Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-14 / 296. szám

1989. december 14., csütörtök o Politikai, ökológiai alapokon Mezüberényben bemutatkozott a Zöld Párt Toborzó Ecsegfalván H régi szocdem még most is fél Ismerkedő, bemutatkozó gyűlést tartott tegnap ji Zöld Párt Mezőberényben, a mű­velődési központban. A né­hány hete alakult pártról dr. Schmuck Erzsébet, az országos választmány tagja beszélt a megjelent húsz érdeklődőnek. A vendég elmondta, hogy sokan szükségtelennek tart­ják a zöld párti mozgalma­kat. Ez azonban nem helyes álláspont, mert a politikai pártok csak csíráikban hor­dozzák a környezetvédelem problémáit. Ezért minden­képpen szükséges egy olyan párt, amely újabb gyakorla­tot dolgozhat ki a régi, be nem vált elképzelések he­lyett és globálisan kezeli a Körösladányban a volt MSZMP-székházról a régi tábla már lekerült. Mi lesz az épület további sorsa? Er­re kértünk választ Berki Imrétől, a nagyközségi tar nács elnökétől. Tőle megtudtuk: az MSZP novemberben megalakult helyi szervezete — mint jog­utód — tekintettel az ala­csony taglétszámra kezde­ményezte, hogy a székházat a község közösségi házaként hasznosítsa. A javaslatot a környezetvédelem egyes te­rületeit, szemben a régi ré­szenkénti, irányítási formák­kal. Nagy hiba az is, hogy a környezetvédelem terén csak felszíni javítások foly­tak, ellentétben az okok megszüntetésével. A magyarországi Zöldek nem akarják a nyugati min­tát másolni — hangsúlyoz­ta az előadó. Igaz, az öko­lógiai elvek azonosak, de in­kább a természettől kell me­ríteni a tapasztalatokat. Az ökológiai válság alapproblé­mái is az ember (mint a természet szerves része) tár­sadalmi berendezkedésében, a gazdaságban, a fogyasztás­ban, illetve az egyéni ma­gatartásban gyökereznek. tanács legutóbbi vb-ülése egyhangúlag elfogadta. Ä több mint százéves épü­let egy nagy és három ki­sebb teremből áll. Az egyik kistermet az MSZP tovább­ra is fenntartja magának. A vagyontárgyak leltári átadá­sára később kerül sor. Az ingóságokat — ezek a párt tulajdonában állnak — a tanács megváltja vagy az MSZP, mint bérlő, a tárgyak értékét '„lelakja”. Az épület hasznosítását a művelődési ház fogja irá­Ezeket a problémákat ilyen szempontok alapján egyetlen párt sem vizsgálja átfogóan. A Zöld Párt elsődleges fel­adata tehát, hogy az állam­polgárok segítségével és a megfelelő politikai eszközök­kel változtasson a jelenlegi gyakorlaton. Erre mutatkoz­tak már szándékok, hisz’ a régi Duna-mozgalom tagjai­ból és a környezetvédőkből alakult a Zöld Párt. A tag­ságon kívül az állampolgá­rok is megtehetik — főleg a megfelelő életmód kialakítá­sával — a magukét a kör­nyezetvédelem érdekében. Ügy is, hogy mind a helyi, mind az országos döntések szerves résztvevőjévé vál­nak. H. A, nyítani. Megfelelő térítés el­lenében a termeket bárme­lyik politikai szervezet és vallási felekezet igénybe ve­heti. Rendezvények alkal­mával tavasztól őszig órán­ként 100, fűtési idényben 120 forintot kérnek. A bérletből befolyt összeg az épület fenntartását szolgálja majd. A. vb az átadás határideje­ként január 31-ét tűzte ki, de máris jelentkeztek az el­ső igénylők, akik már e hé­ten rendezvényt kívánnak tartani. Mint azt Berki Imre el­mondta, a ház mindenki számára nyitva áll. A jelen­legi megoldást helyesnek tartja, sőt helyesnek tartot­ta volna már korábban is. — ml — Pártszékházból közösségi ház Körösladányban Folyik a vizsgálat a kábítószercsempészéssel gyanúsítottak ellen Megkezdődött az informá­ciócsere az o'asz és a ma­gyar rendőrség között, mi­után az Interpol római iro­dája segítséget kért a nyo­mozás éraekében a kábító- szerese' npé s léssel gyanúsí­tott magyar állampolgárok ügyében. Ezt Peer Tibor al­ezredes, a Budapesti Rend­őr-főkapitányság gazdaság- védelmi osztályának vezető­je közölte az MTI érdeklő­désére, ám részletekkel a nyomozás érdekében nem szolgált. Mint mondta, vár­hatóan a jövő, hét elején ad­nak tájékoztatást a történ­tekről. Mint ismeretes, az olasz rendőrség még pénteken Rómában kábítószercsempé­szeten érte tetten Gábor Er­vin és Vághyné Erdőkövy Henriette magyar állampol­gárokat. A Külügyminisztérium konzuli főosztályának olasz referense, Helyes Imre el­mondta, hogy szerdán Szőcs Ferenc magyar konzul talál­kozott az Interpol olasz iro­dájának vezetőjével. Üj in­formációhoz nem jutott, csak annyi bizonyos, hogy folyik a vizsgálat és a vád­emelés még nem történt meg. A konzul kapcsolatban van az olasz hatóságokkal és látogatási lehetőséget kért- a két letartóztatotthoz; idő­pontot még nem kapott. Emelkednek a kincstárjegyek kamatai A pénzügyminiszter — a Minisztertanács felhatalma­zása alapján — szerdától megemeli a költségvetés ál­tal a jövőben kibocsátandó kincstárjegyek kamatát. A kincstárjegyek új, meg­emelt kamatai: három hó­napra bruttó évi kamat 23 százalék, kilenc hónapra bruttó évi kamat 24 száza­lék. A kamatjövedelmek után a kincstárjegyek tu­lajdonosainak forrásadót kell fizetniük. A kincstárjegyek vissza­fizetését az állam garantál­ja. Ezeket az állami érték­papírokat belföldi magán- személyek, közületek, gaz­dálkodó szervezetek és jogi személyek egyaránt megvá­sárolhatják. A költségvetés 10 ezer, 100 ezer és egymil­lió forint címletű értékpa­pírokat bocsát ki. Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Az MSZMP Békéscsabán kezelt ingatlanainak helyi hasznosításáról 1. Az MSZMP által kezelt épü­letek mellett több társadalmi szervezet apparátusának leépí­tése, illetve az igazgatás szük­séges átszervezése során várha­tóan több más állatni tulajdo­nú ingatlan is felszabadul. Az ésszerűtlen költözködések, köz­tes megoldások elkerülése ér­dekében felhívjuk a figyelmet a kérdéskör átfogó kezelésére mind országos, mmd helyi szin­ten. 2. Kezdeményezzük, hogy Bé­késcsaba Város Tanácsa hala­déktalanul hozzon létre egy tár­sadalmi szakértői bizottságot a hasznosítással kapcsolatos ja­vaslatok minden oldalú vizsgá­latára és értékelésére. Fontos, hogy a szakértők felkérése a helyben működő pártok és po­litikai szervezetek egyetértésé­vel történjen meg. (Az Ideig­lenes Szabadművelődési Tanács ezúton vállalja a kultúra köré­hez tartozó javaslatok értéke­lését.) A szakértői vizsgálat eredményeinek még a tényle­ges döntés előtt nyilvánosságot kell biztosítani. 3. A felszabaduló ingatlanok hasznosításéiról szóló végleges döntéseket felelősséggel csak városunk önkormányzata hoz­hatja meg. Minden más intéz­kedés sérti demokratikus joga­inkat. akadályozza helyi de­mokráciánk érvényesülését. A szükségletek itt ismertek, a ha­tó érdekek itt egyeztethetők, összehangolásukra városunk megfelelő fórumokkal rendelke­zik. Javasoljuk a már megszűnt Munkásőrség ingóságainak és ingatlaniiainak a helyi önkor­mányzatok által történő fel- használását, különös tekintettel a hátrányos helyzetű települé­sek egészségügyi, szociális és kulturális céljára. 4. Kezdeményezzük, hogy az átmeneti időszakra szóló ön- kormányzati döntés a leadott pártjavaslatok alapján 1990. ja­nuár lO-lg történjen meg, amely biztosítja a városban működő pártok számára az alapvető inf­rastrukturális feltételeket. 5. Javasoljuk, hogy a_ hasz­nosítás rendezőelvét elsősorban a város és a közvetlen vonzás- körzet érdekei határozzák meg, mérlegelve természetesen Bé­késcsaba tágabb regionális szer­vező erejét is. 6. A demográfiai hullám vá­rosunk középiskolai tantervi és diákotthoni ellátásban feszítő gondokat okoz, melyek átme­neti megoldása- kikerülhetetlen. A termelésirányításban a szük­ségesnél jóval kevesebb felső­fokú képzettségű szakember dolgozik vidékünkön.. Értelmi­ségünk társadalmi elismertsége rendezetlen, anyagi lehetőségei mélyen az országos átlag alatt vannak, mivel a demográfiai hullám rövidesen átcsap a fel­sőoktatásba. kiképzésük lehető­ségei tovább szűkülnek, s a probléma megoldása egyre in­kább regionális feladat lesz. Szakembereink továbbképzése vagy átképzése során megtaka­rítható milliók úsznak el uta­zási költség, munkaidő-kiesés, és a budapesti oktatási válla­latok rezsiköltsége címén. Az utóbbi két évben csökkent a város közösségi tereinek szá­ma, a tudományos és szellemi élet, a művészeti műhelyek, il­letve az űj. szabadművelődési kezdeményezések számára szük­séges infrastruktúra szegényes és egyoldalú. A több évtizedes kulturális hátrány az egyik leg­lényegesebb oka gazdasági le- maradottságunknak. Mindez azt diktálja, hogy a felvázolt gon­dok megoldására alkalmas épü­letek jelentős hányada a kul­turális ágazatban kerüljön hasz­nosításra. 7. A döntéselőkészítés során mind országos, mind önkor­mányzati szinten tisztázni kell a -leendő hasznosítási formák beruházási, fenntartási és mű­ködtetési költségeinek módjait. Békéscsabai Ideiglenes Szabadművelődési Tanács (Folytatás az 1. oldalról) jed a levegőben, bár még meg sem kezdődött az MSZDP-tagtoborzó. Jelzés- értékűnek tűnik a szoede- mesek kabátján fénylő jel­vény is, mely egy ökölbe szorított kéz által tartott vöröslő rózsát ábrázol. Körülbelül 30-an lehetünk a teremben, mikor Varga Tibor, az MSZDP megbízott vidéki koordinátora, az or­szágos pártvezetőség tagja emelkedik szólásra. A vala­ha munkásként dolgozó poli­tikus először arról próbálja meggyőzni a hallgatóságot, hogy az 1890-ben alakult szociáldemokrata párt min­dig felvállalta az elnyomott kisemberek érdekeinek vé­delmét. Mindezt bizonyítja az is, hogy a pártot két hét­tel ezelőtt felvették a Szo­cialista Internacionáléba. A magyar szoedemek sem akarnak mást, mint követni azt az utat, amely Európa- szerte már jól bevált. Fel kell készülnünk a ráník váró, minden eddigi­nél nehezebb megpróbálta­tásokra is, mert 1990-ben az ország számára elkövetkezik az első nagyobb kamattör­lesztés ideje. Az egy lakosra jutó 2 ezer dollárnyi adós­ság és a fokozódó munka- nélküliség folytán kiemelt szerepe lesz majd az ágaza­ti és független szakszerveze­tekkel való együttműködés­nek. Azzal fejezi be előadá­sát, hogy elég volt a 42 évig tartó „gyilkos álomból”, de fel kell lépni a hatalom­ra ácsingózó, annak meg­szerzéséért mindenre haj- landó_ politikai erőkkel szemben is. Szakolczay István, az ecsegfalvi alapszervezet el­nöke mond néhány szót a helyi tennivalókról, majd következik a vita, rrielynek során kiderül: a régi szoc­dem még most is fél, a fia­tal munkások szenvednek a középvezetői állásba került „ejtőernyősök” miatt. Vala­ki azt is felveti: miért nin­csen a pártnak szervezete Békéscsabán? A tíz gyer­meket felnevelt, hihetetlenül alacsony nyugdíjat kapóasz- szony szinte összes fájdal­mát a Budapestről érkezett politikusra zúdítja, mások dr. Iványi Lajos országgyű­lési képviselőt „kezdik ki”. Ágoston Sándor sokadszori próbálkozása után végre szó­hoz jut, ám hamar leintik, mondván: ne itt agitáljon a Független Szociáldemokrata Párt mellett. Fél kilenc is elmúlik, mi­kor hazafelé indulunk. Dé- vaványa után egy ufónak nézett égi jármű mutatja az utat, egészen Csabáig. Épp oly kivehetetlenül vált hol zöldre, hol pirosra, mint alakulóban levő politikát közéletünk. Dányi László Perselynyitás Gyulán A gyulai ’48-as honvéd­tiszti emlékhely létesítésére szervezett alapítványon kí­vül a védnökség 2 díszes perselyt is „vándoroltatott” a városban — talán jó lett volna az egész megyében végigvinni —, amelyeket elő­ször március 15-én Gyulán a Pgtőfi-szobornál állítottak fel. Azóta az egyik perselyt már felnyitották és akkor 5000 forintot számláltak ösz- sze benne. Szerdán délelőtt mindkét perselyt megnézték, s bennük több mint 32 000 forintot találtak. A 10 fillé­restől az 1000 forintosig mindenféle címlet mellett előkerült a perselyből USA- dollár, schilling, márka, lí­ra, finn márka, lej, svéd ko­rona, leva és rubel. Uj kollégiumi szárny Mezőberényben Bár a téli időjárás nem kedvez az építőipari mun­kálatoknak, lassan, de biz­tosan halad a mezőberényi középiskolai diákotthon bő­vítése. Az egykori kúria már ‘ régóta csak szűkös he­lyet tudott biztosítani a csaknem 200 kollégistának, ezért fogtak — a Békés Me­gyei Beruházási Vállalat tervei alapján — az építke­zésbe. A régi szárnyból az újba átvezető részt már az idei tanév kezdetén birtokukba vehették a gyerekek, hisz’ határidőre elkészítette a Ti- szamenti Regionális Vízmű gyulai üzemigazgatósága, ök a kivitelezői az új rész­nek is, melynek átadását 1990. szeptember 1-jére ter­vezik. Négyszemélyes szo­bák, tanuló- és foglalkozta­tóhelyiségek kapnak helyet az épületben, melynek régi és új szárnya stílusában is illeszkedik egymáshoz. A kollégium — melynek bőví­tési költségei meghaladják a 100 millió forintot — várha­tóan jellegzetes, szép épüle­te lesz Mezőberénynek. ügy jár a rabló, mint más a közértbe Mikor minden elcsendesedett... (Folytatás az 1. oldalról) ban. Kivette a pénzt, aztán megkereste a kijárati ajtó kulcsát, és szépien kisétált... — Vagyis, ha figyelme­sebbek lennénk, ha nem hagynánk annyi kínálkozó lehetőséget a tolvajoknak ... — Hát igen! Sajnos, tipi­kus eset azé az úriemberé, aki a postán táskájára — melyben 30 ezer forint volt — nem vigyázott. Lába is kelt percek alatt! Figyelem­felkeltő- a vasárnapi körös- tarcsai lólopás. Hajnalban egyszerűen elkötöttek a gazdaság istállójából négy, egyenként 100 ezer forintot érő lovat. Pedig volt éjjeli­őr a telepen, de nem látott, nem hallott semmit. — Beszélnek fényes nap­pal történő lakáskirámolás­ról, csörömpöléssel járó bu­tikbetörésről. Vajon miért nem jelezte senki ezeket? — Sajnos, mintha közöm- bösebbek lennének az em­berek a bűncselekmények iránt is. Pedig előfordul, hogy éjjel csupán két rend­őr vigyáz a megyeszékhely közbiztonságára. Nagyon kellene a lakosság segítsé­ge! — Mit tehet az egyes em­ber? — Elsősorban vigyáz saját értékeire, s ezzel már meg­nehezíti a bűnöző dolgát. Persze, nem kívánhatjuk mindenkitől, hogy szereltes­sen lakására biztonsági zá­rat, vagy $ gépkocsijára ri­asztóberendezést. De az ér­tékeket zárni kell, s nem árt figyelni a gyanús embe­reket. Ha történik valami, közérdek, hogy időben érte­sítsék a rendőrséget. — Karácsony táján min­dig szaporodnak a lopások, több a „zsebes”... — Ez így van, hisz’ na­gyobb a mozgás az üzletek­ben, a piacon, az utcán. A pénztárcáját jó, ha minden­ki a táska mélyére süllyesz­ti, s a bolti eladóknak is nagyon kell figyelniük, mert akad, aki az ünnepi aján­dékot nem éppen egyenes úton akarja megszerezni. * * * Megyeszékhelyünkön is fo­lyamatosan romlik az utób­bi években a bűnügyi hely­zet. A rablók, a betörők egyre nagyobb értékeket visznek el a lakásokból, az üzletekből, de még az isko­lákból is. A lopási ügyek mintegy 40-50 százaléka ma­rad felderítetlenül. Ezek többsége egy hónap után ke­rül „ad acta”. De újabb — érdemleges — adatok felme­rülése esetén ezeknél az ügyeknél is tovább folyik a nyomozás! Viszont akit megloptak, az évekig Szen­vedi az ezzel járó hátrányo­kat, érdemes tehát megelőz­ni a bajt. — Gubucz —

Next

/
Thumbnails
Contents