Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-11 / 268. szám
1989. november .11., szombat o BELPOLITIKAI ÉS KULTURÁLIS MELLÉKLET A Kisgazdapárt a tulajdonviszonyokat akarja rendezni Az ellenzéki csoportok közül Mezőkovácsházán elsőként szerveződött és elsőként lépett fel határozott programmal a független kisgazdapárt. Viszonylag rövid idő alatt sikerült létszámukat 120-ra növelni, de a belépés ma is folyamatos. December végére 200-250 tagra számítanak. A szervezet helyi vezetőjét, Bakos Istvánt kerestük fel otthonában, és kértük, mondja el, hogyan vélekednek, milyen terveket. célokat kívánnak megvalósítani. Állam bácsi végelgyengülése Jönnek az önkormányzatok A főnök menjen, vagy a beosztottak? ^kérdeztük: egyetemmé válik-e az Államigazgatási — Igen — válaszolta dr. Verebélyi Imre belügyminiszter-helyettes. — a hároméves alapképzés után a legjobbak két további évet követően egyetemi diplomához juthatnak, a többiek pedig főiskolai végzettséget szereznek. Amikor arra kértünk választ, hogy mitől lesz ismét tekintélye a közigazgatási pályának, ketten is véleményt nyilvánítottak: — Akkor lesz presztízse ennek a munkának, ha a köz- igazgatás területén dolgozóknak esak értelmes feladatokat kell megoldaniuk. Másrészt: előképzettség és szakvizsga nélkül senkit sem lenne szabad az ügyintézői asztalhoz ültetni — mondotta dr. Balázs István, az Államigazgatási Szervezési Intézet Ügyvezető igazgatója. ~ Sokan nem a rossz fizetés vagy a kedvezőtlen munkafeltételek miatt távoznak a pályáról, hanem a mielőbb feloldandó hierarchikus viszonyok következtében. Igen sok főnök még ma is azt hiszi, bogy emberi vonatkozásban Is felettese beosztottainak. Ha az ilyen vezetőktől nem tudunk megszabadulni, akkor éppen a legjobb beosztottakat veszítjük el — tette hozzá dr. Vere- hélyl Imre. — Én mindig azt mond1 turn, ha egy parasztember ú saját istállójában, saját pénzén neveli a iószágot. az mindig olcsóbb, mint egy személy nélküli termelési struktúra fenntartása. Ez hosszú távon be is bizonyosodott. A kisgazdapártba belépőket másként gondolkodónak. másként érzőknek neveztük el. mert nagyobb szívvel viseltetnek ezek az emberek a magyar nemzet iránt. mint azok. akik igaz. hű kommunistának vallják magukat. A mai politikusok egyáltalán nem felelnek meg az 5 általuk vallott elveknek. A dolgok újbóli értékelése nélkül ez az ország nem tud kilépni a nemzetközi porondra. — Önök milyen szisztéma szerint politizálnak? — Mi a kisgazdapárton belül megpróbáljuk az emberek hitét felébreszteni. Egészen mások a mércéink. Ha elfelejtem azokat a fogalmakat, hogy szocializmus, kapitalizmus, akkor egyetlen dolog marad: az ember, a biológia egyetlen lénye, aki képes rá, hogy hosszú távon biztosítsa a saját fejlődését. Társadalmi életéhez nem izmusok, hanem alaptörvények szükségesek, amelyek tisztán hatnak. az egy ideológiát támogató szerep lejárt. Ezt a végszükség erőszakolta ki. Mi itt Mezőkovácsházán már „1947. augusztus 31-et írtunk. Ezen a napon negyedóránként álltak meg emberekkel zsúfolt teherautók a kommunista párt irodája előtt. Az emberek bementek az épületbe, majd rövid idő múlva kiszivárogtak onnan. Ök voltak azok, akik kék cédulával szavaztak. A szavazatszedő bizottság elnöke — elvhű kommunista lévén — zokszó nélkül elfogadta az új módszert. Délutánra tömeges méreteket öltött a kékcédulázás. Mi, kereszténydemokraták ekkor már tudtuk, hogy csalás van a dologban. Valaki meg is jegyezte közülünk : — Akik ezt az aljasságot elkövetik, mindenre képesek.” Dr. Szabó Imre emlékezetében úgy él az utolsó többpártrendszer! szabad választás minden mozzanata, mintha tegnap történt volna. Akkor, ott, 18 évesen — ahogy ő mondja — a magyar történelem legnagyobb csalásának volt részese. A kommunista párt ’ millió 200 ezer (zömében érvénytelen) szavazattal szerezte meg az elsőséget, maga mögé utasítva a Barankovics- iéle pártot . . . Negyvenkét év telt el azóta. Szabó Imre ma, 80 évemegkezdtük a választásokkal kapcsolatos szervezéseket, és szeretnénk megnyerni. — A mai körülmények különböznek a 30 évvel ezelőttitől. Hogyan tudják megvalósítani az elképzeléseiket? — Gyakorlatilag a régi igazságok ma sem ingathatok meg. Nem a ’30-as éveket. gondolatokat akarjuk továbbvinni, csak az akkori, alapokról indítva próbálunk gondolkodni. Én magam is úgy gondolom, hogy csak addig leszek a párt tagja, amíg alulról építkezik és nemzetérdekben gondolkodik. tevékenykedik. A mai valóságra kell építkezni, és újra kell fogalmazni a párt összes tézisét. Ez annyira sokrétű, hogy ez rakja a legnagyobb gondot a vezetőségre. — Valóban új földosztást akar a párt? — Ez egy borzasztó helytelen álláspont. A kisgazda- párt nem a földet akarja kiosztani, nem a téeszeket akarja szétosztani, hanem a tulajdonviszonyokat egyszer s mindenkorra rendezni. Ezért is tiltakozunk a földeladások ellen. Nem az ország, a mezőgazdaság vagy az ipar szétforgácsolódása végett jött létre a párt. Mi a sértett embereknek akarunk úgynevezett rehabilitációt, a tulajdonviszonyok rendezésen ott folytatja, ahol ncgy évtizede abbahagyta. Jelenleg a Kereszténydemokrata Párt jogutódjaként számon- tartott Kereszténydemokrata Néppárt Békés megyei szervezője. * * * — Ugyanazokkal az eszmékkel, célokkal dolgozunk továbbra is. Igaz, későn eszméltünk, még keveset szerepeltünk a nyilvánosság előtt. Ebből adódik, hogy az érdeklődők sokan vannak, párttagunk viszont meglehetősen kevés. Az emberek egyelőre kivárnak. Ez nem is baj. Mi azt hangoztatjuk, hogy választási párt vagyunk, éppen ezért nekünk szavazókra van szükségünk, őket pedig meg tudjuk nyerni — állítja határozottan Szabó ügyvéd. — Országos intézőbizottságunk november 4-én ült össze, ahol megbeszéltük a további teendőket, konkrét programot alkottunk. Elgondolásainkból csak néhányat emelnék ki : családok anyagi helyzetének megszilárdítása; a szövetkezeti dolgozók tulajdonossá válása: az adórendszer korrekciója stb. — Az országos intézőbizottság tagjaként javasoltam a novemberi gyűlésen. sével. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki vegye ki a földjét, hanem ehelyett a megszégyenítő földjáradék helyett tisztességes bérleti díjat kapjon. Természetesen el tudok képzelni egy belga típusú, valóságos szövetkezeti rendszert is. — Tudnak-e, akarnak-e más szervezetekkel egy üt t- gondolkodni? — Akár az országot, a meg>át vagy Mezőkovácshá- zát tekintem, aki ma (legyen bárminek tagja) önzetlenüfa népben gondolkodik, azokkal nem lesz nehéz együtt dolgozni egy igazságos társadalom felépítéséért. És nehogy valaki azt mondja, hogy ő nem tudta, mit csinál, mert itt személyi felelősség terhel mindenkit. — Mezőkovácsházán miben látja a kisgazdapárt sikerét? — Az MSZMP egy érdek- szervezet volt. A kisgazda- párt önkéntes. Az országnak a legjobb földje itt van, és a legkeményebb kizsákmányo-' lás is itt volt. Egy ember munkáján akart három megélni. Szerencsés időpontban nyúltunk a pártalakítás témájához. Bevettük az ifjúságot is a programba, a jövőben pedig nagy terveink vannak velük kapcsolatban. — Mi a cél a jövőre nézve? — El kellene érni ebben az országban, hogy minden ember tisztességesen dolgozzon, tisztességesen adózzon. A kereskedő tisztességgel ad- jon-vegyen, a hatóság létszáma a szükségesre csökkenjen. és kellő intzékedéseket megtéve a nép érdekében gondolkodva építsük az országot. Halasi Mária Kezdeményeztem az általam középkori intézményeknek tartott illetékhivatalok megszüntetését, valamint a földhivatalok felszámolását. Javasoltam továbbá a föld- hivatali eljárás bírósági ellenőrzés alá vonását, ugyanis törvénytelennek tartom, hogy tulajdonjogról államigazgatás keretében döntsenek. A szakmai hozzá nem értés mellett sokallom és feleslegesnek tartom a semmittevőknek szánt íróasztalokat. Itt kell a leépítéseket megkezdeni, nem a kétkezi munkások körében. * * * Dr. Szabó Imre elmondta, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nem lép koalícióra az MSZP-vel. Más pártokkal viszont hajlandó együttműködni. Kikkel és hogyan? A választások második fordulója után kiderül. — Az viszont tény, hogy MSZMP-tagokat, volt munkásőröket nem veszünk fel sorainkba. Nem haragszunk mi senkire, de valljuk: világnézetet cserélni nem lehet — mondta beszélgetésünk végén dr. Szabó Im- re- Csete Ilona Üj arcokkal és új gondolatokkal találkozhattunk azon a tájékoztatón, amelyet a napokban tartott a Belügyminisztériumban a BM közigazgatási főcsoport- főnöksége. A nyilvánosság tájékoztatására az adott okot, hogy az önkormányzati törvény szabályozási elvei e napokban értek meg a társadalmi vitára, illetve a kormány előtti ■ megmérettetésre. A tovább formálódó elképzelések törvényerőre emelése viszont már az új országgyűlés tiszte lesz. Nem új kiskirályok kellenek A (ír. Verebélyi Imre belügyminiszter-helyettes és munkatársai által készített vitaanyag nem titkolt törekvése a tanácsok valódi önkormányzatokkal való felváltása. Kellő (Szabadságot akarnak biztosítani a lakóhelyi közösségeknek helyi ügyeik vitelében. Természetesen nem a kiskirályok új életterének létrehozására gondolnak. Egyben megőriznék a tanácstörvény külföldről .nézve is vonzónak talált eiedményeit is, elsősorban azt, hogy igen széles körben intézik a lakosság ügyeit. Ám az önkormányzati tevékenységbe nem illő mai tanácsi feladatokat a minisztériumok meghosszabbított karjaként működő helyi szervezetekkel kívánják elvégeztetni. Az önkormányzatnak csak jelentős önállóság mellett van értelme, de ezzel — jogállamról lévén szó — csak az ország egységét biztosító törvényes keretek között szabad élni. Ledöntik az ön- kormányzatok alá- és fölérendeltségének szent tornyát: a testületek melléren- deltté válnak, csak a kormányzati központnak lesznek — a törvényes működés felett őrködő — szűk felügyeleti jogosítványai. Korunk gőgösen hierarchikus megyerendszerét mindenképpen meg akarják szüntetni. Arról a társadalmi vitának kell döntenie, hogy egy megyényi terület közös tennivalóit, szolgáltatási igényeit — ugyancsak mellérendelt — megyei ön- kormányzattal, vagy a helyi önkormányzatok társulásaival, esetleg a kormány kihelyezett, csak igazgatással foglalkozó hivatalával lehet-e legjobban rendezni. Kényszerházasság után Felbonthatók lesznek az elmúlt évtizedek kényszer- házasságai: búcsút inthetnek egymásnak a társközségek, önkormányzata minden településnek, esetleg település- résznek lehet majd, s ha akarják, önálló igazgatási szervezetet is létrehozhatnak. Mód nyílik arra is, hogy több település körjegyzőséget működtessen, sőt ennél átfogóbb társulást is alapíthatnak. Persze a szorító gazdasági körülmények egy újabb — de szabad elhatározáson alapuló — „élettársi viszony” felé sodorják majd a községeket, városokat. Aligha gondolhatunk komolyan önkormányzatra megfelelő vagyon és javadalom híján. Várhatóan a választójoggal és a településen állandó lakóhellyel rendelkezők lesznek közös tulajdonosai a közigazgatási területen lévő állami földeknek, ingatlanoknak és más értékeknek. Az önkormányzatok önállóságát erősíti az az elhatározás, hogy a jövőben választott tisztségviselőik kinevezését nem kell jóváhagyatniuk, s bérezésükbe sem szólnak bele. Az állam tulajdonképpen kivonul az ön- kormányzatokból, de nem hagyhatja magukra azokat. Az önszerveződés feltételeinek megteremtéséhez az államnak továbbra is segítséget kell nyújtania. Ezzel ösz- szefüggésben vizsgálják — bár erre még nem készült terv — az önkormányzati rendőrségek létrehozásának lehetőségeit is. Selejtezés következik Sok múlik természetesen a gazdálkodási feltételeken is. Vállalkozóként kell majd használni az önkormányzat vagyonát, hiszen az adóbevételek bizonnyal szűkösen fognak csordogálni. Azzal számol a szabályozási tervezet, hogy többféle adónemből folynak össze az ilyesféle bevételek. Sőt, lehetővé teszik helyi adók kivetését is. (Feltéve, hogy lesz még lehúzható bőr az állam által lenyúzott nyájon.) A hátrányos helyzetűek gondjain igyekeznek majd központilag enyhíteni. Máris lépett a minisztérir um az állampolgárokat érintő bürokratikus jogszabályok „kiselejtezése” érdekében. Ha elképzeléseiket valóra válthatják, akkor évente 800 ezer határozat, félmillió más okirat kiadása válik feleslegessé, s 3 millió ember mentesül a hivatalok felkeresésétől. A hatályos jogszabályok gyűjteménye ma 6 kiadott és 2 tervezett óriás kötetben fér el. s ha valaki rászánná magát beszerzésükre, 15 ezer forinttal tenné könnyebbé pénztárcáját. Kiss A. János Van valami hézag? A manapság oly sokat hangoztatott re- * formszólamok, a tulajdon, ár, bér és ki tudja még hány címszót magába foglaló, nem mindig hiteles személyek és pártok részéről elhangzó nyilatkozatok és a valóság gyakran messzi esik egymástól. Ennek bizonyítására a legkézenfekvőbb példa az új mezógazdasagi tcrmékfclvá- sárlás „szabadáras” besorolása a kenyér- gabona kivételével. Az állam fenntartja a kenyér és kenyérgabona monopóliumát, miközben piacgazdaságot hirdet, hatósági ár kategóriában kívánja biztosítani eddigi anyagi előnyét. A kenyér, melyet a hívő imájában kér, a tüntető munkás a munkához való jogával együtt követel, ma az államkapitalizmus kizsákmányoló árpolitikájának eszköze. Kérdem (szerintem joggal), milyen számítás alapján kerül ma egy kilogramm kenyér egy kilogramm búza árának három-, négyszeresébe. Jó emlékezetem szerint egy kilogramm félbarna kenyér ára egyenlő volt egy kilogramm búza árával, mellékesen megjegyzem, ma azt a minőséget a sütőipar esak elvétve produkálja. Virágzott a malomipar, tisztességgel megéltek a pékek. Az általam ismertek közül csak egyet hadd említsek. Békéscsabán az Illésházi—Jókai utca sarkán hajdan volt Rábai pék mindkét fiának lehetősége volt a diplomaszerzésre, sőt, egyikojüknek szorgalma és tudása által az országos hírnévre is. Kíváncsian várom a megyei tanács ipari, kereskedelmi osztályának tényszerű árkalkulációját, mitől drágul a kenyér. Ilol, mekkora az árrés? Szerintem valahol nagy a hézag! Talán a költségvetésnél. Korcsok Mátyás Számolják fel a semmittevők íróasztalait!
