésére minél hamarabb válaszolni kell a büntetéssel. S bár a konkrét ügyben erre már nincs lehetőség, indokolatlan a védő által kért további bizonyítás. ítéletet mégsem hirdetett a városi bíróság, helyette inkább elnapolta a tárgyalást, s egyben elrendelte az orvosi szakértői vélemények felülvizsgálatát. A folytatás: jövőre. L. E. — A szociálpolitika nem teher, hanem előfeltétele a jól működő gazdaságnak. A rászorulóknak nyújtott segítség nem lehet kegy — hallottuk legutóbb Gyula Város Tanácsának ülésén, dr. Luczi Józseftől, a HNF városi bizottságának alelnö- kétől. A kora délutántól sötét estébe nyúló tanácskozás központi témája a szociális biztonság és a létbiztonság országos méretű megrendülése, a városban fokozódó szegénység, a pályakezdők és nyugdíjasok kritikus helyzetének felmérése volt. „Nz öreg ember a család dísze” A régi mondást idézte az előadó, amely lehet, hogy igaz, de a gyulai hétköznapokban sem igen érvényesül. összébb húzódnak a családok mindenféle vonatkozásban, segítségre szorul a nagyszülő, a középkorú családfenntartó, a fiatal és a gyermek. Az anyagi és humánus támogatásra áhítozó idős legfeljebb szeretetet, érzelmi nevelést tud cserébe kínálni. Persze, ha éppen egészsége és kedve van hozzá. Helyet, találkozási lehetőséget kívánnak az öregek. Olykor még az egytálételt sem tudják a szociális költségvetésből díjmentesen nyújtani. Hallottuk az egyik idősek napköziotthonáról, hogy a 3-4 ezer forint nyugdíjjal rendelkezők is szívesen adtak a közösbe 20-50 forintot bögrére és kancsó- ra, csak hogy együtt kortyolhassák télen a forró teát. Sorba állnak Gyulán is az olcsó fogyasztási cikkekért, a húsért, a „rotcsild”-boltok „nyugati divatú”, használt ruháiért. „A tíz-tizennégy órai munka után már csak enni, aludni képes az ember — mondták a tanácstagok —, gyermeknevelésről, családi életről nemigen lehet szó. Az ilyen életmód eredménye csak egészségkárosodás lehet, hiszen oly megerőltető az állandó versenyfutás az inflációval.” Nem csak a veszélyeztetett családok szegények, a középréteg is lefelé halad A HNF-bizottság tájékoztatója Gyula város lakosságának társadalmi, szociális helyzetéről a valós, egyre romló gazdasági helyzetet tükrözi. Olyan szociális csomagtervre van szükség, amely nem dogmákra épül, hanem rugalmasan igazodik az állapotokhoz. Átmeneti szállás kell a lépcsőházakban alvóknak, nyugdíjasház az öregeknek, kiegészítő kereset lehetősége a munkaképeseknek. állás a fiataloknak. 164 nagycsaládos tagja van a gyulai egyesületnek. Enyedi Imre, a nagycsaládosok vezetője sorolta, hogy az egy főre eső jövedelem 6400 forinttól 1860-ig differenciálódik. Ez a réteg nem kö- nyöradományokat kíván, csunán lehetőséget a normális élethez. Hallottunk néhány ötletet: juttassanak a vállalatok termelői áron a rászorulóknak termékeket, kaphassanak a gyerekek kedvezményes strandbelépőt. Sokan kérték a tanácsülésen : a .Parlament ne szavazza meg a lakáskölcsönök kamatemelését vagy adóztatását, hiszen ez a családok nagy többségét a társadalom perifériájára sodorná. „Forr a telefon” a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál. Joggal nyugtalan- kodnak a nyugdíj előtt állók, mikorra várható az új törvény, félnek, nehogy rosz- szul járjanak. R körzeti orvosnak nincs tekintélye Erről beszélt dr. Halmai Zoltán rendelőintézeti főorvos, a betegellátás városi helyzetképe kapcsán. Szerencsések is, nem is a gyulaiak, hiszen ott a magas színvonalon gyógyító megyei kórház, a körzeti rendelők viszont szűkösek, zsúfoltak, rosszul felszereltek. Az ágazat megpályázta a városi pártház épületét, ahol a körzeti rendelők jó helyre találnának. Kialakíthatnának ott egyetemi szintű, orvostechnikai oktatóbázist is. Ugyanis egy japán orvosi műszergyártó cég felajánlotta képalkotó készülékeit. Felszerelnék, s országvilág láthatná, nem beszélve arról, hogy a betegek is jól járnának. „Kiadták az, obsitot” a társadalombiztosítás épületében a fogászati rendelőnek és a tüdőgondozónak, nekik is hely kellene. Változik a társadalombiztosítás rendszere. Nagy kérdés: könnyebb lesz-e az egészségügy helyzete, hogyan gyógyulhat jobban a beteg? Növekszik a tanácsi önállóság, visszaállításra vár a részben összeomlott városi főorvosi rendszer. Újra gazdája, helyi ellenőre lehetne akkor a települések egészségügyi életének. Nem sok idő van már at esztendőből. a jövő év elején talán választ kaphatunk ezekre a kérdésekre is. Bede Zsóka Megetették a Vidám diákbuli (Folytatás az 1. oldalról) A lelátón mintegy 800 középiskolás ült, s szurkolt a 4-4 fős csapatoknak. Volt szellemi totó, mellyel a versenyzők általános műveltségét mérték fel, de előrukkolhattak szakmai tudásuk legjavával is, hisz’ negyedóra alatt kellett a rendelkezésre álló nyersanyagokból étvágygerjesztő falatokat készíteni, s azt megetetni a közönséggel. Akadt csapat, amely a szerelmesvers-írás- ban jeleskedett, mások a gumi nélküli gatyában végrehajtandó pingponglabdafújásban törtek az élre. Volt csapat, melynek tagjai éles szemükkel tűntek ki, pillanatok alatt megkeresve a hatalmas teremben azt a tíz embert, akin felemás zokni éktelenkedett. Míg a versenyzők az utcákon kószáltak, hogy minél több távolságibusz- és vonatjegyet, céges pecsétet gyűjtsenek össze, a tornászok és a társastáncosok nem hagyták unatkozni a közönséget közönséget. Volt kanálrug- dosás, lambada-bemutató is ezen a sok élményt, vidámságot nyújtó délelőttön. melyen a verseny legjobbjának bizonyult a 3/7 osztály csapata. Ók nyerték az iskolai tanulmányi kirándulásra szánt 8000 forintot. A második helyezést elért 3/1 osztály tanulói koncertjegyeket kaptak, míg a harmadik, a 2/A osztály a Márvány cukrászdában költheti édességekre a díjat. A kellemes hangulatú délelőttre nagy szükségük volt a diákoknak, hisz’ az elkövetkezendő napokban, téli gyakorlati idejük alatt, a zsúfolt kereskedelmi és vendéglátó egységek munkájából veszik ki részüket. G. K. Villámgyors gumibefűzés Fotó: Kovács Erzsébet
