Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-10 / 267. szám
1989, november 10., péntek Politikai Csernobil fenyeget Magyarországon? NSZEP-pártértekezlet decemberben A gazdasági válság és politikai bizonytalanság közepette folyó magyar átalakulás problémáit elemző cikkében a The Independent csütörtökön felveti : „Vajon fennáll-e egv politikai Csernobil kockázata?" Isabel Hilton bevezetőben a kelet-németországi fejleményekre utalva kiemeli, hogy az NSZK ígéretet tett az esetleges ottani átalakulás „kipárnázására”. Mint írja. Magyarországon azonban a kezdeti politikai eufóriát felváltotta a problémák óriási nagyságrendjének nyugtalanító felismerése. Ez azzal az aggodalmas várakozással párosul, hogy vajon milyen mértékben hajlandó a Nyugat anyagi segítséggel elősegíteni a gazdasági átalakulást, ami létkérdés a Nyugat bátorításával megkezdett kísérlet szempontjából. Magyar közgazdászokkal és politikusokkal, szakértőkkel folvtatott beszélgetéseiből idézve Isabel Hilton arra a következtetésre iut, hogy a hosszú és fájdalmas átalakulási folyamat nem valósítható meg külső segítség nélkül. Befejezésül egy meg nem nevezett elemzőt idéz: „Csernobilban megfelelő szakértelemmel nem rendelkező amatőrök kísérleteztek egy nem tökéletes és nagyon veszélyes nukleáris erőműben. Itt (Magyarországon) megvan egy politikai Csernobil potenciális lehetősége: egy tökéletesnek nem nevezhető rendszer, szakértelemmel nem rendelkező, tapasztalatlan ellenzék és kormányzó párt. A külvilág nem volt felelős Csernobilért, de végül belekeveredett az ügybe, jobb előre számolni fejleményekkel, . mint megvárni, amíg bekö- vekteznek. Sikerünk bizonyos mértékben a külvilág segítségétől és bölcsességétől függ. Ha most mindenki azt mondja, hogy ez valaki másnak a felelőssége, akkor tragikus helyzet alakulhat ki.” Az NSZEP Berlinben tanácskozó központi bizottsága csütörtökön úgy határozott, hogy december 15-ére összehívja a párt országos értekezletét. A KB-ülés határozatainak szerkesztésével megbízott bizottság a testülethez érkezett nagyszámú kérés, javaslat és követelés hatására döntött az_értekez- let egybehívásáról, amely a negyedik lesz az NSZEP 43 éves történetében. Hongkongi sajtójelentések szerint, lemondott utolsó, hivatali tisztségéről, a Központi, Állami Katonai Bizottság elnöki posztjáról Teng Hsziao-ping, akit eddig az ország első számú politikusaként tartottak A pártértekezlet célja — olvasható a szerkesztőbizottság határozatában — a párton belül és az országban kialakult helyzet értékelése, a XII. pártkongresszus előkészítését szolgáló feladatok megvitatása, a központi bizottságon belüli személyi változások megtárgyalása és elfogadása. A pártértekezleten Egon Krenz főtitkár terjeszt elő referátumot. nyilván. A China News Service nevű, félhivatalos hírszolgálati iroda úgy tudja, hogy Teng Hsziao-pin- get a testület élén, Csiang Cö-min. a KKP Központi Bizottságának főtitkára váltotta fel. FELMENTÉS . . . Paul Grüningert, St. Gallen svájci város volt rendőrfőnökét lehet, hogy halála után rehabilitálják. 1939- ben felfüggesztették tisztségéből (egy évvel azután elítélték) okirathamisítás és a szolgálati kötelezettségek megszegése miatt, ugyanis nem tartotta be a zsidók esetében az ország területére való beutazási vízum megadására vonatkozó hivatalos tilalmat. Csaknem 2000 zsidó személy életét mentette meg azáltal, hogy névsorokat és személyi adatokat hamisított. Mivelhogy az ellene kihirdetett ítéletet még nem törölték, a Svájci Szociáldemokrata Párt kérte a volt rendőrfőnök rehabilitálását. A MEI.EGH AZHAT AS KÖVETKEZMÉNYEI A Manila-öbölben aggasztóan megnőtt a tengervíz szintje. A Fiilöp-szigeteki környezetvédeP mi és természeti eröforrásügyi minisztérium nemrég végzett tanulmányai, felmérései alapján a szakemberek megállapították, hogy a nevezett öbölben a tengerszint körülbelül fél méterre emelkedett. Manila egyes, alacsonyabban fekvő városnegyedeit árvízveszély fenyegeti. A jelenséget közvetlenül a földi klíma felmelegedési folyamatának tudják be, ami az úgynevezett melegházhatás és az ózonpajzs elvékonyodása miatt következik be. Köztudott, hogy a klimatólógusok. a környezetvédő szakemberek több ideje figyelmeztettek arra, hogy e két jelenség kiválthatja a Föld sarki jégtakaróinak fokozatos olvadását — a manilai vízszint- emelkedés több. mint valószínűleg ez utóbbinak is köszönhető. OXIGÉNHIÁNY Az Északi-tengerben tapasztalható oxigénhiány nagymértékben veszélyezteti a part menti növény- és állatvilágot, továbbá a halállományt is fenyegeti — közölték Koppenhágában a dán tudósok. Megmagyarázták, hogy a hal elhagyja azokat a vizeket, ahol az oxigéntartalom literenként négy milligramm alá csökken. Teng Hsziao-ping lemondott utolsó tisztségéről Ha a szakadék tovább nő, a Szovjetunió nem lehet része a közös európai háznak Brzezinski-interjú a Pravdában Zbigniew Brzezinskivel készített interjút a Pravda, az SZKP KB lapja. „Az amerikai politikus-politológus antikommunista és szovjetellenes beállítottsága közismert, de érdemes meghallgatni ideológiai ellenfeleink véleményét is” — olvasható az interjú elé írt bevezetőben. A Pravda korábban nemigen jeleskedett a másféle nézetek bemutatásában. Kínálkozik tehát a következetetés : a főszerkesztő személyének változása a jelek szerint nyitottabbá teszi a lap tájékoztatáspolitikáját. Zbigniew 'Brzezinski, egykor Jimmy Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. ma elismert politológusszaktekintély, megvalósíthatónak nevezte a Pravda munkatársaival folytatott beszélgetésében a közös európai ház ' eszméjét. A megvalósulás egyik feltételét közös értékrendszer kialakulásában látja: véleménye szerint bizonyos mértékű nézetazonosság nélkül elképzelhetetlen a dolog. A másik feltétel szerinte az európai gazdaságok közelítése egymáshoz. A legnagyobb akadálynak^ pillanatnyilag a Szovjetunió technológiai, gazdasági és szociális lemaradását látja. „A szakadék a Nyugat és a Szovjetunió között egyre csak nő. Ha ez az irányzat tartós marad, a Szovjetunió a perifériára szorul, és nem lehet része a közös európai háznak" — mondta az amerikai politológus. A harmadik feltételt egy európai biztonsági rendszer megteremtésében jelölte meg. Ez a rendszer nézete szerint a két nagy katonai tömb megállapodásai útján jönne létre. Egyfelől meg kellene akadályoznia a nemzetek közötti konfliktusok fellángolását, a területi viták kiéleződését — nyilatkozta. — Másfelől biztosítania kellene Moszkvát afelől, hogy a Közép-Európában végbemenő belső változások nem nőnek át olyan külpolitikai változásokba, amelyeket az Egyesült Államok a Szovjetunió rovására kihasználhatna. Az 1991-re tervezett szovjet—brit közös űrrepülés brit jelöltjeit a közelmúltban mutatták be Londonban a sajtó képviselőinek (balról jobbra): Clive Smith, Timothy Mace, Helen Sharman és Gordon Brooks a „Juno” nevű program űrhajósjelöltjei. A „Juno” kimondottan kereskedelmi célú űrutazás lesz, amelynek anyagi fedezetét több brit és nemzetközi cég biztosítja A connecHcuH Current History-ban olvastuk Tánc a múlt bilincseiben... Politika és változás a Kádár utáni Magyarországon Az elmúlt száz évben a nemzetközi események még sohasem kínáltak ilyen kedvező lehetőséget Magyarország és vezetése számára, mint most. A Szovjetunióban Gorbacsov nagy harcot vív saját reformprogramjáért; a Szovjetunió, amelynek a Magyarországéhoz hasonló problémákkal kell foglalkoznia, de jóval nagyobb elmaradottsággal kell megküzdenie, jelezte szövetségeseinek, hogy — egészében véve — szabadon tehetnek bármit, amit akarnak, kivéve azt, hogy feltűnő és demonstratív módon kilépnek a Varsói Szerződésből. A Szovjetunió tulajdonképpen világosan jelezte. hogy szándékában áll kivonni fegyveres erőit a keleteurópai térségből 1997 és 2000 között, és adott esetben azt is előirányozza, hogy Magyarország a semlegességhez közeli — talán jóindulatúan semleges — állammá válhasson nyugati stílusú, polgári demokratikus politikai rendszerrel. Ez pedig jóval kisebb kiadásokat jelent majd Magyarország védelmi kötelezettségeit illetően (ez már^ látható lesz az 1090-es költségvetésben is), és dédelgetett lehetőséget ad arra; hogy fél évszázados szünet után újra Nyugat-Európa részévé váljon. Mindez ígéret, de még nem tény: bár mintegy 15 000 szovjet katona már távozott, közel 50 000 még ott van. és Magyarország továbbra is része a Varsói Szerződésnek és politikai szövetségi rendszerének. Szerencsére ma kevés van abból a heves szovjetellenességből, amely oly nyilvánvaló volt 1956-ban Magyarországon, amikor a szabadságra törekvés függetlenségi követelésekkel párosult; a fiatal Orbán Viktor és néhány más személy szenvedélyes beszéde Nagy Imre temetésén és 200 fiatal tüntetése 1989. június 15-én a budapesti szovjet nagykövetség előtt valóban nem képviseli a magyarok nagy többségének aktivitását. Igen, mindenki szeretné a függetlenséget és a teljes szuverenitást, de azt is tudják, hogy a szovjet erők eltávolítása Magyarországról nem a legfőbb prioritás a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos listájukon. Közömbös, örölt diktátor Sokkal magasabban szerepel e listán Magyarország viszonya Romániához és Csehszlovákiához. A román Nicolae Ceausescu kulturális népirtása a romániai magyar kisebbséggel szemben bűn; egy fokkal több annál, mint amit saját népe, a szánnivalóan elnyomott románok ellen követ el. Egy fokkal több, mert a magyarok Romániában kétszeresen is el vannak nyomva: mint Románia állampolgárai és mint magyarok, akiknek házait, városait és falvait kiirtják, és legyalulják, akiknek kultúráját és nyelvét megsemmisítik, és akik megdöbbentő számban kénytelenek Magyarországra menekülni egyszerűen azért, hogy megmaradjanak embereknek. És mégis, Magyarország semmit sem tehet, amint Európa és a világ többi részét is tehetetlenségre kárhoztatja a közömbös, őrült diktátor, aki még saját népét is hajlandó romlásba dönteni egy olyan őrült álmot hajszolva, amelyet senki nem képes megérteni. Ceausescu- nak nem sokat számít, hogy Magyarországon nagyon kevesen óhajtják az irredenta területi felülvizsgálatot, Erdély visszatérését Magyarországhoz. Számára a „magyar veszély” az egyetlen eszköz, amellyel szólhat saját népéhez, és — szomorú módon — sem a magyar vezetők, éem a világ nem sokat tehetnek ez ellen. Fölszólalhat valaki hangosan — mint azt a külügyminiszter, Horn Gyula és az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezetője, Tabajdi Csaba többször is tette —, nyíltan elítélve Romániát mint nukleáris fenyegetőt, a béke veszélyeztetőjét, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a helsinki egyezményeknek a megsértőjét. Magyarország lehetőségei azonban konkrét lépésekre Romániával szemben rendkívül korlátozottak. Magyarország kapcsolatai Csehszlovákiával majdnem olyan rosszak, mint Romániával; mindkét helyen erősen reformellenes, újsztálinista rezsim van hatalmon. Csehszlo-. vákia vezetői a reformista árral szemben úsznak, és tudják, hogy a legnagyobb valószínűséggel náluk fogja a reform következő „kitörése” gyorsan leváltani a konzervatív elitet. De a csehszlovák rezsim reformel lenességén. a magvar kisebbség elleni és általában magyarellenes orientációján kívül a bős—nagymarosi vízlépcső témája is rendkívül fájdalmas a két nemzet viszonyában. A vita egyes tényei a csehszlovák szerződéses igényeket látszanak alátámasztani ; Magyarország előző vezetői aláírtak egv ostoba, káros és veszélyes kötelezettségvállalást az erőmű megépítésére a Duna magyarországi szakaszának egyetlen valóban festői helyén. A vízlépcső megépítésének gazdasági ostobaságán kívül — -Magvarország energiaszükségleteit a tervezett vízlépcső csak a legminimálisabb mértékben fogja kielégíteni — a környezeti kár, a természeti szépségek elpusztítása és az érzelmi trauma bizonyosan nem éri meg az egészet. De a vízlépcső félig kész van. és Magyarország kötelezett'égszegéséhez erős vezetés kell Bár a kormányzat 1989 májusában felfüggesztette az építkezést, bár a viz- ügvi-nehézipari-energialobbi kivételével jóformán mindenki nyíltan a vízlépcső megépítése ellen van, Magyarországnak északi szomszédjához fűződő kapcsolatait megnehezíti a vízüéocső ügve. Mindezek a problémák újra fölkeltik a félelmet a két háború közötti kisantant újjászületésétől; Románia és Csehszlovákia — természetesen Jugoszlávia nélkül — ismét- fenyegethetné Magyarország puszta létét. Bár senki sem mondja, hogy olyan fenyegetést, amelyről Ceausescu többször is beszélt — például, hogy korábban román- csapatok szállták meg Budapestet kétszer is, és Romániáinak működő nukleáris kapacitása vgn —, komolyan kellene venni, amíg legalább némi szovjet jelenlét egy reformista Szovjetunió képviseletében megtalálható Magyarországon, mégis — ha csak nem lehet valamilyen nemzetközi garanciát biztosítani a szovjet elsáncolással vagy egy közös csehszlovák—román támadással szemben — Magyarországnak jó kapcsolatokat kell fenntartania minden érintettel a belátható jövőben. Apró, minimálisan hozzáértő hadseregével, amely jövőre várhatóan közel a felére fog csökkenni. Magyarország nem tudja megvédeni magát egyetlen szomszédjától sem. 0 szocializmus Pozsgayval menthető meg Mindebben a rosszban a jó Magyarország kitűnő kapcsolata a szovjet reformista elittel. Gorbacsov — akit mélytn aggaszt az otthoni katasztrojka — nem óhajt foglalkozni Kelet-Európa kis problémáival; csak stabilitást akar és azt, hogy békén hagyják. Továbbá Gorbacsov és liberális támogatói olyan reformokat fontolgatnak, amelyek sok esetben korábbi magyar reformelméleteken alapulnak. És végül Moszkvának a jelek szerint meggyőződése, hogy a „szocializmus” megmenthető Magyarországon Pozsgay Imrével akár egy „polgári demokratikus’’ Magyarország élén is. A szovjet—amerikai együttműködés korszakában a demokratikus Magyarországot a Nyugat az agresszív kommunizmus végét jelentő bizonyítéknak tekintheti, míg a demokrácia felé irányuló magyar törekvés szétzúzása a hidegháború korába vethetné vissza a szovjet—amerikai kapcsolatokat, és ténylegesen véget vethetne a műszaki korszerűsítésre irányuló szovjet törekvésnek is. A Magyarország keleti külpolitikai orientációjában mutatkozó félelmekkel és problémákkal ellentétben a Nyugathoz fűződő kapcsolatait még sohasem értékelték haladóbbnak. Bush elnök, Mitterrand elnök, Kohl kancellár csak három ama sok kormány- és államfő közül, aki idén Magyarországra látogat. Tervek vannak arra is, hogy mindhárom állam bizonyos gazdasági és beruházási ösztönzőket nyújt, segítséget ajánlanak, pénzügyi, műszaki és technológiai téren, Magyarországot meghívják az Európa Tanács ülésére, és önkéntes szervezetek, például a Máltai Lovagrend támogatást nyújtanak olyan gyorsan, ahogyan Magyar- ország felszívóképessége engedi annak elfogadását. Tulajdonképpen nagymértékben Mark Palmer budapesti amerikai nagykövet energikus tevékenységének köszönhetően Magyarország átalakulása korszerű demokráciává olyan példa, amely valóban modellként szolgálhatna. De Magyarországnak ahhoz, hogy a fejlődő Európa része legyen, nem lesz elég engednie a szabad utazást állampolgárainak, eltávolítania az elektronikus aknamezőket és szögesdrótkerítést határairól, még demokratikus politikai rendszert létrehoznia sem. Magyarországnak ahhoz, hogy a Nyugat részévé váljon, először is le kell építenie a bürokratikus intézményeket, szokásokat és reagálásokat^ amelyek olyan régóta jellemzői a rendőrállamnak, a pártállamnak, vagyis a szocialista rendszer államának, amely több mint négy évtized óta létezik. Fordította: Vass Zoltán
